A jelenlegi agrártámogatási rendszer modellezésével az elemző bemutatta, hogyan részesednének az egyes országok a közös agrárpolitika támogatásaiból Ukrajna uniós csatlakozása esetén. Mivel a KAP-források elosztása jelenleg a megművelt mezőgazdasági területek nagysága alapján történik, Ukrajna belépésével jelentős átrendeződés következne be a rendszerben – mutatott rá Lajkó Fanni. Mint mondta,
egy EU-taggá váló Ukrajna részesedése az agrártámogatásokból a teljes keret 41,7 százalékát tenné ki.
A szakértő szerint Magyarország jelenlegi 7,6 százalékos részesedése az uniós forrásokból 3 százalékra csökkenne, míg Lengyelországé 30,2 százalékról 12,6 százalékra, Romániáé pedig 18,4 százalékról 7,2 százalékra esne vissza. Hozzáfűzte, hogy
egy ilyen új helyzet előállásával az évtized végére Magyarország és Lengyelország az Európai Unió nettó befizetőjévé válhatna, ha a két ország gazdasági növekedése a jelenlegi ütemben folytatódik.
Az élelmiszer-biztonsági szempontokról Lajkó Fanni úgy fogalmazott: az ukrán termékek gyakran nem felelnek meg az EU szigorú minőségi, biztonsági és környezetvédelmi előírásainak, mivel az ukrán agrárszektor kevésbé szabályozott, és a termelési módszerek nem mindig követik az uniós normákat. Ezért a silányabb minőségű, olcsóbb termékek belépése az uniós piacra jelentős veszélyeket hordoz magában – mutatott rá a szakértő.
Az Alapjogokért Központ elemzője elmondta: az Ukrajnából származó termékek esetében nem garantált az EU-szintű minőségbiztosítás, így nagyobb a kockázata annak, hogy az élelmiszerek káros adalékanyagokat vagy környezetre ártalmas növényvédő szereket tartalmaznak. Ezek a problémák komoly közegészségügyi kockázatokat jelenthetnek a fogyasztókra nézve, és megingathatják az uniós élelmiszerpiacba vetett bizalmat.
Az ukrán EU-csatlakozás tehát több szempontból kihívást jelentene a magyar gazdák számára.
Kevesebb forrás állna rendelkezésükre a modernizációra és a versenyképesség fenntartására, emellett a silányabb minőségű ukrán importáruk dömpingje lenyomná a hazai termékek árait, ez pedig a magyar termelőknek jelentős bevételkiesést okozna. Az EU szigorú belső szabályait és minőségi standardjait betartó magyar gazdák hirtelen hátrányos helyzetbe kerülnének egy olyan versenyben, ahol az árak a meghatározók, nem a minőség – összegezte Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)