Változatlanul növekvő pályán van a hazai kiskereskedelmi forgalom, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatása szerint februárban a naptárhatástól megtisztítva 3,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Mindez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi forgalom az idei esztendő első két hónapjában 4 százalékkal nőtt.

Ha részletesebben is megvizsgáljuk a KSH adatait, akkor azt látjuk, hogy

az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben pedig 5 százalékkal haladta meg a mostani forgalom az egy évvel ezelőtti szintet.

A statisztikai adatokból azonban az is kiviláglik, hogy a februári kiskereskedelmi forgalom 0,6 százalékkal elmaradt a januáritól, ami a statisztika nyelvén azt a drasztikus áremelkedést mutatja, amely miatt a kormány márciusban bevezette az árrésstopot.

Az adatok kapcsán Lentner Csaba a hirado.hu kérdésére elmondta: tapintható a vásárlói bizalom erősödése. A közgazdászprofesszor szerint

a bérek és a szociális juttatások, valamint a nyugdíjak folyamatos növekedése áll a fizetőképes kereslet emelkedése mögött.

Mint fogalmazott: „A kormánynak meghatározó szerepe van abban, hogy az emberek újra vásárolnak. A kereskedelmi forgalom növekedését bemutató adatok a jövedelem emelkedését tükrözik vissza.”

Lentner Csaba közgazdász (Fotó:hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Megkérdeztük: a közgazdász szerint ez már az Orbán Viktor miniszterelnök által emlegetett repülőrajt? Ismeretes: a kormányfő januárban beszélt a gazdaság repülőrajtjáról, amely kapcsán a Facebook-posztjában akkor úgy fogalmazott, hogy „nem ígérgetünk, hanem dolgozunk és teljesítünk”.

Lentner Csaba szerint a KSH mostani adatai azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság elrugaszkodott a kifutópályáról, és az optimális menetmagassága felé tart.

Hozzátette: a gazdasági kormányzat által szorgalmazott béremelkedési ütem változatlanul tovább tart, ami nemcsak a vásárlási kedvet, de azon keresztül az állam adóbevételeit is növeli. A növekvő jövedelmek és a kedvezőbb bolti árak hatására a következő hónapokban is számítani lehet arra, hogy még tovább fog bővülni a fogyasztási hajlandóság. Mindez még a bruttó hazai össztermékre, vagyis a GDP-re is pozitív hatást gyakorol – mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy visszatérhetünk-e arra a növekedési pályára, amelyről a 2020-as pandémia, majd a 2022-es orosz–ukrán háború kirobbanása miatt tértünk le, a közgazdászprofesszor azt válaszolta: minden esély megvan arra, hogy ott folytathatja a magyar gazdaság, ahol a szerves fejlődés lendületét 2019-ben megtörték a kívülről jövő kedvezőtlen folyamatok, a pandémia és a szomszédunkban dúló háború, valamint Brüsszel gáncsoskodó magatartása. Hozzátette: a mostani növekedési pályát a magyar gazdaság a belső folyamatai révén önerőből érte el.

A közgazdászprofesszor kifejtette a véleményét arról is, hogy mit érzünk majd meg a Donald Trump amerikai elnök által kilátásba helyezett védővámok miatt kirobbanó kereskedelmi háborúból: a tengerentúlról három hónappal ezelőtt jöttek az első ez irányú hírek, amelyre Brüsszel a füle botját sem mozdította. Az Európai Unió ez ügyben is elkésett, hiszen Kanada és Mexikó kapcsán szintén felmerült a védővámok bevezetésének gondolata, de a két állam időben kapcsolt, lefolytatta az ilyenkor szükséges, hivatalos tárgyalásokat és elérte a mentességet. Lentner Csaba szerint a „pipogya, tehetetlen brüsszeli vezetés az EU egészének, így a magyar gazdaságnak is komoly károkat okoz”. Hozzátette: „Brüsszelben nincs valódi érdekérvényesítő képesség, csak az olyan kisebb országokkal szemben mer fellépni, mint hazánk.” – mondta a hirado.hu-nak Lentner Csaba közgazdászprofesszor.

Kiemelt kép: 48 perc – Lentner Csaba közgazdász (Fotó:hirado.hu / horváth Péter Gyula)