A mintegy ezer négyzetkilométeres területen 29 szénhidrogén-termelésre kiképzett kút található, a napi termelés körülbelül 1000 hordó egyenértéknyi. A bányatelkek hosszabb távon is kulcsszerepet tölthetnek be a belföldi energiaellátásban, mert kutatási lehetőségeket kínálnak. A megállapodás megfelel a vállalati stratégiának, amely a szénhidrogén-termelésre és az energiabiztonságra összpontosít – írták.
A társaság a közlemény szerint bízik abban, hogy a Békés vármegyei gázmezőkkel fellendítheti a belföldi kitermelést és megerősítheti az ország energiafüggetlenségét.
A Mol csaknem 1300 kőolaj- és földgázkutat üzemeltet jelenleg Magyarországon, és 150 milliárd forintot fektet be itt a kőolaj- és földgázkitermelésbe a következő 3 év során.
A cégcsoport tavaly a belföldi termelésből 600 ezer tonnával a kőolaj 47 százalékát, másfél milliárd köbméterrel pedig a földgáz majdnem 80 százalékát biztosította, teljes kitermelési portfóliójában Magyarország aránya a legjelentősebb csaknem 40 százalékkal.
A Mol és az O&GD évek óta együttműködik, 2024-ben közös munkájuk eredményeként Tura közelében fedeztek föl kőolajlelőhelyet
– írták.
A korábbi közleményük alapján az endrődi gázmező adásvételéről 2024 decemberében állapodtak meg. Az O&GD a holland Sand Hill Energy leányvállalata, 2013-as alapítása óta számos gázlelőhelyet fedezett föl Magyarországon, három kutatási koncessziójukban a Mol 49 százalékos részesedéssel rendelkezik – olvasható a vállalati honlapon.
A Mol a Budapesti Értéktőzsde prémiumkategóriás kibocsátója, részvényei hétfőn 2930 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 2558 és 3090 forint között változott.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: A Mol algyői olajfőgyűjtője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)