A Mi Hazánk Mozgalom hanyag kezelés miatt tesz feljelentést a rendőrségen ismeretlen tettes ellen – jelentette be a pártelnök hivatalos Youtube-csatornájukon. Toroczkai László szerint a Rákosrendező körüli ügy azt mutatja, hogy a fővárosnak van felesleges 90 milliárd forintja arra, hogy a mostani állapotában megvásárolja a területet az államtól és a MÁV-tól.
Toroczkai László példaként említette a rákosrendezői terület közelében lévő Biodómot, amely évek óta befejezetlenül áll. Mint írtuk, a Fővárosi Állat- és Növénykert részeként 2021 végén nyitották volna meg Európa legnagyobb fedett trópusi csarnokát. Az Orbán-kormány 43,7 milliárd forintot biztosított a munkálatokra, majd Karácsony Gergely további húsz milliárd forintot kért a Biodóm befejezéséhez. A többletköltségeket már nem fedezte az állam, így a főpolgármester 2019-ben leállíttatta az építkezést.
A Mi Hazánk elnöke szerint a fővárosnak csaknem 20 és 50 milliárd forint közötti összegre lenne szüksége ahhoz, hogy befejezzék a Biodómot. Megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban az is felmerült, hogy az egész építményt lebontják, annak ellenére, hogy az állam több tízmilliárd forintot költött rá.
„A Biodóm esetében a hanyag kezelés teljesen egyértelműen látszik, és megállapítható, főleg, ha leakarják bontani a 2017 óta megépített szerkezetkész épületet is. Ezért tesszük meg ebben az ügyben haladéktalanul a feljelentést”
– hangsúlyozta Toroczkai László.
Hozzátette, hogy a Biodóm az eredeti ötlet szerint az állatkert meghosszabbítása lenne, amit jó ötletnek tart, hiszen a budapestieknek, és a turizmusnak is hasznos lenne. Ezzel összefüggésben felidézte, hogy a Rákosrendező körüli viták közben a főpolgármester kijelentette, hogy nem szeretne több turistát látni Budapesten.
Toroczkai László szerint dilettánsok vezetik a fővárost
A Mi Hazánk elnöke szerint Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is bejelentették a területhez köthető ötleteiket, ami közel sem mondható „mestertervnek”. Kiemelte, hogy a Rákosrendező körül kialakult helyzet jól mutatja, hogy „milyen dilettánsok vezetik a fővárost”. Toroczkai László úgy látja, hogy ahelyett, hogy megpróbáltak volna az Egyesült Arab Emírségek befektetőivel, vagy nagykövetségével tárgyalni, inkább elköltenének akár 90 milliárd forintot közpénzből, hogy tovább adják a területet a külföldi befektetőknek.
„Már azt is bejelentette Karácsony, hogy ő maga is külföldi befektetőkkel akar bővíteni. Tulajdonképp semmi nem fog változni, csak annyi, hogy kidobnak az ablakon 90 milliárd forintot”
– fejtette ki a Mi Hazánk elnöke.
Toroczkai László bejelentette, hogy a terület hasznosítására már a pártjának is van terve. Mint mondta, a Mi Hazánk Mozgalom a rákosrendezői területet Európa legkorszerűbb, legmodernebb vidámparkjának felépítésére használná fel. Ígéretei szerint hamarosan a terveket is bemutatják.
Évekbe telhet, mire teljesítik a beruházás feltételeit
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője közösségi oldalán reagált, miután a MOHU nemrég azt állította, hogy a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg a főváros Rákosrendezőt. Vitézy Dávid szerint a vevőnek, a főváros esetében a Budapesti Közművek (BKM) Zrt.-nek a szerződés aláírását követő 10 munkanapon belül 25 százalékot, azaz 12,73 milliárd forintot kell megfizetnie. A politikus szerint az első részlet teljesítésére semmilyen akadály nincs.
„A Fővárosi Közgyűlés az elővásárlási jog gyakorlásakor ennek a 12,73 milliárd forintnak a fedezetéről döntött: a MOHU-tól a hulladékkoncesszió miatti feladatátadás révén a Hulladékhasznosító Mű megvásárlásának ellenértékeként érkezett szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki ezt a BKM” – fogalmazott a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.
Vitézy Dávid szerint a második vételárrészlet kifizetése – 17, 83 milliárd forint – még nem lenne esedékes a fővárosnak, emellett öt olyan feltételnek is teljesülnie kellene, amit még hosszú idő lenne lebonyolítani.
A politikus öt pontban ismertette, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a vevő a második vételárat kifizesse. Felsorolása között említette az építési jogszabályok és minden más magyar jogszabály módosítását, hogy elősegítse a beruházást és az építési engedély megszerzését. Emellett a kormánynak nemzetgazdaságilag kiemeltté kellene minősítenie a projektet, valamint az ingatlan teljes tehermentesítése, és a telekalakítás is szükséges lenne.
Kihúzó vágányok a Nyugati pályaudvar felé Rákosrendezõ pályaudvaron 2024. január 3-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a magyar államnak és a MÁV-nak is szorosan együtt kellene működnie a vevővel, mire a második részlet kifizetése esedékes lenne.
„A szerződés azt is rögzíti, hogy mivel a feltételek teljesülése egy évnél is több idő lehet, a KSH árindex mértékével emelkedik a második részlet ára az idő teltével. Tehát, a szerződés nagyon is tudatában volt, hogy a kormány és a vevő közötti hosszas tárgyalás és együttműködés nélkül itt semmit nem lehet fejleszteni és ez akár egy éven túl is eltarthat” – fejtette ki a politikus.
A kormánynak több eszköze van, hogy megakadályozza a főváros elővásárlási jogát
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője Facebook-bejegyzésében arra is kitért, hogy a harmadik, egyben utolsó vételárrészlet kifizetése 20,38 milliárd forintot kellene teljesítenie a vevőnek, amely 2039-ig esedékes. Mint írta, ez a feltétel szintén ahhoz kötött, hogy a kormány teljesítse a projekthez szükséges 324 milliárd forintos infrastrukturális fejlesztéseket. A magyar állam többek között vállalta az M1-es metró meghosszabbítását, a vasúti pálya, és a felüljárók fejlesztését is.
Vitézy Dávid felidézte, hogy 2039-ig négy parlamenti választás lesz és három főpolgármester-választás is lesz, amely idő alatt a kormány és a főváros nagyfokú együttműködésére lenne szükség.
„Ha a kormány nem működik együtt, és el akarja gáncsolni ezt, azaz meg akarja akadályozni, hogy az elővásárlási jogával élő Budapest ezt a területet fejlessze, ehhez számos eszköze van a szerződés szerint is. Viszont ebben az esetben már a második részlet sem válik esedékessé, és az első is visszajár, ha végül a szerződés ellehetetlenül”
– foglalta össze a politikus.
Vitézy Dávid szerint a „vásár kettőn áll”, ami jelen esetben a fővárost és a kormányt jelenti.
Heves vitákat robbantott ki a Mini-Dubaj ügy
Mint írtuk, Lázár János építési és közlekedési miniszter 2023-ban jelentette be, hogy új „millenniumi városközpont” jöhet létre a Rákosrendező pályaudvar területén. Közölte, hogy a kormány hasznosítaná a 130 hektáros, egybefüggő területet Budapesten – a 13. és a 14. kerület határán –, ami illegális hulladéklerakóként működik. A beruházás később a „mini”, illetve „maxi-Dubaj ” beruházás néven vált ismertté. A terület előkészítésének következő lépéseként 2024-ben a MÁV Zrt. megindította a bérleti és egyéb használati jogviszonyok felmondását. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2025 január 20-án jelentette be, hogy a magyar kormány és az Egyesült Arab Emírségek kormánya szerződést kötött Rákosrendező vasútállomás körüli, régóta elhanyagolt terület értékesítéséről. A terület fejlesztését az egyesült arab emírségekbeli Eagle Hills Csoport valósítaná meg.
A bejelentés hírére Karácsony Gergely egy rendkívüli sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-nek elővásárlási joga van a területre, és a főváros igényt tart Rákosrendezőre. A főpolgármester ötletét Vitézy Dávid is támogatta, aki szerint „Rákosrendező fejlesztésére megfizethető lakónegyeddel és egy új parkkal Budapest is képes lenne tőkét bevonni”.
Karácsony Gergely elővásárlási ötlete óriási vitát robbantott ki. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a főpolgármester korábban semmit nem tett azért, hogy az elmúlt 20 évben elhanyagolt és szennyezett rozsdaövezetet felszámolja.
Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője pedig úgy látja, hogy a főpolgármester több ezer új munkahelytől, fejlesztésektől, és egy új, modern városnegyedtől is megfosztaná a budapestieket.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 6-án tartott Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány jóváhagyta Budapest elővásárlási jogát a Rákosrendező területére vonatkozóan.
Karácsony Gergely sikerként értékeli a döntést. A főpolgármester szerint a Rákosrendezői terület fejlesztése első lépése, hogy a Fővárosi Önkormányzat megállapodjon az állammal az ottani vasúti infrastruktúráról, annak szükséges korszerűsítéséről, valamint hogy ezzel párhuzamosan kialakítsanak egy részletes „mestertervet”.
A projekt fővárosi finanszírozásának kérdése azonban nemcsak a jobboldali politikusok érdeklődését keltette fel. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint Karácsony Gergelynek még csak a rákosrendezői terület megvásárlására sincs elegendő tőkéje, nemhogy a rendbetételére. Vitézy Dávid kijelentette, hogy a főváros a hulladékkoncesszió bevételeiből vásárolja meg a Budapesti Közművek (BKM) a rákosrendezői telket. A MOHU azonnal cáfolta a híreket, hozzátéve, hogy a politikus pontatlanul fogalmazott. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője tisztázta, hogy Fővárosi Közgyűlésnek kezdetben 12,73 milliárd forintot kellene kifizetniük, amit teljesíteni tudna a főváros. Mint írta „A MOHU-tól a hulladékkoncesszió miatti feladatátadás révén a Hulladékhasznosító Mű megvásárlásának ellenértékeként érkezett szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki ezt a BKM”
A 48 perc legutóbbi adásában Rákosrendező sorsáról beszegetett Csuhaj Ildikó, az ATV főmunkatársa és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. A műsorban az is kiderült, hogy bár rövid távon Karácsony Gergely politikai sikerként kommunikálhatja a döntést, hosszabb távon hatalmas felelősséget vett magára.
A teljes adást itt tekinthető vissza:
Kiemelt kép: Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a Hogyan tovább Rákosrendezőn? – Budapest következő lépései, tervei, programja elnevezésű fórumon a fővárosi Merlin Színházban 2025. február 7-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)