Itt hallgathatja vissza Orbán Viktor Brüsszelből adott teljes rádióinterjúját:
Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli rádióinterjújában az árrésstop kapcsán elismerte: valóban beavatkoztak a piaci folyamatokba, de szerinte ez indokolt volt, mert a kereskedelmi láncok extrém haszonkulcsokat alkalmaztak – a csirkeszárny esetében például 42, a vajnál pedig 87 százalékos árrést számoltak fel. Orbán Viktor hangsúlyozta: mivel ezek a láncok jellemzően külföldi tulajdonban vannak, a magyar vásárlók érdekei nem különösebben számítanak nekik, és hatalmas extraprofitot realizáltak a hazai fogyasztók terhére.
„Ezt nem nézhettük tovább tétlenül” – fogalmazott.
A kormány döntése értelmében a kereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést számíthatnak fel a beszerzési árra. Az intézkedés 30 alapvető élelmiszer-kategóriát érint, és a kormány állítása szerint mintegy 760 termék esetében máris árcsökkenés tapasztalható.
A miniszterelnök szerint a kormánynak még több eszköze is van arra, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba, bár – mint fogalmazott – nem célja fenyegetőzni. Úgy véli, a külföldi kereskedelmi láncok csak veszíthetnek, ha a kormánnyal szállnak szembe.
Megférnek egymás mellett a szabadságjogok és a gyermekvédelem
Szó esett arról a törvénymódosításról is, amely a pride felvonulás betiltását és más rendezvények, tüntetések korlátozását is lehetővé teszi. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a szexualitás, legyen bármilyen formájú, nem az utcára való. Hangsúlyozta, hogy az azonos neműeknek is joguk van a szexualitáshoz, ugyanakkor úgy véli, azt nem kell közterületen megjeleníteni.
Leszögezte: „a gyerekek egészséges neveléséhez való jog egy alapjog, amelyre minden más jog esetében is tekintettel kell lenni.”
A miniszterelnök szerint a gyermekvédelem és a szabadságjogok összeegyeztethetők, de álláspontja szerint a gyermekek egészséges fejlődéshez való joga minden alapjog fölött áll.
„Most annak a jogi állapotnak a kialakításán dolgoznak, hogy a hatóságok állást foglaljanak, hogy ilyen pride-szerű rendezvényt lehet-e tartani vagy nem. Ezt a hatóságok döntik el”
– mondta.
Utalt arra is, hogy noha a kormánypártoknak kétharmados többségük van a parlamentben, a nemzetközi genderhálózatok nyomásával akkoriban nem tudtak kellőképp szembeszállni – szerinte ez mostanra megváltozott. A pride betiltására vonatkozóan egy ponton azt mondta: „Még nem tartunk ott.”
Orbán Viktor az ellenzék erőteljes reakcióira úgy reagált: szerinte Brüsszelnek semmi köze a családi élet szabályozásához, mivel ez kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik.
„Itt nincs keresnivalója Brüsszelnek”
– fogalmazott.
A gyerekek a legfontosabbak!
A miniszterelnök hangsúlyozta: a gyermekek eltartása közös társadalmi felelősség, ezért számos intézkedést vezettek be az elmúlt időszakban, amelyeket részletesen ismertetett. Szerinte a kábítószer-ellenes fellépés egyik fő célja is a családok védelme.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: amit most Magyarországon tesznek, az egy történetet mesél el – egy olyan történetet, amelynek kiindulópontja a család.
Csak mi állunk a béke mellett
A miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcstalálkozóról is beszélt, amelynek egyik kiemelt témája az orosz–ukrán háború volt.
„Ez a háború elveszett” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette: „Nem kell megijednünk attól, hogy most egyedül vagyunk, mert később még kiderülhet, hogy nekünk volt igazunk – ahogy az a migráció esetében is történt.”
Úgy látja, jelenleg a tagállamok többsége a háború folytatása mellett áll, de szerinte eljön az idő, amikor a magyar álláspont válik a többségi véleménnyé.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna felvétele óriási anyagi teher az unió számára, és erre nincsen pénz. Mi erre az ő válaszuk? Hát akkor vegyünk föl hitelt, és abból vegyük föl az ukránokat. Magyarország azt hiszem, nem tenné helyesen, ha közös adósságba keveredne bárkivel.”
Mint mondta:
Ukrajna fölvétele jelen pillanatban az Európai Unió számára a gazdasági összeomlással lenne egyenlő.
A Fidesz–KDNP álláspontja szerint az ukrán tagság súlyosan károsítaná a magyar gazdaságot, ezért nem támogatják. Ezzel szemben – mondta – az ellenzék Brüsszelben és idehaza is támogatná Ukrajna felvételét.
A kormány ezért indított véleménynyilvánító népszavazást a kérdésben, amely – bár jogilag nem kötelező erejű – politikai nyomásgyakorlásként szolgálhat az uniós vitákban.
A miniszterelnök elmondta: amennyiben Magyarországon kialakul egy egyértelmű társadalmi álláspont, a kormány ennek birtokában magabiztosabban képviselheti érdekeit Brüsszelben. Úgy véli, előbb-utóbb a többi uniós tagállam sem kerülheti el, hogy hasonló módon kikérje állampolgárai véleményét.
„Csak idő kérdése, amikor az emberek minden egyes tagállamban ki fogják követelni, hogy a véleményüket hallgassák meg és kérjék ki. Ma Magyarországon kívül sehol nem kérdezik meg az embereket ilyen kérdésekről” – jegyezte meg Orbán Viktor.
Hozzátette: ez szerinte nem meglepő, hiszen a migrációval és a genderkérdésekkel kapcsolatban sem vonták be a lakosságot a döntéshozatalba egész Európában.
Ütemtévesztésben vannak Brüsszelben
Orbán Viktor szerint nem egy közös tárgyalóasztalnál születik majd megállapodás a háború lezárásáról, hanem külön egyeztet az Egyesült Államok Ukrajnával és Oroszországgal – az Európai Unió pedig könnyen kimaradhat ebből a folyamatból.
A miniszterelnök felidézte: már tavaly júliusban jelezte, hogy ez a forgatókönyv valószínű, miután tárgyalt az orosz, az ukrán és a kínai vezetővel is.
Akkor úgy fogalmazott:
„nélkülünk rendezik el Európa jövőjét.”
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a brüsszeli Közmédia Központban 2025. március 21-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)