Nemzetiségek napja

A képviselők megemlékeztek a nemzetiségek napjáról.

Dúró Dóra az Országgyűlés alelnöke felidézte: 1992-ben december 18-án fogadták el az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatát, a dokumentum elsődleges célja a nemzetiségi közösségek identitásának védelme. E mérföldkövet jelentő döntésre emlékezve Magyarországon 1995 óta december 18-a egyben a nemzetiségek napja is.

Magyarországon a nemzetiségek jogairól szóló törvény jelenleg 13 nemzetiséget ismer el: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiséget. A 2022-es népszámlálás alkalmával a népesség kicsit több, mint 5 százaléka, 492 ezer ember vallotta magát a hazai nemzetiségek valamelyikéhez tartozónak és további 378 ezer fő valamely más nemzetiséghez tartozónak.

Hozzátette: a nemzetiségeknek 2014 óta lehetőségük van arra, hogy a parlamentben is képviselve legyenek, ma egy német nemzetiségi képviselő és 11 nemzetiségi szószóló képviseli őket.

MNB-jelentés

Előterjesztő: 2022-2023-ban a jegybank legfontosabb feladata a stabilitás megőrzése volt

Virág Baranbás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MNB 2022-es és 2023-as üzleti jelentését ismertetve kijelentette: a 2022-2023-as években a jegybank legfontosabb feladata a stabilitás megőrzése volt; egy precedens nélküli, rendkívül turbulens közegben kellett folyamatosan higgadt, megfontolt és helyes döntéseket hozni.

Virág Barnabás felidézte: 2021 közepétől fél évszázada nem látott inflációs hullám söpört végig a világon, 2022-ben csaknem 90 országban – köztük Magyarországon is – kétszámjegyű volt az infláció. A jegybanknak tehát nem lehetett más célja, mint a magas infláció megállítása és minél gyorsabb letörése.

Az adatokat ismertetve közölte: 2022 januárját 7,9 százalékos, a régiós átlag alatti inflációval indítottuk, innen a 2022-es évet 24,5 százalékos, a régiós átlag fölötti inflációval zártuk. Ezt követte 2023-ban egy gyors dezinfláció, a 2023 decemberi infláció visszatért a régió átlagára, 5,5 százalék volt.

Kitért arra: az MNB mindenkinél korábban azonosította a tartós infláció veszélyeit, 2021 elejétől folyamatosan beépült az elemzéseikbe, ugyanakkor a geopolitikai közeg kiszámíthatatlanságával nem lehetett számolni. 2022 szeptemberében az Északi Áramlat felrobbantása mindent megváltoztatott, a gázárak Európában ismét 200 euró fölé ugrottak, általános pénzpiaci hangulatromlás, tőkekivonás jellemezte az időszakot, ami a magyar forintpiacon az árfolyam gyors leértékelődését okozta.

Ebben az időszakban a hazai pénzpiac árfolyamválság közeli állapotba került, a gazdaságpolitika, azon belül a jegybank alapvető feladata a stabilitás minél gyorsabb helyreállítása volt. Az MNB 2022. október 14-én határozott, és az úgynevezett egynapos betéti kamat megemelésével, valamint azzal, hogy – a hazai gazdaságtörténetben egyedülálló módon – a Magyarország energiaszámláihoz szükséges devizát több mint 5 hónapon keresztül biztosítva stabilizálta a magyar pénzpiacot.

A pénzügyi rendszer stabilitásáról szólva Virág Barnabás leszögezte: a rengeteg kihívással jellemezhető 2020-as évtizedben egy pillanatig nem volt kérdés a hazai pénzügyi rendszer stabilitása.

A kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról szólva kiemelte: a 2020-21-es évben, a koronavírus-járvány időszakában az MNB 11 ezer milliárd forintot juttatott különböző programokon keresztül a magyar gazdaságba, ezzel alapvetően meghatározva a helyreállási periódust a járvány után, ami mindössze hat negyedévig tartott.

A pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése területén voltak kockázatos pillanatok – mondta, példaként említve 2022 március elején az orosz-ukrán háború kitörését követően a Sparbank ellehetetlenülését. A Sberbanknak ebben az időpontban 62 ezer hazai betétese volt, az ő megtakarításaikról kellett gyors, szakszerű és felelős döntéseket hozni. Tíz napon belül a betétesek 100 ezer euróig visszakapták a megtakarításaikat, a 2022-es év végéig pedig lezárult a teljes, tehát ezen összeg feletti kártalanítás is.

Virág Barnabás az évtized és kifejezetten az elmúlt évek fontos fejleményének nevezte, hogy a versenyképesség szó és cél egyre aktívabban került be a hazai gazdaságpolitikai közbeszédbe.

Megemlítette a 2021 végén indított Zöld Otthon Programot, amelynek célja az az volt, hogy a magyar családok kedvezményes hiteleket kaphassanak energiahatékony lakások vásárlására, építésére. A programban 2022 májusáig 300 milliárd forint értékben 8600 háztartás vett fel hitelt, és jól mutatja sikeresség, hogy 10-ről 50 százalékra ugrott ebben az időszakban a korszerűnek minősített ingatlanfedezetek aránya.

Megemlítette a digitalizáció előretörését a fizetési rendszereken belül, jelezve a 2022-23-as év fejlesztéseinek eredménye a 2024-ben bevezetett qvik fizetés.

Az elmúlt időszakban az MNB a teljes működését fenntarthatóbb irányba mozdította el – tette hozzá Virág Barnabás.

A jegybank a 2022-es és 2023-as évben jelentős veszteség mellett működött, a 2022-es évben 402 milliárd, a 2023-as évben 1700 milliárd forint volt a vesztesége. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jegybank speciális intézmény, eredménye nem a működését minősíti, hanem a gazdasági körülményeket tükrözi.

Kiemelte azt is: a jegybanknak eredménycélja nincs, és tekintve, hogy legfontosabb feladata az árstabilitás megőrzése, az „MNB vesztesége e tekintetben gyakorlatilag a teljes magyar gazdaság nyeresége”, hiszen ott van a cégeknél, a bankoknál, a lakossági szereplőknél, és ott volt a költségvetésnél, amely ebben az időszakban is stabilan alacsony finanszírozás mellett tudott forrásokhoz jutni.

A gazdasági bizottság elnöke és a Fidesz vezérszónoka is a jegybank és a kormány együttműködésének eredményeként megvalósult sikeres válságkezeléseket emelte ki a jegybanki beszámolók szerdai parlamenti vitájában.

Gazdasági bizottság: stabil a gazdaság, stabil a bankrendszer

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a határozati javasaltok előterjesztőjeként azt hangsúlyozta: a hazai gazdaság és a bankrendszer stabil alapokon áll, a válságálló pénzügyi stabilitást sikerült megvalósítani.

Matolcsy György MNB-elnök azon gondolatát idézve, hogy „térségünk jövője az, hogy az európai jövő térsége legyen”, azt emelte ki, a beszámolókkal érintett két esztendő jegybanki tevékenysége épen ezt a filozófiát támasztották alá.

Mint mondta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kormánnyal együttműködve, a gazdaság újraindítása és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében dolgozott, azt a célt szolgálva, hogy térségünk az európai gazdaságfejlesztés motorja legyen.

Felidézte: a 2022-és év elsősorban a koronavírus-járvány miatt indult inflációs nyomás és az orosz-ukrán háború miatti gazdasági hullámzás kezelésével telt. Közlése szerint ebben a helyzetben a hazai bankrendszer stabil maradt, mind likviditási helyzet, mind veszteségtűrő képesség terén kifejezetten jól vizsgázott.

A mögöttünk hagyott nehézségeket azért sikerült leküzdenünk, mert az ország gazdasága megfelelően stabil alapokat adott – jelentette ki Bánki Erik.

A 2010-es éveket a Trianon utáni kor legsikeresebb gazdaságfejlesztési időszakaként említette, mondván, akkor nemcsak stabillá és dinamikussá vált a hazai gazdaság, de megtörténtek minden idők a leggyorsabb és legeredményesebb válságkezelései is.

A bizottsági elnök kiemelte, a koronavírus-járvány után másfél év alatt állt vissza a GDP a korábbi szintre, míg 2008-at követően ehhez hat esztendőre volt szükség, majd megemlítette, egymillióval több ember dolgozik ma Magyarországon, mint 2010-ben, a világ hetedik legversenyképesebbje a hazai adórendszer.

Elértük mára azt, hogy aki szeretne dolgozni Magyarországon, az tud is munkát találni – mondta. A pénzromlásról szólva megjegyzete, a covid-járvány előtti négy évben átlagosan 3 százalékos volt az infláció, 2021-től a világ új helyzettel szembesült; a rekordmagasként tetőző és nagy kilengéseket mutató európai energiaárak megmutatták a kontinens kitettségét.

Arról beszélt, a helyzet különösen a háborúhoz közeli, illetve a tengerparttal, így LNG-terminállal nem rendelkező államok esetében volt súlyos.

Hangsúlyozta, 2023 az inflációs fordulat éve volt Magyarországon, ami lehetővé tette az év májusától a kamatcsökkentést. A jegybank, elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló eszközökkel támogatta a kormány a kormány gazdaság- és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját – fogalmazott Bánki Erik, aki szerint az MNB helyesen és megfelelően kezelte a rendkívüli helyzetet.

A munkaalapú gazdaság működőképes, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank eredményeinek köszönhetően a válságok idején is sikerült megvédeni a 2010 óta elért eredményeket – fogalmazott, a sikerek között említve az alacsony munkanélküliség, már egy éve ismét emelkedő reálbéreket, akárcsak azt, hogy 1,2 százalékon, történelmi mélyponton van a tartozásaikat teljesíteni nem tudó családok aránya.

Hangsúlyozta: 2025-re az Európai Bizottság, az IMF, az OECD mellett a nagy hitelminősítők is a magyar gazdaság „kiemelkedő teljesítményére” számítanak, ami lehetővé teszi a visszatérést a covid-járvány előtti, magas növekedési pályára.

Fidesz: sikeres válságkezelés erős alapokon

Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: 2022-23-ban a korábban lefektetett erős alapokon tudott egymással együttműködve sikeres válságkezelést végrehajtani a kormány és a jegybank.

Mint mondta, a beszámolókat tágabb idő- és térbeli összefüggésrendszerben kell értékelni, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye nem vizsgálható a globális környezet, a Magyar Nemzeti Bank működése pedig a hazai gazdasági folyamatok nélkül.

Felidézte, 2020-tól „a válságok sorozatának” időszaka kezdődött, covid-járvánnyal, háborúkkal, energiaár-robbanással, az európai versenyképeség krízisével, és mindezek súlyos kihívások elé állították az egész világgal együtt Magyarországot is.

Arról beszélt, Magyarország erős gazdasági alapokkal tudott nekifogni a válságkezelésnek, mivel a 2010-es évek gazdaságpolitikája dinamizmust és stabilitást teremtett, a kormány és a jegybank beavatkozásának következtében pedig másfél év alatt visszaállt a GDP a covid okozta válság előtti szintre.

A sikeres válságkezelés önmagáért beszél, mind a hazai, mind a nemzetközti összehasonlítások fényében – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az európai versenyképesség hanyatlása nagy kihívások elé állítja az országot, de e hatások ellentételezésére gyors, következetes és határozott válaszok születtek.

Szatmáry Kristóf – felidézve, hogy a jegybank elsődleges célja az árstabilitás megőrzése – megjegyezte, hogy 2021 júniusában elsőként indította el a kamatemelési ciklust az MNB, kitérve arra is, hogy a szigorú monetáris politika és a kormányzat inflációellenes intézkedései miatt 2023 végére az infláció visszatért az egyszámjegyű tartományba.

Szólt arról is: az MNB negatív saját tőkéje a továbbiakban nem jelent terhet a nemzetgazdaság számára, hiszen nemzetközi példák mutatják, hogy a jegybank ebben a helyzetben is hitelesen tud működni.

Köszönetet mondott a két ciklus után az intézmény éléről távozó Matolcsy Györgynek, elnöksége 12 évét „a független Magyar Nemzeti Bank történetében is kiemelkedő időszaknak” nevezve.

A Demokratikus Koalíció bírálta a kormányzat gazdaságpolitikáját, míg a KDNP megköszönte a jegybank elnökének és alelnökeinek a munkáját, a szocialisták pedig a jegybank hitelességének csorbulásáról beszéltek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022-es és 2023-as üzleti jelentéséről szóló vitában.

DK: az elmúlt években „belháborúk fémjelezték” a kormány és a jegybank viszonyát

Gréczy Zsolt (DK) azt mondta, nincs egy éve, hogy Matolcsy György leköszönő jegybankelnök élesen bírálta a kormányt és a jelenlegi nemzetgazdasági minisztert is.

Az ellenzéki politikus kijelentette, olyanra még nem volt példa az elmúlt harminc évben, hogy a magyar infláció legyen a legmagasabb egész Európában. Hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül 410-415 forintba kerül egy euró.

Matolcsy György tevékenységéhez hozzátartozott a „számmisztika”, amikor elmondta, hogy a nyolcas számnak milyen jelentősége van, ahogy az is hozzátartozott, hogy „forintszázmilliárdok vesztették el közpénzjellegüket, hiszen alapítványokba mentette ki a magyar adófizetők pénzét a jegybank” – fogalmazott a politikus.

Az elmúlt években „belháborúk fémjelezték” a kormány és a jegybank viszonyát – jelentette ki Gréczy Zsolt.

A vezérszónok arról is beszélt, hogy nagyjából négyszáz milliárd forintnyi uniós forrástól végleg eleshet az ország. Hozzátette, Magyarország jelentősen eladósodott, hatalmas kamatokat fizet a kormány által felvett hitelekért, az infláció csökkentése pedig nem azt jelenti, hogy a termékeknek csökkent volna az ára.

Az ország többek között azért van bajban, mert üres a kassza, a költségvetés állapota meglehetősen sanyarú, hatalmas az adósságszolgálat, a kormány pedig „megint adóemelésekre készül” – foglalta össze véleményét.

KDNP: a jegybank megőrizte a pénzügyi rendszer stabilitását

Hollik István (KDNP) Gréczy Zsolt szavaira reagálva azt mondta, hogy az ellenzéki képviselő „hetet-havat összehordott” és olyan állításokat tett, amelyeknek „ha egy picit utánanézett volna, akkor látta volna, hogy egyszerűen hazugságok”. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, hogy a Horn-kormány idején például 32 százalékos volt az infláció.

A képviselő kiemelte, a mostani egy rendkívüli időszak, mert a szomszédban kitört egy háború és Európápának harminc-negyven éve nem látott energiaválsággal kellett szembenéznie.

Hangsúlyozta, hogy a Gyurcsány-kormány alatt az államadósság GDP-arányosan 52 százalékról 85 százalékra nőtt. Egyúttal leszögezte, hogy a Fidesz-KDNP-kormány az adósságcsökkentések kormánya.

Hollik István megköszönte a jegybank elnökének, alelnökeinek és munkatársaiknak a munkáját.

A politikus hihetetlen nehéznek nevezte a mögöttünk hagyott időszakot, kiemelve, hogy amikor 2022-ben úgy tűnt, hogy ki lehet lábalni a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémákból, kitört az orosz-ukrán háború. Az elhibázott szankciók pedig olyan energiaválságot okoztak, ami döntő mértékben felelőssé tehető az európai és a magyar infláció kialakulásáért – tette hozzá.

Az MNB és a kormány együttes erőfeszítéseivel a 2023-as év végére sikerült elérni, hogy az infláció öt százalékra mérséklődjön – hívta fel a figyelmet.

A jegybank megőrizte a pénzügyi rendszer stabilitását – jelentette ki.

A Magyar Nemzeti Bank jól tudja támogatni a kormányzati gazdaságpolitikát, de ez nem volt mindig így – közölte. Az MNB korábbi, „Gyurcsány Ferencék által kinevezett” vezetője, „aki 2010-2013 között még a jegybank elnöke volt, kifejezetten hátráltatta Magyarország újraépítését és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítását”, ugyanis magasan hagyta a jegybanki alapkamatot – fogalmazott Hollik István.

A vezérszónok kijelentette, hogy bár az aranytartalék régi eszköz, de az elmúlt időszakban „mégis nagy divatja lett” és jelenleg Magyarországnak van Európában az egyik legnagyobb aranytartaléka.

A digitális jegybankpénzről azt mondta, hogy az MNB elsőként ismerte fel azt, hogy a kriptopénzek megjelenése komoly kihívást jelent az állami jegybankok számára. A digitális jegybankpénz pontosan azt a célt szolgálja, hogy az állam szerezze vissza a pénz feletti ellenőrzés jogát, miközben olcsóbbá teszi a bankolást – hangsúlyozta.

Zárásként kijelentette, Matolcsy György volt az egyik első olyan jegybanki vezető, aki felismerte azt, amit konnektivitásnak hívunk, vagyis hogy Európát össze kell kötni Ázsiával.

MSZP: csorbult a jegybank hitelessége

Vajda Zoltán (MSZP) felszólalásában Matolcsy Györgytől idézett, amellyel arra mutatott rá, hogy a jegybankelnök milyen magatartást tanúsított, amikor a megelőző vezetés munkáját minősítette.

Úgy fogalmazott: Matolcsy György nem bánt kesztyűs kézzel elődjével, minden hibát a nyakába varrt, most pedig döbbenetesen hasonló állapotban van az ország, mint akkor.

Vajda Zoltán szerint a monetáris politikát szigor, de késői döntések és rugalmatlan kommunikáció jellemezte. Az ellenzéki politikus az inflációkezelés terén is fogalmazott meg kritikákat, mert az szerinte csak rövidtávú infláció mérséklést ért el, az élelmiszerinfláció mértékét pedig aggasztónak nevezte.

Hozzátette: gazdasági növekedés helyett recesszió jellemezte a beszámolóban értékelt időszakot, a költségvetési és a monetáris politika pedig szinte egymás ellenében dolgozott. Emellett felhívta a figyelmet a pénzügyi stabilitással kapcsolatos rejtett kockázatokra, és arról is beszélt: nemzetközi összevetésben is vegyes az MNB megítélése, a jegybank hitelessége csorbult az elmúlt időszakban.

Az infláció miatt bírálta a kormányt a Momentum és a Jobbik vezérszónoka a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022-es és 2023-as üzleti jelentéséről szóló vitában az Országgyűlésben szerda délelőtt.

Momentum: nem voltak sikeresek az elmúlt évek

Gelencsér Ferenc (Momentum) azt mondta: küzdelmes, de sikeres évek képét festi le a beszámoló, pedig szerinte nem voltak azok. Bár több mint 60 alkalommal szerepel benne a siker szó, de a kudarc és a „nem sikerült” egyszer sem – tette hozzá.

Emlékeztetett: 2022-ben és 2023-ban a magyarországi infláció világszinten is magas volt, 25,7 százaléknál tetőzött. A csökkenés pedig nem a jegybank, hanem a globális gazdasági folyamatok miatt történt.

A kamatemelések a lakossági hitelállomány csökkenéséhez és a gazdaság lassulásához vezettek, 2022-ben és 2023-ban pedig egyaránt komoly veszteséget realizált az MNB – sorolta.

Kritikaként fogalmazta meg az árfolyampolitika hiányát, ami a spekulációnak kedvezett és bizalomvesztéshez vezetett – emelte ki.

Az ellenzéki politikus szerint a jegybank stratégiája nem szolgálja sem a magyar emberek, sem a magyar gazdaság érdekeit, pedig elvárható lenne, hogy átláthatóan, felelősséggel és szakértelemmel irányítsák a magyar gazdaságot.

Jobbik: a gyenge forint évente ezermilliárd forintos különadóként működik

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a gyenge forint leértékelte a nemzeti vagyont és az emberek fizetését. Tekintve, hogy a magyar emberek külföldi online webáruházakban vásárolnak, illetve, hogy a magyar előállítású termékek alapanyagának 52 százaléka is import, a kirívóan magas infláció évente ezermilliárdos különadóként működik.

Hollik István (KDNP) felszólalására reagálva kommunikációs ferdítésnek nevezte, hogy a kormány az orosz-ukrán háborút és a szankciókat okolja a forint romlásáért. Ha ez igaz lenne, a régió többi országának fizetőeszköze is folyamatosan leértékelődne, ezzel szemben, miközben az elmúlt tíz évben a forint 35 százalékot gyengült az euróhoz képest, a román lej csak 12,5 százalékot, a lengyel zloty 3,5 százalékot, a cseh korona pedig még erősödni is tudott.

A forint extrém gyengülése „utcahosszal veri” az összes többi devizát, tehát a kormánynak nem sikerpropagandát kellene alkalmaznia, hanem meg kellene magyaráznia, hogyan értéktelenítette el a nemzeti vagyont, hogyan tette tönkre az emberek fizetését és jövőképét – értékelt.

Z. Kárpát Dániel a forint alkotmányos védelmét javasolta, vagyis azt: a törvény ereje kötelezze az összes piaci és állami szereplőt arra, hogy ilyen helyzetben tegyen meg mindent a nemzeti fizetőeszköz védelméért.

Az ellenzéki politikus szerint a legbántóbb az, hogy a kormány belenyugodott a nemzeti vagyon, az emberek megtakarításait és fizetését leértékelő gyenge forintba. Úgy fogalmazott: sem a kormány, sem a jegybank nem csapott az asztalra egy akkorát, amitől az kettétört volna, hogy ezt nem lehet csinálni a nemzetgazdasággal és a magyar emberekkel.

Z. Kárpát Dániel fellépést sürgetett a magas bankköltségekkel szemben. Kifogásolta, hogy a banki felügyelet tétlenül nézi, hogy az összes nagyobb hazai bank átterheli az ügyfelekre január 1-jétől a tranzakciós illetéket. Többet „húznak le a bankok” csak a tranzakciós illeték áthárításával, mint amennyit családi adókedvezmények formájában a magyar családoknál hagy a kormány – tette hozzá.

Mi Hazánk: zsákutcás, téves a kormány gazdaságpolitikája

Zsákutcás, téves kormányzati gazdaságpolitikáról beszélt Dócs Dávid (Mi Hazánk), hangsúlyozva, a helyzetet az okozta, hogy évekig nem volt szakmai párbeszéd a magyar kormány és a jegybank között, helyette a két fél hadakozott egymással, rontva az ország kockázati besorolását és felverve ezzel az euró árfolyamát.

Az általa ismertetett adatok alapján a forint 12 év alatt 35 százalékot vesztett az értékéből az euróval szemben, miközben a legrosszabbul teljesítő szomszédunknál is csak 10 százalék körüli volt ez a ráta.

Hozzátette: 6000 milliárd forintot költött a kormányzat akkumulátorgyárak támogatására, miközben a csökkenő kereslet miatt visszaesik az európai járműipar termelése.

A Mi Hazánk politikusa szerint merőben hibás a külföldi multikra és vendégmunkásokra alapozó gazdaságpolitikai koncepció, ehelyett a magyar nyersanyagra és a hazai lehetőségekre kellene építeni az ország fejlesztését, az élelmiszeriparra és olyan, kevésbé sérülékeny ágazatokra fókuszálva, mint az innováció, a kutatás, a fejlesztés, a szolgáltatóipar és a turizmus.

Bírálta, hogy a pénzintézetek annak dacára hárítják át a tranzakciós illetéket a felhasználókra, hogy évi 1460 milliárd forint a bankszektor profitja. Ugyanakkor elismerésre méltónak nevezte a jegybank aranytartalékok növelésére tett lépéseit.

Momentum: a kamatemelések jelentős veszteségeket okoztak

Gelencsér Ferenc (Momentum) képviselői felszólalásában azt mondta, hogy miközben az MNB a kamatemeléseket a pénzpiac stabilitásfenntartásaként értékeli a 2022-es jelentésben, az inflációs cél elmaradása és a forint árfolyamának ingadozása arra utal, hogy a monetáris politika nem érte el az árstabilitási célt.

Hiányzik annak a pontos értékelése, hogy a tartalékráta emelése és az új betéti eszközök bevezetése milyen hatással járt – jelentette ki. A politikus hozzátette, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében végrehajtott kamatemelések jelentős veszteségeket okoztak az MNB-nek.

A jelentés szerint 2023 az inflációs fordulat éve volt, de az irat a csökkenést kizárólag a jegybank monetáris politikájának eredményeként állítja be, miközben a globális energia- és nyersanyagár-csökkenés szintén meghatározó tényező volt – mutatott rá.

Ezt követően az elnöklő Oláh Lajos (DK) lezárta az általános vitát.

A jegybank alelnöke és az előterjesztő felszólalásokra adott válaszaival lezárult a Magyar Nemzeti Bank beszámolóiról szóló vita, majd a Kúria elnökének 2022-es és 2023-as beszámolóinak vitájával folytatták a munkát szerdán az Országgyűlésben.

MNB: a digitális jegybankpénz a következő évek egyik legfontosabb innovációja lesz

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az elhangzottakra reagálva fontosnak nevezte, hogy a tények mentén folytassák le a vitákat.

Felhívta a figyelmet, hogy 2006 szeptembere és 2007 júliusa, valamint 2009 augusztusa és 2010 áprilisa között a magyar infláció volt a csúcstartó Európában. Ennek okai kizárólag a költségvetésben látható akkori intézkedések voltak – tette hozzá.

Matolcsy György jegybankelnök pályáját felidézve hangsúlyozta, hogy a jegybankelnök 2001-2002-ben gazdasági miniszterként dolgozott. Azt mondta, hogy a gazdasági növekedés üteme alapján mérve Magyarország ebben a két évben mutatta a leggyorsabb közeledést az EU-s átlaghoz. Hozzátette, Matolcsy György 2010 és 2013 közötti gazdasági miniszterségének az az eredménye, hogy a magyar gazdaságot néhány év alatt sikerült kivezetni egy drámaian meggyengült helyzetből.

Matolcsy György 2013-2019-es első jegybankelnöki ciklusának időszakát értékelve rámutatott, hogy a hat év átlagában a gazdasági növekedés üteme 3,8-3,9 százalékos volt, ami mintegy kétszerese volt az EU-s átlagnak.

Az elmúlt időszakban egyszerre hatott a koronavírus-járvány, a háború és az energiaválság – mondta Virág Barnabás, megjegyezve, hogy a globális gazdasági helyzetből következő rendkívüli időszakokat Magyarország korábban rendre „IMF-, illetve EU-lélegeztetőgépen” tudta túlélni, most azonban az ország saját erőből oldotta meg a stabilizációt.

Virág Barnabás kiemelte, 2010 és 2019 között csökkent a GDP-arányos adósságráta. Ez a mutató a koronavírus-válság rendkívüli intézkedéséinek következtében 2020-ban nyolcvan százalékra emelkedett, az elmúlt években viszont csökkent, az utolsó erről szóló hivatalos adat már 73,4 százalék – tette hozzá.

Egyetértett azzal, hogy a digitális jegybankpénz a következő évek egyik legfontosabb, a jegybankokat érintő innovációja, valamint a pénzügyi szuverenitás megőrzésének az egyik kulcseleme lesz.

Virág Barnabás leszögezte, hogy továbbra is az infláció mérsékléséért és a tartósan alacsony inflációs közeg elérésért fognak dolgozni.

Hitelezéssel és hitelbővítéssel még senki nem kezelt inflációt – jelentette ki.

Az árfolyam kiemelten fontos változója a gazdaság működésének ezért annak alakításakor a stabilitásra kell törekedni – mondta az alelnök, de egyúttal felhívta a figyelmet, nem szabad egyetlen változót kiragadni és annak mentén megítélni, hogy mi történik a magyar makrogazdaságban.

Előterjesztő: példaértékű volt a kormány és a jegybank együttműködése

Bánki Erik (Fidesz) az elhangzottakra reagálva azt mondta: az ellenzékből Z. Kárpát Dániel (Jobbik) volt az egyedüli, aki szakmai kérdésekkel is foglalkozott, Gréczy Zsolt (DK) és Gelencsér Ferenc (Momentum) azonban szakmailag teljesen megalapozatlan politikai vádakat fogalmaztak meg.

Bánki Erik példanélkülinek nevezte a jegybank és a kormány elmúlt éveket jellemző együttműködését, amely stabilitást, gazdasági növekedést hozott.

Megjegyezte: az aranytartalék növelésével mintegy 2000 milliárd forint árfolyamnyereséget tud elkönyvelni a nemzeti bank.

Bánki Erik kijelentette: az MNB 2022-ben és 2023-ban a megelőző évekhez hasonlóan a törvény által előírt mandátumával összehangban működött, intézkedései és programjai nagy mértékben hozzájárultak az árstabilitás helyreállításához, valamint támogatták a pénzpiaci stabilitást, és lehetővé tették, hogy a gazdaság növekedő pályára lépjen.

Matolcsy Györgyöt nem elzavarja a kormány, hanem lejár a mandátuma – hangsúlyozta, majd köszönetet mondott a jegybank elnökének, alelnökeinek és dolgozónak munkájukért.

A Kúria elnökének 2022-es és 2023-as beszámolóinak vitája

Kúria: a konszolidáció időszaka volt 2023

Varga Zs. András, a Kúria elnöke elmondta: 2021-ben a kúria életében nyugodt évet zártak, ez azért volt fontos, mert a 2022-es választási év komoly felelősséget jelentett számukra.

Felidézte: a Kúria egész egységére kihatott az egyes igazságügyi törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosítása. Változott az ügyelosztási rend kialakításának szabálya, illetve az, hogy 2022-től a Kúria és a magyar igazságszolgáltatás életében szokatlanul nagy, 21 fős testület dönt a jogegységi panaszok ügyében.

Később, 2023-ban ilyen változások nem történtek, de világossá vált, hogy a Kúria jogegységesítő tevékenysége elsődlegesen a felülvizsgálati eljárásokban történik – mondta. A jogegységi eljárásokat nézve az évet a konszolidáció időszakának nevezte.

Tájékoztatott arról is, 2022-ben a Kúriára önkormányzati normakontroll eljárásban 27 ügy érkezett, ami az elmúlt évekhez képest enyhe csökkenést mutat. A következő évben 34 ügy érkezett – tette hozzá.

Ismertette: a 2021-ben indult folyamat, hogy évente 60-70 jogegységi eljárást kell folytatniuk, nem állt meg, 2022-ben és 2023-ban is nagyságrendileg hasonló számú ügy érkezett.

Varga Zs. András arról is beszélt: 2023-ban már minden kollégiumban öttagú tanácsokban folyt az ítélkezés, a nagyobb létszám ellenére az időszerűségi mutatók még így is javultak, lényegében 3-4 havi érkezésnek megfelelő ügy van folyamatban a Kúrián.

Az igazságügyi bizottság határozati javaslatainak ismertetésével, majd vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Kúria elnökének 2022. és 2023. évi beszámolójáról szóló általános vita szerdán az Országgyűlésben.

Igazságügyi bizottság: a Kúria maradéktalanul teljesítette a szakmai célitűzéseket a 2022-es és 2023-as évben

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke ismertette: az igazságügyi bizottság még a benyújtás évében megtárgyalta a Kúria 2022., illetve 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolóját.

Felidézte: Varga Zs. András bizottság előtti beszámolóiból kiderült, hogy minden év tartogatott új feladatot, új kihívást a Kúria számára. 2022-ben az országgyűlési választások alkalmával történő bíráskodás, valamint az előzetes döntéshozatali indítvány a jogegység érdekében elnevezésű jogintézmény bevezetése, 2023-ban pedig ezen változások alapján a joggyakorlat kialakítása zajlott.

Mint mondta: a Kúria legfontosabb, alaptörvényen alapuló feladata a bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatának biztosítása. Az előzetes döntéshozatali indítvány a korábbi jogegységi eljárást váltja fel, azonban a jogalkotó fontos garanciális elemekkel egészítette ki azt. Ebben az eljárásban a feleknek már lehetőségük van nyilatkozatot tenni álláspontjukról, így az érintettek bevonásával születhet döntés ebben a bírósági eljárásban is.

Megjegyezte, hogy ez a Velencei Bizottság ajánlásainak is megfelel.

Az igazságügyi bizottság a Kúria elnökének az önkormányzati normakontroll feladatköréről szóló összefoglalója alapján üdvözölte a helyi adók mértékének meghatározására, az adójellegű útdíjak kivetésére, valamint a légiutas-forgalomra kivetett települési adóra vonatkozó szigorú kúriai döntéseket.

Az igazságügyi bizottság elismeréssel vette tudomásul, hogy a Kúria 2023-ra jelentős mértékben csökkentette az ügyhátralékát – mondta.

A bizottság mindezek alapján megállapította, hogy a Kúria mind 2022-re, mind 2023-ra a szakmai célkitűzéseket maradéktalanul megvalósította. A bizottság a Kúria elnökének beszámolóit többségi döntéssel elfogadta – összegzett Vejkey Imre.

Vezérszónoki felszólalások

Fidesz: a Kúria magas szakmai színvonalon látta el feladatát

Kovács Zoltán (Fidesz) a beszámolót színvonalas anyagként értékelte. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben az országgyűlési választással együtt országos népszavazást is tartottak, ez koncentrált igazgatási előkészületeket és a határidőket illetően fegyelmezett ítélkezést tett szükségessé.

A bírósági jogalkalmazás egysége érdekében kifejtett 2022-es tevékenységről szólva közölte, az előzetes döntéshozatali indítványt elbíráló jogegységi panasztanács 4 alkalommal döntött úgy, hogy az ügyet az érintett kollégium kúriai bíró tagjaival kiegészülve tárgyalja vagy a Kúria teljes ülése elé utalja.

Hozzátette, 2022-ben 43 jogegységi panasz érkezett a Kúriáról, a két tanács összesen 41 ügyeket fejezett be. A jogegységi panasztanács 19 panaszt visszautasított, 23-at befogadott. Mindkét jogegységi panasztanácshoz 11-11 előzetes döntéshozatali indítvány érkezett.

Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a közigazgatási kollégium és a polgári kollégium 2022-ben 2-2 kollégiumi véleményt fogadott el. A Kúria büntető kollégiuma kollégiumi véleményt nem alkotott, viszont részletesen visszamenőleg áttekintette a korábban hozott döntéseit.

A helyi önkormányzati rendeletek fölötti 2022-es normakontroll tevékenységről szólva elmondta, 27 ügy érkezett, 11 bírói kezdeményezés, 16 pedig kormányhivatali kezdeményezés alapján.

Kiemelte: feladatainak megnövekedése miatt 2021 őszére a Kúria az ország legleterheltebb bíróságává vált, ennek orvoslására kellett bevonni az ítélőtáblai szintet a másodfokú közigazgatási ítélkezésbe.

A 2023-as beszámolóra áttérve újabb jogszabályi változásokra emlékeztetett. Hangsúlyozta: az átláthatóság érdekében a Kúria honlapján heti bontásban tették közzé az ügyelosztási rendszer adatait, tehát nem igaz az a vélekedés, amely személyre szóló ügyelosztási rendszert vizionál. A törvényi változásokkal módosult az ügyelosztási rend kialakításának szabálya, eszerint azt a Kúria esetében a bírói tanács és a kollégium egyetértésével határozza meg a Kúria elnöke – jelezte.

A Kúria teljes mértékben eleget tett a törvényben és az unió elvárásai szerint előírt, automatikus ügyelosztásnak és minden egyéb törvényi követelménynek is – értékelt.

Hozzátette, 2023-ban, a jogegységi panasztanácshoz 54 jogegységi parasztügy és 18 előzetes döntéshozatali indítvány érkezett, a befejezett ügyek száma összesen 63. Az önkormányzati tanács 2023-as tevékenységét bemutatva felidézte, normakontroll eljárás keretében 34 ügy érkezett, melyek közül 9 bírói, 23 kormányhivatali kezdeményezés volt.

Megjegyezte azt is, a 2023-as év ügyforgalmi adatainak további javulása lehetővé tette, hogy az elbírálási határidő tovább csökkenjen.

Értékelése szerint a Kúria magas szakmai színvonalon és a törvényben előírt módon látta el feladatait, ezért a beszámoló elfogadására kérte az Országgyűlést.

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a Kúria elnökének 2022. és 2023. évi beszámolójáról szóló általános vita szerdán délután az Országgyűlésben.

MSZP: Varga Zs. András politikai kinevezett

Harangozó Tamás (MSZP) köszönetet mondott azoknak az igazságügyi alkalmazottaknak és bíróknak, akik elhivatottsággal dolgoznak „a folyamatos pénzügyi kizsigerelés és a politikai nyomás mellett”. Hozzátette: szomorú, hogy a Kúria elnöke kapcsán kevésbé lehet elismerően szólni.

Varga Zs. András kinevezésére emlékeztetve leszögezte: ez a történet jól szemlélteti, hogyan élt vissza a kormánytöbbség a jogalkotás lehetőségével saját pártpolitikai érdekei érdekében. „Ez a szándékos, személyre szabott jogalkotás nemcsak a jogállamiságot sérti, hanem a bírói függetlenséget és az igazságszolgáltatás hitelességét is aláássa” – értékelt.

Kiemelte: az elmúlt években a bírói függetlenség folyamatos támadásnak van kitéve. A kormány céltudatosan igyekszik aláásni a bírói önigazgatás és önkormányzás alapelveit. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke szimbolikus figurája lett ezeknek a támadásoknak, bírókat félemlítettek meg, egyeseket eltávolítottak, másokat pedig politikai okokból nem engedtek tisztséghez jutni – nehezményezte.

Varga Zs. András kinevezését a bírósági szervezetek nem támogatták, de működése sem mentes a bírói függetlenség korlátozásának vádjától – folytatta, felidézve, hogy a Kúria elnöke támadta a bírók etikai kódexét, Kovács András bírót pedig két évre eltiltották a tanácsvezetéstől, miután bírálta a bírói függetlenség sérülését.

Szavai szerint a bírói kar „leuralásának és pénzügyi kizsigerelésének” eredményei már látszanak is, bírók nyilvános lemondása mellett az elmúlt két évben több mint félezer jegyzőkönyvvezető hagyta el a bíróságokat, ami súlyos hatással van az igazságszolgáltatás mindennapi működésére.

A Kúria egyik legfontosabb feladata a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll – emlékeztetett, kiemelve azonban: Varga Zs. András vezetése alatt ezek a területek is politikai befolyás alá kerültek. A Kúria például gyakorlatilag jogalkotó szerepet vállalt azzal, hogy megállapította, az önkormányzatok nem gazdálkodhatnak tulajdonosként a közterületekkel; ez a döntés jelentősen korlátozza az önkormányzatok jogköreit – jelezte.

Egy másik jelentős döntés Budapesten született, amikor a Kúria jogszerűtlennek találta a több mint 10 éve alkalmazott behajtási hozzájárulási rendszert – idézte fel.

Varga Zs. András továbbra is a bírói függetlenség letörésére megválasztott, a kormány politikai akaratát végrehajtani hivatott, mindenféle bírói támogatottság nélkül a legfelsőbb bírói székbe oktrojált politikai kinevezett, beszámolója ezért nem elfogadható – közölte Harangozó Tamás.

KDNP: a Kúria magas szakmai színvonalon végezte tevékenységét

Hollik István (KDNP) a szocialista felszólalóra reagálva azt mondta, tipikus beszámolókritika hangzott el, mindenfajta konkrétum említése nélkül, úgy emlegette a bírói függetlenség megsértését, hogy azt semmivel nem támasztotta alá.

Úgy fogalmazott, a szocialisták azt csinálják, mint Brüsszel, amely soha nem mond konkrétumot, ködös, nem megfogható véleményeket fogalmaz meg.

Az ügyelosztásról szóló tavalyi, Magyarország helyreállítási tervévvel összefüggő törvénymódosításról azt mondta, a Kúria a honlapján heti bontásban közzéteszi az ügyelosztási rendszer adatait. Ennél transzparensebb rendszer nem nagyon létezhet – mondta.

Szerinte van rugalmasság a bírói függetlenség, illetve a Kúria működésével kapcsolatos kritikák megfogadása kapcsán is.

Hollik István úgy összegzett, a beszámolóból, a lezárt ügyek számából egyértelműen látszik, hogy a Kúria a törvényeknek megfelelően és magas szakmai színvonalon végezte tevékenységét 2022-ben és 2023-ban is.

Mi Hazánk: a Kúria elnöke nevét adta egy pénzügyi eszközökkel megvalósított zsaroláshoz

Apáti István (Mi Hazánk) számos témakörben kérdezte a Kúria elnökének véleményét. Felvetette, hogy a bíróságokkal kötött bérmegállapodás csak Varga Zs. András szavazatával „billent át” az Országos Bírói Tanács ülésén, a döntés pedig elemi erejű felháborodást váltott ki.

Az ellenzéki képviselő szerint a Kúria elnöke a nevét és a szavazatát adta egy alig burkolt, pénzügyi eszközökkel megvalósított zsaroláshoz.

Szólt arról is, hogy extrém hibák elkövetését leszámítva egy bíró gyakorlatilag nyugdíjazásáig hivatalban maradhat. Megindul a gondolkodás a bírák felelősségre vonásáról? – kérdezte, hozzátéve, azok a bírák, akik egynél több alkalommal hoznak nemcsak az etikai elvárásokkal, hanem az írott joggal is ellentétes ítéleteket, felelősséggel tartoznak.

A devizahitelekkel kapcsolatban azon véleményét hangoztatta, nem tűnik úgy, hogy ezekben az ítéletekben, illetve az ezzel összefüggő végrehajtási ügyekben a kárt szenvedett oldalára állna a Kúria. Szorgalmazta, hogy a végrehajtás újra kerüljön állami kézbe.

Apáti István kitért a Till Tamás ügye miatti büntető törvénykönyvi módosításra. Azt mondta, újra elő kell venni ezt a kérdést, mert idejét múlt az a szabályozás, hogy olyan esetekben, amelyekben a felnőttkorúakra életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a 14 és 16 év közötti elkövető esetén büntetés maximum 10 év, 16 év felettiek esetén pedig maximum 15 év lehet.

Az elnöklő Dúró Dóra az együttes általános vitát lezárta.

Lezárta a Kúria elnökének 2022-es és 2023-as beszámolójáról szóló vitát szerdán az Országgyűlés, majd az Országos Bírósági Hivatal 2022-es és 2023-as tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalását kezdték meg a képviselők.

Kúria-beszámolók

Zárszó

Varga Zs. András, a Kúria elnöke zárszavában úgy értékelt, hogy Apáti István (Mi Hazánk) és Harangozó Tamás (MSZP) is valamilyen csodatévő hatáskört tulajdonított a Kúria elnökének, ami nincs.

A bérmegállapodásról azt mondta, azért írta alá, mert azzal egyetért, annak tartalma ugyanis alkotmányos, törvényes, az igazságszolgáltatás és így Magyarország érdekeit szolgálja. Megjegyezte, a megállapodást csak két intézmény támadta, az első- és másodfokú szolgálati bíróságok elnökei, ezek a bíróságok járnak el a bírák szolgálati ügyeiben.

A bírói felelősséggel kapcsolatban rámutatott, eseti bírói hibákért bíró nem vonható felelősségre, amíg nem követ el bűncselekményt. Ez a nem bírák oldaláról nézve privilégium, a bírák oldaláról nézve azonban nagy teher – mondta.

Véleménye szerint nagyon speciális helyzetekben húzódnak el ma már ügyek a bíróságokon. Az a szabály, hogy az összes elkövető összes bűncselekményét egyetlen eljárásban rendelik elbírálni, magában hordozza az ügyek elhúzódását – tette hozzá.

Közölte, a devizaügyek folyamatosan velük vannak, állandóan érkezik panasz, és a jogszabályok keretei között próbálnak eljárni pártatlanul.

A további ellenzéki kritikákra azt mondta, a magyar igazságszolgáltatás folyamatosan politikai nyomás alatt van. Különböző országgyűlési frakciók az Amnesty International (AI) nevű civil szervezettel szoros együttműködésben dolgoznak; az AI, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet más szervekkel együttműködve folyamatosan olyan dokumentumokat készít, amelyek az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó jogállamisági megállapításainak kizárólagos alapjai – közölte.

Hangsúlyozta, bizonyosak lehetünk abban, ha egy ügyet, személyt vagy folyamatot ezek a szervezetek támogatnak, akkor ott nincs szó bírói függetlenségről, jogállamiságról, akkor ott politikai nyomásgyakorlás van.

A Harangozó Tamás által felvetett bíró ügyében azt mondta, az ügy másról szól, de nem mondhat többet, mert bírósági szolgálati ügyeket nem hoznak nyilvánosságra.

Úgy összegzett: ami a beszámoló által érintett két évben történt azt igazolja, Magyarország alkotmányos állam.

Igazságügyi bizottság

Vejkey Imre, a beszámoló elfogadását javasló igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke úgy értékelte, hogy a szocialista felszólaló nem a beszámolóról szólt, hanem a Kúria elnökét támadta. A kormánypárti politikus ezt visszautasítva azt mondta, „ilyet utoljára talán száz éve engedtek meg maguknak a Lenin-fiúk a proletárdiktatúra idején”. Hozzátette, ma a baloldal megcsillantotta foga fehérjét, azonosulva szellemi jogelődeivel.

Apáti Istvánnak válaszolva közölte, sok kérdést feltett, de nem a Kúria elnökének beszámolójával foglalkozott.

Egy képviselő sem kérheti számon a Kúria elnökét, hogy milyen döntést hozott bizonyos fórumokon; ez a hatalmi ágak elválasztása miatt nem lehetséges – tette hozzá.

OBH-beszámolók

OBH-elnök: a bíróságok teljesítik alkotmányos kötelezettségeiket

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, a hivatal 2022-es és 2023-as tevékenységét úgy értékelte: a bíróságok alkotmányos kötelezettségeiket teljesítették. Felidézte: 2022-ben a koronavírus-járvány még jelentősen érintette a bíróságok működését, 2023-as év pedig rendkívül jelentős változásokat hozott a bíróságok életében, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács (OBT) kapcsolatrendszere terén. Emlékeztetett, hogy tavaly június 1-jével lépett hatályba az igazságügyi tárgyú törvények módosítása, aminek eredményeképpen az OBT jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv lett.

Értékelése szerint ezzel a lépéssel egyértelművé vált, hogy az OBT és az OBH az együttműködési kötelezettségét teljesítette, így Magyarország hozzájuthat az – ezzel összefüggésben visszatartott – uniós forrásokhoz.

Az OBH elnöke ismertette az ügyforgalmi adatokat, kiemelve, hogy a bíróságokra 2022-ben 1 millió 167 ezer, 2023-ban 1 millió 194 ezer ügy érkezett, és mindkét évben csökkent az országos ügyhátralék. Hozzátette: 2022-ben a perek közel 89 százaléka az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül, az ítélőtáblákon hat hónapon belül befejeződött, 2023 végére 4200 elhúzódó ügy maradt. Az öt éven túli ügyek aránya szintén mérséklődött, 2023-ban 475 ilyen volt – emelte ki.

Kitért arra is: a bírósági ítéletek, határozatok társadalmi elfogadottságát jelzi, hogy a jogerőre emelkedési arány járásbírósági szinten civilisztikai ügyszakban – ahol a legmagasabb az ügyek száma – 2023 végén majdnem 94 százalék volt, de a büntetőügyek esetében is 70 százalék fölött volt. Az ítélkezés színvonaláról szólva kiemelte: a hatályon kívül helyezési arány csökkent és az Alkotmánybíróság határozatainak próbáját is kiállta a bírói döntések döntő része.

A bíróságok ellen 2022-ben 514 peres eljárás indult, amelyek többsége kártérítési per volt, de a keresetek 96 százalékban alaptalannak minősültek – tette hozzá.

Közölte: 2023 végén 2692 bíró, 971 bírósági titkár, 186 fogalmazó, és 7461 az igazságügyi alkalmazott dolgozott az igazságszolgáltatásban. A bíróságok 2022-es-2023-as költségvetését kiegyensúlyozottnak nevezte, emlékeztetve, hogy 2022. január 1-jétől valósult meg az előző bírósági illetményrendezés harmadik üteme.

Elmondta azt is: 2022-ben hét bíró részesült írásbeli figyelmeztetésben, három bíró mentelmi jogát függesztette fel a köztársasági elnök és három bíróval szemben indult szabálysértési eljárás, 2023-ban szintén hét bíró kapott írásbeli figyelmeztetést, három büntetőeljárás és hét szabálysértési eljárás indult bírák ellen – ismertette.

KDNP: Igazságügyi bizottság  Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság nevében különösen fontosnak tartotta az időszerű és magas színvonalú ítélkezést minden bírósági szinten és üdvözölte az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága, illetve ellenőrizhetősége érdekében tett erőfeszítéseket.

A bíróság 2022. évi zavartalan működését mutatja, hogy a folyamatban levő ügyek száma szinte valamennyi ítélkezési szinten csökkent, ám a 2023-as évben – ellentétben a korábbi tendenciával – enyhe 2,3 százalékos emelkedés látható – fejtette ki.

Szólt arról, hogy az elhúzódó pertartalmú ügyek a korábbi évekhez hasonlóan csökkentek, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lennének elhúzódó ügyek és ne lehetne az időtartamon tovább javítani, de a trend biztató – mutatott rá.Kitért arra is, hogy igazságügyi bizottság üdvözölte a 2022. évi bírósági illetményrendezést.

Megjegyezte: a bíróságokhoz való hozzáférés egyik alapja az e-ügyintézés lehetősége, 2002-ben már több mint 2,2 millió, tavaly több mint 2,3 millió beadvány érkezett ebben a formában. Mindkét adat magasabb, mint az azt megelőző évben.

A bizottság az OBH elnökének beszámolóit elfogadásra javasolja – közölte.  A Fidesz támogatja a beszámolókat  Nagy Csaba, a Fidesz vezérszónoka elmondta, hogy a beszámolókat a nagyobbik kormánypárt támogatja. Kiemelte, hogy a beszámolók részletesen bemutatják a bíróságok általános helyzetét és igazgatási tevékenységüket. A beszámolókban szereplő adatokat részletezve rámutatott: 2022 végén országosan több mint 9 százalékkal kevesebb ügy volt folyamatban, mint a 2021-es év végén.

A bíróságok sikeresen zárták a 2022-es évet, a gazdálkodásuk kiegyensúlyozott volt. Tételesen kitért az egyes bíróságokhoz kapcsolódó fejlesztésekre majd szólt többek között arról, hogy ötvennégy bírót neveztek ki.

Kitért arra is, hogy 2023-ban jelentős változások következtek be, a bírósági szervezeti és jogalkotási törvények egyaránt módosultak.

MSZP feltételekkel támogatható a beszámoló

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy az MSZP üdvözölte az OBH új elnökének megválasztását, amelyet a Handó Tünde korábbi elnök nevével fémjelzett, a bírói függetlenség teljes megszüntetésére irányuló időszak lezárásaként értékelt.

Rámutatott: bár a kezdeti időszak csalódást keltő volt, az elmúlt éveket örömteli fejlődés jellemezte. Kiemelte, hogy az OBH elnöke élesen bírálta a kúria elnökét és határozottan kiállt amellett, hogy az igazságszolgáltatás felső vezetőinek ne legyen lehetősége a bírói kar önkényes irányítására. Ez összhangban áll azzal, amit az MSZP is megfogalmazott korábban – hangsúlyozta az ellenzéki politikus, aki szerint jó látni, az OBH elnöke támogatja a bírói testületek önkormányzatibb működését.

Az OBH elnökének bírói függetlenség miatti felszólalását világos és bátor lépésként értékelte és azt mondta, hogy ezzel felhívta a figyelmet arra, milyen veszélyes folyamatokat indíthat el a bírói függetlenség háttérbe szorítása. Kiállása fontos üzenet, mert a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése és a bírói döntések szakmaiságának védelme döntő szerepet játszik abban, hogy Magyarország élvezhesse az unió által feltételekhez kötött támogatási pénzeket és biztosíthatóvá váljon a tisztességes eljáráshoz való jog. Szólt arról is, hogy az MSZP alkotmánybírósági beadványt kezdeményezett a kirendelési szabályok ügyében és reményének adott hangot, hogy ehhez a OBH elnöke is csatlakozik majd.

Ha az OBH elnöke kiáll és aktívan közreműködik a bírói függetlenség és a bírósági dolgozók gazdasági megbecsülésének biztosításáért, akkor beszámolóit az MSZP támogatni fogja – közölte.

KDNP: igen a beszámolókra  Hollik István, a KDNP vezérszónoka élesen bírálta az előtte szólót, furcsának, szokatlannak tartotta, hogy feltételhez kötötte a beszámolók támogatását. Ez egészen felháborító – értékelt, hozzátéve: az alapján döntsenek arról, elfogadják vagy sem, hogy mit tartalmaznak a beszámolók, amelyekről egyébként az ellenzéki képviselő nem ejtett szót.
A kormánypárti politikus megköszönte a beszámolókat, amelyek értékelése szerint átfogó és teljes képet adnak a bírósági hivatal munkájáról. Kitért arra, hogy jogos elvárás, a peres úton rendezhető vitás kérdések végére a lehető leghamarabb pont kerüljön. Rámutatott az adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a bíróságok, a bírók és minden bírósági dolgozó a törvényeknek megfelelően és a bírói függetlenség elvének maradéktalan betartásával végezték a munkájukat.

A KDNP-s politikus szólt a bírói fizetések emeléséről, jelezve, hogy 2027-re a bírói fizetések összesen majdnem ötven százalékkal nőnek majd. Ezzel biztosítható, hogy a bíróságok munkája, a bírók elismerése megfelelő legyen és továbbra is magas szinten tudják folytatni a munkájukat – értékelt. A kisebbik kormánypárt támogatja a beszámolók elfogadását – közölte.

Momentum: a magyar igazságszolgáltatás bajban van  Hajnal Miklós (Momentum), csatlakozva az MSZP vezérszónokához, szintén köszönetet mondott a bírósági dolgozóknak. Megítélése szerint „ismétlődő színjáték”, ahogy a különböző, papíron független, valójában egyre inkább a kormányzat saját politikai kinevezettjeivel, cinkosaival és haverokkal feltöltött intézmények vezetői évről évre beszámolnak a munkásságukról. „A mai napon szó szerint és átvitt értelemben is igaz sajnos, hogy egy kiüresített Országgyűlés hallgatja, ahogy a kormány saját kinevezésű bírói szervezete beszámol egyfajta termelési jelentésként” – fogalmazott.

Felvetette: hogy áll a bírói függetlenség felszámolása, miért zsarolja megélhetésükkel a kormány az igazságügyi dolgozókat, miért tettek ebben a kérdésben hirtelen pálfordulást az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács vezetői? Nyáron ugyanis még mind a három szervezet vezetője kiállt az igazságügyi alkalmazottak 35 százalékos visszamenőleges béremelése mellett – emlékeztetett, hozzátéve: mostanra a kormány belezsarolta őket egy olyan megállapodásba, amelybe semmilyen beleszólásuk nem volt, sőt az szakmailag is erősen megkérdőjelezhető szervezeti átalakításokat tartalmaz. Kényszerítő eszközként éppen a szükséges és megérdemelt béremelést vetette be a kormány – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a magyar igazságszolgáltatás bajban van, a kormány fenyegetése, a fenntarthatatlan megélhetési és munkakörülmények folytán folyamatos a pályaelhagyás. Ilyenkor egy felelős kormányzatnak lépéseket kellene tennie: biztosítani az igazságügyi alkalmazottak megélhetését és megbecsültségét, ösztönözni a pályán maradást és a szakemberek képzését. Ám a jelenlegi kormány az igazságügyi dolgozókkal is csak az erő nyelvén beszél – közölte.

Egyetért-e ezzel a hozzáállással? – kérdezte az OBH elnökétől, felszólítva őt arra, hogy álljon ki a bírósági dolgozókért.

Mi Hazánk: zsarolás a béremelést összekötni a szervezeti reformmal  

Apáti István (Mi Hazánk) hangsúlyozta: egyaránt fontos, hogy a bírók legyenek függetlenek a kormánytól, de az is, hogy ítéleteik ne rugaszkodjanak el a valóságtól. Értékelése szerint a mostani, béremeléssel összemosott bírósági szervezeti reform nehezen minősíthető másnak, mint zsarolásnak. A béremelést pártja támogatja, a zsarolást azonban nem, ráadásul a béremelés mértékét is keveslik – közölte.

Felvetette: egy egyszeri, szabad szemmel látható béremelés után érdemes lenne áttérni egy minden évben automatikusan megvalósuló, további emelésre, kiterjesztve ezt az ügyészségre is, ha már az országgyűlési képviselők magukra nézve ilyen szabályt alkottak. A szervezeti reform kulcskérdéseként szólt a bírók életkorának új szabályozásáról. A javaslat szerint ugyanis csak a 35. életévtől nevezhető ki valaki bírónak, ám ekkorra rengetegen lemondanak majd a bírói pályáról – jegyezte meg. Hozzáfűzte, el kell gondolkozni azon is, hogy hányadik életévig lehessen a bírói székben maradni, hangsúlyozva: itt az egyéni elbírálásnak lenne helye.

Apáti István nemcsak a bírók, hanem a fogalmazók és a titkárok béremelését is kevesellte, érdeklődött azonban a bírósági szervezet fejlesztésére előirányzott források pontos mértékéről is. Kitért arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2022-ben 35 ügyben 73 jogsértést állapított meg, ezek 41 százaléka a magyar bírósági szervezetrendszerhez kapcsolódott, 2023-ban pedig 36 ítéletben 56 jogsértést azonosítottak, ezeknek 27 százaléka kapcsolódott Magyarországhoz. Milyen természetű ügyek voltak ezek? – érdeklődött.

Államtitkár: nem sérül a bíróságok függetlensége  Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a bíróságokkal kötött bérmegállapodásról azt mondta, a dokumentumot négy állami vezető írta alá, az igazságügyi miniszter, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács elnöke és közülük egyik sem állította, hogy a megállapodás megsérti a bíróságok függetlenségét. AZ OBT lemondott, valamint az új elnöke sem érzi úgy, hogy sérült volna a bíróságok függetlensége – közölte.

Ugyanakkor hozzátette, számos vélemény hangzott el, hogy a megállapodás sérti a bíróságok függetlenségét, de ne keverjék össze a bírósági vezetők, köztük a bírói önkormányzati testület vezetőjének a véleményét egyes bírák véleményével.

A bérmegállapodásról azt mondta, azt az Országgyűlés határozza meg. 2025-ben a bírói, valamint az igazságügyi alkalmazottak illetményalapja is 15 százalékkal emelkedhet, míg 2026-ban az igazságügyi alkalmazottak illetménye 18 százalékkal nőhet – ismertette. Az államtitkár azt mondta, a bírói átlagfizetés jelenleg bruttó másfél millió forint, jövőre ez 1,7 millió forint lesz; a járásbírók átlagfizetése jelenleg bruttó 1,1 millió forint, jövőre 1 millió 260 ezer forintra emelkedik. Az ügyészek fizetése is nő – jelezte, azt kérve az ellenzéki képviselőktől, ha fizetésemelést akarnak adni a bíróknak, akkor pénteken szavazzák meg a jövő évi költségvetést.

Képviselői felszólalások

DK: Vadai Ágnes (DK) emlékeztetett arra a sajtóban megjelent, az OBH elnöke és Schadl György, a végrehajtói kar korrupcióval vádolt volt vezetője közötti beszélgetésre, amely a képviselő értékelése szerint laza, baráti stílusban folyt káromkodásokkal tűzdelve. Felidézte, hogy az OBH elnöke korábban azt mondta, csak néhányszor beszélt Schadl Györggyel. Azt kérdezte, Senyei György Barna milyen viszonyban van Schadl Györggyel, aki a gyanú szerint államtitkárnak adott pénzt és a kénye-kedve szerint osztogatta a végrehajtói posztokat. Schadl György tevékenysége nagyon sok magyar polgárt hozott rettenetesen kemény élethelyzetbe – közölte, jelezve, sok kérdés adódik az OBH elnökének hitelességével kapcsolatban, mert „ilyen emberrel folytat le ilyen beszélgetéseket”.

Mi Hazánk: Apáti István is a Schadl-üggyel kapcsolatban fogalmazta meg azt a javaslatot, hogy profitorientált helyett legyen nonprofit a végrehajtás és az állam kizárólagos hatáskörébe tartozzon. Szerinte kártérítést kellene fizetni a „végrehajtói maffia” áldozatainak. Azt is megkérdezte, milyen viszony fűzte az OBH elnökét Schadl Györgyhöz.  Zárszó  Senyei György Barna, az OBH elnöke a vitában elhangzottakra válaszolva rögzítette: bíróként nem bocsátkozik politikai vitákba. Kijelentette: a bíróságok függetlensége, magas szakmai színvonala Magyarországon biztosított, ennek normatív és személyi feltételei megítélése szerint adottak.

„Alaptalan hangulatkeltésnek” minősítette a DK-s Vadai Ágnes felszólalását, amelyben az ellenzéki képviselő az OBH elnökének a korrupciós bűncselekménnyel megvádolt Schadl Györggyel, volt végrehajtói kari elnökkel folytatott telefonbeszélgetését elevenítette fel. Felvetette: „egy magánbeszélgetésen miért indokolt évekig csámcsogni”, hiszen ebben „semmiféle jogellenes szó, semmiféle jogellenes tett, semmi nem hangzott el”. Úgy fogalmazott: a képviselő által előadott „támadás paletta kétségtelenül színes volt”, azonban „elemenként vizsgálva teljes mértékben alaptalanná szürkült”.

Momentum: Azt, hogy Hajnal Miklós  termelési jelentésként hivatkozott a beszámolóra, az OBH elnöke úgy kommentálta: szívesebben beszélne érdekes dolgokról, és az ítélkezés érdekes is, de az igazgatás nem az. Örök problémának nevezte az eljárások elhúzódását, szerinte szükség lehet a büntető és polgári eljárásjog bevezetése során keletkezett bírói tapasztalatok jogszabályokon történő átvezetésére.
A kirendelésekkel kapcsolatban rögzítette: ezek minden esetben a bírák hozzájárulásával történnek, fő szabályként nincsen helye hosszú ideig tartó, elhúzódó kirendeléseknek.
A bírák bérezésével kapcsolatban jelezte: bírói fizetést soha nem fog sokallani. A bírák felelősségéhez mérten magas, megfelelő megélhetést biztosító bérezés indokolt, ez a parlament kompetenciájába tartozik, figyelemmel a gazdasági helyzetre is – tette hozzá.

KDNP: Vejkey Imre , az igazságügyi bizottság elnöke zárszavában azt kifogásolta, hogy az ellenzéki felszólalók nem a beszámolóról beszéltek, és azt is megjegyezte: „nemzeti keresztény képviselőként” „régi rossz időkre emlékezteti, amikor a baloldal számonkéri a bírákat, hogy kivel beszélnek magánügyben telefonon.

A DK-s Vadai Ágnes hozzászólását elképesztőnek és arrogánsnak nevezte, szerinte „nonszensz”, hogy az ellenzéki képviselő felelősségre von egy bírót, azért, hogy kivel, milyen magánbeszélgetést folytat.

Ügyészségi beszámolók

Legfőbb ügyész: az ügyészség működése magas színvonalon biztosított volt  Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2022-23-as tevékenységét értékelve felidézte, hogy az elmúlt években az igazságszolgáltatás ugyan visszatérhetett a világjárvány előtt megszokott rendhez, ám újabb problémák jelentkeztek. Ezek között említette a 2022-ben kitört ukrán-orosz háborút és az annak nyomán jelentkező energiaválságot, hozzátéve, eközben a technológiai fejlődés a bűnözés struktúráját is megváltoztatta, és a bűnözés nemzetközi jellege is folyamatosan erősödik.

Az ügyészégnek ezekhez a változásokhoz folyamatosan alkalmazkodnia kell, ezért megváltoztatták belső képzéseiket, és próbálnak új jogi válaszokat adni az új jelenségekre – közölte. Kiemelte: a statisztikai mutatók szerint 2022-ben és 2023-ban is eredményes évet zárt az ügyészség, amely alkotmányos feladatait a nehezebb körülmények ellenére is mindkét évben a kor kihívásainak megfelelően látta el, működése pedig magas színvonalon biztosított volt.

Az ügyészség ügyiratforgalma mindkét évben emelkedett, 2023-ra túllépve az 1 millió 420 ezres számot. A regisztrált bűncselekmények számának visszaesése megállt, és 2022-ben 8,9 százalékos, majd 2023-ban újabb 6,2 százalékos növekedés következett be. A vagyon elleni bűncselekmények körében egyre nő az online tér szerepe, mára ráadásul szinte bármilyen bűncselekmény nemzetközi jelleget ölthet – figyelmeztetett.

Hozzátette, a csalások száma szignifikánsan emelkedett, az adathalász bűncselekményekben több mint harmincszoros növekedés következett be. Az ügyészség korrupcióellenes tevékenységéről szólva hangsúlyozta: annak értékelésekor a tényleges korrupciós helyzetből kell kiindulni, nem a szubjektív érzékelésből. Az Eurobarométer jelentése szerint Magyarország a középmezőnyben szerepel az uniós országok között a korrupció érzékelésében – jegyezte meg.

Beszámolója szerint 2022-23-ban a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, viszont a regisztrált gazdasági vesztegetések száma 2022-ben kismértékben, 2023-ban pedig kiugróan növekedett. A regisztrált elkövetők száma ötéves időtávban viszonylag állandó – jelezte. Elmondta azt is, hogy az összes vádemelésen belül a büntetővégzés meghozatalára irányuló ügyészségi indítványok aránya mindkét évben 70 százalék körül mozgott. A bíróság által meghozott büntetővégzések 2022-23-ban is 83 százalék fölötti arányban jogerőre emelkedtek.

Az ügyészség váderedményessége 2022-ben 98,9 százalék, 2023-ban 99,2 százalék volt; a 2022-es évben vádlottak 87,4 százalékát, míg 2023-ban 88,5 százalékát érintően a bíróságok minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak – közölte. A 2023 elején bevezetett kiegészítő pótmagánvádra kitérve elmondta, az elmúlt évben a 35 felülbírálati indítványból a bíróság csak 5 esetben adott helyt a felülbírálati indítványnak. Egyetlen egyszer került sor ismételt felülbírálati indítvány benyújtására, és a bíróság nem adott lehetőséget és alkalmat kiegészítő pótmagánvád benyújtására, mindez az ügyészség törvényes és szakszerű munkájának külső bizonyítása – hangsúlyozta.

Összegzésképpen megállapította: az ügyészség 2022-ben és 2023-ban is statisztikai adatokkal alátámasztottan teljesítette alkotmányos kötelezettségét, képes volt a változásokhoz adaptálódni, és a nemzetközi szakmai közösségen belül is méltó módon képviselte Magyarországot.

Igazságügyi bizottság  

Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottság nevében közölte: az ügyészi szervezet kifejezetten a törvényes keretek között és az időszerűség követelményei alapján végezte a munkáját 2022-ben és 2023-ban.

A bizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy a bűnelkövetés mutatói között a regisztrált bűncselekmények száma a 2013 óta tartó folyamatos csökkenése után megállt, és 2022-ben 8,9 százalékkal, majd 2023-ban további 6,2 százalékkal nőtt – mondta a kormánypárti politikus. Kiemelte az online tér szerepének a növekedését, amely a csalások számot tevő százalékában mára a bűnelkövetés elsődleges közegévé vált. Nemcsak a csalások száma nőtt jelentősen, hanem az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának száma is – jelezte. Az adathalász bűncselekmények száma a harmincszorosára emelkedett az elmúlt években, ami mindenképpen aggodalomra ad okot – mutatott rá.

Kitért még a kiemelt bűncselekmények között a pénzmosásra, amely szintén drasztikus emelkedést mutatott az elmúlt két évben, 2023-ban már a duplája volt a két évvel korábbi számadatnak.
Megjegyezte: az ügyészség váderedményessége 2022-ben 98,9 százalék volt, a bíróságok 87,4 százalékban az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. Ez 2023-ban tovább javult, előbbi adat 99,2 százalékra nőtt, ami az utóbbi tíz év legjobb eredménye. A bíróságok 88,5 százalékban az ügyészi váddal egyezően ítéltek.

A bizottság megállapította, hogy a beszámoló a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában, részletesen tájékoztatja az Országgyűlést és azt elfogadásra javasolja.

Fidesz: tárgyilagosak és tényszerűek a beszámolók  Pajtók Gábor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a beszámolók tárgyilagosan és tényszerűen adtak számot minden olyan feladatról, ami az ügyész feladat- és jogkörébe tartozik. Az ügyészi szervezet és a legfőbb ügyész is teljesítette a jogszabályban meghatározott feladatait – értékelt. A 2022. évi beszámoló alapján kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború, az ehhez társuló energiaválság és az infokommunikáció teljesen új kihívások elé állítják az ügyészséget. Szintén szólt arról, hogy a regisztrált bűncselekmények száma a csökkenő tendencia után váltott és markáns növekedés következett be. Elsődlegesen a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt meredeken és az elkövetés módja egyre nagyobb arányban kapcsolódott az online térhez és informatikai eszközökhöz – jegyezte meg. Hozzátette: a korrupciós bűncselekményeket tekintve igen részletes a beszámoló.

A tavalyi évet taglaló beszámolóval összefüggésben a regisztrált bűncselekmények számának további növekedésére hívta fel a figyelmet. A bűnözés struktúrája átalakult, áttevődött az online térbe, és részben ennek, részben az unión belüli szabad mozgásnak köszönhetően a bűnelkövetés nemzetközi jelleget öltött – mutatott rá.

Szólt még a pénzmosással összefüggő bűncselekmények meredek növekedéséről, a bűnözők egyre inkább a magán bankszámlák tulajdonosait is igyekeznek bevonni a pénz eltüntetésébe.

Momentum: szakértő kell ennyi ügy eltussolásához  Tompos Márton (Momentum) számos konkrét ügyet vetett fel, amiből véleménye szerint az ügyészség „kimosta” a szerinte a kormányhoz köthető, vagyis „neres haverokat”, mert nem indított eljárást, vagy nem talált bűncselekményt. Beszélt a Budapest-Belgrád vasútvonalról, amelynek kapcsán az ügyészség megállapította, hogy a kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetésért kezelésével megbízott személyeknek.

Példaként említette a „lélegeztetőgép-bizniszt”, amelyben szerinte az állam túlárazva, homályos hátterű közvetítőkön keresztül vett százmilliárdokért feleslegesen sok eszközt, köztük olyanokat, amelyek teljesen alkalmatlanok voltak a koronavírusos betegek ellátására. Szólt egyebek mellett a felcsúti tao-támogatásokról, a Liget-projekt túlárazásairól, Orbán Viktor miniszterelnök pisai repülőútjáról is.  Az ellenzéki politikus azt mondta, az ügyészség Menczer Tamásnak, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatójának és Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének pécsi csörtéje után arra a megállapítása jutott, hogy az nem tekinthető kirívóan közösségellenesnek és arra sem alkalmas, hogy másokban riadalmat keltsen. „Nyugi, kicsi, nem kell vizsgálódni, vége van” – fogalmazott.

Tompos Márton azt is kifogásolta, Varga Judit hangfelvétele kapcsán az ügyészség úgy látta, a volt igazságügyi miniszter csak pletykákat osztott meg. Úgy összegzett: ebben munka van, ennyi mindent elutasítani, eltussolni, letagadni, elkenni, a nyomozást elhúzni, ehhez szakértő kell, amit megtalált a legfőbb ügyészben a Fidesz.

KDNP: az ügyészség a törvényeknek megfelelően járt el  Hollik István (KDNP) szerint Tompos Márton mindenféle tényállítás nélkül utalt arra, hogy az ügyészség nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, azaz bűncselekménnyel vádolja az ügyészséget. Minden magyar állampolgárnak, kiemelten az országgyűlési képviselőknek, ha bűncselekmény jut a tudomásukra, kötelességük feljelentést tenni, ez pedig azt jelenti, a momentumos politikus az összes esetben törvénysértést követett el, mert egyszer sem tett bejelentést – hangoztatta. Hozzátette, lehet, hogy csak „politikai performansz” volt a képviselő felszólalása, amihez az sem volt drága, hogy az ügyészséget besározza.

Hollik István közölte, az ügyészség 2022-es és 2023-as beszámolójából is kiolvasható, hogy a törvényeknek megfelelően járt el és magas színvonalon végezte munkáját, ezt az váderedményességi mutató is bizonyítja. A KDNP támogatja a beszámolók elfogadását – közölte.

Mi Hazánk: a köztulajon jelentős része néhány családhoz vándorolt  Apáti István (Mi Hazánk) felettébb gyanúsnak nevezte a beszámolókban szereplő 99 százalékos váderedményességi mutatót, amely szerinte vádközpontú ítélkezést jelent a bíróságok részéről és mutatja, meglehetősen szerény az ügyvédek lehetősége. Szerinte rengeteg ügyet felületesen tekint át a rendőrség és az ügyészség, és az alapján hozza meg az ítéletet a bíróság.  Közölte, a valódi politikai érintettségű korrupciós vagy közbizalom elleni bűncselekmények esetében egy százalék alatti a váderedményesség. Kifejtette, az elmúlt 14 évben a köztulajon jelentős része néhány családhoz vándorolt, és ez a Legfőbb Ügyészség „radarja alatt maradt”. Ez aláássa a közbizalmat – hangoztatta.

Kitért arra, a Mi Hazánk-frakciót egy ukrán bűnözői kör kiirtással fenyegette meg, a Központi Nyomozó Főügyészség azonban nem tudta felderíteni az ügyet. Ha a Mi Hazánk egy tagja fenyegetett volna meg bárkit ebben az országban, símaszkos emberek egy héten belül elvitték volna – mondta, bántónak nevezve az ügykezelést. Apáti István komoly problémának nevezte az olcsó kábítószerek robbanásszerű terjedését. Az ügyészség mit tud tenni ennek a felszámolása érdekében? – kérdezte. Arról is érdeklődött, kiterjed-e a 99 százalékos váderedményesség a „pedofilmaffiára”. Elmondta, erre az elkövetői körre érdemes lenne kiterjeszteni az életfogytig tartó büntetést.

Rámutatott, hogy jelenleg csak a 20 év felettiek ítélhetők életfogytig tartó szabadságvesztésre. Miért nem 18 évtől lehet kiszabni ezt a büntetést? – kérdezte, hozzátéve, a jelenlegi szabályozás az oka, hogy nem lehet életfogytiglanra ítélni a Deák téri kettős gyilkosság elkövetőjét.

Igazságügyi államtitkár: a Momentum megfenyegette a legfőbb ügyészt  Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azzal vádolta Tompos Mártont, a Momentum képviselőjét, hogy megfenyegette a legfőbb ügyészt. Megjegyezte: Polt Péter már 20 évet töltött ebben a hivatalban, hallott már elég fenyegetést, ennél még sokkal durvábbakat is. Hangsúlyozta: a képviselő felolvashatja bárki nevét a parlamentben, aki szerinte börtönbe való, de nem ő fogja meghatározni, kit vádol meg az ügyészség.

Szerinte a független igazságszolgáltatásról lepereg a fenyegetés, ez sem a bírákat, sem az ügyészeket nem érdekli, viszont „borzasztó romboló hatású” az igazságszolgáltatás iránti bizalom szempontjából. Répássy Róbert hozzátette: nem szeretne olyan országban élni, ahol egy politikus vagy országgyűlési képviselő mondja meg, hogy melyik ügyésznek vagy melyik bírónak a döntését kellene felülvizsgálni politikai vagy bármilyen alapon. Kiemelte: a momentumos képviselő által felsorolt ügyek, amelyek valamilyen szempontból kormányzati döntéseket érintenek, az ügyészség transzparens határozatai alapján lezárultak, de bírósági felülvizsgálatot még mindig lehet kérni. Szerinte így, ha ezek az ügyek megalapozottak lennének, akkor a feljelentés megfogalmazóinak minden lehetőségük meglenne arra, hogy akár kieszközöljék a vádemelést.

Úgy vélte: talán nem véletlen, hogy ezekben az ügyekben nem tudták a vádemelést elérni, és nem azért, mert az ügyészség „elsikálta volna az ügyeket”, hanem azért, mert megalapozatlanok voltak a feljelentések.

DK: Polt Péternek ideje megfontolni a nyugdíjba menetelt  Vadai Ágnes (DK) volt fideszes képviselőjelöltként beszélt a legfőbb ügyészről, hangsúlyozva, hogy Polt Péter hivatalban töltött 20 éve valóban hosszú idő, ezért érdemes lenne megfontolnia a nyugdíjba menetelt, hogy „még a Fidesz ideje alatt ezt szépen meg tudja tenni”. A legfőbb ügyészt azzal vádolta, hogy egyetlen írásbeli kérdésére sem adott érdemi választ, hanem általában az így felvetett ügyeket feljelentésként értékeli, majd ezeket az eljárásokat „nulla nyomozás után” lezárják, és azt mondják, hogy „nincsen itt semmi látnivaló”.

Szerinte ez történt Tiborcz István, a miniszterelnök vejének, valamint a Mathias Corvinus Collegium, a Magyar Atlétikai Szövetség, Balásy Gyula cégei és szerződései vagy Orbán Áron ügyében is.
A legfőbb ügyész beszámolóját „Ctrl C Ctrl V-vel készített, minden évben ugyanolyan sematikus” és az ügyészség munkáját „szuperlatívuszokban leíró” jelentésnek nevezte, ami szerinte szemben áll a valósággal. Megköszönte a munkáját azoknak az ügyészeknek, akik szeretnének tisztességgel dolgozni, de sokszor kénytelenek szembesülni az ügyészség vezetése által kifejtett nyomással. Ugyanakkor hozzátette: Polt Péternek és közvetlen munkatársainak semmiképpen nem köszöni meg a munkáját, és a beszámolót sem tudja elfogadni.

Mi Hazánk:  Apáti István (Mi Hazánk) felszólalásában két konkrét, politikai érintettség nélküli ügyre hívta fel a legfőbb ügyész figyelmét, amelyekről állampolgári megkeresés nyomán szerzett tudomást.  Zárszó  Polt Péter legfőbb ügyész zárszavában azt mondta: kidolgozás alatt áll az ügyészségen – az online bűncselekményekre tekintettel is – egy teljesen új nyomozást támogató rendszer, amely minőségi változást jelent majd a nyomozati és nyomozásfelügyeleti munkában.

Fidesz: Pajtók Gábornak (Fidesz) azért mondott köszönetet, mert a képviselő felhívta a figyelmet az ügyészség tudományos munkájára is. A bűnmegelőzésre kitérve elmondta, az nem elsősorban az ügyészség felelőssége, de része van benne, fellebbezéseik legnagyobb része éppen a túlságosan gyenge ítéletek miatt történik. A korrupcióellenes küzdelemről szólva hangsúlyozta, hogy abban kiemelt szerepe van a leplezett eszközöknek és a szolgálatok együttműködésének.

Tompos Mártonnak (Momentum) válaszolva rögzítette, hogy számos, általa említett ügy nem a 2022-23-as időszakra vonatkozik, figyelmébe ajánlotta azonban, hogy felülbírálati indítványt a képviselő is benyújthat a felhozott ügyekben. Abban a két ügyben, ahol korábban született indítvány, a bíróság jóváhagyólag vette tudomásul az ügyészség nyomozást megszüntető határozatát – emlékeztetett. A legfőbb ügyész válaszolt Hollik Istvánnak is, rámutatva arra: a felülbírálati indítványok nyomán nemcsak a váderedményesség lesz mutatója az ügyészség munkájának, hanem a megszüntetett vagy elutasított ügyekkel kapcsolatos bírósági döntések százalékos aránya is.

Apáti Istvánt (Mi Hazánk) arra hívta fel, hogy a 99 százalékos váderedményességet érintő kritikákat a bíróságokhoz intézze, amelyek ilyen arányban értenek egyet a vádhatósággal. Emlékeztetett azonban arra is, hogy csak azok az ügyek kerülhetnek a bíróság elé, ahol az ügyésznek meggyőződése, hogy bűncselekmény történt. A kábítószerrel kapcsolatos bűnözésben a statisztikai adatok nem mutatnak szignifikáns eltéréseket az elmúlt években – jelezte, kiemelve: a felderítési eredményesség és a váderedményesség nem azonosak. A Mi Hazánk-frakciót ért fenyegetésről szólva ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek az elkövető megtalálásáért.

A pedofília elleni fellépés fontosságát szintén elismerte, megjegyezte azonban, hogy a büntetési tételeket a jogalkotó szabja meg; Till Tamás ügyével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a bűncselekmény büntethetősége nem évült el.

Vadai Ágnesnek (DK) köszönetet mondott megkereséseiért, hangsúlyozva, azokra mindig azokat a válaszokat adja, amelyeket a jogszabályok szerint adnia kell. Hozzátette, magánvéleményt a legfőbb ügyész a képviselői kérés ellenére sem fűzhet konkrét ügyekhez, visszautasította továbbá, hogy a képviselő megkülönböztet tisztességes és tisztességtelen ügyészeket. Zárásként Polt Péter ígéretet tett az Apáti István által felhozott ügyek kivizsgálására.

Lezárta az ügyészség 2022-es és 2023-as tevékenységéről szóló beszámolók tárgyalását szerdán az Országgyűlés, ezzel az ülésnap is véget ért.

Igazságügyi bizottság: az ellenzékiek politikai támadást indítottak a legfőbb ügyész ellen  Vejkey Imre, a beszámolók elfogadását javasló igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke szerint a vitában az ellenzéki képviselők politikai támadást indítottak a független magyar ügyészséggel szemben. Az ellenzéki politikusok felelősségre vonták a legfőbb ügyészt: hogy merte elutasítani a feljelentésüket – mondta. Úgy folytatta, ez a demokrácia, a legfőbb ügyész és a kollégái a törvények, és nem a képviselők vágyálmai alapján járnak el.

Úgy összegzett, elképesztő, hogy az ellenzékiek akarják megmondani ma Magyarországon, ki a bűnöző.

A Mi Hazánk frakcióját ért fenyegetésről szólva visszautasította, hogy a Fidesz-KDNP érzéketlen lenne az ellenzéki frakciók bármely tagjának megfenyegetésével kapcsolatban. Az elnöklő Oláh Lajos az ülésnapot bezárta, az Országgyűlés pénteken 11 órakor folytatja munkáját.