Aktuális

Katonai járművekre kell számítani csütörtökön Budapest belvárosában egy bemutató miatt

Magyar Péter tyúkszemére léphet a Mi Hazánk a tolnai időközi választás hatására

| Szerző: Blazsek Olivér
A megszokottnál nagyobb várakozás előzte meg a Tolna vármegye 2. számú országos egyéni választókerületben 2025. január 12-én, vasárnap tartott időközi választást, amelyet Potápi Árpád János október 17-ei halála miatt kellett kiírni. Csibi Krisztina a szavazatok 63,7 százalékát megszerezve nyerte a voksolást, amelyen az ellenzéki pártokat a Mi Hazánk és a Demokratikus Koalíció képviselte, a Tisza Párt pedig nem vett részt a választási versenyben. Milyen hatása lehet a tolnai időközi a pártversenyre az ellenzéki térfélen a továbbiakban? Erről kérdezte a hirado.hu Talabér Krisztiánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét.

Csibi Krisztina közel 64 százalékos eredménye a Fidesz eddigi legjobb eredménye az egyéni választókerületben – emelte ki Talabér Krisztián a vasárnapi időközi választással kapcsolatban. Az időközi választások kiírására a Fidesz képviselője, Potápi Árpád János váratlan halála miatt került sor Tolna vármegye 2. számú országos egyéni választókerületében.

A vasárnapi eredmények értékelésénél nagy általánosságban elfogadható az az álláspont, hogy időközi választásoknak nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, a tolnai voksolás mégis kivételnek tekinthető több szempontból. A voksolást másfél évvel az országgyűlési választások előtt, valamint több mint fél évvel a tavaly júniusi önkormányzati és EP-választások után tartották, amelyek jelentős mértékben rendezték át a hazai belpolitikai erőviszonyokat. Megjelent a Tisza Párt, amely a 2024-es európai parlamenti választásokon – a Mi Hazánk kivételével – háttérbe szorította a fősodratú magyar ellenzéki pártokat. Magyar Péter nyíltan követeli az előre hozott parlamenti választásokat, ugyanakkor pártja az időközi választásokon nem hajlandó magát megmérettetni.

A tolnai választásokat ezért egy felfokozott várakozás előzte meg, kevésbé a végeredmény, inkább a várt mértéke miatt.

A választásra jogosultak 33,35 százaléka járult az urnák elé vasárnap folyamán, ez az arány kifejezetten magasnak tekinthető egyrészt az időközi választások között, továbbá amiatt is, hogy a kampányidőszak gyakorlatilag egybeesett az év végével és a karácsonyi időszakkal.

Talabér Krisztián szerint az eredmények függvényében három fontos következtetést lehet levonni:

  • A közel kétharmados Fidesz-győzelem azt jelzi, hogy másfél évvel a 2026-os választások előtt nincs legitimációs válságban a kormányoldal.
  • A választást terepen kell megnyerni, a helyi beágyazottság hiánya a Tisza Pártot meghátrálásra késztette, ez a meghátrálás a Mi Hazánkat pedig helyzetbe hozta.
  • A Mi Hazánk és a DK eredménye azt mutatja, hogy a Tiszán kívül is létezik olyan ellenzéki ajánlat, amire van választói kereslet.

Az elemző szerint az a tény, hogy Csibi Krisztina a szavazatok kétharmadát szerezte meg, azt jelenti, hogy a ciklus második felében sincs legitimációs problémája a kormánypártoknak. Kifulladt az előre hozott választásról szóló narratíva, Magyar Péterék távolmaradása pedig egyértelmű beismerése annak, hogy még nem állnak készen az országos politizálásra – tette hozzá a szakértő.

A helyi beágyazottság kérdése komoly szerepet játszott a pártok politikai magatartásában. Talabér Krisztián rámutatott, a Fidesz–KDNP egy fegyelmezett párt, amely az ország egészét lefedő szavazóbázissal rendelkezik, mind a 106 egyéni választókerületben megvannak az emberei, akiket legalább egy, nem ritkán két-három ciklus vagy jóval régebb óta ismernek a választók. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben a Tisza Pártnak nincs meg a társadalmi támogatottsága, helyi pártszervezetekkel és aktivistákkal nem rendelkezik, ahogy megfelelő helyismerettel sem.

Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője

A Tisza Párt és meghatározó fősodratú ellenzéki pártok között – elsősorban a Mi Hazánkra és a DK-ra érdemes itt gondolni – tehát hatalmas szakadék tátong országos szinten, befolyásolva ezzel az ellenzéki választók szavazói magatartását. Talabér Krisztián kifejtette, az ellenzéki szavazótábor sokkal heterogénebb, mint a Fidesz bázisa, vannak közöttük bal- és jobboldali szavazók is, az egyetlen közös pont bennük pedig a kormányellenesség. Mivel ezen a választáson a vezető kormányellenes erő nem indult (a mostani Tisza szavazók tavaly nyáron még DK vagy Mi Hazánk szavazók is lehettek), így az ellenzéki szavazók másodlagos preferenciáik alapján szavaztak.

A tolnai választáson a Mi Hazánk jelöltje, Dúró Dóra 19,18 százalékot (mi tesszük hozzá: a párt történetében a legjobb választási eredmény), a DK pedig 11 százalékot szerzett. Talabér Krisztián szerint ez önmagában is jelzésértékű, hiszen szerinte ez azt jelenti, hogy Tiszán kívül is van ellenzéki ajánlat, amire van választói kereslet. Ráadásul a Mi Hazánk közel 20 százalékos eredménye azt is jelzi, hogy a Tisza és a Mi Hazánk mögött állnak olyan szavazók, akik nagyon hasonlóan gondolkodnak.

„Szerintem a következő másfél évben komoly harcok indulhatnak majd a Mi Hazánk és a Tisza Párt között ezekért a szavazókért”

– tette hozzá az elemző, aki szerint ezt a belpolitikai küzdelmet nagyban befolyásolja, hogy a Mi Hazánk képes lesz-e fenntartani az érdeklődést és további olyan szavazókat maga mögé állítani, akik országos szintű választáson eddig a Tisza Pártra szavaztak volna. Amennyiben így lesz, úgy ebből az időközi választásból akár a Mi Hazánk is megerősödve kerülhet ki.

Kiemelt kép forrása: hirado.hu-grafika

 

Ajánljuk még