„Ha egy társadalom nem képes megtámogatni a családokat, hogy saját gyermekeiket felnevelhessék, az súlyos problémát jelez. A kórházban hagyott csecsemők száma egyértelműen mutatja, hogy valamit nagyon nem csinálunk jól” – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.
Az örökbefogadás Magyarországon két fő módon valósulhat meg: nyílt vagy titkos formában.
- Nyílt örökbefogadás: Ebben az esetben a vér szerinti szülő személyesen választja ki az örökbefogadó szülőket, civil szervezetek közreműködésével. Az újszülöttek örökbefogadásának egyik jellemző formája, amely kapcsolatot teremt az örökbeadó és az örökbefogadó között.
- Titkos örökbefogadás: Ez az eljárás során az örökbeadó és az örökbefogadó személyek nem ismerik meg egymást. Leggyakrabban a gyermekvédelmi rendszerbe került gyermekek örökbefogadásakor alkalmazzák. A folyamat során kormányhivatalok és szakértők segítik a gyermeket és az örökbefogadókat.
Fotó: ShutterstockA folyamat szakaszai
- Jelentkezés és vizsgálatok: Az örökbefogadók jelentkezése a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatoknál (TEGYESZ) kezdődik. Itt megvizsgálják az örökbefogadók anyagi helyzetét, lakókörnyezetét, egészségi állapotát, valamint pszichológiai szűréseken vesznek részt.
- Előzetes alkalmasság és várólista: Az alkalmasság megállapítása után az örökbefogadókat várólistára helyezik. A várakozási idő függ a „vállalható” gyermek korától, egészségi állapotától, és attól, hogy az örökbefogadók mennyire rugalmasak az elvárásaikban.
- Gyermek kiajánlása: Az örökbefogadó szülők először részletes információkat kapnak a gyermekről, majd fényképeket nézhetnek meg. Ha továbbra is szeretnék folytatni a folyamatot, elindul a személyes találkozások és a barátkozási időszak.
- Barátkozási időszak: Ez az időszak lehetővé teszi, hogy a gyermek és az örökbefogadók fokozatosan megismerjék egymást. A folyamat hossza a gyermek életkorától és nyitottságától függően változik.
- 30 napos próbaidőszak: A gyermek az örökbefogadó családhoz kerül, de még hivatalosan nem örökbefogadott. Ez az időszak lehetőséget ad mindkét fél számára, hogy megbizonyosodjon a döntés helyességéről.
Kihívások és nehézségek
Az örökbefogadási folyamat egyik legnagyobb kihívása a hosszú várakozási idő. Egy csecsemő vagy egészséges, fiatal gyermek örökbefogadására akár három-öt évet is várni kell, míg az idősebb vagy egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek örökbefogadása gyorsabban haladhat.
További akadályok lehetnek:
- Az örökbefogadási tanfolyam megszűnése, amely korábban fontos szemléletformáló eszköz volt.
- A társadalmi előítéletek, amelyek néha nehézséget okoznak az örökbefogadott gyermekek elfogadásában.
Magyarország a gyerekvédelmi rendszer tekintetében hátrányos helyzetben van. Az állami támogatások és a szociális ellátórendszer hiányosságai miatt évente több ezer gyermek kerül kiemelésre családjából, gyakran anyagi problémák miatt. Ez rámutat arra, hogy a szegénység leküzdése kulcsfontosságú lenne a gyermeki jogok védelmében.
Exportáló ország
Magyarország az örökbefogadás szempontjából úgynevezett „exportáló ország”, ami azt jelenti, hogy hazánkból viszonylag sok gyermeket fogadnak örökbe külföldön. Ez azért történik, mert a hazai rendszer nem képes minden örökbe fogadható gyermeket családhoz juttatni. Míg a fejlettebb szociális ellátással rendelkező országok – például a skandináv országok, Franciaország vagy Hollandia – szinte kizárólag külföldről fogadnak örökbe gyerekeket, mert saját országaikban nincs örökbe adható csecsemő, Magyarországon a szegénység és az állami támogatások elégtelensége miatt sok kisgyerek kerül be a rendszerbe.
Fotó: ShutterstockA visszaadás fájdalma
Bár az örökbefogadás véglegesnek tűnik, sajnos előfordul, hogy az örökbefogadó szülők később úgy döntenek, hogy nem tudják vállalni a gyermek nevelését. Ez akár több év elteltével is megtörténhet, különösen a kamaszkor kihívásai során.
Az ilyen visszaadások minden érintett számára óriási tragédiát jelentenek. A gyermek ismét elveszíti a biztonságos családi környezetet, és gyakran nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonba kerül. Az örökbefogadási rendszerben dolgozók szerint ezek az esetek ugyan ritkák, de mély nyomokat hagynak.
Szilvási Léna így fogalmazott:
„Mindannyian belehalunk egy kicsit, amikor egy gyermek több év után visszakerül a rendszerbe. Ez nemcsak a gyermek, hanem az egész közösség számára hatalmas veszteség.”
Fotó: ShutterstockÉrzelmi ajándék
Az örökbefogadás nem csupán egy gyermek számára nyújt esélyt a boldog életre, hanem az örökbefogadó szülők számára is hatalmas érzelmi ajándék lehet. Azonban fontos, hogy az örökbefogadók tudatosan, felkészülten vágjanak bele a folyamatba, és számoljanak a kihívásokkal is.
Ahogyan az interjúban Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője megfogalmazta:
„Az örökbefogadás a gyerekek számára egy második esély, az örökbefogadó szülők számára pedig egy hatalmas felelősség. A kulcs a szeretet, a nyitottság és a tájékozottság.”
Az örökbefogadási rendszer fejlesztése érdekében szükség lenne a gyermekvédelmi rendszer és a szociális támogatások átfogó reformjára.
Az örökbefogadás nem csupán egy folyamat, hanem egy életre szóló elköteleződés, amely mind a gyermek, mind a szülők életét megváltoztatja. Azáltal, hogy egy gyermek esélyt kap egy szerető otthonra, a társadalom is erősebbé, emberségesebbé válik.