Nagy István kiemelte ugyanakkor, hogy Szlovákiában újabb kitörés van, ezért be kell tartani minden olyan szabályt, amely a védekezést szolgálja. Emlékeztetett, hogy kezdettől megtörténtek a szükséges intézkedések, az állategészségügyi operatív törzs felállítására azért volt szükség, mert azt érzékelték, hogy a védekezési folyamatban akkor tudnak eredményesek lenni, ha ebbe a munkába minden hatósági szervet be tudnak vonni.
Nagy István elmondta, döntés született az operatív törzs ülésén arról, hogy minden – a vírussal érintett – telepen rendőrségi ellenőrzés lesz a be- és kimenő személyforgalmat illetően, valamint minden telepnek egy, kijelölt állatorvosa lesz.
Előbbi szigorítás azért szükséges, mert nem hagyhatják őrizetlenül a telepeket, szükség van azok pontos, precíz, fegyelmezett őrzésére, utóbbi pedig azért, hogy az állatorvosoknak ne kelljen a telepek között vándorolniuk.
Ismertette, hitelmoratórium lép életbe, amelynek értelmében minden érintett állattartó esetében egy évre felfüggesztik hitele tőke- és kamattörlesztését.
Ez azért fontos, mert minden érintett telepen beruházás, fejlesztés zajlott, és ezekhez hitelt vettek igénybe.
A hitelmoratórium is azt a célt szolgálja, hogy minden telep újra tudjon indulni, ami a magyar nemzetgazdaság számára nagyon fontos – hangsúlyozta a miniszter.
Elmondta, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében minden állattal kapcsolatos kiállítás, rendezvény megtartását megtiltották. Nagy István közölte, az operatív törzs megerősítette: a védekezéshez szükséges minden humán és minden anyagi erőforrás rendelkezésre áll.
A miniszter arra is kitért, hogy Ausztria szombat reggelre a Magyarországgal határos 30 határátkelő helyéből csak hatot tart nyitva. A határátkelőhelyek aktuális helyzetéről az érdeklődők a police.hu oldalon tájékozódhatnak.
Az agrárminiszter a vírus terjedési útjáról elmondta, hogy a betegség január 10-én Németországban egy bivalytelepen, majd március 6-án Magyarországon Kisbajcs település szarvasmarha telepén jelent meg. Később Szlovákiában azonosították a vírust, amely aztán ismét Magyarországon, azon belül Levélen, Darnózselin és Dunakilitin jelent meg.
Hozzátette, hogy már az első szlovákiai kitöréseket követően szoros kapcsolatban álltak a szlovák hatóságokkal, amelyek Magyarországtól kértek tárgyi segítséget és információt is. Magyarország pedig segítséget nyújtott a szlovák kollégáknak, hiszen „közös a sorsunk e védekezés során”.
A miniszter szólt arról is, hogy Kisbajcson és Levélen a mentesítés folyamata véget ért, most a fertőtlenítés zajlik.
Darnózselin és Dunakilitin vakcinázták a telepeken a szaravasmarhákat, hogy csökkentsék a bennük lévő vírus kibocsátását. Erre azért szükség volt, mert ezen a két telepen együttesen érintett 3500 szarvasmarha mentesítése hosszabb időt vesz igénybe.
Nagy István emlékeztetett a korábban bevezetett védelmi intézkedésekre, mint például, hogy Magyarországon Rajkától Esztergomig a határátkelő helyeken fertőtlenítő szőnyegeket helyeztek ki, Hegyeshalomtól Bőnyig pedig az autópálya felhajtóinál fertőtlenítési pontokat alakítottak ki. Mindezekkel összefüggésben Nagy István köszöntet mondott a magyar honvédség és a rendőrség közreműködéséért.
Fontos intézkedésnek nevezte még a miniszter, hogy megtiltották Győr-Moson-Sopron vármegye területére a vírusra fogékony állatok beérkezését és a vármegyén való áthaladását. Az állatszállítóknak el kell kerülniük ezt a vármegyét.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ez a vírus rendkívül ragályos, nagy gazdasági károkat képes okozni. „Elemi érdekünk, hogy meg tudjuk fékezni a terjedését” – szögezte le. Nagy István figyelmeztetett, végtelenül fontos, hogy a hatóság által előírt szabályokat mindenki fegyelmezetten tartsa be!
Kiemelt kép: Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről az állategészségügyi operatív törzs ülése után a Belügyminisztérium Szentháromság téri új épületében 2025. április 5-én. Balról Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője (Fotó: MTI/Lakatos Péter)