Az MI-stratégia létrehozásának döntését 2018-ban kezdték előkészíteni, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a kínai útja során érdeklődött a téma iránt. Ezt követően a kormány elkezdte feldolgozni az MI kérdését, és célul tűzte ki, hogy az oktatásba, az iparba és az állami rendszerekbe integrálja – mondta Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Portfolio.hu-nak adott interjúban. Az idén februárban kinevezett kormánybiztos elmondta, hogy a mesterséges intelligenciától a kormány nemcsak gazdasági hasznot, hanem új munkahelyek létrehozását is várja, különösen a munkaerőhiány sújtotta helyzetekben.

Az MI alkalmazásainak előmozdítása érdekében a kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kormány több minisztériummal, kutatóintézettel és piaci szereplővel is egyeztetett, és hogy egy magyar MI-kompetenciatérkép létrehozása van folyamatban, amely feltérképezi az MI-alkalmazások és -fejlesztések helyzetét Magyarországon.

A mesterséges intelligencia terén végrehajtott fejlesztések legfontosabb eredménye, hogy az MI-alapú stratégiát és az ehhez kapcsolódó jogi hátteret sikerült előkészíteni. Palkovics hozzátette, hogy a stratégia kidolgozása során kiemelt figyelmet fordítottak a nemzeti adatvagyon hasznosítására, és hogy az MI-alapú oktatás bővítése is fontos célkitűzés. A kormánybiztos kiemelte, hogy

a mesterséges intelligencia ügyét nem egy minisztériumra bízták, hanem a kormány teljes körű felelősséget vállal érte, és a kormánybiztos feladata a fejlesztések ösztönzése.

Palkovics László a stratégia felülvizsgálatáról és annak előrehaladásáról is beszélt, elmondva, hogy a folyamat 2024-ben kezdődött el, és a legfontosabb partnerük a Mesterséges Intelligencia Koalíció, amely több mint 500 céget tömörít. A céljaik között szerepel, hogy a stratégia idén áprilisra elkészüljön és a kormány elé kerüljön. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy mivel az MI gyors ütemben fejlődik, a stratégiát évente szükséges felülvizsgálni, hogy lépést tudjanak tartani a globális változásokkal.

A mesterséges intelligencia nemzetközi versenyhelyzetről szólva, Palkovics elmondta, hogy Magyarország erős pozícióval rendelkezik egyes szakterületeken, például a nyelvi modellek terén. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos a regionális együttműködés, hogy megerősödjenek a versenyben. Az Európai Unióval kapcsolatban is hozzátette, hogy míg Európa globálisan nem áll élen az MI fejlesztésében, az EU-nak lépéseket kell tennie a versenyelőny megtartásáért, és ebben az EU AI-factory projektjének fontos szerepe van.

A szuperszámítógépek terén is fontos fejlesztésekről számolt be a kormánybiztos, aki elmondta, hogy Magyarország már rendelkezik egy 5 petaflopsos debreceni szuperszámítógéppel kutatási célra, és egy 20 petaflopsos bővítést is terveznek.

„Ez egy 20-40 milliárd forintos beruházás lesz, várhatóan a Wigner kutatóközpont területén lévő gépterembe kerül majd ez a szuperszámítógép”

– mondta, majd hozzátette, a beruházás célja, hogy a kutatóintézetek számára biztosított állami tulajdonú szuperszámítógép teljes kihasználtságot érjen el.

Azzal kapcsolatban, hogy a költségvetésből milyen összeget fordíthatnak az MI-re, elmondta:

„Fontos érv a mesterségesintelligencia-fejlesztések mellett, hogy az MI-be fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni. Én nagyon bízom benne, hogy erre fogunk pénzt találni, ezen a területen korábban még miniszterként hatékonyan tudtam eljárni.”

Hangsúlyozta, hogy a kormány a mesterséges intelligencia fejlesztéseihez specifikus pénzügyi ösztönzőket is bevezet. A külföldi vállalatok számára, akik MI-rendszereket telepítenek Magyarországra, növelni fogják a támogatási intenzitást, és preferálni fogják az MI-t használó magyar kkv-kat is. A cél a széles körű MI-alkalmazás, a kutatás támogatása és az MI-alapú startupok inkubálása.

Arra a kérdésre, hogy mekkora hozzáadott értéket teremthet a technológia Magyarországon, a kormánybiztos elmondta:

„Az MI-használat terjedése okozta gazdasági növekedés a 2030-as GDP-előrejelzésekhez viszonyítva a régiónkra nézve 11,5 százalékos, míg globális szinten 14 százalékos. Ehhez képest Magyarország 15 százalékos célt határoz meg, vagyis a régiós és a globális szintet meghaladó növekedést.”

A kormánybiztos végül a mesterséges intelligencia oktatásának fontosságát is kiemelte, elmondva, hogy 2015-ben már elindították az első mesterséges intelligencia mesterszakokat, és most alapszakok indítását is tervezik.

A szakképzésben is megjelenik az MI, és különböző mikrokredit képzéseket indítanak a területen. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban és a szakképzésben is lehetőséget ad arra, hogy a munkaerőpiacon peremre szorultakat is be lehessen vonni.

Kiemelt kép: Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos (Fotó: MTI/Lakatos Péter).