A törvény értelmében az érintett médiumoknak el kell fogadniuk egy saját szabályzatot a jogellenes kommentek kezeléséről, és azt április elsejei határidővel közzé is kell tenniük. Ebben segítségükre lehet a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság múlt héten kiadott ajánlása a lehetséges hatékony megoldásokról, melyről Koltay Andrást, a szervezet elnökét Ujhelyi Zoltán kérdezte a Vasárnapi Újságban.
Az interjú alább hallgathatja vissza:
/
Mi számít internetes agressziónak?
Az új törvény célja, hogy visszaszorítsa az interneten terjedő szélsőséges és fenyegető megnyilvánulásokat.
„Az online agresszió azt jelenti, hogyha valakivel szemben az interneten – az jelenthet bármilyen kommunikációs platformot – az illetőnek a halálát okozó, vagy vele szemben különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményekre irányuló szándék vagy kívánság szerepel a megszólalásban”
– magyarázta Koltay András.
Ez egy teljesen új büntetőjogi kategória, amely elsősorban a legszélsőségesebb megnyilvánulásokat érinti. A törvény azonban számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi számít bűncselekménynek és milyen esetekben indulhat eljárás. Ezt majd a joggyakorlat dönti el, hiszen az ügyekben a nyomozóhatóság, ügyészség, rendőrség, bíróság és végső soron az Alkotmánybíróság is állást foglalhat – tette hozzá az NMHH elnöke.
A sajtó feladata a moderálás
A jogszabály nemcsak a kommentelők, hanem az internetes sajtótermékek számára is új kötelezettségeket ír elő.
„Az Országgyűlés előírta, hogy valamennyi jogellenes tartalmat, ha az olvasói hozzászólás, az internetes sajtótermékeknek moderálniuk kell, feltéve természetesen, hogy az adott tartalom jogellenes”
– hangsúlyozta Koltay, hozzátéve, hogy ez nemcsak az erőszakra való felbujtást és a halálos fenyegetéseket érinti, hanem minden olyan tartalmat, amely jogsértő lehet.
Az NMHH múlt héten ajánlást adott ki, amely segíti a sajtótermékeket abban, hogy milyen módon alakítsák ki saját moderációs szabályzataikat.
Emellett persze az online szólásszabadság védelme is kiemelt szempont, ezért fontos, hogy a kommentelőknek lehetőségük legyen jogorvoslatra, ha szerintük jogtalanul törölték a hozzászólásukat.
„Fontos, ha valakit ilyen szankció ér a kiadó részéről, akkor legyen lehetősége jelezni, hogy szerinte az adott komment nem volt jogellenes.”
Azt is kiemelte, hogy a moderáció történhet mesterséges intelligenciával vagy emberi erőforrásokkal, de a legfontosabb az, hogy a rendszer átlátható és igazságos legyen.
(Fotó: Shutterstock)Vékony jég van a gyalázkodó kommentelők alatt
Egy közéleti személyiséggel kapcsolatban akár szélsőséges, gyalázkodó stílusban is lehet véleményt formálni, ameddig az a tevékenységére vonatkozik. Viszont amikor az illető személyét támadjuk, az emberi mivoltát vonjuk kétségbe. Ha mondjuk egy alantasnak gondolt állathoz hasonlítjuk, az a személyét gyalázza, így a jogellenesség tartományába kerül az adott megszólalás – magyarázta NMHH elnöke.
Az olyan sértő kifejezések, mint például a „patkány”, már jogellenesnek minősülhetnek – hozott fel egy erősebb példát Koltay András, aki kiemelte, hogy a „hazudik” kijelentéssel is jobb ha vigyáznak a kommentelők. Bár a hazugság kontextustól függően lehet vélemény vagy tényállítás – ha valótlan tényállításnak minősül, akkor jó hírnévsértés lehet belőle, ha véleménynek minősül, akkor sokkal szabadabban védendő.
Egy gyalázkodó kommentért egy év börtön is járhat
A törvény szerint az internetes agresszió elkövetői akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. Koltay ugyanakkor úgy véli, hogy az elsődleges szankciók várhatóan más jellegűek lesznek.
„Egyéb intézkedésre, megrovásra, pénzbüntetés re lehet számítani. Valakinek vélhetően rendkívül notórius kommentelőnek kell lennie ahhoz, hogy egyáltalán a felfüggesztett szabadságvesztésig eljusson, de ezt nyilván majd a gyakorlat mondja meg” – mondta.
Az NMHH nem az egyes kommentek tartalmát fogja vizsgálni, hanem azt, hogy a sajtótermékek megfelelő módon moderálták-e a jogsértő hozzászólásokat. Ha ezt elmulasztják, az hatósági eljárást vonhat maga után. Ha egy jogellenes kommentet például nem törölnek időben, vagy valamelyik egyéb eleme ezeknek a kötelezettségeknek sérült, akkor először figyelmeztetésre, később pedig akár anyagi jellegű szankciókra is sor kerülhet – magyarázta az NMHH elnöke.
ORFK: A Meta együttműködik a hatóságokkal
A január elsején életbe lépett törvénnyel kapcsolatban a hirado.hu korábban megkereste az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK). Az internetes agresszió miatti feljelentések pontos számáról nem kaptunk információt, azonban tisztázták, hogy elkövetők még az álprofilok mögött sincsenek biztonságban.
„Az online térben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy olyan digitális nyomok keletkeznek, melyek elvezethetnek az anonimitásba burkolózó elkövetőkhöz. A Meta közösségi hálózat együttműködik a hatóságokkal, így lehetőség nyílhat az elkövető beazonosítására és felelősségre vonására”
– tájékoztatta lapunkat az ORFK.
Hozzátették, hogy a felhasználóknak szintén lehetőségük van arra, hogy jelentsék azokat a hamis profilokat, ahol jogsértő tartalmat észlelnek. „Fontos, hogy a jogsértő profilt, vagy az általa létrehozott jogsértő tartalmat az észlelők rögzítsék, hogy az későbbiekben, az eljárásban felhasználható legyen. A büntetőeljárás alatt az érintett külföldi szolgáltatótól történő bizonyítékok beszerzése érdekében, az önkéntes adatszolgáltatásra történő felhíváson túl nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében is szerezhetünk be a nyomozás szempontjából releváns adatokat és bizonyítékokat, valamint lehetőség van a határon átnyúló műveletek végrehajtására is” – közölte a hirado.hu kérdésére az ORFK.
A kiemelt kép: Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke (Fotó:MTI/Szigetváry Zsolt)