A május 1-jére meghirdetett megmozdulás célja a gyülekezési jogot szűkítő, a gyülekezésitörvény-módosítás eltörlésének követelése. Az új szabályozást több jogvédő szervezet bírálta, mondván: aránytalanul korlátozza az alapvető szabadságjogokat, különösen a kormánykritikus hangok elnyomására használható. Az elmúlt hetekben a rendőrség egyre több bejelentett tüntetést tiltott meg, ami szakmai és politikai vitákat is kiváltott.
A demonstrációsorozat korábbi eseményeihez hasonlóan most is az Erzsébet híd lett volna a központi helyszín, ám a rendőrség ezúttal elutasította a bejelentést.
A politikus posztjában arról ír: a hatóság korábban négyszer is engedélyezte a helyszínt, most viszont „zagyva indoklással” megtiltották a május 1-jére tervezett eseményt. „A rendőrség politikai okokból, Orbán parancsára döntött így” – fogalmazott. A demonstráció célja továbbra is a gyülekezési jogot szűkítő törvénymódosítás eltörlésének követelése.
Hadházy három opciót vázolt fel, de az egyiket – a demonstráció feladását – rögtön kizárta.
Felhívásában két lehetséges helyszínt vázolt, a Kossuth teret vagy az Erzsébet hidat. A Kossuth tér választása esetén a demonstráció teljesen jogszerűen zajlana, a résztvevők leküzdhetik a büntetéstől való félelmet, és rendelkezésre állna a hangosítás, a színpad, valamint lehetőség nyílna spontán vonulásokra is. Ugyanakkor ez a megoldás – Hadházy szavaival élve – meghátrálásnak számítana, hiszen elfogadná a hatósági korlátozást.
Ezzel szemben a tiltás figyelmen kívül hagyásával az Erzsébet hídi akció folytatása erőteljes szimbolikát képviselne, ami egy világos üzenetet küldene a kormánynak, hogy nem adják fel gyülekezési jogukat.
A híd lezárása azonban komoly kockázatokkal jár, ugyanis a résztvevők pénzbírságra számíthatnak, a szervező pedig akár egyéves szabadságvesztésre is.
Hadházy vállalja ezt a felelősséget, amennyiben elegen kiállnak mellette, viszont megjegyzi, hogy csak azok válasszák ezt a lehetőséget, akik biztosan ott is lesznek. A végső döntést online voksolással hozzák meg, ahol nemcsak az arány számít, hanem a leadott szavazatok abszolút száma is.