Nagy Attila Tibor politikai elemző úgy gondolja, hogy politikai hatás tekintetében Orbán Viktor beszéde jobban sikerült, mint Magyar Péteré. A miniszterelnök beszéde rövidebb és lényegre törőbb volt. Ennek következtében Magyar Péter sokat markolt, de keveset fogott, mivel nem igazán volt meg az az egyértelmű tartalmi, gondolati ív, amelyre az ellenzéki pártvezér helyezni tudta volna a beszédét. Eközben a miniszterelnök esetében elég egyértelműen beazonosítható, hogy mire vagy mi ellen irányul a beszéd.

Nagy Attila Tibor (Fotó: Hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

„Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem tartom helyesnek, hogy a miniszterelnök poloskának nevezte a hazai ellenfelei egy részét. Orbán Viktor poloskázása sajnos további megosztottsághoz, gyűlölködéshez vezet, keserű szájíz marad az emberben a március 15-i ünnepségünk után, ahelyett, hogy ez az ünnepség inkább összefogná a magyarokat”

– véli Nagy Attila Tibor.

Ennek ellenére is úgy gondolja a politikai elemző, hogy Orbán Viktor poloskázós mondata alkalmas arra, hogy felkapjuk rá a fejünket és mozgósítsa a miniszterelnök híveit a hazai ellenfelei ellen. „Ez a poloskázós mondat képileg kétségtelenül nagyon hatásos volt, hiszen a magyar lakástulajdonosok irtóznak a poloskák meglététől, és felszabadulnak, hogyha megszabadulnak tőlük. Tehát ez a kép nagyon is érthető, de nem vagyok boldog attól, hogy a miniszterelnök használta ezt a képet. Bár mint mondtam, politikailag tartok tőle, hogy hasznos lesz” – tette hozzá.

Mint arra Nagy Attila Tibor kitért, Magyar Péter és Orbán Viktor is úgy gondolja, hogy Magyarországnak bent kell maradnia az Európai Unióban, azonban mégis jelentős különbség figyelhető meg a két politikus véleménye között. Orbán Viktor – igazodva a korábbi beszédeihez – az Európai Unió és a Nyugat megújítójaként tekint magára. Megerősítette a beszédében, hogy nem kilépni kell az Európai Unióból, hanem meg kell azt újítani, méghozzá a saját szája íze szerint.

„Ez azt jelenti, hogy a Fidesz és Orbán Viktor gondolkodásában nem úgy jelenik meg, hogy vagyunk mi, magyarok és az Európai Unió, hanem úgy, hogy mi az Európai Unió részeként, összefogva a radikális jobboldaliakkal képesek vagyunk megújítani a szövetséget”

– hívta fel a figyelmet az elemző, hozzátéve, hogy ebben a küzdelemben Orbán Viktor nagyon élesen szemben áll az Európai Bizottsággal.

Nagy Attila Tibor emlékeztetett, hogy a miniszterelnök egészen odáig ment – ugyancsak nem először –, hogy párhuzamot vont a korábbi elnyomó birodalmak és a mostani Európai Unió között, megfeledkezve arról a tényről, hogy a magyar lakosság népszavazáson döntött az európai uniós tagság mellett, míg a Habsburg Birodalomhoz vagy a törökökhöz való csatlakozásban nem volt önkéntesség.

A magyar politikai közgondolkodásban, illetve gondolkodástörténetben sokszor megjelent már az a toposz, hogy a magyarságnak küzdenie kell a megmaradásért idegen hatalmakkal szemben, és az az igaz magyar, aki ezt a küzdelmet vállalja. A politikai elemző szerint Orbán Viktor ezen korábbi toposzokra alapoz, és eladja magát a káros külföldi befolyás elleni magyar küzdők sorába, aki a magyarság megmaradásáért és jólétéért vív.

Ezzel szemben – folytatta Nagy Attila Tibor – Magyar Péter Tisza Pártja bár nem kritikátlan az Európai Unióval szemben, jóval barátságosabb hangnemet üt meg. Ezt meg is kell tennie, hiszen az Európai Néppárt tagjaként a Tisza Párt nem lehet Európai Bizottság-ellenes. Főleg azután, hogy Magyar Péter többször is találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, és támogatta is a szavazáson Ursula von der Leyen megválasztását.

„Tehát jelentős különbség van a két beszéd között e tekintetben is. Míg Orbán Viktor meglehetősen élesen szemben áll az Európai Unió mostani vezetésével, Magyar Péter konstruktívabb, együttműködőbb magatartást tanúsít, bár nem minden kritika nélkül”

– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök erőteljes EU-ellenes kijelentései további konfliktusokhoz vezethetnek a magyar kormány és az Európai Unió között.

Magyar Péter nem bízik az erejében?

Kiszelly Zoltán, a Századvég Kutatóintézet politikai elemzési igazgatója először is azt emelte ki a két eseménnyel kapcsolatban, hogy Orbán Viktor rendezvényén egyértelműen nagyobb tömeg volt megfigyelhető. Ezt követően tért ki a beszédek elemzésére. A politológus úgy véli, hogy Orbán Viktor beszéde most még a korábbi szónoklataihoz képest is határozottabb volt.

Kiszelly Zoltán (Fotó: Hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Megállapítása szerint a kormányfő beszéde folytatólagos volt, ami az Európai Unióval szembeni konfliktusnál egyértelművé is vált. A beszéd középpontjában az állt, hogy nem kilépnünk kell az EU-ból, hanem az európai intézményekben kell többségbe kerülni, továbbá, hogy akárcsak annak idején eleink küzdöttek a nagy birodalmakkal szemben, most mi is ugyanezt tesszük, de szerencsére már békés eszközökkel. Eszerint ugyanúgy a szabadságunkért, az önrendelkezésünkért harcolunk, de most leginkább úgy, hogy az Európai Unóban többséget építünk a Patrióták pártcsaláddal, illetve a többi olyan kormánnyal, amely hasonlóan gondolkodik.

A Tisza Párt eseményéről szólva elmondta, hogy Bódis Kriszta, a genderideológia mentén próbálta megszólítani a kozmopolita liberális értelmiséget, majd azt is megmagyarázta, hogy szerinte miért szólalt fel Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is az ellenzéki párt ünnepi megemlékezésén.

„Ruszin-Szendi Romuluszt is elővették, hogy rehabilitálják és Magyar Péter megmutassa, hogy botrányai ellenére is kitart mellette. Magyar Péter maga is egy botrányhős, és a másik botrányhősnek nem engedi el a kezét”

– véli Kiszelly Zoltán.

Magyar Péter tizenkét pontjával kapcsolatban a Századvég igazgatója hangsúlyozta: úgy tűnik, Magyar Péter nem bízik az erejében, ezért nem mer a kérdésekről valódi népszavazást kezdeményezni. Kiszelly Zoltán szerint ugyan a 200 ezer aláírás még összegyűlhetne kérdésenként, de több kérdésben nem lehet népszavazást tartani, ráadásul még Magyar Péter sem bízik abban, hogy meglenne az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvételi arány.

„Ilyen szempontból ő népszavazást ígért, de ehhez képest valójában egy adatgyűjtési akciót indít, mivel feltehetően regisztrálni kell majd az általa elindított szavazáson. Ennek a célja egy adatbázis felépítése lehet”

– mondta a politológus.

Arra a kérdésre, hogy hogyan értékelné Orbán Viktor poloskázós kijelentését, Kiszelly Zoltán elmondta, hogy csupán a „dollármédia” próbál ebbe a mondatba kapaszkodni, de szerinte érthető, hogy nem a beszéd lényegét emelik ki, miszerint meg kell védeni a nemzet önrendelkezését és a szuverenitását. Úgy gondolja, ennek az az oka, hogy ezek a médiumok is „külföldi zsoldban álltak, ahogy korábban a labancok is”, és „külföldi segítséggel akarták megbuktatni a kormányt”.

„A dollármédia el akarja terelni a figyelmet, hogy Magyarország nem tesz mást, mint a külföldi befolyás visszaszorítását, ahogy azt az Egyesült Államok és Nyugat-Európa is teszi. Ők erről nem beszélnek, mert ők maguk is ennek a külföldi befolyásolási kísérletnek a részei, helyette megpróbálják ennek a mondatnak a kiforgatásával elterelni a figyelmet erről a nagyon fontos tényről”

– zárta gondolatait Kiszelly Zoltán.

(Kiemelt kép: Hirado.hu /Horváth Péter Gyula)