A szolidaritási hozzájárulás körüli vita Budapest jövő évi költségvetésének közgyűlési tárgyalása előtt élesedett ki. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy lapinterjúban azzal érvelt a beterjesztett büdzsé-tervezet mellett, hogy „olyan költségvetést nyújtunk be, ami nem ismeri el az önkormányzatok túladóztatásának jelenlegi kormányzati gyakorlatát”. Elismerte ugyanakkor azt, hogy a kötelező feladatok ellátására az államtól kapnak 37-38 milliárdot, hozzátette azonban azt is, hogy a „412 milliárdos bevétellel szemben egy 424 milliárdos kiadási oldal áll akkor, ha nem tervezünk semmilyen új beruházást, béremelést”. Kiss szerint egyetlen megoldás van: az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással terveznek, hanem annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal.
Ismert: amikor még Tarlós István volt Budapest első embere, a főváros rendre befizette a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét.
Hazánk valamivel több, mint háromezer települése közül jelenleg a leggazdagabb 848 település segíti ezzel a támogatási formával a legszegényebb 1250 települést. A szolidaritási hozzájárulás az arra rászoruló önkormányzatok számláján jelenik meg.
Az ügyben korábban megszólalt az Alkotmánybíróság is. Kimondta: nem Alaptörvényellenes az a helyzet, hogy a Fővárosi Önkormányzat mint gazdag település, másoknál többet ad a közösbe.
Sára Botond, Budapest főispánja szerint Karácsony Gergely nem mond igazat és szándékosan félreértelmezi az Alkotmánybíróság döntését, ezzel pedig nem csak hogy félrevezeti a budapestieket, de a vidékieket is lenézi. Mint fogalmazott: a „szolidaritási hozzájárulás az a támogatás, amelyet a gazdagabb települések nyújtanak a szegényebb településeknek. A hozzájárulás mértéke nem „hasraütésszerű”, hanem törvényben rögzített. Egyedül Budapest, a leggazdagabb magyar település nem akarja befizetni”. Hozzátette: Karácsony Gergely a szegényebb településektől venné el a nekik járó pénzt.
A főispán szerint a főpolgármester arra hivatkozik, hogy Budapest csődközeli helyzetben van. Ezt a helyzetet azonban nem a kormány idézte elő, hanem Karácsony Gergely, a felelőtlen gazdálkodásával.
Sára Botond szerint „öt év alatt eltüntették a Tarlós István főpolgármester vezette főváros által összegyűjtött 200 milliárd forintos tartalékot”. Továbbá azt is felrótta a főispán, hogy Karácsony Gergely „óriási adósságspirálba juttatta a várost, amelyről kormányellenes hangulatkeltéssel próbálja elterelni a figyelmet. Minderre nem az a megoldás, hogy Karácsony Gergely jogszabályellenes költségvetést terjeszt be és akar elfogadtatni a Fővárosi Közgyűléssel, hanem a felelős gazdálkodás jelenti a kiutat”.
A Fővárosi Kormányhivatal első embere jelezte: nem fog közreműködni a szegényebb települések megkárosításában, és ha kell, megteszi a szükséges jogi lépéseket.
Másként látja mindezt Karácsony Gergely. Szerinte a „kormány hivatala meg akarja támadni Budapest költségvetését”.
Közösségi oldalán Budapest első embere azt írta: „a kormány akarja csődhelyzetbe kényszeríteni a várost – ezt, nem kevesebbet jelent a főispán bejelentése”. Hangoztatta: „a magyar kormány egy alkotmányellenes, törvénysértő és Budapest érdekeivel eminensen ellentétes túladóztatáshoz ragaszkodik. A kormány hivatala szembeszáll a Törvényszékkel, amely kimondta, hogy Budapest túladóztatása kifejezetten elkobzó jellegű. Ez a kormány ezek szerint Budapesttől lefoglalni akar. Ez a kormány ahhoz a sarchoz ragaszkodik, amelyről az Alkotmánybíróság kimondta, hogy »az Alaptörvényben rögzített önkormányzati pénzügyi autonómiával« ellentétes. A kormány hivatala tehát alkotmányellenes módon asszisztál Budapest kifosztásához”.
Karácsony Gergely mindehhez még azt is hozzátette: „elég volt abból, hogy Budapest kivéreztetésével akarják betömni az állam költségvetésén tátongó lyukakat”. Mindehhez pedig ragaszkodik, „ha kell a kormány, ha kell a főispán ellenében is”.
A főpolgármesteri hivatal sajtóosztályától a hirado.hu kérdésére kapott válaszban olvasható többek közt, hogy „mivel az állam nettó befizetővé tette Budapestet, a nettó befizetői helyzet viszont az alaptörvényben rögzített önkormányzati pénzügyi autonómiával ellentétes, ezért a kormány túladóztatása alkotmánysértő”.
A sajtóirodától kapott válaszban továbbá az is olvasható, hogy „Budapest csődjét a várost túladóztató kormány akarja kikényszeríteni, a városvezetés pedig ezzel szemben képviseli a budapestiek érdekeit.”
A hirado.hu megkereste a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióját vezető Szentkirályi Alexandrát is, aki lapunk kérdésére elmondta:
Karácsony Gergely benyújtotta Budapest csődköltségvetését.
Szerinte a főpolgármester bejelentése annyit tesz, hogy törvényes költségvetést „nem tudnak és nem is akarnak csinálni„. Hozzátette: Karácsony Gergely „nemrég esküt tett arra, hogy Magyarország jogszabályait betartja és betartatja. Öt év alatt a balliberális városvezetés a kétszázmilliárdos tartaléktól úgy jutott el a beismert csődig, hogy a kormány csak idén 1700 milliárd forintot költött Budapestre”.
Kiemelt kép: Karácsony Gergely fõpolgármester (b) és Kiss Ambrus (MTI/Bruzák Noémi)