Január 1-től több fontos változás lépett életbe a családtámogatási rendszerben. Az új intézkedések között szerepel, hogy a babaváró hitel igénylési korhatára 30 évről 35 évre nő, továbbá a lakhatási támogatás és az adókedvezmények, valamint a kamatmentes munkáshitel.
„A munkáshitelt azok a 17. életévüket betöltött, de a 26. életévüket még el nem érő fiatalok vehetik fel, akik még nem részesültek diákhitelben. Ők valamivel több mint félmillióan vannak. A diákhitelt a célcsoport közel harmada vette igénybe, és várakozásaim szerint a munkáshitelek esetében is hasonló arányban látunk majd érdeklődést, azaz körülbelül kétszázezer fiatal számára lesz elérhető a legfeljebb négymillió forintos hitel. Az átlagos hitelösszeg várhatóan hárommillió forint körül alakul, így ezen intézkedés révén mintegy 600 milliárd forinttal nőhet a magyar családok elkölthető pénze” – fejtette ki a szakértő.
Sebestyén Géza a babaváróval kapcsolatban elmondta: „A támogatás korhatárának 30-ról 35 évre történő emelése körülbelül háromszázezer magyar nőt érint. Arra számítok, hogy közülük mintegy százezer család fog élni a lehetőséggel, és ők összesen legfeljebb 11 millió forintnyi hitelt igényelnek. Mivel itt célszerű a teljes összeget felvenni, ezen intézkedés következtében ezermilliárd forinttal nőhet a magyar családok vásárlóereje.”
A családi adókedvezmény változása körülbelül egymillió magyar családot érinthet; eddig évente átlagosan félmillió forint adómegtakarítást értek el, most pedig ezt megduplázhatják.
„Ennek következményeként idén nem 500 milliárd, hanem 1000 milliárd forinttal több pénz áll rendelkezésre a gyermeket nevelő magyar családok számára”
– tette hozzá a szakértő.
„A lakhatási támogatás hatásának megbecslése a legnehezebb. Az érintettek számát körülbelül egymillióra becsülhetjük, és havonta legfeljebb 150 ezer forint támogatásban részesülhetnek. Ez éves szinten akár 1800 milliárd forint többletforrást jelenthet a magyar fiataloknak, vagyis ennyivel kevesebbet kell saját jövedelmükből költeniük. Várakozásaim szerint a munkaadók főként a hiányszakmák esetében élnek majd ezzel a lehetőséggel, és nem feltétlenül fogják teljes mértékben kihasználni a rendelkezésre álló keretet, így a tényleges hatás körülbelül 500 milliárd forint körül alakulhat” – tájékoztatott Sebestyén Géza, hozzátéve
„Összességében a négy intézkedés együttes hatása több mint 2500 milliárd forintos többletforrást jelenthet a magyarok számára. Ez pedig csupán az elsődleges hatás, hiszen e pénzek a gazdaság körforgásában is megjelennek, ami növeli a vállalatok bevételét és nyereségét, valamint elősegíti a béremeléseket és a munkaerő bővülését is.”