Oroszország érzi, hogy fogy az Egyesült Államok türelme, ezért szeretné kihasználni a lehetőséget, hogy a Donald Trump vezette új amerikai adminisztráció alatt rendezze a viszonyát a Nyugattal, és elérje a szankciók, illetve a befagyasztott orosz vagyonok feloldását, mivel amennyiben ez most nem következik be, akkor nem kizárt, hogy hosszú évekig nem lesz még egy ilyen lehetőség – jelentette ki a hirado.hu kérdésére válaszolva Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este több mint három évvel az orosz–ukrán háború kirobbanása után először javasolt közvetlen, kétoldalú béketárgyalásokat Ukrajnával. Az orosz vezető a hétvégi húsvéti tűzszünetet követően nyilatkozott arról, hogy Moszkva nyitott mindenféle békekezdeményezésre, és reméli, hogy Kijev is hasonlóképpen áll a kérdéshez. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszában nem reagált közvetlenül Putyin javaslatára, de hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész tárgyalni a civil célpontokat ért támadások leállításáról, és sürgette a tűzszünet elérését.

Vlagyimir Putyin kijelentése azért is számít jelentős fordulatnak az orosz–ukrán háború rendezésében, mivel Moszkva az ukrán vezetés illegitimitására hivatkozva eddig határozottan elutasította, hogy közvetlenül tárgyaljon a kijevi hatalommal. Bendarzsevszkij Anton úgy látja, hogy az orosz elnök szavai mögött az Egyesült Államok sikeres nyomásgyakorlásának eredménye látható. Felidézte, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken Párizsban európai partnerekkel tárgyalt a háborúról, és figyelmeztetett, hogy fogy az Egyesült Államok türelme, így amennyiben nem lesz napokon belül előrelépés a tűzszüneti tárgyalásokban, akkor az Egyesült Államok kiszáll a konfliktus rendezéséből.

„Nem telt el 24 óra, és másnap Vlagyimir Putyin bejelentette a húsvéti tűzszünetet, amely 30 napos általános fegyverszünet helyett egy 30 órás tűzszünet volt, de már ez is némi előrelépésnek számít”

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton szerint az oroszok nem tudják, hogy ha elfogy az amerikaiak türelme, akkor milyen lépések következnek: távol tartják magukat a háborútól, vagy esetleg továbbra is támogatják Ukrajnát. Moszkva az utóbbi miatt aggódik, mivel fél, hogy az Egyesült Államok ebben az esetben elzárkózik az Oroszországhoz fűződő viszony rendezésétől. Az oroszok abszolút érdekeltek abban, hogy kihasználják a lehetőséget és kiépítsék a kapcsolatokat Donald Trumppal, de abban már nem érdekeltek, hogy most azonnal tárgyalásokba bocsátkozzanak, mert azt gondolják, hogy az idő nekik dolgozik.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az is jól mutatja az amerikai presszió sikerességét, hogy Vlagyimir Putyin próbál alkalmazkodni Donald Trump politikájához. Példaként említette, hogy az amerikai elnök mennyire élesen reagált, amikor orosz kollégája arról beszélt, hogy az ENSZ égisze alatt választásokat kellene tartani Ukrajnában, hogy Oroszország tárgyalni tudjon egy új ukrán vezetéssel a háború lezárásáról. Az orosz elnök ekkor megértette, hogy Washington teljesen más álláspontot képvisel a kérdésben, és Moszkva ismét átlépett egy vörös vonalat.

„Eltelt néhány hét, és Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy igazából nem zárkóznak el attól sem, hogy Volodimir Zelenszkijjel közvetlenül kétoldali tárgyalásokat folytassanak. Az oroszok meglátták a lehetőséget, és próbálnak alkalmazkodni Trumphoz, miközben a saját elképzeléseiket is viszik tovább. Úgy tűnik azonban, hogy az a legfontosabb számukra, hogy ne idegenítsék el Donald Trumpot, és ne éreztessék azt az amerikai elnökkel, hogy visszautasítják. Ezért próbálnak a határon egyensúlyozni, hogy az időt is húzzák, de ha muszáj, adjanak is valamit az amerikaiaknak, amikor már érzik, hogy fogyatkozik Donald Trump türelme”

– foglalta össze a helyzetet Bendarzsevszkij Anton.

Bezárulhat egy kiskapu Oroszország számára

Miközben Vlagyimir Putyin kifejezte hajlandóságát az Ukrajnával folytatott kétoldalú béketárgyalásokkal kapcsolatban, Volodimir Zelenszkij arról számolt be, hogy szerdán Londonban lesznek Ukrajna képviselői, ahol tűzszüneti tárgyalásokat folytatnak Ukrajna, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok részvételével. „Ukrajna, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok készek a lehető legkonstruktívabb módon előre haladni, hogy feltétel nélküli tűzszünetet érjünk el, amelyet a tényleges és a tartós béke megteremtése követ majd” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Bendarzsevszkij Anton szerint ezeknek a tárgyalásoknak – utalva a múlt pénteki párizsi tárgyalásra is, mely nem vezetett eredményre – az újdonságát az adja, hogy az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna képviselői végre leülnek közösen egyeztetni, mivel Washington korábban elzárkózott ettől az opciótól. A szakértő felidézte, hogy az új amerikai adminisztráció hatalomra lépését követően az volt az álláspont, hogy a tárgyalóasztalnál alapvetően az ukránok és az oroszok ülhetnek majd az Egyesült Államok közvetítése mellett, de Európa nélkül. Az elmúlt hónapok során ebben a dinamikában is teltek az események.

„Ez [a találkozó – a szerk.] fontos, mert talán közelednek majd az álláspontok az Egyesült Államok és Európa között. Talán sikerül olyan javaslatokkal és olyan stratégiával előállni, amivel az oroszokat is jobban tudják tárgyalóasztalhoz bírni. Az oroszok eddig arra játszottak többek között, hogy valamiféle külön kapcsolatot építsenek ki az Egyesült Államokkal, megkerülve az európaiakat, most azonban lehet, hogy ez a kiskapu bezárul előttük”

– magyarázta a szakértő.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója emlékeztetett, hogy Európa is próbálkozott valamiféle saját tervvel, de nem rendelkezett saját stratégiával az orosz–ukrán háború lezárását illetően. Amit láttunk az elmúlt hónapokban, azok rögtönzött, gyors reakciók voltak az európai vezetők részéről, hogy valahogy reagáljanak Donald Trumpra, és valamiféle saját javaslattal álljanak elő, amelynek következtében felállt a „tettre készek koalíciója”. „Szóval az újdonságot az adja, hogy múlt héten megtörtént az első olyan orosz–ukrán háborúról szóló fórum, ahol minden nyugati ország jelen volt, és ennek most lesz a következő állomása” – tette hozzá.

A Bendarzsevszkij Antonnal folytatott beszélgetést követően Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a londoni találkozót, amiért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem támogatja Donald Trump Krímre vonatkozó tervét. Emiatt az Egyesült Államok nem lesz miniszteri szinten képviselve a tárgyaláson. Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő szerint Rubio helyett Donald Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különleges megbízottja, Keith Kellogg fogja képviselni az Egyesült Államokat.

Továbbra is a területi viták akadályozzák a megegyezést

Korábban Steve Witkoff, Donald Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja arról beszélt, hogy az átfogó megállapodás kulcsa „öt terület” körül forog. „Ez a békemegállapodás erről az úgynevezett öt területről szól, de ennél sokkal többről van szó”– magyarázta anélkül, hogy megnevezte volna ezeket a területeket. Vélhetően a Krím félsziget Oroszország részeként való elismeréséről van szó, valamint a négy, részlegesen megszállt ukrán régió, a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület átadásáról.

Kérdés azonban, hogy Ukrajna és Oroszország milyen maximális engedményekre hajlandó a másik féllel szemben. Bendarzsevszkij Anton szerint a sajtóban elhangzó nyilatkozatok a kérdéssel kapcsolatban semmit sem mondanak el, mivel azok csupán a kommunikációt szolgálják.

„Tehát az, hogy az ukránok azt mondják, hogy ők az 1991-es határokhoz akarnak visszatérni, és nem mondanak le a Krím félszigetről sem, az egy dolog, ugyanúgy egy dolog, hogy az oroszok azt mondják, hogy ők a négy megszállt ukrán területnek a teljes közigazgatása egészét akarják, azokat a területeket is, amelyek nincsenek orosz kontroll alatt. (…) Régen rossz lenne, ha már előre, még a tárgyalások előtt lemondanának a felek bizonyos igényekről. Ha például Ukrajna még a tárgyalások megkezdése előtt bejelentené, hogy hajlandó lemondani a Krím félszigetről, akkor a tárgyalásokon miből engedne?”

– tette fel a kérdést a szakértő.

A Krím félsziget, továbbá a Donyecki és a Luhanszki területek nagyjából egyharmada volt orosz kontroll alatt 2014 és 2022 között. Ezeken a területeken – folytatta Bendarzsevszkij Anton – gyakorlatilag lakosságcsere történt, hiszen az ukrán érzelmű lakosság is elhagyta ezeket a területeket, és az orosz érzelmű lakosság is távozott, hiszen minden lehetőség megszűnt a térségben. Gyakorlatilag csak az idősebb korosztály maradt a szülőföldjén, a távozók helyére pedig olyan emberek jöttek Oroszországból, akik valamiféle új lehetőséget láttak az új adminisztráció alatt.

„Ez egy gazdaságilag nagyon leharcolt, sok pénzből helyreállítandó terület, és a lakosságot tekintve is nagyon nehéz lenne visszaintegrálni Ukrajnának. Valószínűleg ezek a területek, Donyeck és Luhanszk egyharmada, tehát a 2022 előtti orosz kontroll alatt lévő területek azok, amelyekről Ukrajna könnyebben tudna lemondani. Minden más területet aligha fogják valamiféle közös alkuba belerakni”

– magyarázta az Oeconomus igazgatója.

Orosz szempontból pedig, ami a Krím félsziget mellett fontos és jelentős összeütközést okoz Ukrajna és Oroszország között az igényekben, hogy nekik alapvető jelentőségű a szárazföldi összeköttetés a Krím félsziget és Oroszország között. Ez a szárazföldi összeköttetés pont a Herszoni és a Zaporizzsjai területeken keresztül megy át. Bendarzsevszkij Anton nehezen tudja elképzelni, hogy az oroszok lemondanának ezekről a területekről. Mint mondta, területi kérdésekben számos lehetséges forgatókönyv van, az azonban biztos, hogy ez nem lesz egy könnyen megoldható probléma.

Kiemelt kép: Romos épületnél mentők Kijevben egy orosz rakétatámadás után, 2025. április 6-án (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)