Csepeti Ádám az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerkesztésében és gondozásában megjelent Magyarország 20 éve az Európai Unióban című kiadvány bemutatóján azt mondta: Magyarország az 1989-es rendszerváltozás óta törekedett arra, hogy a kommunista elnyomás és a tervutasításos gazdaságirányítás után ismét a Nyugathoz tartozhasson.

Ez 2004-ben be is következett a teljes jogú tagsággal, és ez a csatlakozás Magyarországnak kulcskérdés volt – emelte ki, hozzátéve, hogy a magyar vállalkozások számára az unió stabil piacot biztosított.

A helyettes államtitkár visszatekintésében megemlítette, hogy az uniós intézményi támogatások az elmúlt húsz évben megközelítették a 100 milliárd eurót, Magyarország befizetési kötelezettsége pedig 25 milliárd euró volt, így a nettó egyenleg megközelíti a 75 milliárd eurót – ismertette.

Csepeti Ádám kitért arra, hogy a Brüsszellel folytatott „olykor ádáz politikai és értékrendbeli viták margóján” nem szabad elfelejteni a közös piac által kínált egyedülálló kereskedelmi és befektetési lehetőséget, és a mezőgazdasági, kohéziós és közvetlen alapokból érkező források nagyban hozzájárultak Magyarország konvergenciájához és az életszínvonal emelkedéséhez.

Magyarország fejlettsége a vásárlóerő paritáson mért, egy főre jutó GDP alapján jelentősen javult az elmúlt 20 évben az EU átlagához viszonyítva. Míg 2004-ben ez az arány 63 százalék volt, 2023-ra 77 százalékra emelkedett – emelte ki, hozzátéve, ez a felzárkózási ütem a 11. volt ebben az időszakban, amivel Magyarország a középmezőnybe tartozik.

A kormány célja az, hogy Magyarország 2030-ra elérje a 80 százalékos relatív fejlettségi szintet – mondta a helyettes államtitkár.

Míg Magyarországon az árak az elmúlt 20 évben a duplájára emelkedtek, addig a bérek megháromszorozódtak, így tényleges pozitív jóléti változás történt a magyar társadalomban – hangsúlyozta.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarország a népességszám stabilitásának eszközét nem az unió által erőltetett migrációban keresi, hanem a megszülető gyermekek számának növelésében látja. Ehhez a kormány sokrétű támogatást biztosít évek óta, ennek hatására a 2011-es évben mért teljes termékenységi mutató 1,23-ról 2021-re 1,61-re nőtt – tette hozzá.

Csepeti Ádám kifejtette, hogy a polgári kormány munkaalapú társadalmat épített fel sikeresen az elmúlt 20 évben, a foglalkoztatási adatok különösen kedvezőek, 2004-ben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája csupán 56 százalék volt, 2023-ban ez az adat 75 százalékra emelkedett.

A helyettes államtitkár értékelése szerint összességében jól jártunk az uniós csatlakozással, amit meg kell becsülni, azonban nem lehet szó nélkül elmenni az EU globális térvesztése, politikai és gazdasági helyzetének gyengülő tendenciája mellett.

A közösség folyamatos kihívásokkal szembesül, és a kihívások definiálása, a megoldások keresése határozta meg a második magyar elnökség programpontjait. Ide sorolta a demográfiai problémák és a migrációs kihívások eltérő kezelését, amire a jövőben az uniónak kiemelt figyelmet kell fordítana.

Az unió gazdasági megerősítésének szándékát mutatja a Budapesten elfogadott európai versenyképességi fordulat szorgalmazása, eredménynek nevezte Románia és Bulgária schengeni övezethez csatlakozását, ami Magyarország számára külön nemzetstratégiai jelentőséggel bír az erdélyi magyarságra tekintettel.

Csepeti Ádám azt mondta, bizakodnak abban, hogy az unió is egyre inkább megérti, hogy a nemzeti szuverenitás nem áll ellentétben az európai integráció elmélyítésével és a stratégiai autonómia erősítésével. Úgy vélte: a destruktív, ideológiailag és politikailag motivált viták helyett a szakmai párbeszédre és a pragmatikus együttműködésre van szükség az Európai Unióban.

A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy mind az unió, mind Magyarország számára a megválasztott amerikai elnök személye új lehetőségeket fog hozni a politikai és gazdasági körülményekben.

Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja arról beszélt, hogy az Oeconomus számvetése segít az „erősen hevített politikai közbeszédben” visszatekinteni az ország húszéves uniós tagságára és foglalkozik a „merre továbbal” is.

Úgy fogalmazott, hogy „nem kérdés, hogy ez a természetes helyünk, az unión kívüli alternatíva senkinek nem ajánlott”.

Győri Enikő szerint Magyarország hasznára vált a csatlakozás, ugyanakkor a Brexit, a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború miatt az unió rosszabb állapotban van, mint a nagy gazdasági válság utáni kilábalás után.

Most Európában nincs béke, a migráció kezelésében nem sikeres az unió, komoly gazdasági versenyképességi problémákkal küzd. Ezekre a kihívásokra olyan válaszokat adott eddig az EU, ami nem volt megfelelő – mondta.

„A jó válaszokhoz” kurzusváltásra van szükség az unióban, a jelenlegi európai mainstream ragaszkodik a hatalmához, próbálná tovább folytatni az elmúlt öt év kudarcos politikáját, azonban a legitimitása most már sokkal kisebb – jegyezte meg.

Kiemelt kép: Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára (Fotó: MTI/Lakatos Péter)