Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a hirado.hu-nak kifejtette: a nemzeti szuverenitást védő kezdeményezést amerikai mintára emelné be az alaptörvénybe a Fidesz–KDNP pártszövetség.
Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője (Fotó: hirado.hu)Ismeretes: az elmúlt időszakban számtalan esetben felmerült annak gyanúja, hogy a hazai belpolitikai eseményeket külföldről irányított álcivil szervezeteken vagy politikusokon keresztül kívánta befolyásolni néhány kinti politikai, hatalmi kör. Szikra Levente szerint ennek lehetőségét úgy szeretné most kizárni a Fidesz, hogy közben egyetlen demokratikus alapelv se sérüljön. Álláspontja szerint a kettős állampolgárok közül a nemzetbiztonságra veszélyes személyek kiutasítását meglehetősen szigorú szabályok fogják rögzíteni.
Az alaptörvényt módosító törekvés azt szolgálja, hogy ha magyar állampolgársággal is rendelkező személy Magyarország nemzetbiztonságát kockáztató tevékenységet végez, akkor kiutasítható legyen az országból.
Szikra Levente ennek kapcsán rámutatott, az előterjesztők szándéka szerint az alaptörvény ezzel a szövegrésszel egészülne ki: „Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár törvényben meghatározott feltételek esetén Magyarország területéről kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország nemzeti szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.” Minden lehetséges eszközzel fel kell lépni a nemzeti szuverenitásunkat sértő cselekedetekkel szemben – mondta az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki az előterjesztést jó iránynak nevezte, hiszen ezáltal a magyar állam önmagát a külső támadásokkal szemben hathatósabban tudja megvédeni.
Hozzátette: az alaptörvényt kiegészítő szövegrész szerint a kiutasítás csak a törvényben felsorolt esetekben történhet. Ez pedig azt jelenti, hogy a parlamentnek az alaptörvény módosítása után a szükséges törvényi hátteret is meg kell teremtenie.
Szikra Levente szerint ez a jogalkotói munka hamar végigfut, úgy véli, hogy a következő hetekben le is zárul.
És magyar kisebbség?
A hirado.hu kérdésére, mely szerint nem tart-e attól, hogy a most elővett puska visszafelé is elsülhet vagyis, hogy a magyar nemzeti kisebbséggel rendelkező környező országok a magyar ajkú politikusok ellen fordítják a módosítást, Szikra Levente azt válaszolta: „Ez a veszély az elmúlt száz évben sokszor előjött, ugyanakkor valószínűtlen, hogy ez a módosítás a korábbiakhoz képest új kockázatokkal járna. Nagyon kifordított, rosszul értelmezett nacionalista gondolkodásra utalna, ha a magyar szuverenitást védő törekvést az utódállamok a saját biztonságuk elleni támadásként értelmeznék.”
Az előttünk álló parlamenti időszak másik alaptörvényt módosító törekvésére, a gyermekek védelmét erősítő elképzelésre is rákérdeztünk. A téma az idei pride felvonulás engedélyezése kapcsán merült fel. Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a közösségi médiában jelentette be, hogy „a gyermekek jogai minden eddiginél erősebb törvényi védelmet kapnak”. A politikus szerint a kormánypárt által jegyzett alaptörvény-módosítás azt is lehetővé teszi, hogy később még más jogszabályokban is erősítsék a gyermekek jogainak védelmét. Mint azt Kocsis Máté a bejegyzésében hangsúlyozta: „Ennél semmi sem lehet fontosabb.”
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint ezen a területen jelenleg két alaptörvényben is rögzített jog ütközik.
Az egyik a gyülekezési jog, a másik pedig a gyermekek megfelelő testi, szellemi és lelki fejlődésükhöz fűződő jog. Most ezt az összeütközést a Fidesz–KDNP pártszövetség által benyújtott szöveg úgy oldaná fel, hogy a gyermekek jogát a gyülekezési joghoz képest magasabb szintre emelné.
Ha az alaptörvény-módosítást elfogadja a parlament, akkor a gyermekek joga a legmagasabb polcon lévő élethez fűződő jogon kívül minden más alapjogot megelőzne.
Hozzátette: „Az alaptörvény módosítása önmagában tehát nem tilt meg semmit, csupán az alapjogok közötti elsőbbségi sorrendet – szerintem helyesen – rögzíti. Hogy ennek majd mi, és hogyan felel meg, azt már a jogalkalmazó szerveknek kell értelmezniük.”
Mi lesz a Budapest Pride sorsa?
A hirado.hu kérdésére, mely szerint mindez hogyan érinti a Karácsony Gergely által idén is elindítandónak tartott budapesti pride felvonulást, Szikra Levente azt mondta: „Ha a szervezők a demonstrációra nem engednek be 18 évnél fiatalabb, tehát kiskorú gyermeket, és annak jelenetei más módon sem juthatnak el a gyermekekhez, akkor az érintettek saját, zárt közegükben szabadon ünnepelhetnek – feltéve, hogy a jogalkalmazók a gyermekek védelmének szempontját biztosítottnak látják. Kiskorúak azonban azon nem vehetnek részt.”
Megemlítettük, hogy friss hírek szerint a Sziget Fesztivál főszervezője jelezte: helyt adnának a rendezvénynek.
Szikra Levente szerint amennyiben a Sziget Fesztivált 18 évnél fiatalabbak is látogathatják, akkor a módosítás után már nem adhat helyet a 30. pride fesztiválnak.
Márpedig az elemző által említett kitétel fennáll: jelen állás szerint a Szigetet 18 évnél fiatalabbak is látogathatják. Az egyetlen kitétel az, hogy 14 éves kor alatti gyermekek csakis felnőtt kísérővel léphetnek be a Szigetre (sőt, az utóbbi években például a 11 év alattiaknak még ingyenes is volt a belépés).
Az alaptörvény módosítása után a meleg és leszbikus közösségek már csak zárt körben, például egy nagyobb csarnokban vagy stadionban ünnepelhetnek, de ott is csak a gyermekvédelem teljes körű érvényesülése esetén tarthatják meg a rendezvényüket – mondta Szikra Levente.
Kiemelt kép: A 29. Budapest Pride résztvevői vonulnak az Andrássy úton 2024. június 22-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)