Kurali Zoltán emlékeztetett, a legfrissebb adatok szerint az infláció 2025 márciusában 4,7 százalékra csökkent a korábbi 5,6 százalékos szintről, ami jó hír, de „nem lehetünk nyugodtak”.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a 2 és 4 százalékos toleranciasávba és a gazdaságpolitika mérsékelje az inflációra ható legfontosabb tételeket az élelmiszerek, illetve a szolgáltatások ármozgásából, valamint a várakozásokból fakadó inflációs nyomást” – jelentette ki a szakember.
Rámutatott, az
infláció letörése, az árstabilitás elérése és fenntartása nélkül nincsen fenntartható növekedés.
Kurali Zoltán kiemelte, a munkaerőpiac stabil, a foglalkoztatottsági szint magas, a magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévében visszaállt a növekedési pályára, azonban ezt különösen a vámháború okozta bizonytalanság jelentősen befolyásolhatja.
Megjegyezte, az államadósságnak továbbra is csökkennie kell annak érdekében, hogy a gazdaság fenntartható növekedési pályán tudjon maradni.
A gazdasági és a pénzpiaci bizalom fenntartása érdekében a szakember elengedhetetlennek nevezte a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének megőrzését,
a rendszerkockázatok azonosítását és kezelését, valamint a makroprudenciális eszköztár megfelelő használatát és hatékony alkalmazását.
„Szükségszerű, hogy a monetáris politikát, a pénzügyi stabilitást egymással összhangban, együtt kezeljük, a nemzetközi tartalékok kezelése tekintetében a prudencia, a likviditás és a hozam egyensúlyának fenntartása a legfőbb rendező alapelv” – fogalmazott.
Az irányadó kamatról szólva Kurali Zoltán elmondta, a jelenlegi gazdasági környezetben olyan kamatpolitikára van szükség, amely együttesen képes biztosítani az árstabilitást, illetve a pénzügyi piacok stabilitását.
Az MNB működését a transzparencia, az átláthatóság, valamint a példamutató, magas színvonalú szakmai munka kell, hogy jellemezze – tette hozzá.
Varga Mihály jegybankelnök korábbi nyilatkozatára utalva Kurali Zoltán kijelentette, kizárólag a jogszabályban meghatározott klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti az MNB fő feladatának,
és ennek megfelelően mérsékelni szükséges, vagy adott esetben meg is kell szüntetni azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe.
Hozzátette, alelnökként ezt a szemléletet, a gazdasági fegyelmet és az elszámoltathatóságot fogja képviselni.
A szakember kifejtette, a jegybank eszköztárának összetétele és az alkalmazása elsődlegesen az árstabilitás elérésének és fenntartásának az eszköze, ezt a célt elsősorban a kamatpolitika determinálja.
A jegybanki eszközöket ehhez kell igazítani, de természetesen figyelemmel kell lenni az aktuális pénz és tőkepiaci folyamatokra is – fogalmazott Kurali Zoltán.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Magyar Nemzeti Bank (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)