Karácsony Gergely: Budapest számára 1848 öröksége magas erkölcsi mérce

| Szerző: Pataki István
Karácsony Gergely főpolgármester Molnár János asztalossegéd történetét felidézve emlékezett meg az 1948–49-es forradalomról és szabadságharcról.

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán közzétett videóban mondta el március 15-i ünnepi beszédét, amelyben Molnár János asztalossegédről, egy kevéssé ismert magyar hősről emlékezett meg.

„Az ő emlékezete ötlik fel bennem az idei március 15-én. Petőfit és Táncsicsot, Kossuthot, Széchenyit, Deákot szoktuk emlegetni ezen a napon, jól is tesszük, megszolgálták, de idén valahogy ennek a fiatalembernek a bátorsága jut először eszembe. Pedig ő nem is 1848-as, hanem sokkal későbbi, 1971-es. Akkor a forradalom után több mint 120 évvel mutatta meg, hogyan nem szabad engedni ’48-ból” – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony Gergely felidézte, hogy Molnár János 1971. március 15-én Himnuszt és hazafias dalokat énekelt a Petőfi szobornál, azonban a egyszemélyes performansz hamarosan kórussá alakult, amikor egyre többen csatlakoztak a fiatal asztalossegédhez. Ezt követően többeket börtönre ítélt a hatalom, a legtöbbet Molnár János kapta, egy évet.

„Azért gondoltam felidézni őt, mert miközben március 15-e talán a legmagyarabb, a legszabadabb, a legtavaszibb ünnepünk, ez talán a legtöbbet betiltott, leghosszabban üldözött ünnepünk is egyben. A hatalom márciusa oly sokszor próbálta legyűrni március hatalmát. Próbálkoztak betiltással és kitiltással, de a szabadságünnep, a szabadságvágy mindig erősebbnek bizonyult. Érdemes erre emlékeztetni magunkat ebben a zűrzavaros jelenben is, amikor a főhatalom már megint kitiltással vagy betiltással fenyegeti mindazokat, akiket ellenállásra, vagy akár csak kritikára késztet a szabadságvágy”

– hangsúlyozta Karácsony Gergely.

Úgy gondolja, hogy ez a régi-új fenyegetés mindazoknak szól, akik nem engednek 1848-ból, akik ragaszkodnak március 15-e, a 12 pont eszményeihez és vívmányainak lényegéhez, amit Bibó István úgy foglalt össze, felbontani Magyarország teljességgel megmerevedett társadalmi hierarchiáját.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a megmerevedett hierarchia lebontása európai és demokratikus fejlődés. Ezzel a ’48-as akarattal szembeszálló fenyegetések mögött, így a mai újsütetű fenyegetőzés hátterében is ugyanaz a szorongó és ijedt hatalom áll, amely elöregedett eszméit, mozdulatlanná tokosodott struktúráit félti milliók vágyától és reményétől, és egyre többek visszafojtott haragjától.

„A szorongó, ijedt és bezárkózó hatalom mifelénk általában két jól ismert módszerrel él, ha uralmi rendszerét a többség szabadságvágyától, a jobb élet reményétől fenyegetve érzi. Maga is fenyegetni kezd. Kitilt és betilt, és közben, hogy a közjó, a közérdek és a közvagyon ellen elkövetett súlyos bűneit elfedje, megoszt és uszít, embereket, csoportokat, sőt településeket egymással szembefordít. És megint újra az erő kultuszát építi”

– mondta Budapest főpolgármestere.

Kiemelte beszédében azt is, hogy a hatalom képviselői abban erősek, hogy másokat gyengévé tegyenek, hogy leromboljanak intézményeket, fölrúgjanak szabályokat, normákat, törvényeket és szövetségeket, de ahhoz már nincs se erejük, se képességük, hogy újat, jobbat teremtsenek helyettük. „Ezt nem is várhatjuk azoktól, akik számára a hatalom a pénz forrása, a pénz pedig a még több hatalomé. Így ez a feladat azokra marad, akik ragaszkodnak ’48-hoz, és a belőle kinövő 1956 eszményeihez is, az emberi méltóság forradalmaihoz” – tette hozzá.

Karácsony Gergely szerint Budapest számára 1848 öröksége magas erkölcsi mérce, amit csak akkor láthatunk meg, akkor tudunk megfelelni neki, hogyha felemeljük a fejünket. „Budapesten az emberi méltósághoz való ragaszkodás a mi szabadságharcunk marad. Mert mi Budapesten tudjuk, a szabad társadalom azt jelenti, hogy annak polgárai nem csak a maguk, hanem egymás szabadságáról is gondoskodnak. Mert vagy együtt vagyunk szabadok, vagy sehogy” – véli a főpolgármester.

Végezetül arról beszélt, hogy nagyon sok türelemre, tapintatra, odafigyelésre lesz szükségünk ahhoz, hogy megbékítsük a hazánkat, és kiszellőztessük azt az egyre fojtogatóbb, áporodott levegőt körülöttünk, hogy Budapest és Magyarország végre fellélegezhessen, és mindannyiunk közös otthona legyen. Elmondása szerint jól tesszük, hogyha Molnár János asztalossegéd példájára emlékezünk, és arra, hogyha nem hagyjuk magukra azokat, akiknek volt is, van is bátorságuk kiállni az önbecsülésükért, kiállni a közösségükért, kiállni a szabadságért, akkor az egymásba fonódó halk mondatok mennydörgéssé erősödhetnek. Úgy véli, ebben az esetben a gonoszságot az emberség, a kirekesztést a megértés, a hazugságot az igazság, a gyűlöletet pedig a szeretet válthatja fel.

Kiemelt kép forrása: Facebook/ Karácsony Gergely 

Ajánljuk még