Szerdán ismét kormányülést tartottak, amelyen számos döntést hoztak a miniszterek. Orbán Viktor miniszterelnök az esemény után elárulta, hogy a legfontosabb napirendi pont az árletörések folytatása volt. Elmondta, hogy az élelmiszerek esetében sikerrel lépett fel a kormány az áremelőkkel szemben, így 30 alapvető élelmiszernél sikerült letörni az árakat.

„Most a banki és a telekommunikációs szolgáltatásokon a sor, mert ezeknek az ára is jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban. A bankokkal később tárgyalunk, most a gazdasági miniszternek meghallgattuk azt a beszámolóját, amely a telekommunikációs cégekkel folytatott tárgyalásokról szólt. Ezeknek vannak eredményei: megállapodásokat kötöttünk” – mondta Orbán Viktor a Facebookon közzétett videójában.

Felkészülnek a bankok, folytatjuk az árletöréseket

– jelentette ki a kormányfő.

A részleteket már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Koncz Zsófia államtitkár ismertette a csütörtök délelőtti Kormányinfón.

Jövő héten indul a véleménynyilvánító szavazás

A tárcavezető elmondta, hogy a kormányülésen külpolitikai kitekintésre is sor került, így megvitatták a háborús helyzetet és a vámháborús helyzetet is. A háborús helyzetet illetően a magyar kormány továbbra is elkötelezett a béke mellett, a békére irányuló amerikai törekvéseket továbbra is támogatandó célkitűzéseknek tartják. Az Európai Uniónak a legeminensebb érdeke, hogy a háború véget érjen.

Gulyás Gergely bejelentette, hogy szóba került Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz, amely Brüsszel nem szűnő törekvése. Ezt a kormány továbbra is Európa és Magyarország érdekeivel ellentétesnek tartják. A miniszter úgy gondolja, hogy brüsszeli pénzen már megszülettek azok a közvélemény-kutatások, melyek szerint az emberek többsége támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, de a kormánynak köszönhetően itt a valós véleménynyilvánítás lehetősége is.

„Ukrajna nem válhat az Európai Unió tagjává a magyarok beleegyezése nélkül, itt a tagállamoknak vétójoga van”

– jelentette ki Gulyás Gergely.

A tárcavezető elő is vett egy példányt, és megmutatta, hogyan néz ki. Elmondta, hogy ezek speciális papírra nyomtatott szavazólapok, nem másolhatók, a szavazatok összeszámolására pedig közjegyző jelenlétében kerül sor. A szavazólap mellett a boríték tartalmazni fog egy miniszterelnöki levelet is. A kormány úgy gondolja, hogy mindenkinek lehetősége van a demokratikus véleménynyilvánításra, amit az Európai Unió többi tagállama el akar kerülni.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata szerint egy néhány év alatt lezajló, rendkívül gyors folyamatban gondolkodnak pillanatnyilag Ukrajnával kapcsolatban, aminek a Magyarországra nézve gyakorolt hatása az egyik legtöbb negatívummal jár. Komoly pénzügyi kockázatok vannak, mivel a kohéziós pénzek többsége Ukrajnának menne. Ennél is veszélyesebbek a mezőgazdasági kockázatok, mivel egy olyan ország csatlakozna az Európai Unióhoz, amelynek a termőföldjei körülbelül a 40 százalékát adják az Európai Unió jelenlegi tagjainak összes termőföldjének. A mezőgazdasági, vidékfejlesztési és területalapú támogatások is Ukrajnába mennének.

„Ami még ennél is veszélyesebb, hogy Ukrajnában ugyanazok a szigorú szabályozások a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan nem érvényesülnek, mint  amelyek Magyarországon és az Európai Unióban”

– húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy ebből adódóan élelmiszer-biztonsági kockázatokat is rejt Ukrajna uniós csatlakozása.

A kormány Ukrajna csatlakozásával munkaerőpiaci és közbiztonsági kockázatokat is vizionál, ezért úgy gondolja, hogy Ukrajnának is csak érdemek alapján lehet az Európai Unióhoz, nem pedig politikai akarat mellett. A jelenlegi feltételek mellett nemet mondanak Ukrajna uniós csatlakozására. „Az biztos, hogy máshol hasonló demokratikus véleménynyilvánításra nem akarnak lehetőséget adni, ezért is fontos, hogy Magyarország hangja, mint oly sok európai ügyben ebben az ügyben is hallható legyen, az eredmény pedig kézzelfogható. Ez a magyar kormánynak is nagy segítséget jelent azokban a vitákban, amelyeket Brüsszellel ebben az ügyben meg kell vívni” – összegezte a kérdést Gulyás Gergely.

Folytatódik a harc az áremelkedéssel szemben

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány első olvasatban megtárgyalta a jövő évi költségvetést, amiről egy-két kormányülésen még tárgyalnak a továbbiakban. A legfőbb gazdasági célkitűzések részben más ismertek, de majd a Nemzetgazdasági Minisztérium ismerteti ezeket, amint véglegessé válnak. Az biztos, hogy már az idei évben az infláció letörése és az indokolatlanul magas árak leszorítása a kormány legfontosabb feladata. Az eddig megtett lépések eredményesek, mivel az árrésszabályozás bevezetésének tapasztalatai azt mutatják, hogy az infláció az élelmiszeriparban teljes egészében megállt, sőt, a kormány abban bízik, hogy áprilisban még csökkenhetnek is az árak.

A március 13-i helyzethez képest 894 élelmiszeripari termék ára lett kedvezőbb. Huszonhárom termék esetében 50 százalék fölötti árcsökkenést figyeltek meg, 103 termék esetében 40 és 50 százalék közöttit, 144 termék esetében 30 és 40 százalék közöttit, 169 termék esetében 20 és 30 százalék között, 199 terméknél pedig 10 és 20 százalék között csökkentek az árak. Végül 256 termék esetében tíz százalék alatti volt az árcsökkenés.

„Joggal mondhatjuk, hogy ez egy működő modell, ezért kell folytatni ennek a modellnek a fenntartását, és gondolkodni a kiterjesztésén. Azt, hogy nem elégszünk meg az eddig elért eredményekkel, jól mutatja a bankokkal és telekommunikációs cégekkel folytatott tárgyalás”

– hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A telekommunikációs cégekkel folytatott tárgyalások eredményeivel kapcsolatban megtudtuk, hogy a tavalyi árak állnak vissza. Ennek értelmében visszaállnak a tavaly december 31-i árak, és azok jövő év közepéig biztosan megmaradnak. Amennyiben december óta a telekommunikációs szolgáltatók emeltek árakat, akkor csökkenteniük kell a december 31-i szintre, ha pedig nem emeltek, akkor ezután sem lesz lehetőségük emelni.

„Jó hír, hogy ugyanilyen megállapodásra tudtunk jutni a tárgyalások során a bankokkal, úgyhogy a bankszövetség is elfogadta a kormánynak azt a szándékát, hogy az inflációt le kell szorítani, és ehhez a bankszektornak is hozzá kell járulni. Ezért a bankszektorban is hasonló pozitívumok fognak bekövetkezni”

– jelentette be a miniszter.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a telekommunikációs vállalatokhoz hasonlóan, ahol december 31-ét követően számlavezetési díjat emelték, ott csökkenteniük kell a díj összegét az emelés előtti szintre, ahol pedig nem emeltek, a következő bő egy évben semmilyen emelésre nem kerülhet sor. „Ez egy komoly segítség mindenkinek, de ahhoz, hogy ez komoly segítség legyen, ahhoz ezt be kell tartani. Ezt kérjük és várjuk és ellenőrizzük is a vállalás betartását” – tette hozzá.

„A kormány arra is mandátumot adott a gazdasági miniszternek, hogy a kiskereskedelem nem élelmiszerre vonatkoztató részének képviselőivel is tárgyaljon az indokolatlanul magas árak csökkentéséről”

– ismertette Gulyás Gergely.

A kormány úgy látja, hogy a bevezetendő adócsökkentések, a bevezetett és bevezetendő árcsökkentések és a kormány támogatásai a magyar embereknek és a magyar gazdaságnak komoly segítséget jelentenek.

A magyar falvakkal kapcsolatban is fontos döntések születtek

Azt is megtudhattuk a Kormányinfón, hogy a kormányülésen döntések születtek Magyar falu programra vonatkozóan is. Számtalan településen van olyan ingatlan, ami állami tulajdonban van, de senki sem használja. Emellett vannak olyan épületek is, amelyek egykor a takarékszövetkezeteknek adtak otthont, de elhagyatottan állnak – vezette fel Gulyás Gergely. A nemzetgazdasági miniszter ezért arra kapott felhatalmazást, hogy a korábbi takarékszövetkezeti épületeket megvásárolja, és azokat az önkormányzatok tulajdonába adja. Emellett a kistelepüléseken az állami épületeket – amennyiben igény van rá – átadják az önkormányzatoknak, ami újabb közösségi terek létrehozására ad lehetőséget.

Döntöttek arról is, hogy 2026. január 1-jével bővítik a falugondnoki szolgálatba bevonható települések számát. Eddig az ezer fő alatti településeken volt falugondnoki szolgálat, de a jövőben az 1500 főnél nem nagyobb településekre is kiterjesztik a falugondnoki szolgálatot. Emellett emelik a falugondnoki normatívát, valamint a falusi önkormányzati hivatali dolgozók bérét. Ezeken a településeken az önkormányzatoknak a nagyobb önkormányzatokkal szemben nincs mozgástere, ezért az itt dolgozók a legrosszabbul fizetettek az országban, noha jóval több feladat hárul rájuk.

„A tízezer fő alatti településeken az önkormányzati hivatali dolgozók bérét két ütemben emeljük: 2025 július 1-jével 15 százalékkal és 2026. január 1-jével szintén 15 százalékkal”

– mondta Gulyás Gergely.

A miniszter azt is elárulta, hogy rengeteg olyan megkeresés érkezett a kormányhoz, amelyben a palackvisszaváltó automaták hiányára panaszkodtak. A kormány ezért úgy döntött, hogy ezentúl az ATM-hez hasonlóan palackvisszaváltó automatákat is telepít a kormány minden kistelepülésre. Ebben az ügybem is a Nemzetgazdasági Minisztérium kapta meg a lehetőséget, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat lefolytassa, a döntéseket meghozza és az intézkedéseket megtegye.

Nem zárható ki, hogy ez egy mesterséges vírus

A szerdai ülésen a kormány meghallgatta az operatív törzs beszámolóját a járványhelyzetről. Az egyetlen jó hír pillanatnyilag, hogy egyelőre nincs új fertőzés. Naponta több száz mintavétel történik, de a négy telepen túl, ahol eddig fertőzést fedeztek fel nincs új fertőzés. Az országnak az az érdeke, hogy ne is legyen, ezért mindenkit kérnek, hogy az operatív törzs által bevezetett korlátozásokat mindenki tartsa be.

„Folyik egy vizsgálat arra vonatkozóan is, hogy a fertőzés hogyan került ezekre a telepekre. Egyelőre azt tudjuk mondani, hogy nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes úton jött létre, hanem egy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk”

– árulta el Gulyás Gergely.

A kormány kérte a laboratóriumokat, szakembereket, hatóságokat, hogy a vírus eredetével kapcsolatos biztos és végleges információt szolgáltassanak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta azt is, hogy látják a vírus megfékezésével kapcsolatos intézkedésekkel szembeni ellenállást, és értik is ezt, mivel a kormány is úgy gondolja, hogy az lenne a legjobb, ha a leölt állatokat helyben semmisítenék meg. Az állategészségügyi hatóságok egyértelmű véleménye azonban az, hogy az égetés esetén a fertőzés tovább terjedne, ezért az állatokat el kell temetni.

„Miért nem ott helyben temetik el? Azért, mert csak olyan helyen lehet eltemetni az állattetemeket, ahol a vízbázisra ez semmilyen veszélyt nem jelent”

– magyarázta Gulyás Gergely.

A csepeli droglabor és a hídfoglalás sem maradt ki

A kormányülésén meghallgatták az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, aki beszámolt az igazságszolgáltatás tevékenységéről. Nyilatkozott arról, hogy az Országos Bírói Tanács (OBH) azt a négyoldalú megállapodást, ami a kormány, a Kúria, az OBH és az OBT között létrejött, továbbra is érvényesnek tekinti. Erre figyelemmel további béremelésre is számít a bíróság. Abban bíznak, hogy a kormány által tervezett jelentős béremelés nem bukik meg a bírák ellenállásán. Amennyiben minden a tervek szerint megy, két év alatt, 2025 január 1. és 2027 január 1. között 48 százalékos béremelés megy végbe.

Arról is szó volt a meghallgatáson, hogy egyes ügyekben aggodalmat keltő döntések születnek. Gulyás Gergely szerint mivel külön hatalmi ágról van szó, nem a kormány dolga, de amennyiben valamilyen döntés nem tetszik nekik, a kormány törvényekkel tud reagálni. Azzal folytatta a miniszter, hogy most volt egy olyan eset, ami joggal keltett társadalmi felháborodást – utalva ezzel arra, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította a csepeli droglabor gyanúsítottjainak letartóztatását. Bár kérdőre vonta a kormány, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt válaszolta, hogy egyedi ügyeket semmilyen formában nem tud és nem akar kommentálni.

„Természetesen fontos, hogy egy vád megalapozott legyen, fontos, hogy a jogállami kritériumok teljesüljenek, de az, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőit megalapozott gyanú ellenére nem helyezi a bíróság előzetes letartóztatásba, az sem a társadalmi igazságérzettel nem találkozik, de a konkrét esetben erősen vitatható, hogy a jogszabályokkal ez a döntés bármilyen formában összhangba hozható-e”

– véli Gulyás Gergely.

A kormány meghallgatta Pintér Sándor belügyminisztert is a fővárosi tüntetésekről és hídfoglalásokról. Továbbra is az a véleményük, hogy a gyülekezési törvény 1989 óta azon az egyértelmű szabályozáson alapul, hogy a tüntetések nem járhatnak a közlekedés aránytalan sérelmével. Egy hídnak a lezárása Budapesten több százezer ember életét nehezíti meg hétről hétre – állapította meg a miniszter.

„Néhány száz ember tüntet és több százezer ember Budapesten nem tud közlekedni. Ez nyilvánvalóan aránytalan sérelme a közlekedésnek”

– hangsúlyozta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy azt kérik a Kúriától, hogy teremtsen világos helyzetet ebben az ügyben.

Mint mondta, nagyon sok közterület van az Erzsébet híd közelében és Budapesten. Úgy látja, hogy ennyi ember még egy kisebb utcában is elférhet, de bőven vannak nagyobb területek is. „A Pride-tüntetőknek sincs joga ahhoz, hogy több százezer ember életét lehetetlenítsék el, a közlekedését tegyék tönkre, s a várost megbénítsák. A gyülekezési jog gyakorlásának mások jogai és szabadsága jelentik a korlátot” – zárta gondolatait Gulyás Gergely.

A Tisza Párt újabb mélypontot ért el a hazaárulási versenyben?

Gulyás Gergely kitért Kollár Kinga azon kijelentésére is, mely szerint jól működik és hatékony az uniós pénzek visszatartása, mert az megakasztja a magyar gazdaság fejlődését, beruházások és kórházfelújítások maradnak el, ezáltal pedig megkönnyíti a kormányváltást Magyarországon.

A kérdés az, hogy mire szolgál a politika? Hogy az országnak jó megoldásokat találjunk. Ehhez képest az látható a Tisza Pártnál nem baj, ha valami rossz az országnak, ha az nekik jó

– mutatott rá Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy csak azért nem nevezné hazaárulásnak ezt a kijelentést, mert semmilyen jel nem mutat arra, hogy a képviselőnek Magyarország lenne a hazája. Mint mondta, ebben a kérdésben legalább korrekt módon közölték a valóságot, hiszen a párt elnöke elmondta, hogy Soros-ügynökök és agyhalottak vannak a frakciójukban. „Ő azt hiszem, hogy az előbbi kategóriába tartozik” – fűzte hozzá.

Később aztán mégis változtatott a véleményén, mivel az újabb, Kollár Kingát érintő kérdésnél már úgy fogalmazott, hogy

ez egy újabb mélypont a hazaárulási versenyben.

Gulyás Gergely úgy gondolja, hogy egy normális pártban ezért már régen kitettek volna azt a politikust, aki ilyen kijelentést tesz, csak az a baj, hogy a Tisza Párt azonosul ezzel a véleménnyel. Úgy látja, hogy Brüsszelnek és a Tisza Pártnak azért fontos a magyar kormány megbuktatása, mert a kormány többször szembe ment Brüsszel akaratával, példaként említette a bevándorlást, a genderkérdést, de a „háborúpárti” álláspontot is. Szerinte Brüsszel a lisszaboni szerződést kvázi semmibe veszi.

„Azonban az, hogy magyar képviselők Brüsszelben a magyar emberek kárán élvezkedjenek saját politikai hasznuk érdekében, csak azért nem hazaárulás, mert a képviselő sem tarthatja magát magyarnak”

– húzta alá ismét a tárcavezető.

Kiemelt kép: Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. április 10-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)