Varga Mihály 1965. január 26-án született a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcagon. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, a belkereskedelmi kar áruforgalmi szakán 1989-ben kapott oklevelet. Ezután vállalatoknál közgazdasági munkakörökben dolgozott, 1995 és 1997 között a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola óraadója, címzetes főiskolai tanár volt.
1988 decemberében csatlakozott a Fideszhez, a párt Szolnok megyei csoportjának alapítója,
1993–95 között a megyei szervezet elnöke volt. 1992–1993-ban a Fidesz országos tanácsának elnöke volt, 1994–2003 között, majd 2005-2013 között a párt egyik alelnökeként tevékenykedett.
Varga Mihály és Deutsch Tamás, a Fidesz parlamenti képviselői az Országgyűlés plenáris ülésén 1994-ben (Fotó: MTI/Kovács Attila)1990 óta a Fidesz országgyűlési képviselője. 1998 és 2014 között Jász-Nagykun-Szolnok megye 8-as számú, 2014 és 2022 között Budapest 4-es számú választókerületének polgárait képviselte a parlamentben, 2022-ben a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot. Az Országgyűlésben számos bizottságban dolgozott, elnöke volt az 1995–97 között működő bankkonszolidációt vizsgáló testületnek, 2002–2006 között a költségvetési és pénzügyi bizottság, 2006–2010-ben a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság munkáját irányította. 1995–1998 között, majd 2002 és 2010 között a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyetteseként dolgozott.
Az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 2001-2002-ben pénzügyminiszter volt.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2000 decemberében adta át a kinevezési okmányt Varga Mihálynak és Mikola Istvánnak, akik a pénzügyi és az egészségügyi tárca új vezetői lettek 2001. január 1-től (Fotó: MTI/Kovács Tamás)A második Orbán-kormányban, 2010. május 29-től a Miniszterelnökséget vezette államtitkárként. 2012 június 2-től tárca nélküli miniszterként az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat irányította. 2013. március 7-től 2018. május 18-ig nemzetgazdasági miniszter volt.
2018. május 18-tól pénzügyminiszter, gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor negyedik és ötödik kormányában.
2016. július 20-tól 2023. december 7-ig a gazdasági kabinet vezetőjeként tevékenykedett, 2022. augusztus 25. és 2023. december 7. között a növekedési és versenyképességi Kabinet élén is állt. 2020. február 5-től a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja.
Varga Mihály pénzügyminiszter átadja a 2025-ös költségvetés tervezetét Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés KDNP-s alelnökének a Parlamentben 2024. november 11-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)1997-től a Magyar–Kazah Baráti Társaság alelnöke. 2000-től a Johannita Lovagrend tagja. 2001-től a karcagi református egyházközség presbitere, a Rákóczi Szövetség tagja. 2003-tól a Nagykun Polgári Egyesület elnöke. 2012-től a Joint Venture Szövetség, valamint a Magyar–Kazah Gazdasági Együtt működési Kormányközi Bizottság és a Magyar–Koreai Gazdasági Vegyes Bizottság társelnöke. 2013-tól a Szalay Annamária Média Alapítvány kuratórium elnöke. 2021-től a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját tölti be.
Orbán Viktor miniszterelnök 2024. november 29-én jelentett be, hogy Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli a Magyar Nemzeti Bank új elnökének.
„Jövőbeni munkámmal is Magyarország stabilitását és gyarapodását szolgálom. Megtisztelő, hogy 4800 napon át nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként szolgálhattam a hazámat” – írta közösségi oldalán, miután elfogadta a felkérést.