Szájer József úgy fogalmazott: az 1950-es évek Magyarországa nem olyan volt, ahol érvényesültek a szabadság és az emberi méltóság elvei – írja az MTI. „Éppen ezt tagadta meg mindenkitől. Erre a hiányra mindig emlékeznünk kell” – tette hozzá.

Mint mondta, Bauer Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon idegen megszállás van, éppen ezért az ő emlékét folyamatosan őrizni kell. „Amikor rá emlékezünk, akkor a kommunizmus sok százmillió áldozatára együtt emlékezünk. Nem lehet rájuk egyenként tekinteni” – fogalmazott.

Az intézet igazgatója felidézte, hogy Bauer Sándor önként vállalta az áldozatot egy „hazafias és a szabadság érdekében tett cselekedettel, amelyet a mai életünk normalitásának mércéjével őrültségnek mondanánk: meggyújtotta magát a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.”

Ma Magyarország alaptörvénye garantálja az emberek méltóságát

– húzta alá. „Olyan világban élünk, ahol ilyen tetteket már nem kell elkövetni” – jegyezte meg.

Szájer József rámutatott: ma is gyakran diktatúrát kiáltanak, „vannak külföldiek, akik azt mondják, hogy Magyarországon diktatúra van.” A ma diktatúrát kiáltók hamis vádakat fogalmaznak meg – jelentette ki. Hozzátette: azért kell emlékeznünk a kommunizmus áldozataira, hogy „ilyen őrültségeket, hazugságokat ne lehessen mondani, ne lehessen kicsinyíteni a kommunizmus bűneit.”

Csigás Zoltán, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke arról beszélt: negyven-ötven évvel ezelőtt bátorság kellett ahhoz, hogy a kommunizmus eszméire nemet mondjanak.

„Ma a kommunizmusnak vannak még követői, felelősségünk mit sem csökkent” – folytatta, kiemelve: ennek jegyében kell emlékeznünk az áldozatokra, és nemet mondanunk a kommunizmusra, valamint más, korlátlan hatalmon alapuló diktatórikus eszmékre, gyakorlatokra.

„De nem elég nemet mondani. Igent is kell mondani” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: meg kell tudnunk fogalmazni, milyen Magyarországot szeretnénk. „Olyat, ahol az alaptörvényben foglalt értékek érvényesülnek” – szögezte le.

Csigás Zoltán hangsúlyozta:

az alaptörvény megfogalmazói igent mondtak a függetlenségre, a demokráciára, a nemzeti összetartozásra, a szuverenitásra és az európai egység megteremtésében való részvételre is.

Az alaptörvény nem csak hatályos jog, hanem jövőkép is – tette hozzá.

Kiemelt kép: Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója beszédet mond a Bauer Sándor szobránál, a kommunizmus áldozatainak emlékére rendezett budapesti ünnepségen 2025. február 21-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)