Régóta vajúdik, mégsem született még semmilyen kézzelfogható eredmény a pesti fonódó villamosjárat ügyében, pedig létrehozását a Fővárosi Közgyűlésben is és a fővárosi közlekedés iránt érdeklődők körében is már sokszor és sokan szorgalmazták. Legutóbb a fővárosi képviselő-testület márciusi tanácskozásán jött elő a téma, mégpedig azért, mert Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője és Karácsony Gergely főpolgármester közös előterjesztésben állt ki a fonódó villamosjáratok létrehozása mellett.

Maga az elnevezés a városon észak–déli irányban keresztülmenő villamoshálózat létrejöttét, valamint az arra keresztirányban „ráfonódó” vonalak kialakításának rendszerét jelöli. Az elképzelés szerint

a pesti oldalon a villamosok az Újpesten található Káposztásmegyeri lakóteleptől a Szabadság hídon keresztül egészen Dél-Budáig egy folyamatos sínpáron futnának végig, mégpedig oly módon, hogy Újpest felől egészen a Deák térig, vagyis a főváros szívéig bejönne a 12-es és a 14-es villamos, az innen induló 47-es és 49-es villamosok pedig Budafokig vinnék ki az utasokat.

A BKK honlapján olvasható tájékoztató szerint az Újbuda–Újpest villamostengelyen „az előzetes várakozások alapján a rövidebb menetidőnek és az átszállásmentes kapcsolatoknak köszönhetően akár nyolc-kilencezer új utas is megjelenhet a közösségi közlekedésben, és több ezer, autóval közlekedő válthat a fenntartható közlekedési módra. A kisebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően pedig évente akár száz tonnával kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe Budapesten”.

A terv fontos eleme, hogy 2,2 kilométer hosszan kiépítenék azt a villamosvonalat, amely összekötné a belvárosi Deák Ferenc teret az angyalföldi Lehel térrel, amely most a 12-es és 14-es villamos végállomása.

Sokak szerint pontosan ez adja az elképzelés árnyoldalát is, hiszen a föld alatt ezen a nyomvonalon halad a 3-as metró. Amennyiben pedig a terv megvalósul, akkor a Budapest észak–déli közlekedési tengelyét jelentő, túlzsúfolt Váci út és Bajcsy-Zsilinszky út a villamossínek miatt elvesztene egy felszíni közlekedési sávot, ráadásul le kéne bontani az amúgy valóban rossz műszaki állapotban lévő Nyugati téri felüljárót, amelyet e terv ellenzői inkább felújítanának.

Kőrösi Koppány szerint fel kellene mérni a forgalmat egy ilyen döntés előtt

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója szerint a fővárosi úthálózat közlekedési terheléséről jelenleg nincsenek megbízható forgalomszámlálási adatok. Mint azt a hirado.hu-nak elmondta: „Budapesten most úgy hozzák meg a közlekedés rendjét alapvetően befolyásoló döntéseket, hogy előtte nem nézik meg, azok milyen, a forgalmat átalakító hatásokat okoznak.”

Hangsúlyozta: a fővárosban húsz éve nem végeztek nagymintás forgalomszámlálást.

A városfejlesztési szakértő szerint minél hamarabb fel kell mérni a valós forgalmi adatokat, a fejlesztési terveket pedig már ezek ismeretében kell kidolgozni.

Ezzel összefüggésben a pesti fonódó villamos tervének néhány vitatott pontjára is rákérdeztünk, elsőként a Nyugati téri felüljáró ügyére. A Nagykörút felett átívelő híd 1981-ben épült, és évtizedeken keresztül kiválóan át tudta vezetni a főváros észak–déli tengelyén haladó közúti forgalmat. Napjainkra azonban a tengely másik végénél található Üllői út és Róbert Károly körúti csomópont felüljárójához hasonlóan leromlott a műszaki állapota.

A Nyugati téri 1981. november 10-én átadott felüljáró, amely a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között biztosít akadálymentes közlekedést (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

Lebontását Tarlós István 2019-ben jelentette be, mégpedig azért, mert szerinte az addigra már minden eredeti díszítőelemétől megfosztott felüljáró „városképi szempontból rendkívül csúnya”. Ebben a kérdésben hivatali utódja, Karácsony Gergely is azonos módon gondolkodik. Tavaly augusztusában például úgy nyilatkozott, hogy „nemcsak azért bontjuk le, mert ronda, egyébként baromi ronda, hanem egyszerűen valójában nincs rá szükség”. Az új Nyugati téri csomópont közlekedésrendjének megtervezése ugyan megindult, ennél több azonban Tarlós István bejelentése óta nem történt.

Kőrösi Koppány szerint a felüljáró sorsa körül jelenleg több elképzelés is létezik.

Szerinte statikailag rossz, de felújítható állapotban van. Ha elbontanák, akkor az autós közlekedést akár a jelenleg gyalogos használatban lévő aluljáró egy részének igénybevételével is meg lehetne oldani. Ebben az esetben is kétszintű lenne a csomópont, csak éppen a föld alatt kereszteznék egymást a sávok. Egy másik elképzelés szerint vissza lehetne térni a felüljáró megépítése előtti állapothoz, amikor is körforgalom segítette a szintbeni kereszteződést.

A hirado.hu kérdésére, hogy mindez nem okozna-e közlekedési káoszt, Kőrösi Koppány azt válaszolta, hogy a Váci út nem a saját átvezető kapacitásszűkössége miatt dugul be, hanem a nagykörúti torlódások miatt. A városfejlesztési szakértő szerint nagymértékben javulna a helyzet akkor, ha a Nagykörúton újra zavartalanná tennék a forgalmat.

Arra is rákérdeztünk: mi a véleménye arról, hogy a terv több kilométeren keresztül egy ma is létező metróvonal felett futtatná el az újonnan építendő vonalon közlekedő villamosokat. Kőrösi Koppány szerint

rövid távú közlekedésnél a metró a villamosoknál rosszabb hatásfokú.

Az emberek inkább azt választják, hogy a járdáról átsétálnak a villamosmegállókhoz, mintsem mozgólépcsőn lemenjenek a föld alatt futó metróhoz. A metró utasforgalmát nem befolyásolja az, hogy a feje felett, a felszínen villamosjárat is halad. A metró erőssége ugyanis a nagy távolságok gyors megtételében rejlik – fejtette ki Kőrösi Koppány, aki szerint a szóban forgó 2,2 kilométeres új nyomvonal kiépítése ötvenmilliárd forint körüli összegbe kerülne.

Kiemelt kép: Villamosok a Lehel téri végállomáson (Fotó: MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor)