A Római-part lakosainak tüntetésével indult a Fővárosi Közgyűlés mai tanácskozása. A mintegy kétszázötven demonstráló nemcsak a Városháza előtti utcán tüntetett, de a közgyűlésnek helyt adó díszterembe is bevonult, hogy a tanácskozás során a jelenlétükkel is emlékeztessék a főváros vezetőit: becsapva érzik magukat.

A Római-partért Egyesület tüntetése (Forrás: Facebook)

A közgyűlés elé terjesztett elképzelés szerint a Római-partra több mint három kilométer hosszú védmű épülne,

amely az érintett területen élők szerint árvíz esetén a külvilágtól hermetikusan zárná el a Duna-partot. Az ott élő mintegy hatezer ember szerint ebben az esetben még a saját lakóházukat sem tudnák megközelíteni. A szóban forgó hetven hektár védekezéséről pedig lemondana Budapest.

Búzás Antal Győző, a tervbe vett védmű ügyében hátrányosan érintett embereket képviselő Római-partért Egyesület elnöke a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy a hetven hektár nagyságú Duna-parti terület száz évvel ezelőtt nagytelkes, villaméretű házak felépítésével népesült be. Eredetileg lakóövezeti besorolású volt. Rákosi Mátyás kommunista rendszerének államosítása után üdülőkként kezdték használni a rekvirált épületeket, s a területet akkor ezért átminősítették át üdülőövezetté. Búzás Antal Győző a hirado.hu-nak elmondta, hogy

az itt található összes lakóépület jogerős építési engedéllyel épült.

A Római-partért Egyesület elnöke arra is kitért, hogy eredetileg ez a folyó menti terület a környezeténél magasabb volt, a beljebb lévő Pók utca környékén manapság található lakótelep helyén pedig mocsár volt, amit az 1960-as években lecsapoltak és feltöltöttek. Arrafelé az őstalajhoz képest 2-3 méterrel magasabb a mai utcaszint. A Fővárosi Közgyűlés előtti mobilgát-tervezettel ezt a területet védenék meg – mondta Búzás Antal Győző, aki szerint az építkezéssel a Nánási út és a Királyok útja nyomvonala mentén úgy vágnák ketté a területet, hogy a mentetlen oldalon hagyott házak tulajdonosait magukra hagyják. „Az itt élőkről lemond Budapest, pedig mi is a város lakosai vagyunk” – panaszolta a hirado.hu-nak a mentetlen területen élőket képviselő Római-partért Egyesület elnöke. Hozzátette:

„ha megépülne a mobil gát, egy dunai árvíz esetén elrendelik a zárást, és azt követően már senki sem mehet haza.

Az önkormányzatnak ebben az esetben hatezer embert kell valahol elhelyezni” – mondta.

A Római-partért Egyesület elnöke a kiépítendő gát konstrukcióit hibás elképzelésnek nevezte. Mint fogalmazott: „A tervek szerint a szádfalakat három kilométer hosszan, 12 méter mélységig le fogják verni. Csakhogy ez már olyan léptékű beavatkozás a természet rendjébe, amely megakasztja a talajvíz szabad áramlását. Árvíz esetén ez buzgárokhoz vezet, az áradat levonulása után pedig szívó hatás jön létre, amely először a talaj humuszrétegét, utána pedig a homokot szippantja ki. A területen lévő összes épület össze fog dőlni. A kérdés csak az, hogy az első vagy a második árvíz után válnak életveszélyessé” – mondta.

Kérdés, hol épüljön a római-parti gát, hosszú évek óta tart a vita. A környezetvédők a Duna-parti fák és zöldfelület védelmére hivatkozva lobbiztak a Nánási út–Királyok útja menti töltés mellett.

Tarlós István főpolgármestersége alatt a Duna-parton létesült volna mobil gát,

ami ellen a környezetvédők élesen tiltakoztak. Arra is hivatkoztak, hogy a hullámtérben élőknek csak az életét és nem a vagyonát kell megvédeni. Az is elhangzott, hogy aki ott él, az annak az információnak a birtokában vásárolta meg az ingatlanját, hogy az a hullámtérben van.

Búzás Antal Győző mindezt hamis felvetésnek tartja, hiszen, mint többször elmondta: a Római-part eredetileg lakóövezet volt. Az érintett területen élők nevében azt követeli, hogy a töltést ne a Nánási út–Királyok útja mentén, hanem a Duna-parton építsék meg.

Kiemelt kép: A Római-partért Egyesület tüntetése (Forrás: Facebook)