Kormány: a 2025-ös büdzsé az új gazdaságpolitika költségvetése

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte a 2025-ös büdzsét, amely a gazdaság újraindulását és a fenntartható növekedés előmozdítását célozza. A kihívásokkal terhelt elmúlt négy év után elérkezett az újrakezdés ideje – fogalmazott.

Kifejtette, a jövő évi költségvetés célja a gazdasági növekedés újraindítása mellett a vállalati szektor, a beruházások és az innováció támogatása, a foglalkoztatottság bővülésének ösztönzése. Kiemelte a családtámogatási rendszer fenntartását és a gyermeknevelés anyagi segítését, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzését és a 13. havi nyugdíj garantálását.

Hozzátette, kiemelt figyelmet fordítanak az egészségügy fejlesztésére és a rezsicsökkentés fenntartására, továbbá biztosítják az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat is.

Úgy összegzett, az intézkedések javítják a vállalkozói környezetet, ösztönözik a hazai és nemzetközi befektetéseket és erősítik a magyar gazdaság versenyképességét.

Az államtitkár szerint a magyar gazdaság fundamentumait, az elmúlt csaknem másfél évtized vívmányait sikerült megőrizniük, így a gazdaság az erős alapjainak köszönhetően a jövő évtől visszatérhet a fenntartható növekedési pályára.

Felidézte, hogy a magyar gazdaság 2014 és 2019 között évente átlagosan 4,2 százalékkal bővült, a foglalkoztatottság és a beruházások is látványosan nőttek, az államháztartás egyensúlyba került, az államadósság csökkent. Ezt a felfelé ívelő trendet törte meg a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború kirobbanása, az elhibázott szankciók hatásai, az egekbe szökő energiaárak és a gyorsuló infláció – magyarázta, megjegyezve, ez fogta vissza a növekedést 2023-ban.

Tállai András közölte, tavaly sikerült letörni az inflációt, majd újfent pozitív tartományba kerültek a reálbérek is. Idén azonban a külső piacok, különösen a német gazdaság gyengélkedése és a globális autópiaci kereslet beszűkülése az ipari termelés átmeneti mérséklődését okozta – vélekedett.

Elmondta, a beruházási aktivitás 2025-ben ismét erőre kaphat a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek hatására, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) biztosított támogatásokkal, valamint a megfizethető lakhatást elősegítő intézkedések eredményeként. Jövőre így 3,4 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető, az infláció pedig 3,2 százalékra csökkenhet, a GDP a következő években 3-6 százalékkal emelkedhet – rögzítette.

Ismertette a következő időszakban várható kormányzati intézkedéseket, egyebek mellett a családi adókedvezmények megduplázását, a munkáshitelprogramot, a fiataloknak szóló lakásprogramot, a vidéki otthonfelújítási programot, a 12 ezer férőhelyes budapesti diákváros kivitelezését, a Demján Sándor Programot.

Fidesz: új távlatokat nyit a Demján Sándor Program

Szatmáry Kristóf (Fidesz) a Demján Sándor-programról azt mondta, az új távlatokat nyit a hazai kis- és közepes vállalkozások előtt, amelyek a gazdaság gerincét jelentik. Fő célja – folytatta -, hogy a kkv-k átlagos méretét szeretnék megduplázni a következő 4-5 évben. A feladat olyan gazdasági és szabályozási környezetet teremteni, amely a kkv-k hatékonyságát, versenyképességét és nemzetközi jelenlétét fokozza – tette hozzá, fontos szempontnak nevezve, a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyek megtartása.

Közölte, a program keretében a kormány 2025-ben mintegy 500 milliárd forint összegben tőkefinanszírozást biztosít kedvezményes hitelprogramok és vissza nem térítendő támogatások formájában. A másik fontos pillérnek a beruházási kedvezményeket, támogatásokat nevezte. Elmondta, ennek a programnak a hatására arra számítanak, hogy a kkv-k exportarányát a jelenlegi 20 százalékról 2030-ra 30 százalékra növelik. Az adminisztrációs terhek csökkentése is része a programnak – mondta.

Összegzése szerint a jövő évi költségvetésben összesen 1400 milliárd forint lesz a különböző programrészekre, és azt várják, hogy a Demján Sándor Program közvetlenül is másfél százalékos GDP-növekedést eredményezhet 2025-ben.

DK: nem reális a költségvetésben jövőre tervezett 3,4 százalékos növekedési prognózis

Dávid Ferenc (DK) a kormány által 2025-re tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés realitását kérdőjelezte meg és illuzórikusnak nevezte a jövőre tervezett 3,7 százalékos deficitet is.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben sem teljesült a kormány növekedésre vonatkozó prognózisa. Megjegyezte: 2023-ban még az „előjelet sem sikerült eltalálni”, hiszen a tervezett 4,1 százalékos növekedés helyett 0,9 százalékos visszaesés lett. Arra figyelmeztetett: ha a GDP közel 40 százalékát kitevő ipari és építőipari termelés „stabilan zuhan”, és a beruházások is folyamatosan csökkennek, akkor nem lesz 3,4 százalékos növekedés jövőre, hiszen ezek a folyamatok január 1-jén nem változnak meg egyik pillanatról a másikra.

Pozitívnak nevezte a 3 éves bérmegállapodást, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a bérek és a nyugdíjak tartósan elváltak egymástól, komoly szociális válság fog kialakulni a nyugdíjasok kárára.

Azt javasolta: ha a kormány növelni akarja a belső fogyasztást, akkor adjon nyugdíjemelést, hiszen a 2,5 millió nyugdíjas ezt a pénzt nem fogja kihordani az országból, „nem utazik a Hawaii-szigetekre”, hanem „szépen beviszi a vegyesboltba”, amiből rögtön áfabevétel, jövedéki adóbevétel, iparűzésiadó bevétel lesz.

KDNP: cél, hogy a újra lendületbe hozzuk Magyarországot

Juhász Hajnalka (KDNP) az orosz-ukrán háborúra, a közel-keleti konfliktusra, a világgazdaság átalakulására, a Nyugat befolyásvesztésére, a magas energiaárakra és a globális felmelegedés környezeti hatásaira utalva arról beszélt: a kormánynak kihívásokkal teli időszakban kellett megalkotnia a 2025-ös költségvetést. Szerinte az új helyzetekre új megoldásokkal, új gazdaságpolitikai eszközökkel kell reagálni, annak érdekében, hogy a kitűzött gazdasági növekedés megvalósítható legyen.

Jelezte: Magyarország a gazdasági semlegesség politikáját követi, pragmatikus gondolkodással Kelettel és Nyugattal is gazdasági együttműködést alakít ki.

Hangsúlyozta: az új gazdaságpolitikai akcióterv szerves része a jövő évi költségvetésnek, aminek három fő pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás és a kis- és középvállalkozások támogatása.

„Célunk, hogy újra lendületbe hozzuk a magyar gazdaságot a társadalom és a gazdaság legszélesebb köreinek a bevonásával” – mondta a KDNP képviselője, aki szerint 2025-től újra növekedési pályára állítják az országot.

Juhász Hajnalka az amerikai elnökválasztás eredményére utalva hozzátette: reményeik szerint 2025 a béke éve lesz.

Ebben a szellemben tervezte a kormány a költségvetést, amelyben a honvédelmi költségek a GDP 2 százaléka fölött maradnak, továbbra is megóvják a rezsivédelmi intézkedéseket, kiterjesztik a családtámogatási intézkedéseket, ösztönzik a beruházásokat, erősítik a kkv-kat, csökkentik a lakhatási költségeket és kiszámítható, tartós béremelést biztosítanak.

Részletesen szólt a kormány családtámogatási intézkedéseiről, kiemelve a fiatalok lakáshoz jutásának támogatását és a kollégiumépítéséket is.

MSZP: ez a bukás költségvetése

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, nem igaz, hogy a jövő évi a béke költségvetése. Milyen békéről beszélnek? Ez Magyarország költségvetése és itt nincs társadalmi béke – jelentette ki.

Csökken a GDP, az ipari termelés, a fogyasztás, egyre kevesebb a beruházás, az elhibázott lakáspolitikai intézkedések miatt tombol a lakhatási válság, de a Fidesz számára nincsenek szociális problémák. Az infláció még mindig az egekben van, csökken a reáljövedelem, nő a munkanélküliség, brutálisak a szegénységi mutatók. Az Önök kormányzása alatt a jólét fogalma szinte elveszítette valódi jelentését – mondta.

Értékelése szerint ez a költségvetés a bukás költségvetése, mert szinte mindenki bukik rajta: a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a szegénységben élők egyaránt.

Kitért arra, hogy a GDP-arányos jóléti kiadások 2010-ben még 31,1 százalékot tettek ki, jövőre már csupán 24,6 százalékot.

Hiába írták bele a gyermekvállalás fontosságát, de számos területen csökkennek a családtámogatásra szánt előirányzatok. Kevesebb családi pótlékot, anyasági támogatást, gyest, gyetet, életkezdési támogatást terveznek kifizetni. Ez minden, csak nem családbarát intézkedés – összegzett az ellenzéki politikus.

Hiába büszkék az első házasok adókedvezményére, a KSH adatai szerint ismét csökkent a házasságkötések száma. A tervezett 3,5 milliárd forint 58 ezer pár számára elengedő, azaz további csökkenéssel számol a kormány – jegyezte meg.

A babakötvény összege 2008 óta ugyanannyi – jegyezte meg.

Kritizálta, hogy jövőre 16 százalékkal kevesebb jut bölcsődefejlesztésre, csökken az esélyteremtő, önkéntes és kríziskezelő programok támogatása.

Szóvá tette, hogy a nyugdíjak az alultervezett inflációt hellyel-közzel követve emelkednének csupán. Megjegyezte: a nyugdíjminimum összege 16 éve változatlan, a juttatások vásárlóértéke folyamatosan csökken, a nyugdíjak emelése messze elmarad a fizetések emelésétől. Nyugdíjprémiumot jövőre sem várhatnak az érintettek – jegyezte meg.

A lakhatási válságra sem tudnak megoldást találni, a kormány eddig csak azt érte el, hogy kevesebb pénzből kevesebb lakás épül, mint 2010 előtt. A rosszul célzott átalakításoknak az lett a vége, hogy a lakásárak kiemelkedő mértékben drágultak, uniós összevetésben is.

Az egészségügy területéről azt mondta, a kormány még arra sem kíván megfelelő forrást biztosítani, hogy legalább a jelenlegi színvonalon tudjon működni, az alulfinanszírozottság továbbra sem változik.

Fidesz: Magyarország teljesíti a honvédelem területén a NATO-kötelezettségeit

Kósa Lajos (Fidesz) a védelmi kiadásokról szólva kiemelte: a szomszédunkban, illetve a Közel-Keleten kitörő háborúk részben annak a következményei, hogy a nemzetközi békét biztosítani hivatott NATO nem költött annyit védelmi kiadásokra, ami kellő elrettentő erővel bírt volna.

Minden, amit ezzel kapcsolatban látnak – a kétségbeesett támogatási politika, a fegyverszállítások – eső után köpönyeg – értékelt.

Rámutatott: jóval korábban kell fegyverekre költeni ahhoz, hogy a békét meg tudják védeni, mert ha már kirobbant a háború, akkor már késő.

Magyarország hosszú ideig olyan magatartást tanúsított a honvédelem területén, ami meghökkentő és példátlan – mondta és felrótta a baloldali kormányoknak a honvédelem és a védelmi ipar drámai mértékű leépítését. A trianoni békediktátum ehhez képest fegyverkezési program volt – fogalmazott.

Ahhoz, hogy a NATO biztonságát maguk mögött tudjuk, a tagállamoknak is erőfeszítéseket kell tenni – húzta alá.

Kósa Lajos felidézte: a 2010-es közepén meghirdették a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amit azóta is következetesen végrehajtanak. Kitért az önkéntes katonák számának jelentős növelésére és arra, hogy minden haderőnemben folytatják a fejlesztéseket. A védelmi iparra fordított kiadások is jelentős mértékben nőnek – tette hozzá. Jelezte, a büdzsében a védelmi kiadásokra fordított összeg 1,7 milliárd forint, és ezzel a NATO-országok középmezőnyében vannak a GDP-arányos védelmi kiadásokat tekintve.

Ez a költségvetés a békét is szolgálja, a kormány gondoskodik Magyarország védelméről, eleget tesz a vállalt szövetségi politikának – hangsúlyozta.

Kiemelte, Magyarország a GDP 2,1 százalékával teljesíti a követelményeket, és az előírt NATO-kötelezettséget, ha nem is sokkal, de meghaladja. Magyarország, ha a számokat nézik, erős tagja a NATO-nak – rögzítette.

Úgy fogalmazott, mi a védelmi szövetségbe léptünk be, ami arra hivatott, hogy a tagjait védje és nem messzi országokban szálljon be háborús cselekményekbe.

Momentum: Magyarország az EU egyik legszegényebb országává vált

Lőcsei Lajos (Momentum) elmondta, a Fidesz 14 éves teljhatalmú kormányzása után Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országává vált, a kormány olyan kihívásokkal küzd, amelyeket saját maga okozott. „Nem kellett volna az elmúlt 14 évben a mérhetetlen mennyiségű európai uniós támogatást ellopni, az oligarchákat építeni és a saját családjukat erősíteni” – jegyezte meg.

Kiemelte: amikor a kormány költségvetést alkot, irányokat is szab, és ez a tervezet azt üzeni, hogy nem fontos számukra a magyarok egészsége, hogy elengedték a tudásalapú társadalmat. A költségvetés számai azt is üzenik, hogy a kormánynak nem fontos a magyarok biztonsága, a vidéken élők nyugalma sem – nehezményezte.

Hozzátette, hiába figyelmeztet jó ideje a dizájnerdrogok pusztítására és az ebből következő közbiztonsági problémákra.

A nyugdíjasokról szólva úgy fogalmazott, a kormány teljes mértékben elengedte a kezüket.

Kitért arra is, hogy lakóhelyén, Hevesben az utak állapota az elmúlt tíz évben sokat romlott, sok helyen a szennyvíz-elvezetés sem épült ki. A dizájnerdrogok teljes közösségeket sodornak a kilátástalanság felé, az általa javasolt herbálellenes központok mégsem jöttek létre. Az ehhez szükséges forrásokat a közmédia költségvetéséből vagy a „Tiborcz-Garancsiék felé irányított” 120 milliárd forintból teremtené elő – közölte.

Kormány: jelentősen nőnek az egészségügyi kiadások

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az ellenzéki hozzászólásokat a fantasy műfajába sorolta, amelynek a valósághoz nem sok köze van. Hangsúlyozta ugyanis: a valóságban nagyon jelentős mértékben, 330 milliárd forinttal nőnek az egészségügyi kiadások.

Emlékeztetett, 2010-ben „padlón volt” a magyar gazdaság, az akkori alacsony GDP-hez képest könnyű volt magas százalékokat produkálni a költségvetésben, ráadásul akkoriban a stratégiailag fontos vállalatokat nem visszavásárolták, hanem kiárusították.

Dolgoznak a kórházi adósságrendezési programon, ezen felül jelentős mértékben sikerül növelni a gyógyszerkiadások fedezetét. Készül a drogellenes stratégia is, amely három pilléren áll majd: kínálatszűkítés, keresletszűkítés és terápia; ellentétben a fővárosi drogstratégiával, amely egyedül az ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt – mondta el.

KDNP: a költségvetés bátor, de megalapozott

Aradszki András (KDNP) arról beszélt, hogy a 2025-ös büdzsé egy új gazdaságpolitika költségvetése; alapja a tartósan alacsony infláció, munkanélküliség és államháztartási hiány, ezen keresztül pedig az emberek jólétének biztosítása.

Hozzátette, reparálni kell azt az elhibázott gazdaságpolitikát is, amelyet az EU követett el az elhibázott szankciókkal és energiapolitikával. Ezért a 2025-ös költségvetésben gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra fog megfelelő forrást előállítani a magyar gazdaság.

A költségvetés helyesen emeli a gyermekvállalást ösztönző adókedvezményeket, folytatja az otthonteremtési és lakhatási programokat, bevezeti a diákhitel mellett a munkáshitelt is, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására a Demján Sándor programot. Mindez 2025-öt a magyar gazdaság megerősödésének évévé teszi – értékelt.

Elmondása szerint a tervezet kockázatait az EU-s források bizonytalan helyzete jelenti, ez azonban tisztán politikai zsarolás következménye, amelyben a magyar ellenzék is közreműködik.

Ez a költségvetés bátor, de megalapozott, ezért a KDNP támogatja – közölte.

Jobbik: fantáziavilágban él a kormány

Balassa Péter (Jobbik) szerint a magyar emberek a valóságban élnek, a kormányzat viszont egy fantáziavilágban.

A magyar emberek úgy érzik, hogy rosszul élnek – jelentette ki, hozzátéve, sokan azt gondolják, hogy az irány is rossz, amerre az ország halad, ezért egyre többen keresik külföldön a boldogulásukat. Szerinte a helyzetről mindent elmond, hogy a magyar órabér az ausztriai egyharmada.

Hangsúlyozta, nagy valószínűséggel se a külföldön új életet kezdő emberek, se ott született gyerekeik nem fognak már visszajönni Magyarországra. Egy költségvetés annyit ér, amennyit betartanak belőle – mondta Balassa Péter, megjegyezve, az embereket nem az elfogadott számok érdeklik, hanem az, hogy mennyi pénzt visznek haza.

A jobbikos képviselő jelezte: korábban is, idén is több javaslatot nyújtott be a büdzsé módosítására, ezek közül apróbb helyi fejlesztések mellett egy új nyugat-magyarországi légimentő-bázis létrehozását említette. Rámutatott: a családi pótlék megduplázása minimális elvárás lehetne. Nonszensz, hogy 2008 óta változatlan e juttatás szerinte megalázóan alacsony összege.

Fidesz: 350 milliárd forinttal rendelnek több forrást az egészségügyre

A jövő évi büdzsé által az egészségügyre fordítani kívánt pluszforrásokat sorolta Pesti Imre (Fidesz), aki azt hangsúlyozta: egy hiteles költségvetésnek a jövőről kell szólnia, összhangban kell állnia az alaptörvénnyel, a deklarált céloknak harmonizálniuk kell a hozzájuk rendelt forrásokkal.

Kiemelte: a tárgyalt számok alapján közel 350 milliárd forinttal rendelnek több forrást az egészégügyre az idei büdzsében szereplő összegnél, majd arra emlékeztetett, a 2010 előtti balliberális kormányzat az országgal együtt az egészségügyi rendszert is a tönk szélére sodorta.

Rombolni gyorsan lehet, azt helyreállítani sokszor évtizedeket igényel – jegyezte meg, kiemelve, az orosz-ukrán háború és az arra adott rossz szankciós válasz ellehetetlenítette Európát és Magyarországot, de a béke lehetővé teszi majd, hogy többet fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre, családtámogatásra és az egészségügyre.

Közölte: az egészségügyi célokra rendelt 3700 milliárd forint 2500 milliárddal több a 2010-es kormányváltás évében mutatott összegnél, és 14 év alatt arányaiban az egészségügyben volt a legnagyobb a béremelés.

A fejlesztéseket sorolva a képviselő fontos eredményként említette, hogy az Eurostat adatai alapján Magyarországon az egészségben leélt évek száma mára elérte az uniós átlagot.

Mi Hazánk: olyan, mintha hazardírozna a kormány

Dócs Dávid (Mi Hazánk) szerint a költségvetési törvény javaslata alapján úgy látszik, mintha hazardírozna a kormány.

Példaként hozta fel, hogy jövőre 3,2 százalékos inflációval tervez a kormány, majd arról beszélt, hogy a tavalyi költségvetést harminc alkalommal kellett módosítani, az idei büdzsén pedig már hatályba lépése előtt változtatni kellett.

Kifogásolta, hogy jó ideje változatlan a köztisztviselői illetményalap, a családi pótlék, a nyugdíjminimum, a gyes összege, megemlítve, hogy a jelentős mértékű családtámogatások dacára is mélyponton vannak a születésszámok.

Úgy vélte, hogy Magyarországon fojtogató a légkör, a fiataloknak „ebben az országban nem hagynak jövőt”, mert a kiváltságosok vagyonosodása mellett sokan csak Nyugaton tudják megalapozni a jövőjüket, különösen, hogy a bérek és árak miatt sokan esélytelenek idehaza saját ingatlanhoz jutni.

Szerinte a multik helyett a hazai kis- és közepes vállalkozásokra kellett volna ezermilliárdokat költeni támogatások képében, és akkor jól működne ez az ágazat, és azt is kifogásolta, hogy a Magyarországon az élelmiszerre költött pénz 90 százalékát nem idehaza termelt, hanem külföldről behozott cikkekre költik az emberek.

KDNP: a családok több pénzzel tudnak tervezni

Hollik István (KDNP) az előtte felszólalóra reagálva elmondta, 2019-ig – a Covid-járványig – számos családtámogatási és otthonteremtési formát vezettek be, eddig lényegében nem volt infláció. Az az állítás, hogy a családtámogatások áremelkedéssel járnak, nem felel meg a valóságnak – rögzítette. Cáfolta az elvándorlásról elhangzottakat is, kiemelve: ez akkor lenne igaz, ha nem térnének vissza a fiatalok, ugyanakkor évek óta többen jönne haza. Nem igaz az sem, hogy egyre kevesebben élnek mezőgazdaságból, a családi gazdaságok száma 22 ezerről 52 ezerre nőtt – közölte.

A költségvetés kiemelt tételét jelentik a családtámogatásra fordítható összegek, erre több mint 3750 milliárd forintot biztosítanak, ami 2800 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány utolsó költségvetésében szereplő tétel. 2010-hez képest négyszer többet fordítanak a magyar családok támogatására – közölte. Az adó- és járulékkedvezmény, az első házasoknak járó kedvezménnyel együtt meghaladja a 440 milliárd forintot. A 2011-2025 közötti időszakot áttekintve összesen 4400 milliárd forint marad a magyar családoknál – ismertette. 215 milliárd forintot biztosít a kormány a 25 év alattiak szja-mentességének biztosítására, a 30 év alatti, gyermeket vállaló nők adómentességének biztosítására pedig további 20 milliárd forintot. Kitért a lakhatást segítő támogatásokra, közte a munkáltató által adható 150 ezer forintos albérlettámogatásra.

A 2025-ös költségvetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a családok több pénzzel tudjanak tervezni, az intézkedésnek köszönhetően a magyar családoknál több forrás marad – összegzett, egyúttal az előző napi vitát is értékelve azt mondta: a baloldal valódi alternatívát nem tudott állítani a jövő évi költségvetés kapcsán.

Nemzetiségi képviselő

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő arról beszélt, hogy a 12 nemzeti kisebbségnek nyújtott támogatás jövőre több mint 2,3 milliárd forinttal nő, és eléri a 14 milliárd forintot.

Megköszönte a támogatás megemelését és egyúttal jelezte, hogy további többlettámogatási igénnyel nem kívánnak élni.

Jelezte ugyanakkor, hogy a sorok között átcsoportosítást kezdeményeznek a nemzetiségi szakmai támogatásnál szereplő forrásból az országos nemzetiségi önkormányzatok illetve a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok számára.

Fidesz: cél a megfizethető lakhatás

Erős Gábor (Fidesz) azt mondta, a 2025-ös költségvetés tartalmaz minden forrást a családok támogatásának növeléséhez, a vállalkozások megerősítéséhez, a rezsicsökkentés megvédéséhez, valamint a nyugdíjak értékének megőrzéséhez. Hozzátette: a gazdasági semlegesség alapjaira új gazdaságpolitikát építenek, amelynek célja egyebek mellett a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb körének támogatása.

Elmondta, az akciótervnek három pillére van: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, a hazai vállalkozások méretének növelése.

Célként jelölte meg az olcsó lakáshiteleket, a megfizethető négyzetméter- és albérletárak biztosítását, illetve annak ösztönzését, hogy Magyarországon évente 25 ezer új lakás épüljön.

Szólt arról is, hogy 2010 óta minden évben emelkedtek a családokra fordított források, ezek 2024-ben elérték a 3307 milliárd forintot, jövőre ez az összeg 3754 milliárd forint lesz.

DK: Budapest-ellenes a költségvetés

Oláh Lajos (DK) véleménye szerint a kormányzás sikertelenségét mutatja, hogy a nap folyamán az euró elérte a 415 forintot. Hozzátette, a születésszám csökken, és bár fontos, hogy sokat költenek a családokra, de azt is meg kellene érteni, nem elég a pénz, olyan országot kellene teremteni, ahol szívesen szülnek a nők – hangoztatta.

A 2025-ös büdzsét Budapest-ellenesnek, a kerületek ellen szólónak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy míg a koronavírus-járvány alatt a legtöbb országban forrásokat biztosítottak az önkormányzatoknak, a magyar kormány elvett tőlük. Kifogásolta a választási törvény tervezett, a választókerületeken változtató módosítását.

Szerinte a jövő évi költségvetésben folytatódik a főváros és a kerületek sarcolása. Jelezte, módosító indítványokat nyújtott be egyebek mellett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia segítségével hozzanak létre egy mesterséges intelligenciát kutató központot, mert ez a téma a következő időszakban jelentősen fogja érinteni a társadalmat, leginkább a hátrányos helyzetűeket.

KDNP: lendületet kaphat a haderőfejlesztési program

Simicskó István (KDNP) a költségvetés fontos elemének nevezte az emberek fogyasztásának ösztönzését, ezért szerinte az új gazdaságpolitika nagyon komoly célt fogalmaz meg; az egymillió forintos bruttó átlagkeresetet.

Szerinte hangsúlyt kell fektetni a külső és belső biztonság garantálására is. Értékelése szerint a költségvetés honvédelmi fejezete stabil és kiszámítható pályát vázol fel, a fejezet költségvetése közel 2000 milliárd forint, amelyben benne van a sportágazat 187 milliárd forintos támogatása is.

Ez jelentős összeg, amely komoly lehetőséget ad arra, hogy lendületet kapjon a haderőfejlesztési program – mutatott rá.

Hiányolta ugyanakkor, hogy nem látják a forrásokat új, a honvédelmi sportszövetség által működtetett sportközpontok létrehozásához.

Jobbik: a kormány vezesse be a Férfiak40 programot!

Ander Balázs (Jobbik) a forint árfolyamának romlására hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: hiába lesz egymillió forint az átlagbér, ha a közben kétezer forintot kérnek egy kiló kenyérért.

Azt sürgette, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munka után. Arra hivatkozott: európai összehasonlításban a magyarok többet és alacsonyabb bérekért dolgoznak, ráadásul a férfiak 40 százaléka meg sem éri a nyugdíjaskort.

Szót emelt a dél-dunántúli aprófalvas régió fejlesztéséért, hangsúlyozva, hogy a magyar falu program nem nyújt elegendő segítséget, ezért az ilyen célra adott forrásokat meg kellene duplázni.

Fidesz: az állatvédelmet is támogatja a jövő évi költségvetés

Ovádi Péter (Fidesz) – állatvédelemért felelős kormánybiztos – arról beszélt, hogy a 2025-ös költségvetés az állatvédelmet is támogatja. Az eddigi eredményeket felsorolva elmondta: idén 500 millió forintos pályázatot tudtak kiírni az állatvédelmi civil szervezetek számára, amelyből több mint 200 szervezet részesült. Az állatvédelmi témahét programjaiba 315 ezer gyereket vontak be az oktatási intézményeken keresztül, valamint elindították a felnőtteket edukáló gazdijogsi programot is. Jelezte: jövőre is folytatódik a kóbor állatok ivartanítása, amelyet a magyar falu programban biztosítottak forrásokat.

Arra is kitért: a jövő évi költségvetés lehetőséget ad arra is, hogy Veszprém és térsége újabb lépést tegyen előre. Felidézte: 2023-ban Veszprém Európa kulturális fővárosa volt, így számos fejlesztés valósult meg költségvetési forrásból.

A DK a büdzsé számait, az MSZP pedig az oktatásra, kultúrára szánt összegeket vitatta, a Pénzügyminisztérium államtitkára pedig az elért eredmények megőrzéséről beszélt a 2025-ös költségvetés általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben. A KDNP szerint a büdzsé az új gazdaságpolitika költségvetése.

DK: ez a költségvetés magyarellenes és családellenes

Gréczy Zsolt (DK) a forint árfolyamának romlására hivatkozva úgy értékelt: egyetlen szám sem igaz a költségvetésben, a makroszámokat a kormány évek óta „nem tudja eltalálni”.

Úgy értékelt: az Orbán-kormány magára hagyta Magyarországot, a 2025-ös költségvetés magyarellenes és családellenes, és a következő években tovább romlik az életszínvonal. A Gyurcsány-kormány idején jobb volt – állapította meg.

Hangsúlyozta: egyre több nyugdíjas él egyre rosszabbul, őket sújtotta leginkább az Európa-rekorder infláció.

Felhívta a figyelmet a rossz demográfiai mutatókra is, hangsúlyozva, hogy a KSH adatai szerint idén négyezerrel kevesebb gyermek született, mint tavaly. Megjegyezte: a Gyurcsány-kormány legrosszabb évében is több gyermek született, mint az Orbán-kormányok legjobb évében.

Értékelése szerint a kormány csak családbarátnak nevezi magát, de valójában nem nyújt segítséget a fiatalok életkezdéséhez, lakáshoz jutásához, ezért sokan úgy döntenek, hogy külföldödre költöznek.

KDNP: a 2025-ös büdzsé az új gazdaságpolitika költségvetése

Földi László (KDNP) hangsúlyozta, a 2025-ös büdzsé az új gazdaságpolitika költségvetése, a társadalom lehető legszélesebb körét kívánja bevonni a konjunktúra helyreállításába.

Kiemelte: a kormány 2025-ben csaknem 770 milliárd forintot fordít közel 500 folyamatban lévő beruházás befejezésére; ezek összköltsége meghaladja a 4200 milliárd forintot.

A tervezet a magyar családokra 3754 milliárd forintot biztosít, 447 milliárddal többet, mint idén. A családok adó- és járulékkedvezménye az első házasok kedvezményével együtt jövőre meghaladja a 440 milliárd forintot, megduplázzák a családi adókedvezmény összegét; a 25 év alattiak szja-mentességének biztosítására 215 milliárd forintot, a 30 év alatti, gyermekeket vállaló nők tehermentesítésére pedig további 20 milliárd forintot szánnak – sorolta.

Hozzátette, a négygyermekes anyák adókedvezményére 52,5 milliárd forintot különítenek el, a babaváró támogatás összege 250 milliárd lesz. A gyermekétkeztetésre fordítható összeg meghaladja a 140 milliárd forintot, az ingyenes tankönyvekre 19 milliárd, a Nők 40 programra 490 milliárd forint jut.

A 2025-ös költségvetés több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére, a hallgatók lakhatását kollégiumfejlesztési programmal támogatja, bevezetik a munkáshitelt, a megfizethető lakhatás érdekében pedig a csok plusz és a falusi csok mellett új lakásprogramot hirdetnek, vidéki otthonfelújítási programot indítanak, és megőrzik az ötszázalékos lakásáfát is – közölte.

Kormány: sikerült megőrizni az elmúlt évek eredményeit

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára arra a képviselői kritikára, miszerint nem reálisak a tervezet számai, úgy reagált: nem volt előre látható sem a világjárvány, sem az orosz-ukrán háború, sem a német gazdaság tartós gyengélkedése. Hangsúlyozta azonban, hogy a felboruló energiaárak, a növekvő európai infláció ellenére is sikerült megőrizni az elmúlt években elért eredményeket.

Az idei költségvetésről szólva rámutatott, azt szerdán az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökei is reálisnak nevezték.

A kritikákra válaszolva leszögezte, hogy a gyermekvállalási hajlandóság növekedett, de az adott évben született gyermekek száma függ az aktuális korosztály létszámától is; a térség más országainak fiataljai pedig nagyobb arányban vállalnak munkát külföldön, mint a magyarok.

Visszautasította a vidéki állapotokat ért bírálatokat, felhívva a figyelmet a Magyar Falu programra, a vidékfejlesztési programra, a vidéki otthonfelújítási programra és a falusi csokra is.

Emlékeztetett arra is, hogy 2004 és 2010 között a magyar gazdaság nem közeledett az EU-átlaghoz, azóta ellenben igen. 2010 óta csak egyetlen év volt, amikor csökkentek a reálkeresetek, jövőre pedig 5 százalékos bővüléssel számolnak – mondta.

MSZP: súlyos problémák az oktatás és a kultúra finanszírozása terén

Hiller István (MSZP) az oktatással és a kultúrával kapcsolatos kormányzati politika problémáit sorolva azt hangsúlyozta: szándék, politikai akarat is kirajzolódik a költségvetésből, hiszen ez mutatja meg, hogy milyen célokra mennyit szán a kabinet.

Fontos, racionális és tovább nem halogatható döntésnek nevezte a pedagógusok bérének emelését, arra emlékeztetve, hogy éveken át nem tették meg ezt, mert azt mondták, Brüsszel erre nem ad pénzt.

Magyarországon az helyes, ha az oktatásügynek egy egységes, a kultúrával közös minisztériuma van – vélekedett a képviselő, aki arra is kitért, az oktatás lényege, hogy „a jelenben a jövőről döntünk”, ehhez pedig jó modellezésre van szükség, és az oktatás helyzetének ezt kell tükröznie, ebben pedig szerinte súlyos problémák érzékelhetők.

Úgy vélekedett, a trendek arra mutatnak, hogy a kormányzat csökkenteni kívánja az oktatásban az állami szerepvállalást, mert a kormányzatnak „nem megy ez az oktatáspolitika”, nem tudnak másfél évtizede mit kezdeni vele, nincs koherens elképzelésük a terület kezeléséről.

Kifogásolta, hogy öt éven belül másodszor alakítják át az akadémiai kutatóhálózatot, és a folyamat végigvitelétől teszi függővé a kormányzat, hogy kap-e a mostaninál több pénzt a rendszer.

Komoly aggályainak adott hangot Hiller István a kultúra területének jövő évi finanszírozásával kapcsolatban is, és „szinte kritikusnak” nevezte a közművelődés helyzetét is.

A felszólaló államtitkár a kormányzat és az ellenzék között feszülő értékrendbeli feszültségről szólt, a DK szónoka pedig az elvándorlás problémájáról beszélt a 2025-ös költségvetés általános vitájában csütörtök délután a parlamentben. A Fidesz szerint továbbra is az a cél, hogy Magyarország sportnemzet és sportoló nemzet legyen, a Mi Hazánk viszont a demográfiai fordulatot hiányolta a büdzséből.

Államtitkár: alapvető az értékrend-különbség a kormányoldal és az ellenzék között

Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára reagálásában azt hangsúlyozta: értékrendbeli különbség feszül az ellenzék és a nemzeti kormány álláspontja között, mivel az ellenzék alapvetően a kiszolgáltatottság konzerválására alkalmas megoldási javaslatokat tesz szociális kérdésekben.

Megemlítette: a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák munkaerőpiacra segítése a jövő évi büdzsé egyik legfőbb célkitűzése, ehhez pedig elengedhetetlen a képzettségi szintet növelő kurzusok indítása.

Az államtitkár kiemelte, hogy az Aktívan a tudásért programra 10, a Nő az esély programra pedig 27 milliárd forintot szán a jövő évi költségvetés. Szólt arról is: a javaslat biztosítja a szükséges forrásokat a 2010-ben elindított folyamatokhoz.

Az oktatás és a kultúra finanszírozása kapcsán megfogalmazott bírálatra Sztojka Attila úgy reagált: a baloldal kormányzása alatt 381 településen vették el a helyben tanulás lehetőségét, 15 ezer tanárt bocsátottak el, egyhavi bért vontak el a pályán maradóktól, az iskolákat is fenntartó településeket 1300 milliárdos adósságba hajszolták, a tankönyvek pedig drágák voltak.

DK: a kormányzat bagatellizálja az elvándorlás problémáját

Varju László (DK) arról beszélt: a kormányzat bagatellizálni próbálja az elvándorlás problémáját, miközben egymillióan elmentek az élhetetlenné tett országból.

Szerinte a külföldre költözőknek elvették a kedvét attól, hogy idehaza keressék a boldogulásukat, holott ha a kormányzat megfelelően használná fel a rendelkezésre forrásokat, nem a hozzá közel állók kedvezményezésére, sokkal jobb lehetne Magyarországon a helyzet.

Egy bizalmat nélkülöző országban az emberek önöktől nem kapnak semmit – fogalmazott a DK képviselője.

Fidesz: továbbra is cél, hogy Magyarország sportnemzet és sportoló nemzet legyen

Szabó Tünde (Fidesz) a sport területéről szólva kiemelte: továbbra is az a cél, hogy Magyarország sportnemzet és sportoló nemzet legyen.

Jövőre is folytatódhat valamennyi korábban megkezdett program – mondta és kitért a nemzeti versenysport fejlesztését célzó programra, amelynek fő célja az olimpiai sportágak támogatása, a hazai és nemzetközi eredményesség érdekében.

Megvalósulhat az olimpiai keretet nagy többségében adó kiemelt budapesti és vidéki sportszervezetek támogatása és az edzői programok folytonossága is biztosított.

Kiemelte a Gerevich Aladár sportösztöndíj programot, és szólt az olimpia járadék valamint a nemzet sportolója címmel járó járadék folyósításáról.

Óriási eredménynek nevezte, hogy a nem olimpiai sportágak hosszú évek óta változatlan támogatását jelentősen növelni tudják.

Szabó Tünde a sportoló nemzet program keretében továbbra is fontos célként jelölte meg a sport népszerűsítését, a diák- és iskolai sport támogatását és szólt egy olyan alap létrehozásáról, amely a jelen és jövő nemzedékének megteremtheti a sport szeretetét és felkészíti a sportolói karrierre.

Kitért még többi között a 2027-es felnőtt tájékozódási futó világbajnokság szervezésének támogatására, a nemzetközi kajak-kenu szövetség budapesti székhelyének kialakítására, a nemzeti úszóprogram folytatását célzó források biztosítására.

Mi Hazánk: nyoma sincs a demográfiai fordulatnak

Dúró Dóra (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy semmiféle demográfiai fordulatnak nincs nyoma a jövő évi költségvetésben.

A családi adókedvezmény megduplázása jól hangzik, de ennek csak első, 50 százalékos lépése következik be jövő évben, és ha megnézik, egy négygyermekes család esetében a támogatás még a duplázás után sem éri majd el a 2011-es összeg reálértékét – mutatott rá.

Felidézte, hogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, 2030-ra szeretnék elérni a 2,1-es termékenységi arányszámot. Azóta 2030-hoz közeledtek, a 2,1-es aránytól távolodtak és egyre tovább távolodnak – mondta.

Értékelése szerint a családpolitika nem tud azokra a kihívásokra válasz adni, amelyek a 21. században a jóléti államot jelentik. Nem csupán az anyagi juttatásokról van szó, szemléletbeli változásra van szükség – hangsúlyozta.

Kifejtette: csak anyagi ráfordítással nem lehet hosszú távon előre lépést elérni. Ugyanakkor egy fillért nem költ a kormány arra, hogy a családi életformát népszerűsítsék vagy a megbecsülésüket fejezzék ki azok iránt, akik gyermeket nevelnek.

Miért nem jelenik meg sikeres nőként az, aki gyermeket nevel, ez miért nem lehet inspiráló? – vetette fel.

A politikus elengedhetetlennek nevezte, hogy bevezessék a főállású szülő intézményét és azt, hogy kimondják, családtámogatási formákat nem szüntetnek meg. Ezt a kormánypártok megtették, amikor a nagycsaládosok kedvezményes autóvásárlását kivezették a tavalyi év végén – jegyezte meg.

Dúró Dóra azt mondta, a családtámogatások folyamatos bővítésére van szükség és arra, hogy azokat inflációkövetővé tegyék.

Szólt arról is, hogy a házasságkötések száma évről évre csökken, ami magával hozza a gyermeklétszám csökkenését is. A tendenciát pedig a kormány ölbe tett kézzel nézi. Sürgette azt is, hogy a családot alapító fiatalok speciális lakhatási támogatást kapjanak, amely érdemi segítséget jelent a vágyott gyermekek megszületéséhez.

A mezőgazdaság támogatásáról és a gépjárműadóról is beszéltek a képviselők a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

Fidesz: a gazdák támogatása 2025-ben is biztosított a költségvetésben

Czerván György (Fidesz) azt mondta, a jövő évi költségvetés agrárfejezete – a közös agrárpolitika keretein belül – azt a célt szolgálja, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképessége tovább javuljon, ezáltal a termelők tisztességes megélhetése biztosítható legyen. A célok közé sorolta azt is, hogy az éghajlatváltozással, a környezetvédelemmel kapcsolatos kihívásokra fenntartható módon tudjanak válaszolni, és hogy minél nagyobb hozzáadott értékű, biztonságos, egészséges élelmiszert állítson elő a magyar agrárium.

Kijelentette, a kormány a szuverenitás egyik pilléreként tekint az agráriumra, ezért a jövőben is kiáll a magyar gazdák érdekei mellett, megvédi őket az ukrán gabonadömpingtől és a területalapú uniós támogatások megszüntetésének veszélyétől.

Szerinte az agrár- és vidékfejlesztési támogatások nem könyöradományok, luxuskiadások az adófizetők részéről, hanem elősegítik, hogy relatíve olcsó, jó minőségű, biztonságos és megfelelő mennyiségű élelemiszer kerüljön a fogyasztók asztalára, és hogy az emelkedő ráfordítások ellenére ne menjenek tönkre a termelők. Ismertetése szerint a gazdák támogatása 2025-ben is biztosított a költségvetésben, a termelői agrártámogatásokra fordítható összeg mintegy 1500 milliárd forint.

Jobbik: a családtámogatásokat, a béreket kellene inflációkövetővé tenni

Dudás Róbert (Jobbik) szóvá tette, hogy 2008 óta nem változott a családi pótlék összege, szerinte azt minimum meg kellene duplázni, majd inflációkövetővé kellene tenni. Az adókat inflációkövetővé tudják tenni, de a családtámogatásokat, a béreket kellene inflációkövetővé tenni, akkor éreznék az emberek, hogy a 2025-ös előremutató költségvetés – hangoztatta.

Kitért arra, hogy nem látja a büdzsében az önkormányzati, kistelepülési utak felújítására fordítható összeget. Az utak minősége ellehetetleníti a települések gazdasági fejlődését – mondta. Közölte azt is, módosító indítványt nyújtott be, hogy a helyiek által befizetett gépjárműadót helyben lehessen felhasználni, például utak kijavítására.

Kormány: Európában az egyik legszélesebb a magyar családtámogatási rendszer

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az ellenzéki felszólalásokra válaszolva azt mondta, a kormány is fontosnak tartja a szemléletformálást a gyermekvállalással kapcsolatban, a kulturális tárca költségvetésében ilyen szemléletformáló programokra 1,7 milliárd forint van.

Ha nemcsak a családi pótlékot veszik figyelembe, hanem az összes családtámogatási formát, amelyek más célokat is szolgálnak, mint az otthonteremtési támogatás, vagy a babaváró hitel, vagy az adókedvezmények, akkor azt látni, hogy Európában nem nagyon van olyan ország, ahol ennyire szélesek lennének a családtámogatások – közölte.

Szerinte ha a béreket inflációhoz kötötték volna, most sokkal rosszabb lenne a helyzet, mert az elmúlt években, a koronavírus-járvány alatt is – 2023 kivételével – érdemi reálbérnövekedés volt, az infláció felett emelkedtek a bérek. Jelezte, a törvényjavaslat jövőre 5 százalékos reálbérnövekedéssel számol.

Kitért arra is, az elmúlt években folyamatosan növekedtek az önkormányzatok adóbevételei, és jövőre nő az önkormányzatok költségvetési támogatása is.

Hozzátette, az állam nemcsak az általa fenntartott utakra fordít forrásokat, hanem a Magyar Falu Program keretében az önkormányzati utakra is, ennek a programnak a kerete jövőre 35 milliárd forint.

Az állami felsőoktatási intézményekben történő esetleges béremelésről elmondta, amennyiben olyan új kormányzati döntés születik, ami béremelésről szól, annak technikai végrehajtása a költségvetés céltartalékából lehetséges.

Az államtitkár közölte, 2024-es 650 milliárd forintról jövőre valóban 620 milliárd forintra csökkennek a kulturális támogatások, ez a csökkenés kizárólag azzal függ össze, hogy idén befejeznek egyes kulturális beruházásokat. A kulturális programok finanszírozása szemernyit sem csökken a 2025-ös költségvetésben – jelentette ki.

Fidesz: jövőre is a folytatódik a foglalkoztatás és a szakképzés támogatása

Cseresnyés Péter (Fidesz) a kormány foglalkoztatáspolitikai és szakképzés területén tett intézkedéseiről beszélt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt 14 évben jelentős pozitív változás következett be mindkét területen, és ez folytatódik 2025-ben is. Emlékeztetett: 2010-ben a kormány munkaalapú társadalom megvalósítását tűzte ki célul, aminek eredményeképpen mára egymillióval többen dolgoznak.

Jelezte: a jövő évi költségvetésben is van forrás azokra az ösztönzőkre és támogató programokra, amelyek a munkát keresőket és az átképzéseket támogatják.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány a szakképzési rendszert – mint a munkaerőpiac igényeinek kielégítését segítő fontos területet – továbbra is támogatja.

A DK azonnali nyugdíjemelést követel

Gy. Németh Erzsébet (DK) azt mondta: tisztességes szociáldemokrata politikus számára a jövő évi költségvetés elfogadhatatlan, mert nem az emberek, hanem az „orbáni oligarchák” jólétét szolgálja.

A DK nevében azonnali nyugdíjemelést követelt. Mint mondta, jövőre a kormány 3,2 százalékos nyugdíjemelést tervez, ezzel szemben a DK a 150 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők számára 10 százalékos, a 150 és 200 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők számára pedig 5 százalékos emelést javasol.

Sürgette a szociális ágazatban dolgozók bérének emelését, és közölte azt is, hogy a DK duplájára emelné a családi pótlékot.

A digitalizációról, az oktatási intézmények finanszírozásáról, a válságok koráról és a pedagógusbérekről is beszéltek a képviselők a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

Fidesz: új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség

Fazekas Sándor (Fidesz) kiemelte, az eddig elért eredményeinket nem szabad veszni hagyni, ezért olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát, megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és fenntartja a rezsivédelmi rendszert. Új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen – fűzte hozzá.

Fontos lépésként szólt a Digitális Állampolgárság Program elindításáról, amelynek köszönhetően a legfontosabb okmányok tartalma digitálisan is elérhető lesz, a rövidesen induló digitális ingatlan-nyilvántartás pedig a gyorsabb ügyintézést teszi lehetővé – fejtette ki.

A virtuális kormányablakokról szólva elmondta, azok 2026-tól alkalmasak lesznek országos, sőt országhatáron túlnyúló szolgáltatásra is. Az Egészségablak alkalmazáson keresztül már 80 egészségügyi intézmény érhető el, mára pedig minden harmadik 65 év feletti honfitárs gondosóra használó – jelezte.

DK: a „buhera-költségvetés” az oktatásban és a fővárosi kerületekben is gondot okoz

Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt, hogy a „buhera-költségvetés” mind az oktatásban, mind egyes budapesti választókerületek és kerületek finanszírozásában újabb súlyos gondokat okoz.

Közölte: a tervezetből azt olvassa ki, hogy az oktatásra szánt források nem követik az inflációt, az egyházi fenntartású iskolák ellenben dologi kiadásokra sokkal magasabb összegeket kaptak, mint az állami fenntartású intézmények. Leszögezte: szektorsemleges finanszírozásra van szükség, hogy megszűnjenek az egyházi intézmények kiváltságai, elengedhetetlen ugyanakkor a pedagógusérek felzárkóztatása.

Választókerületéről szólva megállapította, az ott élők helyzete 2025-ben sem fog javulni, hiszen továbbra is folytatódik az önkormányzatok „kivéreztetése”. Észak-Pesten is rengeteg megoldásra váró probléma van még, ezért több módosítást nyújtott be a költségvetéshez – közölte.

Államtitkári reakciók

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára reakciójában jelezte: az oktatási kiadások nem az infláció mértékével, hanem annak többszörösével emelkednek jövőre; az idei, 3380 milliárdos ráfordítást 496 milliárddal emelik, miközben a törvényjavaslat 3,2 százalékos inflációval számol.

Miért fáj önnek az, hogy számos magyar család a gyermekeit egyházi intézményekbe íratja be? – kérdezte Barkóczi Balázst az államtitkár, jelezve, ezen intézmények finanszírozása a Vatikánnal kötött megállapodás alapján történik; így volt ez 2010 előtt is.

Elismerve, a szolidaritási hozzájárulás mértéke egyes települések, kerületek esetében növekedni fog, hangsúlyozta, annak oka nem az adókulcs, hanem az adott önkormányzat adóerő-képességének emelkedése.

Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára azt emelte ki: a nemzeti kormány oktatáspolitikája gyermekközpontú, ezért lényeges adat, hogy egy pedagógusra az európai átlagnál kevesebb diák jut, ami jobb minőségű oktatást tesz lehetővé.

Fidesz: válságban kellett költségvetést tervezni

Horváth László (Fidesz) felszólalásában azt hangsúlyozta, a világban pénzügyi, gazdasági, háborús, migrációs és ökológiai válság, Európában emellett értékrendi krízis is uralkodik, a kérdés az, hogy ilyen körülmények közepette hogyan készíthető kiszámítható és stabil költségvetés.

Hozzátette: a kormány több mint egy évtizede képes volt a világban és környezetünkben lezajlott folyamatok lényegét, mozgatórugóit felismerni, rugalmasan reagálni az előre nem látható kihívásokra, legyen szó a koronavírus-válságról vagy a szomszédunkban dúló háborúról.

A kormány eddigi teljesítménye alapján feltételezhetjük, hogy most is a realitások és a valós folyamatok fényében tervezte meg a költségvetést – tette hozzá, kifejtve, hogy a semlegességre épülő gazdaságpolitika megalapozott és szükségszerű, életképességét a gyakorlat igazolta.

A képviselő arra is kitért: a kormány betartotta a 2010-es ígéretét a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséről; jövőre a költségvetés 7200 milliárd forintot fordít nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, ebből 500 milliárdot a 13. havi nyugdíjra, miközben 490 milliárd forintra emelkedik a Nők 40 program keretösszege.

Jobbik: végre jókor tárgyalják a költségvetést

Brenner Koloman (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy szerinte megfelelő időben tárgyalnak a költségvetésről. Egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában ilyenkor kell közös adóforintjainkról dönteni – tette hozzá.

Megjegyezte: GDP-arányosan a költségvetés nyolc százalékát kellene a „kiművelt emberfőkre” költeni, és szólt arról is, hogy a tanárok és az oktatást segítők bérének emelése érdekében módosító javaslatot nyújtottak be.

Arról is beszélt: szintén növelnék az önkormányzati kulturális intézményekre költött forrásokat – mert mint mondta, a kultúra nemzeti alap -, illetve kiemelt támogatásban részesítenék a szélerőmű-beruházásokat is.

A turizmusról, az egészségügyről, a honvédelemről, a lakhatásról és a családtámogatásokról is beszéltek a képviselők a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

Államtitkári reakció

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a vitára reagálva emlékeztetett: 2010-hez képest GDP-arányosan, az inflációs szintet is figyelembe véve fejlettségben mintegy tíz százalékponttal közelített Magyarország az európai uniós átlaghoz. 2023 végén a magyar gazdaság fejlettségi szintje már meghaladta az uniós átlag 76 százalékát.

Ebben az időszakban a termékenységi ráta az uniós átlagnál nagyobb mértékben növekedett – tette hozzá.

Fidesz: turisztikai fejlesztésekre is jut pénz jövőre

Barcza Attila (Fidesz) a megfizethető lakhatás költségvetési vonatkozásairól beszélt, felsorolva a kormány 10 lakhatást támogató intézkedését, amelyek közül 3 elsősorban Budapestet érinti, 7 pedig az ország egész területét célozza.

A turizmusról szólva ismertette: az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása 13 százalék, csaknem 100 ezer kis- és közepes vállalkozás működik a szektorban, így a turizmus 400 ezer családnak biztosítja a megélhetését, és a költségvetés bevételeinek 10 százaléka is a szektorhoz köthető.

A költségvetésben tételesen szerepel több turisztikai beruházás, és a Magyar Turisztikai Ügynökség, mint a turizmus irányító csúcsszervezete is megkapja a magyarországi turizmus fejlesztéséhez szükséges költségvetési forrást.

DK: drámai következménye lesz a kórházi rendelőintézetek alulfinanszírozásának

Komáromi Zoltán (DK) a költségvetés egészségügyet érintő részéről szólva kifogásolta, hogy a háziorvosi ellátásra ugyan 14 százalékkal több jut jövőre, de ez kevés a rendszer javításához. Megjegyezte: 928 háziorvosi praxis betöltetlen a 6000-ből, és 1 millió 270 ezer embernek nincs jelenleg háziorvosa.

Úgy folytatta: nem túl bíztató, hogy a védőnői szolgálat „egyetlen fillért sem kapott”, holott tavaly új infrastruktúrát kellett vagy kellett volna kialakítani.

Kritizálta, hogy a fogászati ellátás 1,3 milliárddal kevesebbet kap jövőre, mint az idei évben, miközben a fogászati anyagok ára körülbelül 40-45 százalékkal emelkedett.

Meglátása szerint drámai következménye lesz annak, hogy a kórházi rendelőintézetekre fordítható keret mindössze 5,7 milliárddal, 0,6 százalékkal növekedett. Be fognak zárni kórházi osztályokat, mert nem lesz orvos, nem lesz szakdolgozó – vélekedett Komáromi Zoltán, hozzátéve, nem lehet ilyen mértékben degradálni a kórházi rendelőintézeti kasszát.

Fidesz: több mint 1750 milliárd forint jut honvédelemre

Kontrát Károly (Fidesz) a honvédelmi kiadásokról szólva jelezte: kiemelt prioritás a haderőfejlesztési program folytatása, a honvédek és a rendvédelmi dolgozók inflációt ellensúlyozó bérfelzárkóztatása, valamint az erős határvédelem fenntartása.

Kitért arra: a jövő évi költségvetés mintegy 11 milliárd forintnyi forrást biztosít az egységes segélyhívó rendszer, a 112 megújítására. A cél, hogy az európai segélyhívó számra épülő új rendszer már 2026 elején működésbe léphessen.

A Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadási főösszege megközelíti a 2000 milliárd forintot. Ebből a honvédelmi és védelmi kiadások több mint 1750 milliárd forintot tesznek ki. Ilyen mértékű költségvetési ráfordítás mellett biztonsággal és megfelelően elláthatók a honvédelmi feladatok, a mindennapi szolgálatok teljesítésétől kezdve a képzésen és a társadalmi jelenléten át a toborzás megerősítéséig.

Várpalota és a térség országgyűlési képviselőjeként megemlítette, hogy több mint 2 milliárd forintból valósulhat meg a várpalotai Faller Jenő technikum fejlesztése, amelynek célja, hogy a képző intézmény hosszú távon megfelelő szaktudású munkaerőt biztosítson a várpalotai ipari parkba települő hadiipari vállalkozásoknak, továbbá 1,2 milliárd forintból munkásszálló is épül a várpalotai készenléti lakótelepen.

Lakhatási programot javasolt a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy 2012-2014 körül egy megfelelő lakhatási programmal javítani lehetett volna a demográfiai adatokon. Hozzátette, a kormánynak a bérlakásszegmensen is el kellett volna kezdenie dolgozni.

Magyarországon az idei lesz az ötödik év, amikor kilencvenezer alatti lesz a születésszám – mutatott rá.

Feltette a kérdést, hogy hol van a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye és a lakáscélú előtakarékosság állami támogatása?

Fidesz: ez egy családbarát nemzet költségvetése

Hornung Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy a kormánynak határozott elképzelései vannak a családtámogatási rendszerről, és ezeket az elképzeléseket 14 éve képviseli is. Hangsúlyozta, amikor az ellenzéki képviselők ebből kiemelnek egy-egy elemet, akkor nem rendszerben gondolkoznak.

A jövő évi büdzsé a családokról is szól – mondta a képviselő, aki úgy fogalmazott, hogy a számokat átnézve bátran állítható, hogy ez egy családbarát nemzet költségvetése.

A tárgyalt javaslatban több mint 3750 milliárd forint jut a magyar családokra, ami 2024-hez képest 447 milliárd forintos növekedést jelent – emelte ki.

Az adórendszer 754 milliárd forintot hagy jövőre a családok zsebében, a családi adókedvezmény pedig két lépcsőben megduplázódik – mondta Hornung Ágnes.

A munka és a család a 2010 utáni Magyarországon már nem ellentétes fogalmak – fogalmazott

A családpolitikai intézkedésekről, a főváros szolidaritási adójáról, valamint az egészségügyről is beszéltek a képviselők a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

DK: mindenki számára tegyék elérhetővé az energetikai korszerűsítéseket

Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott: a kormányzati családpolitika „szólamok szintjén” erős, de a gyakorlati intézkedések vagy hiányoznak, vagy „félrecsúsznak”.

Bírálatként megjegyezte, a költségvetés nem biztosít forrásokat arra, hogy az önkormányzatok bérlakásokat építsenek. Kérte, hogy mindenki számára tegyék elérhetővé az energetikai korszerűsítéseket.

A Budapestről beszélő politikus azt kérte, hogy a szolidaritási adó mértékét legalább a 2019-es szintre csökkentsék.

A képviselő amellett is kardoskodott, hogy vizsgálják felül a MÁV hálózatát.

Fidesz: ez az új gazdaságpolitika költségvetése

Törő Gábor (Fidesz) azt mondta: a 2025-ös büdzsé az új gazdaságpolitika költségvetése. A háború, az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók és az ebből eredő energiaválság legyengítették Európa és Magyarország gazdaságát.

Kiemelte: 2025-ös évben belátható közelségbe került a háború lezárása, a béke megteremtése, amely Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz.

Mindez lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítson a kormány gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra – fogalmazott.

Tilki Attila (Fidesz) arról beszélt: az új világpolitikai helyzetre adott válasz a kormány által meghirdetett új gazdaságpolitika, amelynek kulcseleme a gazdasági semlegesség stratégiája. Ez nem előzmény nélküli – mondta, méltatva a keleti nyitás politikáját, amelyeknek folytatásaként tekint az új gazdaságpolitikára.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta a beruházásösztönzés és az exportfejlesztés jelentőségét a gazdaság megerősítésében és a foglalkoztatás megőrzésében.

Simon Miklós (Fidesz) közölte: a büdzsének tartalmaznia kell olyan forrásokat amelyek az ország védelmét szolgálják. A jövő évi költségvetésben az új gazdaságpolitika alapjainak megteremtésén túl elsőrendű prioritás az ország biztonságának megőrzése.

Ezt a célt szolgálja a honvédelmi kiadások 2 százalékos GDP-arányos szintjének megtartása. Így az ország védelmére fordított források meghaladják az 1750 milliárd forintot – mondta.

Molnár Ágnes (Fidesz) kiemelte: a 2025-ös költségvetésben 3717 milliárd forint szerepel egészségügyi célokra, ez 330 milliárd forinttal több, mint az idei előirányzat és 2500 milliárd forinttal több, mint ami 2010-ben rendelkezésre állt.

Az emelt dolgozói bérek, az alap járó- és fekvőbetegellátás többlettámogatása, a sürgősségi ellátás többlete, a népegészségügyi célú vastagbélszűrés országos bevezetése, a védőoltási rendszer és az ideinél 35 milliárd forinttal nagyobb gyógyszerkassza fedezete mind biztosított a költségvetésben.

Tapolczai Gergely (Fidesz) fontos előrelépésnek nevezte, hogy jelentősen növekedett a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása, amire 2025-ben több mint 69,5 milliárd forintot szán a kormány.

A gondoskodáspolitikai ágazat legfontosabb célja a gyermekvédelmi rendszer megerősítése, az állami fenntartású gyermekvédelmi intézmények infrastrukturális fejlesztésére több mint 415 millió forint többletforrást biztosít a 2025. évi költségvetés.

Az ágazat előirányzatából valósul meg 1,1 milliárd forintos támogatással a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutásának támogatása, tartós lakhatásának segítése – tette hozzá.

Vécsey László (Fidesz) arról beszélt: Magyarország a XX. századnak sok tekintetben vesztese volt, és a XXI. század első évtizedeire a „csőd szélén táncoló” országgá vált. A Fidesz-KDNP 2010-es győzelme tette lehetővé a teljes paradigmaváltást, amelynek címszavai a munka alapú társadalom, a családtámogatás vagy a rezsicsökkentés. Ezek lehetővé tették, hogy a munkából élő, gyermeket nevelő családok évről évre legalább egyet előre tudnak lépni.

Azt is mondta: a költségvetési törvény célja, hogy a jövő évben is minél több beruházás valósuljon meg állami forrásból. 2025-ben több mint 300 új beruházás indul, amelyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint lesz.

Dunai Mónika (Fidesz) kijelentette, hogy a 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése lesz. Hangsúlyozta, hogy jövőre belátható közelségbe kerül a háború lezárása, a béke pedig Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz.

A 2013 óta fenntartott rezsivédelemnek köszönhetően a kormány továbbra is védelmet biztosít a világpiaci energiaárak emelkedésével szemben – mondta. A családok támogatását szolgálja a családi adórendszer is – mutatott rá.

A Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülésekor családbarát fordulatot hirdetett meg és jelenleg több mint harminc féle családtámogatás érhető el – emlékeztetett Dunai Mónika.

Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) azt mondta, hogy a világgazdaság a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború következtében megváltozott, ezért új megoldásokra, új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország továbbra is sikeres legyen. Ilyen eszköz a gazdasági semlegesség – jelentette ki.

A kormány a gazdaság lendületbe hozásának érdekében új gazdasági akciótervet fogadott el, amelynek három pillére van – hívta fel a figyelmet.

Az új gazdaságpolitika fontos eleme a növekedésen alapuló bérmegállapodás – hangsúlyozta.

A parlament lezárta a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat általános vitáját, majd napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját csütörtök este.

Képviselői felszólalások

A mezőgazdaságról beszélő Pócs János (Fidesz) hangsúlyozta, hogy izgalmas és kihívásokkal teli időszak áll mögöttünk, de a magyar agrárium ebben az évben is állta a sarat. A kormány megvédte az országot az Ukrajnából származó, a magyar piacokat dömpingszerűen elárasztó mezőgazdasági termékekkel szemben – tette hozzá.

A Brüsszel elhibázott agrárpolitikai intézkedéseiről beszélő felszólaló kijelentette, hogy ezek az intézkedések a termelést ellehetetlenítő módon, aránytalanul nagy bürokratikus terhet róttak a gazdákra. „Brüsszel, Ursula von der Leyennel az élen a közvetlen támogatások elvételére készül, amit nem fogunk engedni, a magyar, hazaáruló ellenzék csapata, ha belegebed, akkor sem” – fogalmazott.

A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megnyugtató számokat tartalmaz mindenki számára, az új gazdaságpolitikai akcióterv minden ember érdekét szolgálja – emelte ki.

A vidékfejlesztés kiemelkedő jelentőségű, mivel hozzájárul a vidék térségének gazdasági, társadalmi, környezeti fenntarthatóságához – mutatott rá.

A felszólaló kitűnő megoldásnak nevezte a januártól induló Versenyképes járások programot.

Varju László (DK) kijelentette: a 2025-ös költségvetésben az európai uniós átlaghoz képest is jelentősen magasabb a központosított összeg, amely 2010 óta 67-ről 79 százalékra emelkedett. Ennek legnagyobb vesztesei az önkormányzatok, amelyek hatásköre lefeleződött – tette hozzá.

A költségvetés számításaiból ugyan a gazdasági növekedést változatlanul erőltetik, a szociális ellátások, az egészségügy, az oktatás leépítése kárára történik mindez, és a nyugdíjrendszer színvonala tovább csökken – foglalta össze.

Gelencsér Ferenc (Momentum) kifogásolta, hogy a költségvetés vitájában arról szól a párbeszéd, hogy kinek milyen értékek fontosak és milyen fejlesztéseket eszközölnének az ország fejlődése érdekében. Ám szerinte a megőrzés legalább ilyen fontos.

Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza elképesztően szemetes – mondta, reményeit fejezve ki, hogy nemzeti konszenzus van a környezet védelmében is. Ezért költségvetési módosítást nyújtott be annak érdekében, hogy „a magyar természet kicsit fel tudjon lélegezni”.

Simon Miklós (Fidesz) Nyírbátor térségének rendvédelmi beruházásairól szólva azt mondta: az elmúlt évtized a Nyírségben a fejlesztésekről szólt.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.

Zárszó

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában úgy összegzett: a kormány álláspontja szerint az új gazdaságpolitika költségvetése megvédi a 2010 óta elért eredményeket.

A büdzsé továbbra is garantálja az ország fizikai biztonságát és új lehetőségeket biztosít a gazdaság számára.

A 2025-ös költségvetés hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható növekedési pályára, egyúttal megalapozza a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárlóerejének növelését.

A büdzsé továbbra is kiemelten kezeli Magyarország biztonságát a honvédelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékának megtartásával, valamint minden szükséges forrást biztosít a rezsiköltségek alacsonyan tartásához.

A kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretét betartva jövőre is megvédi a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését, amelyhez a költségvetés tartalmazza a szükséges fedezetet.

Végül a kormány a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely védelmén túl újabb munkahelyek létrehozását tűzte ki célul.

Az új gazdaságpolitika elemeit sorolva Banai Péter Benő kiemelte a bérmegállapodást, amely alapján három év alatt 36 százalékkal emelkedhet a minimálbér, valamint emelkedik a garantált bérminimum is.

Azért, hogy ennek a munkáltatói oldalon is meglegyen a fedezete, a magyar kis- és közepes vállalkozások támogatására elindítja a kormány a Demján Sándor programot.

A kabinet segíti továbbá a fiatalok lakáshoz juttatását.

A következő évben több mint 300 új beruházást indít el a kormány egyebek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-re eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint.

Hozzátette: a magyar gazdaság bővülése a legtöbb nemzetközi előrejelzés szerint 2025-ben várhatóan felgyorsul. Erre alapozva a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és mérséklődő, 3,2 százalékos inflációval számol, valamint a GDP-arányos államadósság 2025 végére 72,6 százalékra mérséklődhet.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Balassa Péter (Jobbik) az úgynevezett aranyvízum programot bírálta, míg Dócs Dávid (Mi Hazánk) útépítéseket sürgetett Nógrád vármegyében.

A parlament várhatóan péntek reggel nyolc órától folytatja munkáját.