Az amerikai elemzés szerint az ukrán belépés alapjaiban rengetné meg az unió jelenlegi gazdasági és politikai egyensúlyát, és különösen érzékenyen érintené Magyarországot.
A tanulmány rámutat arra is, hogy
Ukrajna hatalmas területe, népessége, alacsony GDP-je és várhatóan rendkívül költséges felzárkóztatása olyan új pénzügyi prioritásokat kényszerítene ki, amelyek a jelenlegi EU-költségvetés keretei között nem lennének fenntarthatók.
Az unió nettó haszonélvezőinek – köztük Magyarországnak – forrásai jelentősen csökkennének, miközben akár nettó befizetőkké is válhatnak.
„A tanulmány világosan fogalmaz: a bővítés ára a jelenlegi kedvezményezettek rovására valósulna meg” – írta Orbán Balázs. Szerinte nemcsak a kohéziós és agrártámogatások átrendeződése fenyeget, hanem az is, hogy
az EU új, közös adók bevezetésével próbálna meg további forrásokat előteremteni, ami plusz terhet róna a tagállamokra.
Orbán Balázs szerint Magyarország különösen érzékenyen érintett lenne egy ilyen átrendezésben,
hiszen a forrásvesztés nemcsak konkrét fejlesztések elmaradásához vezethet, hanem a gazdasági növekedést is érdemben visszafoghatja.
A politikai igazgató kiemelte: „A kérdés nem az, hogy segítünk-e Ukrajnának, hanem az, hogy ezért készek vagyunk-e saját gazdasági érdekeinket háttérbe szorítani egy újabb brüsszeli projekt kedvéért”, hozzátette:
az ukrán csatlakozás nem pusztán technikai kérdés, hanem sorsdöntő politikai döntés, amely hosszú távon átrajzolná az EU hatalmi és gazdasági térképét.
A Brookings Intézet elemzése és Orbán Balázs figyelmeztetése egyaránt azt jelzi: Ukrajna integrációja az Európai Unióba nemcsak történelmi jelentőségű lépés lenne, hanem komoly áldozatokkal is járna.
Kiemelt kép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)