Miközben Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere előzetes letartóztatásban, valamint helyettese, Czeglédy Gergő házi őrizetben van százmilliós vesztegetési ügy miatt, az elméletileg rájuk bízott kerület nem védi meg a lakosait – mondta a hirado.hu-nak Gyepes Ádám, a III. kerületi Fidesz önkormányzati képviselője, miután egyértelművé vált: Budapest nem a Duna partján, hanem beljebb akarja megépíteni az árvízvédelmi töltést.
Ismeretes: a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a Római-parton úgy épülne meg a több mint három kilométer hosszú mobilgát, hogy a védmű és a Duna közti területen élőket árvíz esetén a város magára hagyja, ingatlanjukat nem védi meg, ráadásul őket a külvilágtól hermetikusan még el is zárja.
Az ott élő mintegy hatezer ember szerint ebben az esetben még a saját lakóházukat sem tudnák megközelíteni.
A szóban forgó Duna-parti terület száz évvel ezelőtt nagy telkes, villaméretű házak felépítésével népesült be. Eredetileg lakóövezeti besorolással rendelkezett. Rákosi Mátyás kommunista rendszerének államosítása után azonban vízparti üdülőkként kezdték használni a rekvirált épületeket, és a területet ezért minősítették át üdülőövezetté.
A kérdésben, mely szerint hol épüljön meg a római-parti gát, hosszú évek óta tart a vita. A környezetvédők a Duna-parti fák és a zöldfelület védelmére hivatkozva lobbiztak a Dunától nagyjából száz méterrel beljebb, de a folyóval párhuzamosan futó Nánási út és a Királyok útja nyomvonalán kiépítendő töltés mellett. Tarlós István főpolgármestersége alatt a Duna-parton létesült volna mobilgát, ami ellen a környezetvédők élesen tiltakoztak.
Ha a Duna-parton épül a gát, akkor az hatezer ember élet- és vagyonbiztonsága felett őrködik – ha azonban beljebb, a Nánási út és a Királyok útja mentén kezdik meg az építkezést, akkor nagyjából hatezer ember ingatlanvagyona kikerül a mentett övezetből.
Búzás Antal Győző, a tervbe vett mobil gát ügyében károsan érintett embereket képviselő Római-partért Egyesület elnöke a hirado.hu-nak elmondta, hogy a mentetlen oldalon hagyott összes lakóépület jogerős építési engedéllyel épült. „Az itt élőkről lemond Budapest, pedig mi is a város lakosai vagyunk” – panaszolta az egyesület elnöke.
A kiépítendő védmű konstrukcióját hibás elképzelésnek nevezte. Mint fogalmazott: „A tervek szerint a szádfalakat 12 méter mélységig le fogják verni. Csakhogy ez már olyan léptékű beavatkozás a természet rendjébe, amely megakasztja a talajvíz szabad áramlását. Árvíz esetén ez buzgárokhoz vezet, az áradat levonulása után pedig szívó hatás jön létre, amely először a talaj humuszrétegét, utána pedig a homokot szippantja ki. A területen lévő összes épület össze fog dőlni.
A kérdés csak az, hogy az első vagy a második árvíz után válnak életveszélyessé”
– mondta Búzás Antal Győző.
Hasonlóan gondolkodik Gyepes Ádám, a III. kerületi Fidesz önkormányzati képviselője, aki szerint
amióta Kiss László DK-s polgármester és a szocialista Czeglédy Gergő letartóztatásban van, gazdátlanná vált Óbuda-Békásmegyer önkormányzata.
A hirado.hu kérdésére elmondta, hogy a legutóbbi őszi árvíz idején a mentetlen oldalon élők fejenként mindössze három üres zsákot kaptak az önkormányzattól. „Ha a polgármesteri hivatalon múlt volna, akkor ott mindent elvisz a víz” – mondta, majd hozzátette, hogy a budapesti Fidesz a főváros kerületeiből toborzott önkéntesekkel küzdött a természeti elemek ellen. Az önkormányzati képviselő szerint Karácsony Gergely folyamatos időhúzásra játszik. „Az ígérgetéseken kívül semmi sem történt 2019 óta, amikor Szabó Tímeával körbejárta a területet és kijelentette, hogy most már azonnal cselekszik” – mondta Gyepes András.
Az ügyben az előző héten, még a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt megszólalt Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, aki Facebook-bejegyzésében kifejtette: izgatottan várja Karácsony Gergely javaslatát a római-parti gát problémájának megoldására.
Az államtitkár egyúttal hangsúlyozta, hogy az árvízvédelmi gát megépítésére szánt pályázati határidő úgy jár le hétfőn (ez azóta meg is történt – a szerk.), hogy a főváros egyszer már kapott határidő-módosítást.
Eredetileg ugyanis tavaly szeptemberig kellett volna közölnie a budapesti városvezetésnek, hogy mire fordítanák a kormány által az árvízvédekezési célra elkülönített harmincmilliárd forintot.
Karácsony Gergely szerint a helyes álláspont az, ha nem védik meg az ártérbe épített ingatlanokat
A főpolgármester hétfőn, egy Facebook-videóban szintén beszélt az ügyről, és emlékeztetett arra: a Fővárosi Közgyűlés az előző héten megszavazta, hogy uniós forrásból egy új gát épüljön a Római-parton a Nánási út–Királyok útjára, valamint az újpesti Duna-parton is építenek egy gátat.
Karácsony Gergely azzal érvelt, hogy ha közvetlenül a parton húznák meg az árvízi védvonalat, akkor sokkal nagyobb védművet kellene építeni, valamint sokkal nagyobb lenne a gát átszakadásának a kockázata is. „Ott kell védekezni, ahol száz éve védekezik a város” – mondta a főpolgármester a Nánási út–Királyok útja mentén tervezett védvonalról. Majd hozzátette:
„Ami persze azt jelenti, hogy bár megőrizzük a Római-part természeti értékeit, azokat az ingatlanokat, amelyeket a ártérbe építettek, nem fogjuk tudni megvédeni. Én azt gondolom, hogy ez a helyes álláspont.”
Kiemelt kép: Karácsony Gergely, még a Párbeszéd főpolgármester-jelöltjeként és Szabó Tímea, a párt társelnökeként sajtótájékoztatót tartott a III. kerületben, a Római-part és a Kalászi utca találkozásánál 2019. január 31-én. A fővárosi árvízvédelmi munkák felgyorsítását ígérte Karácsony Gergely főpolgármesterré választása esetén (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)