Március 18-tól a kiskereskedők nem alkalmazhatnak 10 százaléknál magasabb árrést harminc alapvető élelmiszer esetében. Az árkorlátozás célja a spekulatív áremelések visszaszorítása és az élelmiszer-infláció csökkentése. Az érintett termékek között szerepelnek a legfontosabb húsok, tejtermékek, liszt, cukor és tojás is. Az érintett termékek köre több száz árucikket is lefed, hiszen például a tejföl esetében nem csak egy konkrét márkára, hanem minden fajtára vonatkozik a szabályozás.
A miniszterelnök egy videóüzenetben jelentette be az árrésstop bevezetését: „Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk a kereskedelmi láncokkal, de az ajánlataik messze elmaradtak az elvárásainktól, így lépnünk kellett” – fogalmazott Orbán Viktor.
A legnagyobb hatást a tejtermékeknél és a húsoknál lehet érezni, mivel ezeknél eddig az árrés jellemzően meghaladta az 50–80 százalékot. Az érintett termékek listája:
- csirkemellfilé,
- csirkecomb,
- csirke far-hát,
- csirkeszárny,
- egész csirke,
- pulykamellfilé,
- UHT-tej, 1,5% zsírtartalommal,
- UHT-tej, 2,8% zsírtartalommal,
- ESL-tej, 1,5% zsírtartalommal,
- ESL-tej, 2,8% zsírtartalommal,
- étolaj,
- margarin,
- sertézsír,
- vaj,
- finomliszt,
- rétesliszt,
- késői burgonya,
- kristálycukor,
- sertéscomb,
- sertéskaraj,
- sertésoldalas,
- sertéstarja,
- tojás,
- tejföl,
- trappista sajt,
- tehéntúró,
- natúr joghurt,
- gyümölcsjoghurt,
- fokhagyma,
- párizsi.
Az árrésstop szabályainak legkésőbb május végéig kell érvényben maradniuk. A szabályszegő kiskereskedőkre termékkategóriánkként 5 millió forintos bírságot szabhatnak ki, illetve a polcokról eltűnő termékek esetén is szankciók várhatók. Az árrésstop nem vonatkozik a kisebb, egymilliárd forint alatti éves árbevételű üzletekre.
A Magyar Kereskedelmi Szövetség szerint azonban ez az érintett boltok költségeit is jelentősen befolyásolja. A szervezet vezetője, Kozák Tamás szerint „a kiskereskedelmi forgalom 85–90 százalékát érinti a korlátozás, és minden 1 százalékos árcsökkenés 150–200 milliárd forintos eredménycsökkenést jelent”.
A kormány azt várja az intézkedéstől, hogy az élelmiszer-infláció két százalékpontos csökkenését eredményezi, ami különösen a magyar családok, nyugdíjasok és alacsony jövedelmű háztartások számára jelenthet érezhető megtakarítást.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Lakatos Péter)











