Hozzátette: a honvédség már eddig is hatalmas lépéseket tett ennek a célnak az elérése érdekében.

A miniszter szerint „a veszélyek korát éljük”, és úgy értékelt, hogy a következő két hónap a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump beiktatásáig kiemelten veszélyes időszak lesz.

Csak a béketárgyalás és a tűzszünet jelenthet garanciát arra, hogy nem csúszik ki a folyamat a háborúpárti döntéshozók kezéből – jegyezte meg az orosz-ukrán háborúról.

A miniszter a Szíriában kialakult helyzettel kapcsolatban „elfogadhatatlan csúsztatásnak”, „rémhírterjesztésnek”, „felfoghatatlan amatőrizmusnak, veszélygenerálásnak” nevezte, hogy a számunkra veszélyes helyzetből a sajtó egy része és bizonyos politikusok „belpolitikai előnyt akarnak kovácsolni”.

Afrikával kapcsolatban a miniszter felhívta a figyelmet arra, Magyarország biztonsága nem a határainál kezdődik, hanem annál távolabb, ezért Magyarország elkötelezett, hogy a problémákat a keletkezésük helyszínén kezelje.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j2) beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ülésén az Országházban 2024. december 10-én. Mellette Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára (j3) és Barthel-Rúzsa Zsolt, a katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár (j1). (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Emiatt kiemelt figyelmet fordítanak a Száhel-övezetre, a világ egyik legszegényebb területére. Mint mondta, Magyarország komplex segítségnyújtásban gondolkodik, amelynek része a diplomácia, a fejlesztés, és ennek a komplex fejlesztésnek a védelmében a csádi haderő támogatása. Közölte: az előkészületek megtörténtek, a csádi parlament jóváhagyása után indulhat a misszió.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a feszültség oldásában sokat segítene ezen államok európai uniós csatlakozása, de az EU ebben előrébb helyezi például Ukrajnát.

A miniszter elmondta: a cél az, hogy magas műveleti értékkel bíró, nagy hadrafoghatóságú, digitalizált, nemzeti érzelmű haderőt biztosítsanak a magyar emberek védelmére, ennek érdekében számtalan intézkedést hoztak. Úgy vélte, „most jó lenni katonának”, a katonai pálya ismét visszakerült az emberek választási lehetőségei közé, a katonai életpálya biztosítására példátlan intézkedéseket hoztak és megemlítette a béremelést, illetve az 55 év felettiek kötelező átvételét a közigazgatásba.

A miniszter kiemelte, folyamatos a haditechnikai eszközök beszerzése a honvédségnél, és tart a beszerzett eszközök rendszerbe állítása. Szólt a toborzásról, és hangsúlyozta, a hét területvédelmi ezred feltöltésére indított Szeretem, megvédem! elnevezésű kampány váratlan sikerrel zárult, néhány hónap alatt 3500 magyar fiatallal kötöttek szerződést, a kiképzésük folyamatos. Megjegyezte: mióta Magyarország áttért az önkéntes haderőre, ilyen rövid idő alatt ilyen sokan még nem csatlakoztak a honvédséghez.

Szólt arról is, hogy a haderőfejlesztéssel, harceszköz-beszerzéssel együtt a védelmipar fejlesztése is kiemelt cél.

Felhívta a figyelmet arra, Magyarország szuverén, nemzeti érdeken nyugvó külpolitikát folytat, amit kiegészít a katonai diplomácia.

Hozzátette: jelenleg három kontinens nyolc országában mintegy ezer fővel vesznek részt a katonák megfigyelő, kiképző, békefenntartó misszióban.

Szólt arról is, hogy Magyarország már 2023-ban elérte a NATO által elvárt 2 százalékos védelmi kiadási szintet, azaz a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát teszik ki, és ezt idén és jövőre is biztosítani fogják.

A miniszter Kósa Lajos (Fidesz) elnök erre vonatkozó kérdésére megerősítette: Magyarország megbecsült és elismert tagja a NATO-nak, megbízható, kiszámítható, és kötelezettségeit méretarányán felül teljesíti.