Aktuális

Bombariadó volt Székesfehérváron, Cser-Palkovics András is megszólalt

Döntött az alapkamatról a monetáris tanács

| Szerző: Kaiser László
Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa februári ülésén az alapkamat szinten tartása mellett a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.

Februárban a monetáris tanács egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlan szinten tartását. A tanácstagok megerősítették elköteleződésüket a dezinfláció minél gyorsabb újraindítása és az inflációs cél fenntartható elérése mellett – írta az MTI.

Februárban a tanács nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,5 százalék.

Nem változott a kamatfolyosó két széle sem. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,5 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,5 százalék maradt.

Legutóbb tavaly szeptemberben csökkentette, 25 bázisponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A kereskedelem- és geopolitikai feszültségek, a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a meghatározó jegybankok kamatpályáját övező bizonytalanság miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt – közölték. A tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.

A jegyzőkönyv szerint a döntéshozók egyetértettek abban, hogy a jegybank továbbra is az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartásával tud leginkább hozzájárulni az óvatosság oldódásához és a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. Általános vélekedés volt, hogy a szigorú monetáris politikai irányultság fenntartása továbbra is szükséges, és a jegybanki célok elérését a pozitív reálkamat biztosítja.

A hazai inflációs folyamatok kapcsán a tanács megállapította, hogy januárban az infláció és a maginfláció is meghaladta az elemzői várakozásokat, a fogyasztói árak 5,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.

A tanácstagok szerint a dezinfláció újraindulása az első negyedévben várható. A döntéshozók felhívták a figyelmet, hogy a piaci szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb tavaszi átárazásai támogatják a dezinflációs folyamatot, míg a jövedéki adórendszer változásai, valamint a tavaly év végi árfolyamleértékelődés fékezi azt.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a beérkező adatok emelték egy magasabb inflációs pálya kockázatát.

A tanácstagok hangsúlyozták, hogy az inflációs várakozások horgonyzása elengedhetetlen a tartós árstabilitás eléréséhez, amelyben a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika is kulcsfontosságú elem

– közölték.

A tanácstagok értékelése alapján a külső konjunktúra kilátásai továbbra is kedvezőtlenek, amelyre új elemként a kereskedelempolitikai feszültségek is lefelé mutató kockázatot jelentenek. Több döntéshozó rámutatott, hogy a globális dezinfláció 2024 szeptembere óta megállt. A döntéshozók egyetértettek, hogy a nemzetközi befektetői hangulat összességében javult az előző kamatdöntés óta, de továbbra is változékony.

A hazai negyedik negyedéves növekedési adatok kapcsán megjegyezték, hogy véget ért a technikai recesszió, ugyanakkor a havi konjunktúraindikátorok kedvezőtlenül alakultak decemberben.

Értékelésük szerint a reálbér-növekedés változatlanul erős, míg a munkaerőpiaci folyamatok stabilak. Az idei növekedés egyre szélesebb alapokon áll. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a következő években is a fogyasztás lesz a növekedés motorja, miközben az elhalasztott vállalati beruházások pótlása is támogatja a GDP bővülését.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: YouTube/ Magyar Nemzeti Bank)

Ajánljuk még