Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Isten hitelesítette Jézus üzenetét és megváltó halálát, amikor feltámasztotta őt. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy Jézus megváltó tevékenységének és az ebből következő küldetésének nincs vége. Amit Isten általa elkezdett, annak folytatódnia kell ma is – olvasható a közleményben, amelyet Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke, Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és a MEÖT elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint a MEÖT tagegyházainak vezetői írtak alá.

Kiemelték: hirdetni kell Isten minden embert átölelő szeretetét és az üdvösségre hívó jó hírt.

Isten szereti a 21. században élő, kétségek és félelmek között vergődő teremtményeit is, „irgalmas hozzánk, tévelygő, sok gyötrelem és háború között szenvedő gyermekeihez”. Húsvét győzelme az élet győzelme a halál, az elmúlás, a bűn felett, bár olyan világban élünk, ahol naponta látjuk a háborúk és a pusztítás erőinek diadalát. Az első húsvét viszont az élet diadala, a bűnbocsánat, az új élet, az örök élet ajándéka. Isten ennek a jó hírnek a továbbadására kéri „övéit”, hogy „minden ember szívében ott éljen a remény: Isten az élet, az örök élet ura”. Ez az örömhír teszi páratlan ünneppé a húsvétot. „Ha élni szeretnénk, akkor fel kell fedeznünk ezen ünnep jelentőségét az életünkben” – fogalmaztak.

Minden vasárnap a feltámadás ünnepe, az „élet győzelmének napja a romlás, a hiábavalóság, a kétségbeesés felett”.

A boldog élet titka: megtanulni ünnepelni az örök élet diadalát Isten igéjében és szentségeiben és elfogadni Isten kegyelmi ajándékait, amelyeket az őt szeretőknek készített – tették hozzá az egyházi vezetők.

Este már Jézus feltámadását ünneplik a keresztények

Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötétség, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy „együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált”.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a 4. századra vezethető vissza.

A liturgia sötétben kezdődik, utalva arra a sötétségre, amely Krisztus halála után a világra borult, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye. A húsvéti vigília szertartása a tűzszenteléssel kezdődik. A megszentelt tűzről a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye Jézus Krisztus feltámadását jelzi, a gyertyába szúrt tömjénszegek pedig Jézus sebeit szimbolizálják. Azt írták: a feltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, nem ennek a térnek és időnek a keretei közé támadt fel, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis, az egyház liturgiája megjeleníti a feltámadás pillanatát azzal, ahogy a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz.

A pap elindul a fénnyel a sötét templomba, és „szétosztja Krisztus világosságát a híveknek”, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat, majd felhangzik az Exsultet, a húsvéti örömének. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti. Ezután kezdődik az igeliturgia, amely végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és ismét megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti. Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek.

A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során keresztelik meg a felnőtteket.

Ha nincsenek keresztelendők, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait. A szertartás ezután a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A mise végén a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és az egész világnak hirdeti az örömhírt:

Krisztus feltámadt!

Délelőtt is megemlékeznek Krisztus feltámadásáról a történelmi egyházak húsvétvasárnap

Húsvét ünnepén a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, Esztergomban, Balatonalmádiban és Győrben tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet:

• Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagyszombaton este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában vezeti húsvét vigíliájának szertartását, húsvétvasárnap délelőtt fél tizenegykor pedig az esztergomi bazilikában mutat be ünnepi szentmisét.
• Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap 10.30-tól a Veszprém vármegyei Balatonalmádiban, a Baross Gábor úti református templomban hirdet igét úrvacsorás, ünnepi istentiszteleten.
• Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Győrben a Petőfi téren található öregtemplomban tart úrvacsorás, ünnepi istentiszteletet vasárnap 10 órától.

Kiemelt kép: Jézus Krisztus sírba tétele (Fotó: Instagram)