Varga Mihály 2025. március 4-én vette át a Magyar Nemzeti Bank vezetését, miután Matolcsy György 12 év után távozott Magyarország központi bankjától. Ez azt jelenti, hogy az egykori pénzügyminiszter Orbán Viktor javaslatára keddtől hat éven át lesz a jegybank vezetője.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) gratulál Varga Mihálynak, a Magyar Nemzeti Bank új elnökének 2025. március 3-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Varga Mihály olyan időszakban került a jegybank élére, amikor a januári inflációs adat a legpesszimistább várakozásoknál is nagyobb, 5,5 százalékos volt, így a kormány és a szakma is nagy elvárásokat támaszt a Magyar Nemzeti Bank új elnökével szemben. A miniszterelnök szerint Varga Mihály Magyarország legtapasztaltabb gazdaságpolitikusa és közgazdásza, ezért kiváló elnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak.

„Magyarországon sok jó közgazdász dolgozik. A Magyar Nemzeti Bank élére viszont csak olyan szakember való, aki éles helyzetben is szagolt már puskaport”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A korábbi pénzügyminiszter azt ígérte, hogy következetes és fegyelmezett monetáris politikát folytatnak, továbbá erősíteni szeretnék a hitelességet és a bizalmat is. Hangsúlyozta, hogy vezetése alatt a stabilitás, a függetlenség és az átláthatóság lesznek az intézmény működésének alapelvei. A jegybank legfőbb céljának az árstabilitás elérését és fenntartását nevezte meg. „Ennek megfelelően határozott választ adunk minden olyan kockázatra, amely az inflációs célt, a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdasági fejlődést veszélyezteti” – tette hozzá az új elnök.

Sebestyén Gézát, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjét kérdeztük arról, hogy a gyakorlatban mit jelenthet ez a váltás, és mit várhatunk a Magyar Nemzeti Bank frissen beiktatott elnökétől.

Matolcsy beírta a nevét a magyar gazdaságtörténelem nagykönyvébe

A közgazdász mindenekelőtt a korábbi jegybankelnök, Matolcsy György munkásságát foglalta össze. Sebestyén Géza úgy látja, hogy a Matolcsy-éra legnagyobb sikere a devizahitelek kivezetése volt. 2010 előtt a tipikus magyar háztartás svájci frank hitellel finanszírozta az otthonvásárlását, azonban ezek az adósságok 2009-től brutális teherrel nehezedtek a magyar családok vállára. A kiválóan időzített forintosítás csődöktől és otthonuk elveszítésétől mentette meg magyarok tömegeit.

Sebestyén Géza (Fotó: Mathias Corvinus Collegium/Facebook.com)

Másodikként a kamatszintek jelentős csökkentését, illetve a Növekedési hitel- és kötvényprogramokat emelte ki, mely lépések komoly mértékben segítették dinamizálni a magyar gazdaságot, szerepük volt a foglalkoztatási ráta növelésében és a GDP emelésében.

Harmadikként pedig a forint 2022-es gyors gyengülésének megállítását említette meg. Sebestyén Géza úgy látja, hogy az októberi határozott kamatdöntéssel, valamint a jegybanki tartalékok felajánlásával az ország energiaszámláinak rendezésére a Magyar Nemzeti Bank kiváló válságkezelése hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország úrrá tudott lenni az inflációs folyamatokon.

„Összességében egy innovatív, unortodox, széles látókörű jegybankelnököt búcsúztatunk, aki egyértelműen beírta a nevét a magyar gazdaságtörténelem nagykönyvébe”

– foglalta össze a szakértő.

Mit várhatunk Varga Mihálytól?

Sebestyén Géza felhívta a figyelmet, hogy az új jegybankelnök nyilatkozataiban eddig egyértelműen az alacsony infláció és a pénzpiaci stabilitás megteremtése és megőrzése mellett tette le a voksát, így egyértelmű, hogy elsősorban ezeket várhatjuk Varga Mihálytól. Elmondása szerint ez a kamatok óvatos csökkentését jelentheti.

Ezenfelül ugyancsak korábbi nyilatkozatai alapján minden bizonnyal egy ortodoxabb, a jegybanki alapfeladatokra fókuszáló időszak elé nézhetünk mostantól. A közgazdász szerint valószínűsíthető, hogy a kormány és a jegybank közötti együttműködés hatékonyabb és gördülékenyebb lesz, mint az utóbbi időkben.

„Emellett arra is számítok, hogy a jegybank és a kormány között valamelyest harmonikusabb lesz a viszony – bár fontos megjegyezni, hogy a közelmúlt konfliktusait elsősorban a piaci környezet hozta, és nem egy kizárólag magyar jelenség volt”

– tette hozzá.

Sebestyén Géza úgy gondolja, hogy a különbségek mellett ki kell emelni, hogy ezután is fontos lesz a magyar infláció jegybanki sávban tartása, ahogyan a korábbi jegybankelnök alatt is fontos cél volt ez, és amíg a nemzetközi környezet nem vált teljesen kaotikussá, addig ezt az előző vezetés is megbízhatóan hozta.

Varga Mihály várható első lépésére kitérve a közgazdász elmondta, hogy egy jegybankelnök legfontosabb impaktja, a gazdaság által leginkább figyelt lépése a kamatlábak tekintetében van. „Én itt »első intézkedésként« a kivárást valószínűsítem. Magyarul, az új vezetés óvatosan fog a kamatcsökkentés eszközéhez nyúlni, nem fogja ezt elsietni” – tette hozzá.

Sebestyén Géza szerint egy jegybanki vezető kis túlzással akkor végzi jól a munkáját, ha a magyar emberek észre sem veszik, hogy dolgozik. Elmondása szerint ezt várhatjuk Varga Mihálytól is. Keveset lesz a reflektorfényben, de a feladatait jól fogja végezni, az infláció jól fog alakulni, a forint pedig stabil lesz.

Gazdasági revizorként indult a karrierje

Varga Mihály 1965. január 26-án született Karcagon. Az általános és középiskolát szülővárosában végezte, 1983-ban érettségizett a Gábor Áron Gimnáziumban. A Szombathelyen előfelvételisként letöltött sorkatonai szolgálat után, 1984-ben kezdte meg tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1989-ben a belkereskedelmi kar áruforgalmi szakán szerzett oklevelet. A diploma megszerzése után a Budapesti 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál volt gazdasági revizor, majd 1990 elejétől a választásokig a Kelet-Magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat közgazdasági munkatársa volt Szolnokon, és marketingtevékenységgel foglalkozott.

1988 decemberében lett a Fidesz tagja, melynek Jász-Nagykun-Szolnok megyei csoportjának alapítója volt. 1990-től a párt országos tanácsának tagja, 1992 és 1993 között elnöke. 1993 és 1995 között a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elnöke, 1994 és 2003 között országos alelnöke és gazdasági kabinetjének vezetője volt.

1990-ben került be először az Országgyűlésbe.

1998 és 2014 között Jász-Nagykun-Szolnok megye 8-as számú választókerületének képviselője. 1995 és 1997 között az adós- és bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke volt. 2002 óta a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke. 1995 és 1998 között, valamint 2002 óta frakcióvezető-helyettes.

1998-ban a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben Járai Zsigmond addigi pénzügyminisztert a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, helyette Varga Mihály került Pénzügyminisztérium élére, mely tisztséget 2002-ig viselte.

Részt vett a magyar gazdaságtörténetben először készült kétéves költségvetés (2001–2002) megalkotásában.

2005-ben újra megválasztották a párt alelnökévé Pelczné Gáll Ildikóval, Pokorni Zoltánnal és Schmitt Pállal együtt. Orbán Viktor pártelnök később megbízta a párt gazdasági konzultációján belül a Fidesz gazdasági programjának kidolgozásával. A Fidesz 2007 májusában tartott kongresszusán újraválasztották a párt alelnökévé, a tisztséget 2013-ig töltötte be.

2010-től 2012-ig a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára volt, majd 2013-ig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszteri tisztséget viselte. 2014 és 2022 között Budapest 4-es számú választókerületének polgárait képviselte a parlamentben.

2013 márciusától 2018-ig a második és a harmadik Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere volt. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. 2018-tól ismét pénzügyminiszter lett, majd

2018 és 2022 között gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes, 2022-től 2024 végéig ismét pénzügyminiszter volt.

2024 novemberében jelentette be Orbán Viktor, hogy a 2025 márciusában leköszönő Matolcsy György helyére őt jelöli a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. 2025. március 3-án letette hivatali esküjét, így hivatalosan is átvette a jegybank vezetését.

Kiemelt kép: Varga Mihály első munkanapján a Magyar Nemzeti Bank bejáratánál (Fotó: Varga Mihály/Facebook.com)