A kommunizmus áldozatainak emléknapja

A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról megemlékezve az elnöklő Jakab István azt hangsúlyozta, a demokrácia felszámolásának tragikus jelképévé vált Kovács Béla kisgazda politikus sorsa, akit 78 éve ezen a napon tartóztatták le a szovjet hatóságok.

Felidézte: a demokrácia felszámolását olyan sötét korszak követte, amely évtizedeken át tömegek életébe hozott elnyomást, félelmet, igazságtalanságot, az egész társadalmat sújtotta a szellemi és fizikai terror, a szabad gondolkodás elfojtása.

A kommunista diktatúra bűneit nem szabad sem relativizálni, sem elhallgatni, történelmi felelősségünk, hogy minél hitelesebben bemutassuk ezt a korszakot – jelentette ki Jakab István, hozzátéve, a történteket meg kell ismertetni a felnövekvő nemzedékekkel, hogy tudják „tisztán látni, milyen veszélyeket rejtenek a zsarnokság különböző formái”.

A szabadság nem magártól értetődő adottság, hanem olyan érték, amelyért folyamatosan meg kell küzdenünk – hangsúlyozta.

Mi Hazánk: nyilatkozzon a kormány, mit gondol Kárpátalja státuszáról!

Napirend előtti felszólalásában Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője arról beszélt: a miniszterelnök hétfői beszédében egyebek mellett arról sem esett szó, hogyan kívánja kezelni a kormány Kárpátalja kérdését, a terület státuszát, mi lesz az ott élő magyarokkal vagy a ruszinokkal, akik évszázadokon keresztül voltak lojálisak Magyarországhoz és a magyar koronához.

Hiányolta, hogy a kormányfő nemzetközi tárgyalásai során nem hívja fel a figyelmet arra, hogy 1991-ben az Ukrajna függetlenségéről döntő népszavazás mellett volt egy referendum Kárpátalja autonóm státuszáról, ahol a lakosság túlnyomó többsége mondott igent a széleskörű autonómiára.

Hozzátette: Antall József akkori miniszterelnök napokkal később, a két állam alapszerződésében „lemondott minden magyar jogról”, ezzel „rettenetes hazaárulást” elkövetve.

Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a kabinet álláspontja mindig is egyértelmű volt, az azonnali fegyvernyugvást és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza.

Hangsúlyozta, ez mindenki érdeke, mert az egész világ szenvedi meg a háború és az elhibázott szankciók következményeit.

„Az autonómia kérdésénél is sokkal fontosabb, hogy a kárpátaljai magyar emberek élete és emberi jogai védelmet élvezzenek” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a magyar kormány és diplomácia a legerősebb érdekérvényesítési képességét latba vetve következetesen követeli, hogy Ukrajna biztosítsa a 2015 előtt megvolt kisebbségi jogokat az ott élő magyar közösség számára. Világossá tettük, hogy ragaszkodunk a nemzeti kisebbségek azon jogainak helyreállításához, amelyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven tanulásához fűződnek – jelentette ki az államtitkár. Közölte: az Európai Unió felé Kijev vállalta, hogy cselekvési tervet dolgoz ki e téren.

Egy tapodtat sem tágítunk ezen követelésektől – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, amikor Magyarország következetesen képviselte a békepárti álláspontot, azzal a kárpátaljai magyar emberek életének védelméhez járult hozzá. Azbej Tristan eredményként említette, hogy a háború kitörése óta a nehéz helyzet dacára egyetlen kárpátaljai magyar intézményt sem kellett bezárni.

Jobbik: Mit tesznek az önkényes lakásfoglalókkal szemben?

Lakóhelye, Békásmegyer problémáját érintette felszólalásában Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki arról beszélt, önkényes lakásfoglalók, „drogos bűnözők” jelentek meg pár éve a főváros peremén, előbb kisebb súlyú szabálysértéseket, majd bűncselekményeket követtek el, és megint jelét látni a helyzet romlásának.

Hozzátette: a rendőrség próbálkozott a rend helyreállításával, de a letartóztatottak szabadon bocsátásuk után visszaszivárognak a környékre, ahol napjainkban rengeteg a hajléktalan, akik összepiszkolják a környéket.

Azt kérdezte, hajlandó-e a kormány arra, hogy más megoldás híján elbontsák a még beköltözésre alkalmas vityillókat, illetve arra, hogy bővítse a rendőrök, a polgárőrök eszközparkját a hatékonyabb fellépés érdekében.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában elismerte: jelentős problémára hívta fel a figyelmet a képviselő. Megemlítette, hogy az adott kerületben a Jobbik által is támogatott polgármester „akadályozva van abban, hogy ellássa a tevékenységét”.

Felidézte: az önkényes lakásfoglalással szembeni fellépés szabályait a kormány kezdeményezésére a parlament korábban jelentősen megszigorította, az eljárást felgyorsította, így ilyen esetben a kilakoltatási moratórium sem jelent haladékot, a végrehajtó pedig a folyamat során a rendőrség közreműködését is igénybe veheti.

A jogi lehetőségek adottak arra, hogy gyorsan, határozottan, ellentmondást nem tűrve az önkényes lakásfoglalókat kilakoltassák – jelentette ki az államtitkár. Rámutatott: a kormányfő a belügyminisztert „hajtóvadászatra” utasította a drogkereskedőkkel szemben, a jövő évi költségvetés is jelentős összegeket irányoz elő a közbiztonság javításának támogatására.