Trócsányi László 2014 és 2019 között volt Magyarország igazságügyi minisztere, őt váltotta Varga Judit a tárca élén, aki a posztot 2023-ig töltötte be. Ezt követően 2024-ig európai parlamenti képviselőként szolgált, valamint 2022. február 1-jétől a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, a pozíciót 2027. január 31-ig fogja betölteni. Trócsányi László neve többször is felmerült már korábban, mint a köztársasági elnök tisztségének várományosa (legutoljára épp Novák Katalin 2024-es lemondása után), azonban az európai képviselőségtől való távolmaradását is azzal indokolta, hogy rektori feladataira koncentrálna.
Az interjúban Trócsányi László szakmai hátteréből kiindulva fejtette ki álláspontját a kegyelmi botrányról, illetve a köztársasági elnök hivatalának hatásköreiről, valamint a Sulyok Tamást ért támadásokról. Elmondta, a köztársasági elnök jogállását és szerepkörét 1989-ben rögzítették alkotmányi szinten, amelyet aztán az alaptörvény is megtartott. „Alkotmányos rendszerünkben a köztársasági elnök nem kap politikai szerepet, a politikai pártok csatározásában nem vesz részt, mert ha részt venne, akkor határkörein túl terjeszkedne” – mondta Trócsányi László, valamint arról is beszélt:
„Ha hallgatna azokra a hangokra, amelyek felszólítják, hogy bizonyos politikai kérdésekben nyilvánuljon meg, kilépne az alaptörvényben neki biztosított szerepköréből.”
A köztársasági elnök hatásköre nem korlátozódik kizárólag belpolitikai kérdésekre, működése ugyanis nem járhat a Magyarország által megkötött nemzetközi szerződések betartásának kárára. Trócsányi László szerint Göncz Árpád annak idején félreértelmezte szerepét, túllépett hatáskörén, Sólyom László 2006-os nyilatkozata ugyanakkor belefért a köztársasági elnöki szerepkörbe.
A tavaly júniusi európai parlamenti választások után létrejött az európai törvényhozás harmadik legerősebb frakciója, a Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoport, ugyanakkor a választások abszolút győztese az Európai Néppárt (EPP) volt. A jobboldal európai kilátásaival kapcsolatban Trócsányi László kifejtette, változás csak akkor lehetséges, ha az EPP és a CDU/CSU Manfred Webertől megvonja a bizalmat. „Amennyiben a néppártban és azon belül a német CDU–CSU-ban továbbra is úgy gondolják, hogy a tőlük jobbra állók Európa-ellenesek, akkor az EPP foglya marad a baloldalnak és a centralizációs törekvéseknek, a föderális Európa ideológiai uszályában reked” – fogalmazott.
„A cordon sanitaire mindig visszaüt, jobb, ha ezzel mindenki tisztában van”
– jelentette ki arra utalva, hogy a PfE képviselői nem lehetnek bizottsági elnökök, alelnökök vagy rapportőrök, vagyis nem jutottak parlamenti tisztségekhez, ami szerinte uniós jogba ütközik. Az európai ügyekkel kapcsolatban szóba került a Magyarország által 2024. július 1. és december 31. között betöltött soros uniós elnökség is.
„Elnökségünk sikeres volt, és ebben óriási szerepe volt és van a magyar közigazgatásnak”
– értékelte a magyar elnökség teljesítményét Trócsányi László. Az amerikai választások eredményével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, „Trump megválasztása új helyzetet eredményez a világpolitikában és az atlanti kapcsolatokban egyaránt”. Szerinte véget ért a hidegháború utáni neoliberalizmus korszaka, és „egyfajta világrendszerváltás zajlik, amelyben a nyugati világ megerősítése szempontjából Trumpnak nagy szerepe lehet”. Olyan geopolitikai változásoknak lehetünk szemtanúi, amelyben ugyan az Amerikai Egyesült Államoknak még mindig meghatározó szerepe van, de amelybe visszatér a nagyhatalmi versengés gazdasági, technológiai és katonai értelemben, valamint a civilizációs narratívák terén is. Az amerikai dominancia korszaka gyengül, és most valami új készül, amelynek pontos keretei még formálódnak, most Európa helyét sem lehet előre látni – tette hozzá. Téma volt még Szájer József visszatérése is, akiről elmondta, hogy óriási politikai tapasztalata és európai jogi és intézményi tudása van, szerinte a közéletbe való visszatérése gazdagítja a magyar szellemi életet.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)