LMP: hatalmas a bérprobléma a szociális ágazatban

A szociális szektor és a gyermekvédelem problémáiról beszélt napirend előtti felszólalásában Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője, az ágazat legfőbb problémájaként a súlyos bérválságot jelölve meg.

Az alacsony fizetések miatt szerinte mostanra ellehetetlenült az intézmények fenntartása, mivel nem lehet elegendő, speciális szaktudással rendelkező szakembert találni, a szférában beígért 9 százalékos emelés pedig a képviselő szerint az infláció mértékét sem éri el.

Akik a szektorban maradtak, a hivatástudatuk miatt maradtak, de hivatástudatért a boltban nem nagyon lehet venni semmit – jegyezte meg, azt hangsúlyozva, erre az ágazatra, nem felesleges kiadásokra kellene költségvetési forrásokat fordítani.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: 2010 óta nőtt a szociális ágazatban dolgozók megbecsültsége, miközben a legutóbbi választáson az LMP-vel együtt induló baloldali pártok kormányon csökkentették a szociális ágazatban dolgozók bérét.

A bankokat békén hagyták, de a szociális dolgozóktól elvettek egyhavi fizetést – mondta, majd ezzel azt állította szembe, hogy 2010 óta három és félszeresére emelték az ágazatban a béreket.

Az államtitkár hozzátette: senki nem mondja, hogy a szociális ágazatban ideális szinten vannak a bérek, „ennél magasabb összegre van szükség, és ezen is fogunk dolgozni”. Kitért arra is: az ellenzéki politikus által sürgetett kitagolást, azaz a nagy intézmények kisebb, emberibb, családiasabb létesítményekké alakítását néhány kivétellel megvalósították, noha ez volt „az uniós kötözködések egyik célpontja”.

Mi Hazánk: védjék meg a pedofil maffia áldozatait, büntessék meg az elkövetőket!

A „pedofil maffia” és a gyermekprostitúció áldozatainak védelmét, az ügyekben információt kiszivárogtatók megbüntetését sürgette felszólalásában Apáti István (MI Hazánk), azt hangsúlyozva, nem a rendőrség kollektív bűnösségét hirdetik, de „vannak ebben a testületben is férges részek”, amelyeket ki kellene hajítani.

Arról beszélt: miközben a nemrégiben leleplezett pedofil maffia ügyének szálai egyre magasabbra érnek, a rendőrség mind súlyosabb szakmai hibákat ejt, „minden létező eszközzel lassítani kívánják az eljárást”. Példaként hozta fel, hogy rendkívül érzékeny bűnügyi információk jutottak ki elkövetőkhöz.

Amikor a koronatanú védelmet kér, és a rendőrség mellébeszél, azt nehéz gondatlanságnak minősíteni – fogalmazott, azt kérdezve, mikor „csapnak szét” azok között, akik érzékeny információkat szivárogtatnak ki, illetve van-e az ügynek politikai szála.

Rétvári Bence válaszában fontos témának nevezte a gyermekek védelmét, akárcsak azt, hogy a rendőrségi nyomozás során felderítsék a tényállást, alapos gyanú esetén pedig a legrövidebb időn belül megtörténjen a gyanúsítás és a vádemelés.

Hozzátette: elnyújtja és nehezíti az eljárást a sértettek és tanúk nagy száma, akárcsak az, hogy a vallomások közötti ellentmondások tisztázása hosszabbítja a nyomozást.

Az államtitkár felidézte: a 2010-es kormányváltáskor 81, most 700 ember ül pedofil cselekmény miatt börtönben, mint mondta, 2010 előtt a sértetteknek, azóta az áldozatoknak jogai állnak a középpontban.

A gyermekek védtelenségét kiemelve Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy különösen azok kiszolgáltatottak, akikről nem gondoskodnak, vagy akiket nem védenek meg a szüleik.

Ezért ezek különösen szigorúan tényállási elemek és minősített esetek a Büntető törvénykönyvben – említette meg az államtitkár, aki szigorú elbánást ígérve azt hangsúlyozta, ismertsége, vagyona vagy ismeretségi köre nem jelenthet senkinek mentséget ilyen vagy más ügyekben.

Jobbik: a gépjárműsportban is vonatkozzanak külön szabályok az amatőr és a profi rendezvényekre

Bencze János (Jobbik) a gépjárműsport szabályozássáról szólva kifogásolta, hogy az ágazatban nincs különválasztva a hobbi, az amatőr és a profi sport, és az amatőr sportrendezvényekre a profikkal azonos biztosítási és egyéb kötelezettséget rónak. E plusz költségek miatt számos jótékonysági autós rendezvényt nem tudnak megszervezni.

Kifogásolta, hogy az erről szóló szóló 121/2024-es „gazdátlan kormányrendeletről” végtelen levelezésbe keveredett a minisztériumokkal, amikor szerettek volna eljutni ahhoz, akivel érdemben lehet beszélni a rendeletről, és akihez el lehet juttatni a szakági embereknek, autó és motorversenyzők, rendezvényszervezők kéréseit, kérdéseit.

Azt kérte, hogy a szabályozásban, biztosítási kötelezettségekben – ugyanúgy ahogy a fociban – tegyenek különbséget a profi, nagy sportrendezvények és mondjuk egy falusi rendezvény között.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában elgondolkodtatónak nevezte a képviselő felszólalását, jelezve ugyanakkor, hogy a sportrendezvénynek megrendezéseinek körülményeit szabályoznia kell az államnak, hogy garantálja a nézők és a sportolók biztonságát.

Az államtitkár megígérte, hogy amennyiben írásban eljuttatják nekik a kérdéseiket szívesen mediál, megkeresve a téma kormányzati felelősét.

MSZP: A valódi béke költségvetése a társadalmi igazságosságon alapul

Komjáthi Imre (MSZP) a jövő évi, a kormánypártok által a béke költségvetésének nevezett javaslatot kritizálta, jelezve, hogy a legfontosabb béke a társadalmi béke, ami nincsen társadalmi igazságosság nélkül. A béke költségvetése az MSZP számára azt jelentené, hogy kevesebb a szegény, hogy senki nem lesz szegény azért, mert beteg, és senki nem lesz beteg azért, mert szegény.

A béke költségvetése azt jelenté, hogy nem él a nyugdíjasok 40 százaléka létminimum alatt és hogy a kormány többet költ a gyermekszegénység megállítására – sorolta.

Megítélése szerint a kormány „csapágyasra adóztatja” a kis- és közepes vállalkozásokat, miközben arról beszélnek, hogy támogatják őket. Azt is mondta, a kormány állítása szerint azért „tömi ki adófizetői forintokkal” a multinacionális cégeket, mert különben összecsomagolnak és elmennek az országból. Ehhez képest magyarok százezrei hagyják el az országot.

Azt javasolta, hogy az utolsó fillérig fizessék vissza azok a cégek az elmúlt öt évben munkahelyteremtésre kapott támogatást, amelyek most az utcára teszik az embereket. Javasolta továbbá, hogy a „pofátlanul magas vezetői bónuszokat” ne lehessen leírni költségként.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: nem lehet „korszerű európai gazdaságot csinálni úgy, hogy nincs nagyüzem, hogy nincs tőke”. Nem lehet úgy tőkét vonzani egy országba, hogy „közben nem szeretem a tőkét és a tőkést”.

Hozzátette: meggyőződése, hogy a 2010 óta hozott kormányzati intézkedések megfelelő védelmet biztosítanak a dolgozónak.

DK: A pedofil papok sem állhatnak a törvény fölött

Vadai Ágnes (DK) nehezményezte, hogy a kormánypárti képviselők nem támogatták a DK azon javaslatát, hogy hozzanak létre egy civilekből és egyházi személyekből álló vizsgálóbizottságot, melynek feladata a magyar katolikus egyházon belüli pedofil esetek feltárása és a bűnösök megnevezése, ahogy azt a javaslatot sem, hogy az egyházaknak is legyen feljelentési kötelezettségük pedofil bűncselekmények esetén.

Miért nem akarják arra kötelezni a magyar katolikus egyházat is, hogy tegyenek feljelentést a pedofil papok után? Ha egy pedofil pap elkövet egy ilyen bűncselekményt, akkor elég büntetés az, ha áthelyezik egy másik egyházmegyébe? – tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: a jobboldal szemlélete vezetett oda, hogy a magyar katolikus egyház vezetői hallgatnak és eltagadják a pedofil ügyeket.

Senki, önök sem állhatnak a törvény felett, a katolikus egyház sem, a pedofil papok sem – emelte ki, hozzátéve: választani kellett a magyar gyerekek és a pedofilok között, és a kormánypárti képviselők nem a gyerekeket választották.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában jelezte: az ötvenes éveket idéző gyűlölet vezette a felszólalót az egyházakkal és a hívőkkel szemben. Leszögezte: támogatnak minden olyan javaslatot, amely zéró toleranciát jelent a pedofíliával szemben, egyben felszólította Vadai Ágnest, hogy ne vádaskodjon, hanem tegyen feljelentést, ha konkrétan tud valamit.

Felidézte azt is, hogy a DK 2012-től 2024-ig tizenegy, gyermekek védelme érdekében beadott törvényjavaslatot sem támogatott. KDNP: sikeres volt a magyar EU-elnökség Juhász Hajnalka (KDNP) emlékeztetett, Magyarország második alkalommal tölti be az EU soros elnökségét, ezzel „kinyitotta az ablakot a változás szelének”.

Végre van egy olyan tagállam, ami nem valami ellen, hanem valamiért: a közös Európai Unióért, a közös versenyképesség megerősítéséért dolgozik, és meg tudta fogalmazni azokat a pontokat, amelyek az unió jövője szempontjából meghatározók.

Ez a versenyképességi megállapodás, a védelempolitika, a kohézió, a demográfiai kihívások, az illegális migráció elleni küzdelem, a gazdaságalapú agrárpolitika – jelezte.

Kiemelte a nyugat-balkáni bővítés fontosságát, melynek a magyar kormány az egyik kezdeményezője volt, most pedig Albániával nyílik meg a csatlakozási tárgyalások lezárásának lehetősége.

Óriási elnökségi eredményként értékelte azt is, hogy rövidesen megszűnhet a belső határellenőrzés Bulgária és Románia irányában, a legfontosabb feladatként azt megjelölve, hogy a versenyképesség területén újra visszategyék az Európai Uniót a térképre.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára emlékeztetett arra, hogy Magyarország rendkívüli kihívások közepette vette át az EU Tanácsának kormányrúdját. A magyar elnökség hét prioritást határozott meg, ezek közül a legfontosabb a versenyképesség helyreállítása és a bővítési folyamat folytatása.

Fél év alatt mintegy 250 elnökségi rendezvényt bonyolítottak le, november 7-8-án például Budapesten rendezték meg az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, illetve az informális uniós csúcsot.

Ekkor sikerült elfogadni a budapesti nyilatkozatot, amely kijelöli az irányt Európa versenyképessége helyreállításához. Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagsága elől is várhatóan minden akadály elhárult – jelezte.

Szólt azonban az aggasztó brüsszeli fejleményekről is: paktumot kötött ugyanis az Európai Néppárt és az európai baloldal, miközben a régi-új vezetéssel alakult meg az Európai Bizottság. Mindkét esemény világosan megmutatja, hogy Brüsszelben a változás helyett továbbra is a háborúpárti és migrációpárti politikát kívánják folytatni, és külön szomorú, hogy a hazai baloldal és a Tisza Párt is támogatja ezt a politikát – közölte.

Napirend előtt

Fidesz: Háború- és migrációpárti paktum született Brüsszelben

Menczer Tamás (Fidesz) arról szólt, hogy a múlt héten az Európai Parlamentben paktumot kötött az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok, a paktum részei Gyurcsány Ferenc pártja és a „diszkóliberális” Magyar Péter pártja is.

A paktum legfontosabb részei: a háborút folytatni akarják, a bevándorlókat be akarják hozni, új brüsszeli adókat akarnak bevezetni, és ha valaki mindezzel nem ért egyet, akkor jogállamisági eljárásokkal és a támogatások visszatartásával akarják zsarolni – közölte.

Felidézte, hogy a múlt héten az Európai Parlamentben elfogadtak egy szélsőségesen háborúpáti állásfoglalást is, amely szerint a háborút folytatni kell, Magyarországra nyomást kell helyezni békepárti álláspontja miatt, valamint az eddigi támogatásokon túl minden tagállam adja oda Ukrajnának katonai célra a GDP-jének a 0,25 százalékát. Ez Magyarország esetében 200 milliárd forintot jelentene.

Mindezt tették akkor, amikor egy harmadik világháború és egy atomháború veszélye nagyobb, mint valaha – figyelmeztetett, hozzátéve: a magyar emberek békét akarnak, és a kormány ennek akar érvényt szerezni. Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában gratulált az RMDSZ hétvégi választási eredményéhez, amellyel sikerült erős parlamenti képviseletet biztosítani.

A brüsszeli paktumot értékelve elmondta: az egykor szebb napokat látott Európai Néppárt Manfred Weber vezetésével elárulta eredeti értékeit. Az együttműködés deklarált célja a patrióta, nemzeti alapokon álló kormányok legyőzése. Az Egyesült Államokban éppen megbukott ugyan a baloldali globalista elit, Brüsszelben mégis igyekeznek továbbvinni azt a politikát, amellyel veszélybe sodorták Európát.

A most megkötött paktum beszél többek között Ukrajna feltétlen támogatásáról, az engedetlen tagállamok pénzügyi büntetéséről, a migrációs paktum végrehajtásáról, valamint új adókról, közös kölcsönfelvételről. A magyar kormány ellenáll ezeknek a rossz politikai törekvéseknek – jelezte.

Kérdések

DK: Tervezik-e a repülőtér és Kőbánya-Kispest összekötését?

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy a kormány javítani szeretné a budapesti repülőtér megközelíthetőségét, a közúti fejlesztésre konkrét tervek vannak, de a kötöttpályás, vasúti fejlesztésről nagyon keveset hallani.

Szerinte viszonylag egyszerűen be lehetne kötni a vasúti hálózatba a repülőteret, mert a 100-as vasútvonal két kilométerre található a 2-es termináltól. Viszonylag olcsón meg lehetne teremteni a kapcsolatot Kőbánya-Kispesttel. Tervezi ezt a kormányt? – kérdezte.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a kormány idén sikeresen lezárta a Liszt Ferenc-repülőtér megvásárlását. Kulcskérdésnek nevezte, hogy az utasokat hogyan szállítják el.
Versenyhátrányként beszélt arról, hogy a repülőtérre vezető kétszer egysávos út a megnövekedett forgalmat nem tudja elvezetni.

Hozzátette: az érintett útszakasz fejlesztésének tervezése ezért 2021 óta folyik. A vasúti közlekedésről azt mondta, a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálat alatt áll, az 2025-be készülhet el.

Jobbik: Megmentik a nagyatádi cérnagyárat?

Ander Balázs (Jobbik) arról érdeklődött, megmentik-e az 140 éves termelési kultúrával rendelkező nagyatádi cérnagyárat és a dolgozókat? Szerinte a gyár a végóráit éli, úgy hírlik a termelésnek annyi, legfeljebb valamilyen logisztikai tevékenység maradhat meg.

Ha volt pénz a kínai akkumulátorgyárak támogatására, vagy 650 milliárd Tiborcz irodáinak megvásárlására, akkor legyen a gyár megmentésére is – hangoztatta. Azt javasolta, ha nem megy máshogy ,vásárolja vissza a magyar állam és adja az önkormányzatnak.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormányhivatal friss adatai szerint 2024 őszén a cég 170 fős munkavállalói létszámról nyilatkozott, leépítési szándékot nem jelzett. Közölte, az elmúlt három hónapban a korábbi létszámból 33 fő kérte az álláskeresők nyilvántartásába történő felvételét.

Szólt arról is, nincs arról tudomásuk, hogy a cég az elmúlt időszakban olyan kezdeményezést tett volna, amely gazdasági nehézségeinek kivédésére irányul.

A Mi Hazánk jogszabály-módosítást kér a kistelepülések érdekében

Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályok szerint nem szükséges visszaváltóhely, REpont az ezer fő alatti településeken, azaz az ország 3155 településéből 1765-ön. A képviselő a szabályozás életszerűtlen részei és a kistelepülések ellehetetlenítése miatt kérte a jogszabály módosítását.

Véleménye szerint ez a gyakorlat félő, hogy további kisboltok megszűnéséhez vezet, hiszen ha a visszaváltásért el kell utazniuk a vásárlóknak egy másik településre, az magával hozza, hogy a vásárolni is ott fognak.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a képviselő türelmét kérve elmondta, az ezer fő feletti települések 93 százalékánál, ezek népességének 98 százalékánál van valamilyen visszaváltási mód.

Elmondta, az ezer fő alatti települések esetében, ahol a teljes magyar népesség nyolc százaléka él, hetven százalékuknál van közvetlen visszaváltási lehetőség. Hozzátette: valóban van még munka előttük, de kell még néhány hónap, amíg a rendszer teljesen feláll.

MSZP: Mit tesz a magyar kormány a nők elleni erőszak visszaszorításáért?

Gurmai Zita (MSZP) emlékeztetett arra, hogy november 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Mit tesz a magyar kormány a nők elleni erőszak visszaszorításáért? – tette fel a kérdést. Szerinte a jelenlegi büntetőjogi szabályozás nem elég, teljes körű és átfogó szabályozásra van szükség, mert a szexuális zaklatás rendszerszintű probléma.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, a kormány a nőket ért bármiféle zaklatást, erőszakot mélységesen elítél. Senkinek nem kell eltűrnie, hogy a munkahelyén zaklatás érje, továbbá a munkáltató felelősséggel tartozik a zaklatástól mentes munkahelyi környezet biztosításáért – mondta.

Elmondta, a 2023-as panasztörvény alapján minden 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak kötelező belső visszaélésbejelentési rendszert működtetnie, a zaklatást elszenvedőnek ide kell fordulnia.

LMP: Hol terveznek járatritkításokat?

Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint a múlt héten megint fekete hete volt a MÁV-nak, felsővezeték hibásodott meg, majd a Déli pályaudvart kellett lezárni. A vasút azért rossz, mert nem költenek rá, Lázár János első miniszteri intézkedéseivel szinte az összes fejlesztést leállította, a szakemberek nagy részét elbocsátotta – mondta. Hozzátette: az Országgyűlés előtt van egy törvényjavaslat, amely további vonalbezárásokat készít elő, azaz tovább folytatják a leépítést. Hol terveznek járatritkításokat? – kérdezte.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára azt tette szóvá, hogy az ellenzéki képviselők az elmúlt időszakban folyamatosan azon voltak, hogy a magyar közlekedésbe uniós forrásokat be lehessen vonni. Szerinte az Orbán-kormány alatt valósult meg a rendszerváltás utáni „közlekedésfejlesztésnej a dandárja”, közel 2000 milliárd forintot fordítottak erre.

Hozzátette, feladat van még bőven, hosszú évtizedek lemaradását kell ledolgozni. Az új törvényjavaslat arról szól, hogy elérhetővé kívánják tenni az embereknek a közlekedéshez való jogot – mondta.

Fidesz: Mit gondol a kormány egy romákat sértő kijelentésről?

Erős Gábor (Fidesz) arról kérdezte a Belügyminisztert, mit gondol a kormány arról, hogy cikkében az egyik baloldali médium aberráltnak nevezte a hazai roma közösséget és annak képviseletét, roma honfitársainkat méltóságukban sértve ezzel.

Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára sajnálatosnak nevezte, ami történt, kijelentve, „ez egy tipikus előítéleteket szülő megnyilvánulás volt”, amit, ha a jobboldalon történik, azonnal rasszistának nyilvánítanak.

Megemlítette: a nemzeti kormány ideje alatt közel kétszeresére nőtt a romák foglalkoztatottsága, kiépültek a hátrányos helyzetű emberek felemelkedését támogató intézmények, és miközben a korábbi, a baloldalhoz kötődő roma vezetők egyéni érdekeiket a közösségé elé helyezték, mostanra olyan képviselete lett a közösségnek, amelyik a partnerséget keresi.

A Demján Sándor programról kérdezett egy KDNP-s képviselő Móring József Attila (KDNP) a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) támogatását célzó új rendszer, a Demján Sándor program jelentőségéről kérdezte a nemzetgazdasági minisztert, a mintegy 900 ezer, a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv érdekeit hangsúlyozva.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a szektor a magyar gazdaság kiemelten fontos tartóoszlopa, amelynek szerepvállalása nélkül nem jöhetett volna létre 2010 óta egymilliónál több új munkahely.

Megjegyezte ezért is lett a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv önálló eleme a program, amelynek kiemelt jelentősége van a hazai kkv-k számára a maga százmilliárd forintos nagyságrendű támogatásaival, amelyek között egyaránt szerepel beruházásokat és versenyképességet, internetes jelenlétet támogató, valamint a Széchenyi Kártya programot az eddiginél is kedvezményesebbé tevő elem.

Hozzátette: a program része az adminisztrációcsökkentés és a mikrovállalkozások által használt áram árának csökkentése is.

Független: Mikor kapják meg a gazdák a megígért segítséget?

Varga Ferenc (független) az augusztusi csongrádi viharkárban érintett gazdálkodóknak ígért kormányzati támogatásról kérdezte az agrártárca vezetőjét.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: a kérdésben szereplő idén nyári káreset kapcsán arra kérték az érintetteket, hogy érdekképviseleteiken keresztül forduljanak a gazdatársadalomhoz.

Megemlítette: uniós vitáink vannak az agrárkockázatok kezeléséről, a kormányzat arra törekszik, hogy lehetőségeihez mérten segítsen, de kérdés az, hogy a gazdatársadalom mindent megtesz-e az ilyen esetek jelentette rizikó minimalizálása érdekében.

DK: Végképp el akarják törölni Budapestet?

Tényleg eldöntötték, hogy Budapestet végképp el kell törölni? – kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől Gy. Németh Erzsébet (DK). Azt tudakolta, mikor fizetik ki az Egészséges Budapest Programban szűrővizsgálatokra ígért 27 milliárd forintot, mikor törlik el a főváros 90 milliárdos „büntetőadóját”, mikor vesznek új HÉV-szerelvényeket és állnak el a kerületalapú választási térkép átszabásától.

Válaszában Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára – emlékeztetve „a múltat végképp eltörölni” szlogen évtizedes múltjára – kijelentette, „ha valakitől félteni kellene a fővárost, az, úgy néz ki, Önök”, hiszen az ellenzéki városvezetés öt és fél éve alatt rengeteg dolog tűnt el Budapestről.

Ezek között említette azt a 214 milliárd forintot, ami a főpolgármester-váltáskor még a főváros kasszájában volt, de az túlárazás, korrupció, „Gyurcsány-fiókák” támogatása miatt eltűnt.

Jobbik: December 24. lehet-e munkaszüneti nap?

Balassa Péter (Jobbik) arról a már hétszer benyújtott kezdeményezéséről kérdezte a nemzetgazdasági minisztert, amely szerint december 24. munkaszüneti nappá válna. Hiszen ennek a napnak „nem a munkáról, hanem az ünnepről kell szólnia” – fogalmazott.

Válaszában Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára megjegyezte: a kormány elkötelezett a keresztény értékek és a családbarát politika mellett, számos intézkedéssel támogatták a családokat és könnyítették meg „az ünnepek meghitt megélését”.

A kormány elkötelezett amellett, hogy megteremtse az egyensúlyt a munka és a családi élet között – fogalmazott, hozzátéve, a gazdasági eredmények fenntartása érdekében felelős, minden magyar ember érdekeit figyelembe vevő döntést kell hozni.

Mi Hazánk: Mikor engedélyezik az ökológiai halászatot?

Szabadi István (Mi Hazánk) azt kérdezte, hogy mikor engedélyezik az ökológiai halászatot a halászoknak. Felidézte: a kormány jóváhagyta a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát, amely szerint 2030-ig 24 milliárd forintot költenek a horgászturizmus fejlesztésére, amivel a Mi Hazánk egyetért.

Kifogásolják ugyanakkor, hogy a stratégia a horgászati célú halgazdálkodásra épül. 2016-ban a természetes vízi kereskedelmi célú halászat megszüntetésével a halászat, mint szakma megsemmisült, a halászok tudása és gyakorlata veszendőbe megy, pedig az inváziós halfajok halászatához szükség van rájuk.

2016 óta nagyságrendileg 200 tonna busát nem fogtak ki, ami mostanában óriási problémákat okoz, ugyanis minél több a busa, annál kevesebb a többi hal.

Mivel az ökológiai célú szelektív halászatot a horgászok nem látják el, a busainváziót csak a halászok tudják megállítani, akik ehhez több évtizedes tapasztalattal és a szükséges eszközparkkal rendelkeznek. Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte, mivel a kérdés konkrét vízterület megjelölése nélkül hangzott el, a válasz is csak általános szabályokat tartalmazhat.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény értelmében a hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető „jelentős ökológiai hatás” esetén kötelezheti az arra jogosultakat szelektív halászat elvégzésére. Jelentős ökológiai hatásnak kell tekinteni különösen a busafajok és a törpeharcsa fajok tömeges előfordulását minden 200 hektárnál nagyobb állóvízi vagy 20 kilométernél hosszabb folyóvízi vízterületen.

LMP: Hajlandó-e a kormány eltörölni az online parkolás kényelmi díját?

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt: a múlt héten a Fővárosi Közgyűlés megszavazta Vitézy Dávid előterjesztését, amely végképp leszámol a „parkolási maffiával”, a döntés értelmében ugyanis 2026-tól teljesen megszűnnek a parkolóórák Budapesten.

Azt mondta, a parkolóórák megszűnésével kezdődik a kormány felelőssége, ugyanis az állam 75 forintos, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által „cinikus módon kényelmi díjnak” nevezett büntetéssel sújt mindenkit, aki „korrupciótól mentes formában” fizeti meg a parkolást.

Azt kérdezte, hajlandó-e a kormány „legalább egy apró szerepet vállalni a parkolási maffia” felszámolásában és eltörölni a kényelmi díjat?
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reakciójában visszautasította a „tisztességesen működő” Nemzeti Mobilfizetési Zrt. említését a maffia kontextusában.

Azt is mondta: a legutóbbi fővárosi döntés 30 százalékkal megemelte a fővárosi parkolási díjakat, ráadásul úgy döntöttek róla, hogy a parkolóórákkal és az applikációs fizetéssel nem foglalkoztak. Hozzátette: az egész parkolási rendszer része a mobilfizetési koncessziónak, amelyet törvény szabályoz, a mostani budapesti döntés pont ezt a törvényi keretet nem veszi figyelembe.

Fidesz: Milyen beruházásösztönző tervei vannak a kormánynak?

Pogácsás Tibor (Fidesz) arról beszélt: Magyarország gazdasága dinamikusan fejlődik, és ez a fejlődés egyre több nemzetközi és hazai befektetőt vonz. Példaként említette a Ceva-Phylaxia Zrt. legújabb, monori beruházását. A vakcinagyártó egységben – melynek novemberben rakták le az alapkövét – évente több mint 8 milliárd adag vakcina gyártására lesz lehetőség. A mintegy 30 milliárd forintos beruházással egy modern, 7000 négyzetméteres vakcinagyártó üzem épül a városban, amelynek köszönhetően 120 munkahely jön létre.

Az új üzemben előállított vakcinák hozzájárulnak a hazai állatállomány egészségének megőrzéséhez – tette hozzá. Azt kérdezte, milyen további beruházásösztönző tervei vannak a kormánynak?

Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta: miközben a világ gazdasága „fekete éveiben jár”, „mi Magyarországon nemcsak hogy talpon tudtunk maradni, de beruházási rekordokat tudtunk megdönteni”. 2023-ban 13 milliárd euró értékben érkeztek Magyarországra beruházások, ezzel a 2022-es év beruházásait is sikerült megduplázni, és mintegy 20 ezer munkahelyet tudtak teremteni.

Nem véletlen tehát az sem, hogy a Ceva-Phylaxia Magyarországot választotta újabb beruházása helyszínéül – mondta, hozzátéve, hogy a gyárnak 47 országban van különböző egysége, és mintegy 7 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, vagyis körülbelül 150 munkavállaló jutna átlagosan egy országra, de Magyarországon ennek mintegy a tízszeresét foglalkoztatják már jelenleg is. A monori beruházás megvalósításával ez további 120 munkavállalóval fog nőni.

Fontosnak nevezte, hogy a kormány kiemelt figyelmet szeretne fordítani azokra a beruházásokra, amelyek megújuló energiatermeléssel, képzésekkel, kutatással, fejlesztéssel foglalkoznak vagy nélkülözhetetlenek a nulla nettó kibocsátásra való átálláshoz.

DK: Mikor tesz a kormány valamit azért, hogy a háziorvosi szolgálatok ne lehetetlenüljenek el?

Komáromi Zoltán (DK) megítélése szerint soha ilyen drámai helyzetben nem volt a magyar egészségügyi alapellátás: ezret közelíti a be nem töltött háziorvosi praxisok száma, a falusi körzetek negyede üresen áll, heti 2-3 napon 1-2 órára a szomszédos falu vagy város egy-egy helyettesítő orvosa látja el az ottaniakat, ami tűzoltásra sem elég.

Több, mint 1 millió 300 ezer ember él ilyen településeken, távol mentőállomástól, szakrendelőtől, kórháztól, sok helyen már fogorvos, védőnő sincs – mondta. 2006-ban 130 betöltetlen háziorvosi praxis volt, idén december 1-jén 928. 2006-ban a háziorvosok átlagos életkora 56 év volt, ma túllépett a 60 éven. Azt kérdezte: mikor tesz a kormány végre valamit azért, hogy a háziorvosi szolgálatok ne lehetetlenüljenek el.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a jelenlegi ellenzék válasza kormányon a vizitdíj volt az egészségügyi rendszer túlterheltségére. Úgy gondolták, a vizitdíj távol tartja a betegeket a kórháztól, a járóbeteg-rendelőtől is, és a háziorvosi rendelőtől is, megoldva a kapacitás problémákat.

„Mi ezt nem tartjuk elfogadhatónak, nemcsak a vizitdíjat töröltük el népszavazás segítségével, hanem a hálapénzt is kivezettük az egészségügyi rendszerből” – fogalmazott.

Kitért arra is, a háziorvosi ellátás biztosítására a kormány elindította a praxisvásárlási pályázatot, 2,6 milliárdból 509 praxist vásároltak meg, hogy ne kerüljön pénzbe a háziorvosoknak a hosszú ideje üres praxisokat megvenni. Továbbá 12 milliárd forintot fordítottak a háziorvosok letelepedési pályázatára, amivel 624 háziorvosi és fogorvosi praxist sikerült betölteni.

Jobbik: Csak az szavazhasson, aki elvégezte el a nyolc általánost

Brenner Koloman (Jobbik) pártja javaslatcsomagját mutatta be, amely a választási rendszert kívánja igazságosabbá és arányosabbá tenni, többek között a győzteskompenzáció eltörlésével.

A javaslat központi elemeként emelte ki, hogy csak az szavazhasson, aki elvégezte el a nyolc általánost és nem vonták meg tőle a gyermekfelügyeleti jogot. Utalt ugyanis a legutóbbi romániai választás tapasztalataira, ahol egy Tiktokon feltűnt magyarellenes politikus végzett az első helyen. Az internet alapú kommunikáció, a mesterséges intelligencia, a fake news korszakában nagyon fontos, hogy csak az szavazhasson, aki tudja, hogy miről szavaz – érvelt.

Megjegyezte, a csak nyolc osztályt végzettek több mint 40 százaléka funkcionális analfabéta a legutóbbi kompetenciamérések szerint. Az, aki még a nyolc általánost sem végezte el, milyen információk birtokában, milyen megfontolt politikai döntésre képes? – tette fel a kérdést,

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában emlékeztetett: az alaptörvény szerint Magyarországon általános választójog van, és ebből csak a bíróság zárhat ki valakit.

Ezen a szabályon azért nem érdemes változtatni, mert az szembemenne minden emberi jogi egyezménnyel. Hozzátette, az Európa Tanács fogyatékosügyi szervezetei éppen azért bírálják Magyarországot, mert itt a belátási képesség hiánya miatt valaki a választójogból kizárható. Szerintük még annak is választani kellene, akinek legalább korlátozottan a belátási képessége megvan, ehhez képest a Jobbik további embereket fosztana meg az általános választójogtól – közölte.

Mi Hazánk: Mikor lesz kártérítési alap az „oltáskárosultak” javára?

Apáti István (Mi Hazánk) arról érdeklődött, mikor hoznak létre kártérítési alapot „a Covid nevű világprojekt oltáskárosultjainak” javára. Felidézte, hogy „a Covid nevű világprojekt” 2020 és 2022 közötti időszakában a kormány kétféle módon kötelezték az embereket az oltások felvételére.

Az egészségügy, a honvédelem, a rendvédelem és a szociális szféra jelentős részében a dolgozókat direkt módon kötelezték, a többi magyar embert pedig a félretájékoztatás, a dezinformáció eszközeivel vezették meg, a kockázatokról mélyen hallgatva. Mivel jelentős egészségromlások következtek be, felmerül az állam felelőssége – vetette fel.

Szavai szerint tényként rögzíthető, hogy az oltások, főleg az mRNS-alapú oltások eredményeként számos betegség érintettjeinek száma szignifikánsan megemelkedett.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára felidézte a Mi Hazánk elnökének azt a kijelentését, miszerint természetes vegyületekkel meg lehet akadályozni a koronavírus-fertőzést. Azóta is várjuk, hogy milyen természetes vegyületeket javasolnak önök tudományos alapon alátámasztva – jelezte. A kormány a vakcinákban látja ennek lehetőségét, és ez a lehetőség bizonyított, hiszen sikerült legyőzni Magyarországon és világszerte is a koronavírus-járványt – mutatott rá.

Elmondása szerint a Mi Hazánk az oltásellenességből kovácsolt politikai tőkét, míg a kormány arra törekedett, hogy jusson mindenkinek elég ágy, gyógyszer, egészségügyi személyzet, így az elsők között sikerült elérni a 25 százalékos és 50 százalék feletti átoltottságot, és először vált elérhetővé Európában a harmadik oltás.

DK: Mit tesz a kormány a kivándorlás ellen?

Gréczy Zsolt (DK) elmondta, 700 ezer magyar vándorolt ki 2010 óta, ez több mint háromszor annyi, mint ahányan 1956-ban vándoroltak ki. Ennek súlyos következménye, hogy sok magyar nem itt fizet adót, nyugdíjjárulékot, és minden hatodik magyar gyermek külföldön születik – figyelmeztetett.

Hozzátette, emiatt van szakemberhiány, miközben a magyar fiatalok négyötöde nem Magyarországon akar élni. „Alacsony a fizetés, a világon a legmagasabb az áfa, nincs elég orvos, az oktatást megszállta a Fidesz, a lakásárak megfizethetetlenek, vagy ha valaki hitelt vesz fel, komoly kockázatot vállal” – sorolta, majd feltette a kérdést, mit kíván tenni a kormány, hogy a magyar fiatalok ne külföldön keressék a boldogulást.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában kiemelte: a magyar kivándorló fiatalok aránya 15 és 29 év között 1,35 százalék, míg Horvátországban 1,88, Olaszországban 4,88, Dániában 2,61 százalék.

A magyar kormány munkahelyeket teremt, támogatja az otthonteremtést, a közbiztonság jóval erősebb itt, mint Nyugat-Európában és Magyarország, továbbá harmincféle családtámogatási támogatás létezik – közölte.

Jobbik: Adják vissza a gépjárműadót az önkormányzatoknak

Dudás Róbert (Jobbik) azt kérte, hogy adják vissza az autósok által befizetett gépjárműadót az önkormányzatoknak, hogy ez a pénz helyben hasznosulhasson. A politikus úgy fogalmazott, hogy „sok vidéki kistelepülésen kátyú, kátyú hátán”. Ha az autókhoz hasonlóan az utakra is bevezetnék a műszaki vizsgát, akkor rendkívül sok vidéki út le lenne zárva – jelentette ki az ellenzéki képviselő.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kérte a képviselőt, vegye figyelembe, hogy az elmúlt tíz évben az önkormányzatok finanszírozási rendszere jelentősen átalakult. Emlékeztetett, hogy korábban az államnak egy 1400 milliárd forintos adósságállományt kellett átvállalnia.

Hozzátette, emellett áttértek a feladatfinanszírozásra, bevezették a szolidaritási hozzájárulási rendszert és a fejlesztések finanszírozásához az önkormányzatoknak nem kellett önerőt adniuk. Az önkormányzatoknak 2025-ben 4400 milliárd lesz a költségvetésük, amiből 1266,6 milliárd forintot biztosít az állam – mutatott rá.

DK: Az állami intézkedések pörgették fel a lakásárakat

Kálmán Olga (DK) azt mondta, hogy kormány politikája idézte elő a lakhatási válságot, az állami intézkedések pörgették fel a lakásárakat. Az ötszázalékos lakáshitel kamatplafonnal pedig az a baj, hogy Budapesten 63 lakás felel meg a feltételeknek, a vidéki városokban tíz-húsz – emelte ki.

Azt kérdezte, hogy a „saját építőipari beruházási cimboráik támogatáson túl, és a magyar emberek évtizedekre szóló eladósodásán kívül van más fantasztikus ötletük a saját maguk által okozott lakhatási válság megoldására”?

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv konkrét intézkedéseket tartalmaz a probléma megoldására. Kiemelte, hogy szigorították a rövid távú lakáskiadásokat.

A baloldali kormányok törölték el az adókedvezményeket, töröltek el egy jól működő otthonteremtési rendszert és tették tömegessé a devizahiteleket – mondta. A jelenlegi kormány mindent megtesz, hogy a napról-napra jobban fenyegető háborús veszély és inflációs nyomás ellenére segítse az embereket – tette hozzá.

MSZP: Miért tekintik a dombóváriakat másodrangú állampolgároknak?

Komjáthi Imre (MSZP) azt kérdezte a kormánytól, hogy miért tekintik a dombóváriakat másodrangú állampolgároknak? A politikus arról beszélt, hogy a településen félbehagyták az orvosi rendelő felújítását, az ellátás csak az épület egy részében működik. A helyi kórházban nincs urológia, megszűnt a szemészet és úgy tűnik, hogy a szülészet is meg fog szűnni – közölte, hozzátéve, a mentőállomás felújításának pedig nyoma sincs.

Rétvári Bence belügyi államtitkár azt felelte, hogy 2010 óta a dombóvári, bonyhádi, hőgyészi térség egészségügyi fejlesztéseire 5,7 milliárd forintot fordítottak, plusz egyéb előirányzatból még 106 milliót. A kórházi fejlesztések fő célja a betegbiztonság növelése, a higiéniai elvárásoknak való minél jobb megfelelés és az emberi hibák kiiktatása volt – mutatott rá. Történtek burkolatcserék, a műtőkben légtechnikai korszerűsítést hajtottak végre, nyolc szintet felújítottak, sor került gépészeti és elektromos felújításokra – említett több példát az államtitkár.

Jobbik: Hogy akarja megvédeni a kormány a forintot

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a gyenge forintárfolyam egyfajta különadóként működik és lényegében mindenkire „brutális” pluszterhek ró. Azt kérdezte, hogy mit kíván tenni a kormány, hogyan akarja megvédeni a nemzeti fizetőeszközt?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára nemzetközi okokat látott a forint gyengülése mögött. Megjegyezte, hogy 2022-ben az energiaárak, különösen a gázár mozgatta negatív irányba az árfolyamot.

Az államtitkár hangsúlyozta, ha a dollár erősödik és az euró gyengül, akkor az a forintra is hatással van. Az orosz-ukrán háború intenzitásnövekedésének lehetősége vagy a közel-keleti helyzet további eszkalációja világszerte bizonytalanságot okoz – hívta fel a figyelmet.

A magyar gazdaság és költségvetés azonban rendben van, elmondható, hogy ami a kormányra van bízva, azt a kormány jól elvégzi – jelentette ki. A magyar gazdaság fundamentumai erősek és azok is fognak maradni – szögezte le az államtitkár.

Mi Hazánk: Miért nem teljesülnek Lázár János ígéretei?

Novák Előd (Mi Hazánk) azt kérdezte, miért nem teljesülnek Lázár János építési és beruházási miniszter ígéretei. Elmondta, Lázár János műemlékvédelmet ígért a XII. kerületi Turul-szobornak, de azóta kiderült, csak ideiglenes védelemről van szó. Úgy fogalmazott, „ismerjük Lázár János hangemberkedéseit”.

Szerinte a miniszter több ígérete is elsikkadt, például a készpénzhasználat alkotmányos védelme, a sírhelymegváltási díj eltörlése, a halálbüntetés visszaállítása, az állambiztonsági múlt titkosításának megszüntetése.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára közölte, aki a minisztert ismeri, az tudja, Lázár János mindenben azon van, hogy Magyarország ügyei előre mozduljanak.

Szerinte a minisztériumhoz tartozó portfóliókban is számos előremutató változást indított el, példaként az állami beruházási törvényt, az építészeti törvényt, az ötpontos vasúti akciótervet említette. Közölte, az ügyek haladnak előre, a Turul-szobor ideiglenes védelem alatt áll, a készpénzhasználatról pedig egyeztetéseket tartottak.

LMP: Hogyan tudnak így felelősen kormányozni?

Kanász-Nagy Máté (LMP) elmondta, közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz és az Országos Kórházi Főigazgatósághoz a kórházban hagyott csecsemők ügyében.

Elmondta, a friss adatokra kérdezett rá, de azt a választ kapta mindkét helyről, nem rendelkeznek a kért adatokkal. Hogyan lehetséges az, hogy a kormány nem rendelkezik adatokkal a kórházban hagyott csecsemőkkel kapcsolatban? Hogyan tudnak így felelősen kormányozni? – sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, az Országgyűlés nyári döntése alapján a kórházban hagyott gyermek örökbe fogadhatóvá válik, ha a szülő hat hétig nem keresi.

Ismertette: a szeptember 30-i adatok alapján 31 kórházban indult el örökbefogadási eljárás, október 24-ig hét gyermek örökbefogadási eljárása zárult le, tíz gyermeké folyamatban volt. Jelezte, közel 2600 házaspár vár arra, hogy gyermeket fogadhasson örökbe.

Fidesz: Mit várhatnak a budapestiek a drogliberalizáció mellett kiálló főpolgármestertől?

Földesi Gyula (Fidesz) azt kérdezte, mit várhatnak a budapestiek a drogliberalizáció mellett kiálló főpolgármestertől. Azt mondta: Karácsony Gergely főpolgármestersége óta Budapest rendezetlen és kaotikus, mindennaposak a dugók, kátyúkkal tűzdeltek az utak, az aluljárók éjszakára deviáns emberek, bűnbandák bázisává váltak.

Közölte, a főváros a Soros-féle civil szervezetekkel karöltve drogstratégiát alkotott, amely nem a probléma megoldását, hanem annak kiterjedését hozná magával. A dokumentum a megelőzés és leszoktatás helyett a kábítószerhasználatra ösztönözne – vélekedett, rámutatva arra is, hogy a vitában a Tisza Párt képviselői hallgattak.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint minden jóérzésű ember számára megdöbbentő az, ami kiolvasható a drogstratégiából. Elmondta, szórakozóhelyeken lehetnek drogszobák, ahol mindenki nyugodtan belőheti magát; „drogpartiszervizek”, -bevizsgáló és -visszaadópontok létesülhetnek.

Olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek kényelmesebbé teszik Budapesten a drogfogyasztást – értékelt. Közölte, külön derültségre adott okot, amikor a Tisza Párt képviselői annyira nem tudták, mi az álláspontjuk, hogy majdnem tárgyalási szünetet kellett kérni, hogy elérhessék a pártelnöküket és „tőle tudják meg, mi a véleményük”.

Kitért arra, hogy a kormány 2010 után zéró toleranciát hirdetett a kábítószerekkel kapcsolatban, Európa legszigorúbb büntető törvénykönyvét fogadta el, amely szigorúan csap le a kábítószerbűnözésre is.

KDNP: Mire számíthatnak a budapestiek Karácsony Gergely és a Tisza Párt „ámokfutása” nyomán?

Hollik István (KDNP) arról beszélt: Karácsony Gergely főpolgármesterék a Tisza Párttal karöltve megszavazták az elmúlt időszak legdrasztikusabb „parkolási vámolását”, a főpolgármester és Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) előterjesztései nyomán, a Tisza Párttal együtt elfogadták a parkolási rendelet brutális módosítását.

A döntés értelmében az inflációt messze meghaladó mértékben, 30 százalékkal emelik a parkolási díjakat, és a zöld rendszámos autók is elveszítenek minden kedvezményt. Elmondta, a javaslatot a Fidesz-KDNP frakció nem támogatta, viszont a „Tisza Párt fővárosi bábjai”, akik szerinte azt sem tudják, hogy mi a saját álláspontjuk bizonyos kérdésekben, megszavazták azt.

Aki azt hitte, hogy van régi és új ellenzék, az most rádöbbenhetett, hogy ahol az ellenzék kormányoz, ott a közterhek növekedése várható. Semmi máshoz nem értenek, csak újabb és újabb sarcokat tudnak kivetni – mondta.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában úgy fogalmazott: a három parkolási zónából az A-ban az emelés 50 százalékos lesz.

Elképesztőnek nevezte, amit művelnek a tiszások, a DK-sok és a „Karácsony Gergely-féle csapat”, mert túl azon, hogy zsigerből gyűlölik az autósokat, tönkreteszik a kisboltosokat, a vállalkozókat, és családellenes is a díjemelés.

Hollik István viszonválaszában kiemelte: az világosan látszik, hogy a Tisza Párt pontosan azt a baloldali–liberális hagyományt folytatja, amit 2010 óta megszokhattunk. Azaz ha egy kis hatalmat kapnak, azonnal elfelejtik azokat a szavazókat, akiknek köszönhetik a közmegbízatásukat.

Így van ez Budapesten és Brüsszelben is, a Tisza Párt nem Magyarországot képviseli Brüsszelben, hanem Brüsszelt képviseli Magyarországon – mondta. Hozzáfűzte: azzal, hogy aláírtak Ursula von der Leyennek, aláírták a brüsszeli politikát, a rezsicsökkentés eltörlését, az illegális bevándorlás és a háború támogatását.

Soltész Miklós szerint a kormány megegyezett a fővárossal és az Európai Bizottsággal az öt HÉV-nyomvonal felújításáról, új szerelvények vásárlásáról, azonban a DK-s és a tiszás képviselők egyetértenek abban, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós pénzeket.

Felháborítónak nevezte azt, hogy ezeknek a pártoknak a tagjai egyik oldalon benn ülnek a Fővárosi Közgyűlésben, másik oldalról pedig megakadályozzák a város fejlődését. Csak a magyarok ellenében tudnak politizálni – vélekedett Soltész Miklós.

DK: Egyre kevesebben vállalnak gyermeket

Földi Judit (DK) arról beszélt: az elmúlt két évben majdnem minden hónapban kevesebb gyermek született, mint az előző évek azonos hónapjában. Hozzátette, 2024. október végéig 64 859 gyermek született, 6992-vel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Azt mondta: valamit nagyon elrontott a kormány, mert egyre kevesebben érzik úgy ma Magyarországon, hogy gyermeket mernek vállalni.

Arról is beszélt: a csok pluszt igénylők 58 százaléka csak egy gyermeket vállalt, csupán egy százalékuk vállal három gyermeket. A kormányzati otthonteremtési lehetőségek a magasabb jövedelműeket hozta még jobb helyzetbe – közölte.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: az elmúlt esztendőkben olyan veszélyekkel néztünk szembe, mint a koronavírus-járvány vagy az orosz-ukrán háború és az annak következtében kialakult energiaválság. A gyermekvállaláshoz pedig elsősorban békére és biztonságra van szükség – tette hozzá.

Emlékeztetett: a születések száma a legalacsonyabb 2010-ben volt, ami előtt a szocialista-szabad demokrata kormány eltörölte a családok adókedvezményét és a korábbi otthonteremtési rendszert.

Ezzel szemben 2010-ben családbarát fordulat történt, már több mint 30 intézkedést hoztak a családok érdekében. Ha az a rendszer maradt volna, mint 2010 előtt, akkor 178 ezer gyermekkel kevesebb született volna – mondta.

Fidesz: Brüsszel miért nem védi az agrárium érdekeit?

Pócs János (Fidesz) emlékeztetett: 2024 első felében nagy gazdatüntetés söpört végig Európán, mert Brüsszel elfordult a gazdáktól, olyan agrárpolitikát folytat, amely indokolatlanul szigorú, ellehetetleníti a termelést és nagy bürokratikus terheket ró a gazdákra. Most a területalapú támogatásokat is el akarják venni „a magyar hazaáruló ellenzékkel együtt”, de nem fogjuk hagyni – mondta.

Szerinte az Európai Bizottság elnökének megbízásából készült stratégiai dokumentummal átalakítanák a közös agrárpolitikát, a gazdáktól vonnák el az Ukrajnának szánt forrásokat.

Brüsszel megtalálta a szövetségesét Magyar Péter személyében, hogy megkárosítsák a magyar gazdákat, és elvegyék a nekik járó pénzeket – fogalmazott. Hozzáfűzte: a stratégiai dokumentumot a liberális Tisza Párt elnöke is támogatja, ebből is látható, hogy ő Brüsszel embere, és számukra semmi sem számít, csak az, hogy hatalomra kerüljenek.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint is aggodalomra adnak okot a magyar és európai gazdálkodóknak a tervek. Válaszában rámutatott: a tanulmányból az derül ki, hogy a változtatásokkal az európai és a magyar szántóföldi növénytermesztőktől elvett támogatásokkal finanszírozná az ukrán mezőgazdaság támogatását.

Magyarországon „szemrebbenés nélkül üt bele még egyet a magyar gabonatermesztőkbe a Brüsszelt feltétlen támogató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter azzal, hogy a támogatásokat elvenné” – mondta.

Pedig az uniós agrártámogatások nem ajándékot jelentenek a magyar gazdálkodóknak, hanem szigorú környezetvédelmi előírásokból, kötelezettségekből adódó többletköltségeik vagy bevételkiesésük pénzügyi koncepcióját jelentik – mutatott rá. Az agrárium vezetése nem enged a követeléseknek, és megtesz mindent annak érdekében, hogy a magyar gazdatársadalom megerősödjön – jelentette ki Farkas Sándor.

Viszonválaszában Pócs János úgy fogalmazott: látszik, hogy Brüsszel és a magyar baloldal szemlélete semmit nem változott, ők a gazdáknak mindössze a „csicska szerepet” szánják. Jelezte: a gazdák bármikor készen állnak bármilyen tüntetésre a brüsszeli bürokráciával szemben érdekeik védelmében.

Farkas Sándor felidézte: míg a magyar gazdaság teljesítménye 2004 és 2010 között 20 százalékkal csökkent, 2010 és 2023 között 32,5 százalékkal bővült. Az élelmiszeripar teljesítménye több mint 34,4 százalékkal volt több az utóbbi, mint az előbbi időszakban – tette hozzá.

Közölte: a kormány következetesen képviseli a magyar gazdákkal 2010-ben kötött szövetséget, és megvédik a magyar vidéket. Az EU irányítása alatt álló balkáni katonai békefenntartó műveletben (ALTHEA) való magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló és határozati javaslat

Államtitkár: A joggal lehetünk büszkék a magyar katonák felkészültségére

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt mondta: Magyarország biztonsága és védelempolitikája szempontjából stratégiai kérdés a Nyugat-Balkán békéjének megőrzése.

Hangsúlyozta: a régió hosszú távú stabilitását a nyugat-balkáni országok sikeres euroatlanti integrációja biztosíthatja, de ennek alapfeltétele a törékeny biztonsági helyzet megszilárdítása, amelyhez mind az ALTHEA, mind a NATO KFOR műveletek jelentős mértékben hozzájárulnak.

Jelezte: az ALTHEA egyik legnagyobb közreműködője Magyarország, amely 2024 januárjától egy éven át a misszió parancsnoki pozícióját is betölti. Hozzátette: a művelet vezetésére Sticz László vezérőrnagyot nevezték ki, aki kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkezik. Erre az eredményre joggal lehetünk büszkék, ez is jól mutatja a magyar katonák nemzetközi szintű tudását és felkészültségét – értékelt.

Hangsúlyozta: a pozíció betöltése lehetőséget biztosít arra is, hogy hazánk jelentős szerepet vállaljon az Európai Unió biztonság és védelempolitikai céljainak megvalósításában. Arra is felhívta a figyelmet: különös jelentősége van annak, hogy mindez egybeesik a soros magyar EU-elnökséggel is.

Fidesz: Köszönet a Nyugat-Balkánon szolgálatot teljesítő katonáknak

Simon Miklós, a Fidesz vezérszónoka köszönetet mondott a Nyugat-Balkánon szolgálatot teljesítő katonáknak, hangsúlyozva, hogy munkájuk hozzájárul Európa békéjéhez. A javaslat támogatását kérte a frakcióktól.

Jobbik: A magyar katonák ismét helytálltak a nemzetközi porondon

Sas Zoltán, a Jobbik vezérszónoka a balkáni katonai békefenntartó műveletben való magyar részvételt úgy értékelte: a magyar katonák a nemzetközi porondon ismét helytálltak. Megköszönte a magyar katonák szolgálatát, ugyanakkor arra figyelmeztetett: a Balkánon továbbra is veszélyes a helyzet, ezért rendkívül fontos feladat a politikai, vallási és etnikai feszültségek kezelése.

A beszámolót támogathatónak nevezte.

KDNP: Fontos, hogy a Nyugat-Balkánon béke legyen

Simicskó István, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a Nyugat-Balkán békéjének és biztonságának megőrzésében nagyon komoly szerepet vállal a Magyar Honvédség is. Büszkék vagyunk a katonáinkra, a KDNP is köszöni a helytállásukat – tette hozzá.

Jelezte: jó lenne, ha a balkáni térségben már múlt időben beszélhetnének a békefenntartásról, de sajnos ez még nincsen így. Hozzátette: bíznak abban is, hogy az új amerikai elnök az ígéretének megfelelően belátható időn belül elhozza a békét az oroszok és az ukránok között.

Mi Hazánk: Hiányos a beszámoló

Novák Előd (Mi Hazánk) szerint a beszámoló valójában csupán jogtechnikai beszámolónak tekinthető, a költségekkel még mindig nem számolt el a kormány, de a tartalmi beszámoló is erősen hiányos.

Nehezményezte azt is, hogy a korábbi alkotmányos szabályozással ellentétben már nem az Országgyűlés hatásköre az EU vagy NATO vezette katonai műveletekben való részvétel engedélyezése, sőt erről akár titkos határozatban is dönthet a kormány.

Úgy értékelt, hogy a daytoni megállapodás egy működésképtelen államot hozott létre, elismerte azonban, hogy a szerbek, a horvátok és a bosnyákok is kaptak némi autonómiát.

Hozzátette, az egykori Jugoszlávia nemzetei közül egyedül a magyarok nem élhettek önrendelkezési jogukkal, pedig sok magyar vett részt a balkáni háborúkban, de semmi előnyük nem származott ebből. A MIÉP is hiába vetette fel egykor, hogy a jugoszláviai magyarok szabadon dönthessenek hovatartozásukról – idézte fel.

A pénzügyi elszámolás hiányával kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy az afganisztáni magyar misszióval kapcsolatban sem lehet látni a költségeket. Az idegen érdekek kiszolgálása helyett inkább vonzóbb javadalmazást kellene biztosítani a magyar honvédeknek – javasolta. Felvetette: a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálhatná, mit keresnek Magyarországon amerikai katonák, képeznek-e itt ukrán katonákat.

Miért szerepel egy 2024. februári dátummal ellátott honvédségi beszámolóban múlt időben egy 2024. június 11-i alaptörvény-módosítás, miért nincsen határideje a magyar szerepvállalásnak, és Bosznia-Hercegovina saját hadserege mikor veszi át a jelenleg az unió által ellátott feladatokat? – kérdezte.

Képviselői hozzászólás

DK: A magyar katonák kiválóan végzik a dolgukat, a kormány destabilizáló erőket támogat

Vadai Ágnes (DK), köszönetet mondva a honvédség tagjai által idehaza és külföldön nyújtott teljesítményért, kijelentette, a magyar katonák kiválóan végzik a dolgukat. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a tárgyalt beszámoló arra nem tér ki, a magyar kormány „hogyan nehezítette meg” a nyugat-balkáni szolgálatot, diplomáciájával az ottani destabilizációs erőket támogatva.

Egy évekkel ezelőtt Koszovóban NATO-, köztük magyar katonák ellen történt incidens elkövetőinek elítélését hiányolva a DK-s politikus azt szorgalmazta, hogy ezeket az embereket tiltsák ki Magyarország területéről.

A magyar kormány nem védi meg külföldön a magyar katonákat – jelentette ki Vadai Ágnes, hozzátéve, idehaza sem segíti a honvédség tagjait a kormányzat, amely tavaly tapasztalt katonákat „rugdosott ki”.

Hozzátette: „taroltak” a hadseregben maradók között is, amikor felrúgva azt a sokéves konszenzust, hogy a katonák jogait és kötelességeit kétharmados törvénnyel szabják meg, egy rendelettel „elvették a katonák jogait”.

Zárszó: Minden magyar ember büszke katonáink tevékenységére

Az együttes általános vita lezárása után Vargha Tamás államtitkár előterjesztőként köszönetet mondott a magyar katonák tevékenységét elismerő szavakért, megjegyezve, minden magyar ember büszke az egyenruhások teljesítményére.

Novák Előd szavaira reagálva hangsúlyozta: a beszámoló minden szükséges kellékkel rendelkezik, a képviselő felvetései zárt ülésen tárgyalhatók, nyilvánosan nem, Vadai Ágnes felszólalása kapcsán pedig arról beszélt, hogy a képviselő számtalan valótlan vagy nem ehhez a témához tartozó dolgot állított.

Az államtitkár hangsúlyozta: míg 2010-ben 17 tartalékosa volt a honvédségnek, a jelentkezők száma háromezer fölé emelkedett az elmúlt néhány hónapban.

„A 2002 és 2010 közötti nyolc évben tették tönkre a Magyar Honvédséget, amikor önök voltak kormányon, és amikor ön volt államtitkár” – jelentette ki Vargha Tamás, aki szerint „vérlázító, amit csináltak” a 2010-et megelőző két kormányzati ciklusban.

A magyar katonákat ért koszovói incidensről szólva az államtitkár jelezte, a honvédelmi bizottság zárt ülésén teljes körű beszámoló hangzott el a történtekről. Annak a véleményének is hangot adott, hogy nem dolguk beleszólni, miként jár el egy másik független állam igazságszolgáltatása az elkövetőkkel szemben.

A Fidesz támogatja a beszámoló elfogadását

Nagy Csaba (Fidesz) a jelentésből kiemelte, hogy 2023. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa biztosítja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló független mechanizmus feladatainak teljesítését. Az alapvető jogok biztosának kiemelt feladata, hogy még hatékonyabban lássa el a fogyatékosággal élő személyek alapvető jogainak védelmét.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy megkezdete munkáját a Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület. Az úgynevezett panasztörvény teljes körűen biztosítja az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmét – hívta fel a figyelmet.

Emlékeztetett, hogy a biztos és munkatársai Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékben vizsgálták az iskolaőrség működését. Az iskolaőrség szinte minden intézményben javította a konfliktuskezelést, valamint csökkent a késések és az igazolatlan órák száma – tette hozzá.

A vezérszónok arról is beszélt, hogy az ombudsman számos nemzetközi konferencián és szakmai találkozón vett részt. A Fidesz támogatja a beszámolót és az annak elfogadásáról szóló határozati javaslatot.

Jobbik: A kormánynak foglalkoznia kell az iskolai lemorzsolódással

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka megköszönte az alapvető jogok biztosának és a helyettesének munkáját és beszámolóját. Felhívta a figyelmet a szociális szféra dolgozóinak alacsony béreire, hangsúlyozva, hogy a terület alulfinanszírozottsága és a szakemberhiány hozzájárul az ombudsmani jelentésekben feltárt problémákhoz.

Hozzátette: a béremelés az állam felelőssége, ugyanakkor a gyermekvédelmi ügyekben családi és egyéni felelősség is van. Figyelmeztetett: Nógrádban a korai iskolaelhagyók aránya 30 százalékos, de Somogy, Borsod, vagy éppen Baranya vármegyében is 20 százalék körül mozog, a cigány fiatalok körében pedig egészen „horrorisztikus” számokat láthatnak.

Ha ezen a mindenkori kormányzat nem tud változtatni, akkor az ország jövőjének befellegzett – hangsúlyozta. Hozzátette: „rohanunk a demográfiai szakadék felé”, így amikor 25-30 év múlva hét és fél millió lakója marad az országnak és abból egyharmad fog majd a cigánysághoz tartozni, de nem sikerül javítani az elszomorító iskolai statisztikákat, „akkor itt lesz a vég”.

Úgy vélte: még több tanodára, még több Biztos Kezdet Gyermekházra lenne szükség, hogy a legkorábbi időpontban, a családok bevonásával lehessen elkezdeni az érintett gyerekek fejlesztését.

KDNP: Az ombudsmani hivatal a veszélyhelyzeti időszakban is teljes körűen ellátja feladatát

Vejkey Imre, KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a korábbi évekhez képest nehezebb egy fókuszt kiemelni az ombudsman és a helyettese 2023-as tevékenységéből.

Felidézte: 2020-21-ben kiemelt figyelem jutott a járvány okozta egészségügyi helyzetre, 2022-ben pedig az orosz-ukrán háború elől a menekülők okozta súlyos humanitárius veszélyhelyzet volt fókuszban. Megköszönte az ombudsmannak és helyetteseinek, hogy a rendelkezésre álló eszközeikkel aktívan segítik a Magyarországra menekülő ukrán családokat és gyermekeket.

Hangsúlyozta: példátlan kihívások korszakát éljük, amelyben különös jelentősége van az ombudsmanok közötti nemzetközi együttműködésnek, az összetett emberi jogi kérdések összehangolt, többoldalú megközelítésének.

Megköszönte az ombudsmannak és helyetteseinek, hogy 2023-ban számos nemzetközi konferenciát tartottak, illetve vettek részt elősegítve az alapvető jogok védelmét, a jogtudatosság erősítését. Külön gratulált ahhoz, hogy az ombudsmani hivatal a veszélyhelyzeti időszakban is folyamatosan és teljes körűen látja el alkotmányos feladatát.

Mi Hazánk: Hiányérzetünk van a beszámolóval kapcsolatban

Apáti István (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: nem kíván senkit megsérteni vagy jószándékát kétségbe vonni, de pártjuknak hiányérzete van a beszámolóval kapcsolatban.

Szerinte az akkumulátorgyárak kérdésével nem kellő mértékben foglalkoztak, és a vendégmunkások is problémát jelentenek, akik először Magyarország foglalkoztatási, majd az etnikai térképét is átrajzolják. A vendégmunkások miatt sérülnek a magyar emberek munkavállaláshoz fűződő jogai – tette hozzá.

Az ellenzéki politikus a gyermekjogok kapcsán és a kilakoltatások ellen is felemelte szavát, valamint arról is beszélt, hogy ha az állam kötelezett bizonyos hivatásokat végzőket az oltások felvételére, a bekövetkezett egészségromlásért kártérítési felelősséggel kellene vállalnia. Apáti István vezérszónoki felszólalásában a rendeleti kormányzást az extrém hatalmi túlfutás esetének nevezte.

Nemzetiségi szószóló: Jól áttekinthető, informatív a beszámoló

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló közölte: a beszámoló a magyarországi nemzetiségek bizottsága állásfoglalása szerint egy jól áttekinthető, informatív dokumentum, amely átfogó képet nyújt a tavaly kifejtett széles spektrumú és hatékony tevékenységről. A tavalyi év a korábbi évekhez képest más hangsúlyok mentén telt, és nehezebb egy kiemelt fókuszt meghatározni 2023-ra – mondta.

Kiemelt jelentőséget kapott az Ukrajnából menekülő ukránok és romák helyzete, a nemzetiségi önkormányzatok véleményezési és egyetértési jogainak gyakorlása, a szegregációs tendenciák a közoktatási rendszerben, a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépések, a nemzetiségi muzeális intézmények működési körülményei, és a 2022-es népszámlálással kapcsolatos ügyek.

A szószóló köszönetét fejezte ki az Ukrajnából érkezett menekültek hatékony jogvédelme érdekében kifejtett tevékenységre, majd a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatásáról biztosította a javaslatot.

Jobbik: Az Arizona program megoldás lehet az oktatásban

Ander Balázs (Jobbik) az oktatásügyről beszélve úgy fogalmazott, hogy a szülők nem holmi eredendő rasszizmusból menekítik el a gyermekeiket azokból az iskolákból, ahol nem szeretnék hogy tanuljanak, hanem azért, mert féltik őket és azt szeretnék, hogy valós tudás birtokába kerüljenek.

Egyes helyeken azonban nem lehet érdemben tanítani, mert a „család láthatatlan szálakon rögzíti” a gyermekben a motiválatlanságot, a jövőképnélküliséget, a napokban való gondolkodást, az agressziót – jelentette ki.

Ha a családok felismerik, hogy az iskola érték és a tanulás a jövő egyetlenegy útja, akkor teljesen mindegy lesz a többséghez tartozó szülők számára, hogy a gyermekük mellett ülő gyermeknek milyen színű a bőre – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hisz abban, hogy az Arizona program megoldás lehet. Ennek három eleme, hogy a tanárnak joga van tanítani, a diáknak joga van tanulni és mindenkinek be kell tartania a többiek jogát. Hozzátette, hogy ha ez nem megy másként, akkor adott esetben szükség van az iskolaőri intézményre.

Arról is beszélt, hogy a magyar férfiak negyven százaléka nem éri meg a nyugdíjkort, ezért igazságos volna, ha negyven év munkaviszony után a férfiak nyugdíjba vonulhatnának.

Mi Hazánk: Van-e összefüggés a koronavírus-vakcinák és az egészségromlások között?

Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta, számukra rendkívül fontos a kárpátaljai magyar kisebbség. Kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarokat a legnagyobb veszteségeket elszenvedő alakulatokhoz sorozták be.

A koronavírus elleni vakcinákról beszélve kijelentette, annak a bizonyítása lesz a legnehezebb feladat, hogy tényleg van-e összefüggés a vakcinák hatóanyaga és súlyos egészségromlások kialakulása között. Magyarországon egyfajta rasszizmus biztosan létezik, ez pedig a választási rasszizmus – fogalmazott.

Ahogy „annakidején a gyarmatosítók a bennszülötteket üveggyöngyökért, fillérekért megvásárolták”, most természetbeni juttatásokért meg némi készpénzért „nem kizárólag, de jelentős mértékben, a sokszor aluliskolázott, könnyen megtéveszthető cigány emberek szavazatait megveszik választásokról-választásokra” – tette hozzá.

Az elnöklő Oláh Lajos a vitát lezárta.

Ombudsman

Kozma Ákos ombudsman zárszavában a felszólalásokra reagálva azt mondta: az elmúlt 5 évben – mióta betölti ezt a pozíciót – az Országgyűléssel való kapcsolattartásban arra törekedett a hivatal, hogy politikai kérdésekre szakmai válaszokat adjanak, jogi álláspontot pedig kizárólag alapos vizsgálatot követő nyilvános jelentésben fogalmazzanak meg.

Megköszönte a felszólalók felvetéseit, külön kiemelve a fideszes vezérszónok által említett fogyatékosságügyi független mechanizmust, aminek megalkotását büszkeségnek nevezte.

A jobbikos Ander Balázs hozzászólására reagálva jelezte, hogy az ombudsmani hivatalnak a gyermekvédelem és a szociális szféra különösen fontos, rendszeresen látogatnak gyermekvédelmi és a szociális intézményeket, és ombudsmani gyermekotthon-felújítási programot is létrehoztak.

Apáti István (Mi Hazánk) felszólalása kapcsán Kozma Ákos közölte: ombudsmani jogvédelemre a végrehajtási ügyekben is a jogszabály adta keretek között kerülhet sor.

Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottság elnöke a frakciókat arra kérte, hogy ne „politikai dolgokra” használják fel az ombudsmani jelentést.

Napirend után

Fazekas Sándor (Fidesz) napirend utáni felszólalásában Kováts Mihály karcagi származású huszárezredes születésének 300. évfordulójáról és életútjáról emlékezett meg.

Kara Ákos (Fidesz) a győri gazdasági térség szakképzési eredményeit és további céljait tekintette át.

Barkóczi Balázs (DK) az ellenzéki párt által vezetett XV. kerületben megvalósuló fejlesztésekről, tehetséggondozásról és közösségi kezdeményezésekről számolt be.

Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nem becsüli meg a szociális dolgozókat. Újbudán, megköszönve munkájukat decemberben nettó 100 ezer forint extra cafetériát biztosítanak az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott szociális dolgozóknak – emelte ki.

Földi Judit (DK) a székesfehérvári háziorvosi problémákról beszélt és bérlakás-építési program indítását sürgette.

Hegedűs Andrea (DK) arról beszélt, hogy Magyarország jelentősen lemaradt a közoktatás és köznevelés fejlesztésében; uniós összehasonlításban hátulról a harmadik-negyedik helyen áll. Jövőre a büdzsében elkülönített forrás csak kevéssel bővül és gond az elavult oktatási struktúra is.

Kállai Mária (Fidesz) Szolnok és térségének gazdasági fejlődéséről szólt.

Az elnöklő Oláh Lajos a napirend utáni felszólalásokat követően a parlament ülését bezárta.