Az elmúlt hetek történései alapján 2025 az iskolai bombafenyegetések évének is nevezhető Magyarországon. Épp csak beleléptünk az év második hónapjába, de már fél tucat fenyegetésen vannak túl a hazai oktatási intézmények. Az első eset január 22-én történt a sajószentpéteri iskolában, ezt azonban már másnap továbbiak követték. Néhány esetben csupán egy-egy intézményre korlátozódott a fenyegetés, de olyan is előfordult, hogy 46 iskola kapott olyan levelet, amelyben terrorcselekmény elkövetésével fenyegetőztek.

A rendőrség minden alkalommal nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, és átvizsgálták az érintett intézményeket, de egyetlen helyszínen sem találtak robbanószerkezetet. A nyomozás azonban kiderítette, hogy valamennyi elkövető kiskorú volt, jobbára a megfenyegetett iskolák tanulói. A legfiatalabb elkövető mindössze 10 éves, de akadt közöttük 11 éves is, és a legidősebb tettes sem volt idősebb 15 évnél.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a magyar hatóságoknak milyen lehetőségei vannak a felelősségre vonás szempontjából, amikor az elkövetők kiskorúak, ráadásul egyikük éppen csak betöltötte a tizedik életévét. További problémát vet fel, hogy a fenyegetések mértéke és indoka is eltér, ráadásul a rendőrség is különböző eljárások alapján vizsgálja az incidenseket. Kérdéseinkkel Bátki Pál ügyvédhez, büntetőjogászhoz fordultunk, aki segített eligazodni a jogrendszer bonyolult világában. Elmondása szerint az említett ügyek közti különbségek két alapvető forrása egyrészt az elkövető életkora, másrészt az, hogy a fenyegetés a megfenyegetettben komoly félelem kiváltására volt-e alkalmas vagy sem. Ez utóbbi egy nagyon nehezen megfogható fogalom, számtalan jogvita és ellentétes ítéletek forrása.

Az életkorral kapcsolatban tudni kell, hogy a hatályos büntetőjog szerint a 14 év alatti gyermekek nem büntethetők, nem vonhatók felelősségre, csak kivételesen súlyos bűncselekmények esetén. Sem a közveszéllyel fenyegetés, sem a terrorcselekménnyel való fenyegetés nem tartozik ezek közé. A terrorcselekmény természetesen már igen, de erről itt most szó sincs, csak a fenyegetésről

– hangsúlyozta a jogász.

Bátki Pál szerint azzal kapcsolatban, hogy komoly félelem kiváltására volt-e alkalmas a bombafenyegetés, azt kell tudni, hogy ettől függ, hogy 3 évig vagy minősített eset esetén 5 évig terjedő közveszéllyel fenyegetésről vagy terrorcselekménnyel fenyegetésről van-e szó. Ez utóbbinak már 2–8 év szabadságvesztés között mozog a büntetése. A közveszéllyel fenyegetésnek is van két esete, egy enyhébb és egy minősített eset. E kettő közötti elhatárolás gyakorlatilag az alapján tehető, hogy milyen mértékű volt a köznyugalom megzavarása, azaz hogy hány ember életét forgatta fel az elkövető, vagy még inkább, hogy hány emberben keltett szorongást a cselekmény. Egy kategórián belül is sok minden számít, a motiváció, az elkövető előélete, egészségi állapota, beleértve a mentális állapotát, esetleges kóros elmeállapotát is – szögezte le a büntetőjogász.

Az ilyen korú fiatalok esetében limitáltak a jogi lehetőségek, pénzbüntetés, közérdekű munka gyakorlatilag nem szabható ki.

Bátki Pál emlékeztetett, hogy 14 éves kor alatt nem is büntethetők a gyerekek ilyenért a Btk. alapján. A gyakorlatban egy fiatalkorú nem büntetést, csak intézkedést kap, például próbára bocsátást, azzal, hogy pártfogó felügyelet keretében az erre hivatott szolgálat figyelemmel kíséri morális fejlődését. Hozzá kell tenni, hogy az ilyen esetek nyomozása gyakran eredménytelenül zajlik, nem azonosítják be az elkövetőt. Ezért is van, hogy az anonim bírósági határozatok között kevés kutatható határozat van, amiből általános következtetéseket lehet levonni az országos ítélkezési gyakorlatra – magyarázta a jogász.

Az egyik iskolába nem akart menni, egy másik félelmet akart kelteni

(Fotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)

Ahogy azt cikkünk elején említettük, január 22-én a sajószentpéteri iskola e-mail-címére érkezett az első fenyegető levél, amelyben az elkövető arról írt, hogy az iskolában bomba van elrejtve, és az épület fel fog robbanni. Másnap ugyancsak fenyegető e-mail érkezett az iskola postaládájába. A rendőrség mindkét alkalommal átvizsgálta az intézményt, de nem talált robbanószerkezetet, rövid időn belül azonosították azonban a 11 éves elkövetőt. A gyermek elmondta, hogy azért küldte az üzeneteket, mert nem akart matematikadolgozatot írni.

Másnap újabb fenyegetések rázták meg az országot, ugyanis január 23-án nemcsak Magyarország történetének legnagyobb iskolai bombariadója történt, de a később részletezésre kerülő példátlan esettől függetlenül két bombafenyegetés is lezajlott. Egy 14 éves fiú nem akart iskolába menni, ezért két szegedi és két hódmezővásárhelyi iskolának címzett fenyegető leveleket, amelyekben bombarobbantásról írt, és az épületek kiürítésére szólított fel. Eközben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében egy 15 éves fiú a vésztői iskolát fenyegette meg. Az angol nyelven megfogalmazott levél arról szólt, hogy másnap ne legyen tanítás az iskolában, különben az épület fel fog robbanni. A fiatal kihallgatáskor bevallotta, hogy azért küldte a levelet, mert „nagyfiúnak akart látszani” egy lányismerőse előtt. Előbbi esetben közveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt, míg a másik esetben terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntett gyanúja miatt indult eljárás.

Nem kellett sokat várni a következő esetre, mivel a rendőrség február 1-jén bejelentette, hogy terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntett miatt büntetőeljárást indítottak egy 15 éves Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei fiú ellen, aki aki január 26. és január 30. között 46 oktatási intézménynek küldött levelet. Az üzenet szövegét az egy héttel korábban küldött – iszlamistának beállított – fenyegető levélből másolta ki. A kiskorú a teljes körű beismerő vallomásában elmondta, hogy az volt a célja, hogy félelmet keltsen a diákokban, és fussanak el az iskolából.

Ezzel azonban még nem teljes a lista, mivel február 2-án egy kőbányai oktatási intézmény postafiókjában landolt a legfrissebb fenyegető e-mail. A rendőrség közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást, de már másnap sikerült azonosítani a 10 éves elkövetőt, aki nem tudott magyarázatot adni tettére.

A tömeges csütörtöki fenyegetés

A legnagyobb és legmegrázóbb bombafenyegetés – ahogyan már cikkünkben említettük – január 23-án történt. Országszerte 308 iskolát kellett kiüríteni a hatóságnak, ezek közül 273 budapesti és 35 vidéki intézmény. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az aznapi Kormányinfón beszámolt róla, hogy fenyegető üzeneteket küldtek arról, hogy az iskolákban bombákat helyeztek el. A tanítást nem függesztették fel, de az igazgatók dönthetnek másképp, ha nem látják értelmét az oktatásnak.

Az üzeneteket külföldi e-mail-szolgáltatókon keresztül, de azonos szöveggel küldték ki. A titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot a szlovák társszervekkel, mivel ott tavaly hasonló fenyegetésekkel szembesültek a hatóságok. Gulyás Gergely elmondta, kísérteties a hasonlóság a Szlovákiában történtekkel, ahol bebizonyosodott, hogy a fenyegetések alaptalanok voltak. A tömeges fenyegetésekre Orbán Viktor is reagált. „Forródróton vagyok a belügyminiszterrel. Az érintett iskolák biztonságát megerősítjük, a bombariadók hátterét felderítjük” – írta Facebook-oldalán a kormányfő.

A rendőrség robbanószert vagy robbantásra alkalmas eszközt egyetlen helyszínen sem talált. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálat szolgálatvezetője azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda terrorcselekménnyel fenyegetés bűntett gyanúja miatt folytatja a nyomozást, az ország összes területi szervének szoros támogatása mellett. A levelek iszlamista szöveget tartalmaztak, ezért a magyar hatóságoknak az Interpol is segít az incidens felgöngyölítésében. A nyomozóknak eddig annyit sikerült kideríteniük, hogy a magyarországi fenyegető levelek ukrán IP-címen, orosz e-mail-szolgáltatón keresztül érkeztek. A magyar hatóságok felvették a kapcsolatot az orosz és az ukrán partnerekkel, hogy minél hamarabb pontot tehessenek az ügy végére.