Kíméletlen harcot, zéró toleranciát hirdetett a kormány a kábítószer-kereskedelem minden formája ellen azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében aggasztónak nevezte a hazai droghelyzetet. Mint ismert, azóta a kabinet a kábítószer-kereskedelem visszaszorításának ügyét Horváth László kormánybiztosra bízta, aki a hirado.hu interjújában a minap elmondta: a kábítószer-kereskedők ellen márciusban megindult a hajtóvadászat, azóta folyamatosak a rajtaütések. A céljuk, hogy olyan jogszabályi környezetet teremtsenek, ami a rendőrség fellépését gyorsabbá és hatékonyabbá teszi.

Átírják a kábítószer büntetőjogi fogalmát

A jelenlegi törvények csak azoknak a drogoknak a fogyasztását büntetik, amelyek szerepelnek a tiltott szerek listáján. A drogkereskedők ezért folyamatosan változtatnak az összetételen és új drogokat állítanak elő. A kormánybiztos szerint a jövőben majd „minden drognak számít, amit azzal a céllal állítanak elő, hogy kábulatot, bódulatot okozzon, és ezért bizonyos anyagokat rendeltetésüktől eltérően használnak fel. Ha valaki gyógyszert, hígítót, acetont, csavarlazítót, patkánymérget, permetszert azért kutyul össze, hogy abból kábítószer legyen, és ezzel kereskedik, akkor kábítószer-kereskedő, és így kell hozzá viszonyulni”.

A jogszabály-módosítás továbbá azt is lehetővé tenné, hogy elvegyék a kábítószer-kereskedők vagyonát, adott esetben pedig még a saját településekről is kitilthatnák őket. Az elképzelés szerint bevezetik a közveszélyességi őrizetet, amelynek értelmében a rendőrök akár az utcán is őrizetbe vehetnék azokat a bódult, agresszív személyeket, akik veszélyt jelentenek a környezetükre.

A drog elleni küzdelem jegyében az alaptörvényt is kiegészítik, mégpedig azzal a kitétellel, hogy Magyarországon a kábítószer használata, terjesztése és népszerűsítése is tilos.

Szikra Levente szerint a kormányzati szigorítások részletei nem az alaptörvénybe, hanem a büntető törvénykönyvbe kerülnek. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője mindazonáltal az alaptörvény módosítását is fontosnak tartja, hiszen ha a legmagasabb szintű hazai jogi normában megjelenik, hogy hazánkban tilos a kábítószer használata, terjesztése és népszerűsítése, akkor ezzel a rendelkezéssel egyetlen, későbbi kormány sem mehet szembe.

Szikra Levente ennek kapcsán felidézte, hogy a közelmúltban éppen a német parlament enyhítette a droghasználatot, néhány esetben pedig kifejezetten legalizálta a kannabisz rekreációs célú felhasználását. Mint azt a hirado.hu is megírta: tavaly április elsejétől Németországban legális a füvezés, a törvény értelmében közterületeken engedélyezetté vált 25 gramm fű birtoklása, magánházakban ez a határ 50 grammnál húzódik. Szikra Levente hangsúlyozta, hogy időről időre hazánkban is felbukkannak olyan, az ellenzékhez köthető politikusok, akik támogatják a droghasználat itthoni liberalizálásának gondolatát. Az alaptörvény új szabályai azonban ezt meg fogják akadályozni.

Arra a kérdésre, hogy a vagyonelkobzást és a lakhelytilalmat lehetővé tevő új jogszabályi részlet nem megy szembe a minden állampolgárt megillető magántulajdonhoz és lakhatási joghoz fűződő általános joggal, Szikra Levente azt válaszolta, hogy a büntető törvénykönyv szerinti büntetések és a büntető eljárási intézkedések is minden esetben alapvető jogokat korlátoznak. Példának a börtönbüntetést hozta, amely a szabad mozgáshoz fűződő jogot negligálja. A lakhelyről történő kitiltás kapcsán pedig az Alapjogokért Központ vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az ma is létező büntetési nem.

Rákérdeztünk arra is: mi lesz a droghasználatot népszerűsítő kulturális termékekkel? Betiltják majd mondjuk a Talking Heads nevű együttesnek a bódulatot leíró Drugs című dalát? Hol húzzák meg a határt a még engedett és a már nem engedett között, mondjuk egy film vagy egy könnyűzenei alkotás esetében?

Szikra Levente válaszában úgy fogalmazott:

„Nem hiszem, hogy tiltólista születne. Inkább a kiskorúak védelméről szóló törvény hatályából kell kiindulni.”

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője elképzelhetőnek tartja, hogy a kábítószer-használatot népszerűsítő vagy bemutató kulturális termékek éppen olyan korhatárbesorolás-kötelessé válnak, mint az a média más területén már megszokottnak mondható.

Kiemelt kép: USA, Philadelphia – drogosok az utcán (Fotó: YouTube)