A háborús veszélyhelyzet fenntartásához tehát ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása sem – írja a Hvg.hu nyomán az Economx.hu.

Az 51. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.”

A javasolt módosítás megegyezik a jelenleg hatályos Alaptörvény 51. cikkelyének első bekezdésével, viszont a szövegnek van további három bekezdése, amely a módosítás elfogadásával kikerül az Alaptörvényből.

Kikerül az Alaptörvényből, hogy a kormány 30 napra rendelheti el, a döntést pedig az Országgyűlésnek kétharmados többséggel jóvá kell hagyni.

A rövidített új cikkellyel a veszélyhelyzet fenntartásának részletszabályait leíró és a különleges jogrend törvényhozási kontrollját biztosító további pontok veszítik hatályukat, várhatóan 2026. január 1-től.

Eddig a kormány a 180 napos hosszabbításokkal tartotta életben a rendszert.

A kormány a háborús veszélyhelyzetet először 2022 májusában, pár hónappal Oroszország Ukrajna elleni inváziójának kezdete után hirdette meg, de előtte a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetre hivatkozással tartották fenn a rendeleti kormányzást.

Kiemelt kép: Az Országgyűlés ülése (Fotó: MTI/Illyés Tibor)