Párbeszéd: Orbán Viktor puskalövés nélkül adja át Magyarországot az oroszoknak

Mellár Tamás (Párbeszéd) a nyugati országokban – Németországban, Svédországban és Finnországban – szerzett tapasztalatairól beszámolva arról beszélt: ezekben az országokban a magyar kormány tevékenysége miatt nem igazán szeretik a magyar embereket.

Orbán Viktor miniszterelnököt azzal vádolta, hogy 2009 előtti harcos oroszellenesből „a legnagyobb oroszbaráttá” vált és a Nyugatot kezeli ellenségként. Szerinte Putyin orosz elnök és a magyar kormányfő egymásra vannak utalva: Orbán Viktor pontosan tudja, hogy a 2026-os választási eredményektől függetlenül hatalomban tud maradni, ha a Putyin támogatni fogja, és Putyinnak is fontos Orbán Viktor, mint „megbízható magyarországi helytartó”, és az oroszok érdekeinek képviselője az EU-ban.

Azt mondta: szégyen, hogy a miniszterelnök a hatalom birtoklása érdekében feláldozza magyar szabadságot és a nemzeti szuverenitást. 1956-ban magyarok életüket adták a szabadságért, most viszont Orbán Viktor egy puskalövés nélkül átadja az országot az oroszoknak – jelentette ki.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: az a szégyen, hogy valaki külföldön nem áll ki saját nemzete mellett. Hozzátette: a DK-s Gyurcsány Ferenc kormányon saját lakásában fogadta Putyint, ezért a baloldal nem oktathatja ki a Fideszt arról, hogy ki kinek a barátja.

Hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy minél előbb béke legyen. Hozzátette: az orosz olajhoz és gázhoz pedig gazdasági érdekünk fűződik, hiszen enélkül egész Európa versenyképessége szorul háttérbe. Jelezte azt is: a szankciók nem működnek, Oroszország „köszöni szépen” jól van.

Mi Hazánk: az izraeli miniszterelnök meghívása morális, gazdasági és a politikai károkat okoz Magyarországnak

Toroczkai László (Mi Hazánk) annak a véleményének adott hangot: példátlan morális, gazdasági és politikai károkat okozhat Magyarországnak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs után a magyar kormányfő hivatalos látogatásra hívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szerinte ezt a döntést csak egy Fidesz-Likud, illetve Orbán-Netanjahu-paktummal tudják magyarázni. Úgy vélte a meghívás valójában Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu „titokzatos, de nagyon szoros barátságáról szól”.

Úgy vélte, a meghívás a kormány által hangoztatott gazdasági semlegességgel is szembemegy, hiszen világ jelentős része elítéli, amit az izraeli kormány és kormányfő tesz, így világnak ezt a részét kizárjuk a jövőben mindenféle politikai és gazdasági együttműködésből. Álláspontja szerint a meghívás súlyos nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, terroristák célpontként kezelhetik Magyarországot, ha az izraeli kormányfő ide érkezik.

Magyar Levente, a külügyi tárca államititkára válaszában gyermekded megközelítésnek nevezte azt a véleményt, hogy diplomáciát és a magyar külpolitikát személyes barátságok, ellenszenvek vezérlik. Kijelentette: a magyar külpolitika vezérfonala 14 éve a nemzeti szuverenitás és Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése.

Kijelentette: a történelmi tapasztalatok okán minden magyar kormány legelemibb erkölcsi feladata biztosítani, hogy Magyarország kimaradjon a globális vagy regionális konfliktusokból. Ennek alapján viszonyulnak az ukrán-orosz konfliktushoz, és a közel-keleti vészes és egyre eszkalálódó eseményekhez is – tette hozzá. A Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsra utalva hozzátette: az ilyen politikai jellegű döntések nem a békét, hanem az eszkalációt szolgálják.

Jobbik: átlagbérig legyen ingyenes a bankolás

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy hónap múlva tovább nőhet „a banki sarcolás”, amikor a bankkártya és bankszámla-díj emelésére elrendelt stop lejár. A bankoknak pedig lehetővé tették, hogy az előző évi inflációt érvényesítsék, így akár dupla díjemelés is bekövetkezhet – közölte.

A képviselő az emelési stop meghosszabbítását javasolta legalább 2025 december végéig. Felvetette azt is, hogy az átlagbérig legyen ingyenes a bankolás. Z. Kárpát Dániel kíváncsi volt arra, hogy a tranzakciós illeték áthárítását meddig hagyja még a kormány, ezt a bankokra vetették ki eredetileg, nem az emberekre. Az embereken „levert összeg” több mint 330 milliárd forint – jegyezte meg.

A kereskedelmi bankok gyakorlata vérlázító – fogalmazott, és a banki visszaélések visszaszorítását sürgette. Szerinte a kormánynak komoly restanciája van erkölcsi és morális értelemben egyaránt.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy reagált: a bankok abból élnek, hogy kereskednek a pénzzel. Ez zordan hangzik, de ez a helyzet és a világon mindenhol így van – jegyezte meg.

Ugyanakkor a bankoknak is be kell tartaniuk a magyar jogszabályokat, a pénzforgalmazásra vonatkozó törvényeket és eljárásrendet – rögzítette.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bankszámlaszerződés módosítása legalább két hónappal korábban kezdeményezhető, hogy az ügyfélnek adott esetben legyen lehetősége bankot váltania. Kitért arra is, számos bankszámla-csomag létezik, javasolt időnként átnézni, hogy akár a számlavezető banknál, akár más hitelintézetnél, nincs-e kedvezőbb csomag. A számlaváltás viszonylag egyszerű folyamat – jegyezte meg.

MSZP: gazdaságpolitikai „kínlódás”, amit a kormány tesz

Vajda Zoltán (MSZP) szerint amit a kormány tesz, nem más, mint gazdaságpolitikai „kínlódás”. Évek óta egy fontosabb költségvetési számot sem sikerült eltalálniuk, sem a GDP alakulását, sem a költségvetési hiányt, sem az államadóság mértékét – sorolta. Hozzátette: sokat hallják, – most éppen Nagy Márton „gazdaság-visszafejlesztési minisztertől” –, hogy jövőre minden jobb lesz. De mindig csak jövőre lesz jobb – jegyezte meg.

Kitért arra, hogy minden magyarnak napi ezer forintot kell fizetnie az államadósság után, idén már a GDP 4,8 százalékát kell erre a célra fordítani. Az egészségügyre nem költenek annyit, mint a kamatokra – tette szóvá az ellenzéki politikus. Megjegyezte: a béke költségvetésében lényegesen többet különítettek el honvédelmi célokra, mint idei büdzsében.

Vajda Zoltán szerint a leendő jegybankelnök alatt sem fog megváltozni a monetáris politika, azaz, hogy szándékosan gyengítik a magyarok pénzét. Ezen egyetlen módon lehet változtatni, ha Magyarország is csatlakozik az euroövezethez – vélte.

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára azt javasolta a képviselőnek, hogy a szerdai vita kezdetéig nézegesse a költségvetést.

Nem a lényeget olvasta, amit mondott, nem is része a költségvetésnek – jegyezte meg. Rámutatott: a kamatkiadások a 2025-ös költségvetésben egy százalékkal csökkennek a GDP-hez képest.

A mostani kormány saját erőből a piacról oldja meg az ország finanszírozását, amire Önök képtelenek voltak – közölte. Kitért arra, hogy a baloldali kormány több mint 80 százalék GDP arányos államadósságot adott át, ezt mostanra sikerült 30 százalék alá lenyomni. Szólt arról is, hogy 4,7 millió ember dolgozik és a válságok idején sem csökkent a foglalkoztatás. A jövő évi egy új gazdaságpolitika költségvetése, amelyben a GDP bővülését 3,4 százalékra tervezték és azzal számolnak, hogy újra növekedési pályára állítják a magyar gazdaságot.

A költségvetési hiányt a GDP 3,7 százalékában határozták meg és azt prognosztizálják, hogy az államadósság jövőre is csökken.  Jelezte, szerepelnek a jövő évi költségvetésben az új gazdaságpolitikai akcióterv konkrét elemei is.

DK: a magyar állam megsérti a fogyatékos emberek jogait

Barkóczi Balázs (DK) elmondta, az Orbán-kormány több mint tízezer családot taszít a társadalom peremére. Azokat a családokat, akik súlyosan fogyatékos gyermekeket nevelnek, illetve azokat a halmozottan fogyatékos személyeket, akiknek nincsen lakhatási alternatívájuk arra az esetre, ha a családban maradási lehetőségük megszűnik.

Ha a szülők nem tudják ellátni a gyermekekkel kapcsolatos feladatokat, a folyamatos ápolásra szoruló felnőtt gyermekekre leginkább olyan vidéki, jellemzően határ menti tömegintézmények várnak, ahol gyakran elhanyagolják őket – jelezte.

Hiába mondta ki a bíróság, hogy az állam megsértette a súlyosan, halmozottan fogyatékos felnőtt emberek és az őket gondozó szülők jogait azzal, hogy nem tart fenn megfelelő ellátást a számukra, az állam elérte, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie – nehezményezte.

Hozzátette, a minisztérium arról tájékoztatta ezeket a szülőket, hogy talán 2036-tól készülnek el az általuk vágyott lakóotthonok. Mindezek súlyosan sértik a fogyatékos emberek alapvető jogait és szembe megy Magyarország emberi jogi kötelezettségvállalásaival is – közölte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában felidézte, hogy az MSZP-kormány szociális államtitkára egykor azt tanácsolta: akiknek ápolásra van szükségük, gondoskodjanak róluk a szomszédok. Ekkor 37 050 forint volt az otthongondozási díj, ma 229 750 forint. Erre akkor 15 milliárd, ma 101 milliárd forintot fordít a magyar állam – jegyezte meg.

Emlékeztetett arra is, hogy minderről 2018 decemberében döntött az Országgyűlés, de az ellenzéki képviselők a szavazáson még csak nem is vettek részt.

KDNP: legyen végre béke!

Simicskó István (KDNP) elmondta, hiába hozott létre az emberiség a második világháború után komoly nemzetközi szervezeteket, mégsem sikerült megakadályozni az újabb háborúk kitörését – emlékeztetett, az orosz-ukrán háborúra utalva hozzátéve: „most is sikerült két testvérnépet összeugrasztani”.

Hozzátette azonban, a 2025-ös szentév mellett reményt hoz az amerikai elnökválasztás eredménye is.

Hangsúlyozta: az értelmetlen, önsorsrontó szankciók, amelyeket Brüsszel hozott a háború kitörése után, inflációhoz, gazdasági nehézségekhez vezettek, miközben az elmúlt három évben szinte semmit nem tettek a béke érdekében. Arra kérte ezért a magyar kormányt, hogy továbbra is aktívan járjon közbe a béke érdekében.

Soltész Miklós államtitkár válaszában idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a háború kitörése után azt mondta: „stratégiai nyugalomra van szükségünk”, ami azt jelentette, hogy fegyvert nem adunk, de minden más segítséget igen. Erre az akkori ukrán nagykövet azt válaszolta: „stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz” – idézte fel.

Magyarország ennek ellenére közel 100 milliárd forintos humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, ahonnan eddig 1 millió 437 ezer menekültet fogadott. Szállást, ételt, ruházatot, orvosi ellátást, munkahelyet és oktatást, ingyenes utaztatást adtunk, a legnagyobb segítséget pedig Ukrajna az energetikai területen kapta Magyarországtól – sorolta.

Visszautasította az ukrán fél Magyarországot sértegető politikáját és a kisebbségi nyelvek használatának korlátozását, valamint azt is, hogy a magyarországi ellenzék háborúpárti, fegyvert, akár katonákat akar küldeni a háborúba.

Fidesz: visszatérhet az ország a magas növekedési pályára

Bánki Erik (Fidesz) felszólalásában kiemelte: a kormányzat új gazdaságpolitikai akcióterve és a jövő évi költségvetés megteremti a lehetőséget a visszatéréshez a koronavírus-járvány idején elhagyott, uniós átlag feletti növekedés pályájára.

Bár Európa jelentős lemaradásban van a világgazdasági versenyben, Magyarországtól többek között az Európai Bizottság, az IMF és az OECD is kiemelkedő gazdasági teljesítményre számít a következő években – fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, a növekedés alapja a munka, és ezen a téren az elmúlt években történelmi lépéseket tett az ország.

Ennek magyarázataként azt említette, hogy a belgazdaságban az együttműködésre, a külgazdaságban pedig a jó kapcsolatokra alapozott a nemzeti kormány, így rekordértékű lehetett a működőtőke-beáramlás a keleti nyitás eredményeként, ugyanakkor a hosszú távú bérmegállapodás révén jelentősen emelkedtek a fizetések, miközben csökkent a munkanélküliek száma, nőtt a foglalkoztatottsági ráta.

Megjegyezte: jövőre 9, 2026-ban 13, az azt követő évben pedig 14 százalékkal nő a minimálbér, ami a kormányzati célkitűzés szerint 2027-re eléri az átlagkereset felét, 2028-ra pedig meghaladhatja a 400 ezer forintot. Magyarország továbbra is előre megy, nem hátra – zárta felszólalását a képviselő.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: a kormányzat 21 pontos akciótervét az ellenzékiek „hivatalból” leszólják, kormányoldalon pedig cselekvési útmutatóként kezelik.

Felidézte: a bérnövekedési tervek sikeres megvalósításához a termelés hatékonyságának folyamatos növekedésére van szükség, ezért 1410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését a kormány.

Elfogadták a Magyarország és a Dominikai Köztársaság közötti vízummentességről szóló törvényjavaslatot

Az Országgyűlés 153 igen és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a magyar kormány és a dominikai kormány között a diplomata-, szolgálati és hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetését rögzítő törvényjavaslatot. A megállapodás a két állam hivatalos utazóinak vízummentes beutazást és bármely 180 napos periódusban 90 napos tartózkodást tesz lehetővé.

A Tisza-tó is kiemelt fejlesztési térség lesz

A képviselők 149 támogató és 15 tartózkodó szavazattal elfogadták a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozat módosítását. A változtatás alapján az eddigi négy kiemelt fejlesztési térség – a balatoni üdülőkörzet, a tokaji borvidék, a budapesti agglomeráció és a Közép-Duna-menti térség – kiegészül a Tisza-tó térségével.

Az előterjesztő célja, hogy emelkedjen a tó és térsége területpolitikai státusza.

Elfogadták az NMHH 2023-as zárszámadását

Az Országgyűlés 114 igen vokssal és 50 nem szavazat mellett elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2023-as egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt.

A hatóság tavalyi kiadása 55,8 milliárd forint, bevétele 58,4 milliárd forint volt, míg a médiatanács kiadása 2023-ban 243,8 millió forint, bevétele pedig 276 millió forint volt. A médiatanács kezelésében lévő bevételi és kiadási előirányzatokat 1,3 milliárd forintra tervezték tavaly, ehhez képest az előirányzatok 10,1 millió forintra teljesültek. A jelentős elmaradás magyarázata, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva mentesítette a szolgáltatókat a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) bevételeinek tavalyi tervezett összege 126,6 milliárd forint volt, ez felülteljesült 128,6 milliárd forinttal, eközben a kiadás 127,6 milliárd forint volt. Elfogadták az MNHH 2025-ös költségvetését A parlament 114 igen szavazattal, 50 ellenvoks mellett elfogadta a NMHH 2025-ös egységes költségvetését.

A hatóság jövő évi kiadási és bevételi főösszegét 59,5 milliárd forintban határozták meg, míg a médiatanács 356,4 millió forint költségvetési támogatásra számíthat. A törvény szerint a médiatanács kezelésében lévő előirányzatok 1,4 milliárd forintot tesznek ki jövőre.

Az MTVA bevételi és kiadási előirányzata 2025-ben 165,6 milliárd forint, amiből a kereskedelmi bevétel 4,8 milliárd forint, a költségvetési hozzájárulás 160,8 milliárd forint. Jövőre emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye

Jövő évtől két lépcsőben emelkedik a gyermeket nevelő családok adókedvezménye

Az adótörvények módosítása alapján lakásfelújításra is fel lehet használni a SZÉP-kártyára utalt pénz egy részét, a munkáltató albérletidíj-támogatást is adhat, emellett a jövőben több adónem is minden évben az infláció mértékével emelkedik. Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt.

Honvédelmi és adatkezelési tárgyú törvények módosultak

Honvédelmi és adatkezelési tárgyú törvényeket módosított az Országgyűlés 120 igen, 35 nem és a 9 tartózkodó szavazattal. A honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény kiegészült például a honvédelmi feladatokkal összefüggő védőoltásokról szóló adatkezeléssel, a sportszázadok állományába tartozó katonasportolókról szóló nyilvántartással és a kiküldetésekkel összefüggő adatkezelésekkel is.

Törvénymódosítást fogadtak el az online csalások elleni fellépés érdekében

Az online csalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében fogadott el törvénymódosításokat az Országgyűlés. Az igazságügyi tárca előterjesztését 114 igen, 9 nem és 40 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

A jogszabály alapján törölhetők lesznek az internetes tárhelyszolgáltatóknál, kereskedelmi platformoknál a bűncselekmények elkövetésére használt felhasználói profilok, és kizárják annak lehetőségét, hogy az érintett a büntetőeljárás alatt újabb profilt létesíthessen az adott szolgáltatónál.

A vagyonvisszaszerzéshez nyújt segítséget az az új jogintézmény, amelynek alapján egy adott számlára a jövőben befolyó pénz feletti rendelkezési jogot fel lehet majd függeszteni. Az így befagyasztott összegeket arányosan eloszthatják majd a sértettek között. A törvényalkotási bizottság módosítója alapján fellépnek a hívószám-hamisítás ellen is, hogy megelőzhető legyen a telefonszám hívó általi manipulálása.

A jövőben fokozottabb büntetőeljárási védelemre számíthatnak a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei: nyilatkozatuk alapján a terheltnek tilos lesz az egyoldalú és az önkényes kapcsolatfelvétel.

Több mint 14 millió forinttal csökkentették Gyurcsány Ferenc (DK) országgyűlési képviselő tiszteletdíját

Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem és 5 tartózkodó szavazattal elfogadta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében négyhavi összeggel – több mint 14 millió forinttal – csökkentik Gyurcsány Ferenc (DK) országgyűlési képviselő tiszteletdíját.

A házelnöki döntés indokolása szerint az Országgyűlés szeptember 30-i ülésnapján Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva úgy fogalmazott, hogy a magyar kormányfő „(…) eladta önmaga becsületét, végül eladta hazája becsületét, és eladta hazája függetlenségét és önállóságát. Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van”.

A határozat szerint ülésvezető elnökként eljárva a házelnök a kormánnyal és a miniszterelnökkel szemben használt kifejezések miatt a képviselőt rendreutasította, majd megvonta tőle a szót, Gyurcsány Ferenc azonban folyamatos kiabálásaival megakasztotta a következő felszólalót, így mindaddig nem lehetett folytatni az ülést, amíg el nem hagyta az üléstermet.

Gyurcsány Ferenc egyebek között a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére és a szankció aránytalanságára hivatkozott a házelnöki döntés hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelmében, aminek azonban a mentelmi bizottság nem adott helyt. Interpellációk Az Országgyűlés elfogadta az ellenzéki képviselőknek adott hétfői interpellációs válaszokat.

Élelmiszerlánc, állategészségügy

Kósa Lajos (Fidesz) az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök, valamint az állategészségügyi mérnök feladatkörével összefüggő egyes törvények módosításáról elmondta: a javaslat két új feladatkör bevezetését tartalmazza és azt indítványozza, hogy ezeket az ágazati törvényekbe is vezessék át.

Hangsúlyozta: az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök és az állategészségügyi mérnök nem állatorvos, de megfelelő végzettségük és képzettségük lesz a hatósági állatorvosi feladatok ellátására.

Azért született meg a javaslat, mert a rendkívül sok mezőgazdasági és élelmiszeripari feladat ellátása, az élelmiszerbiztonság megköveteli a hatósági állatorvosok jelenlétét, a megfelelő ellenőrzést – mutatott rá, kiemelve, az ellenőrzés szigorán nem enyhíteni kell, hanem bizonyos paraméterek esetében arra még inkább oda kell figyelni.

Az élelmiszerbiztonság, az állattartás biztonsága közös felelősségünk – hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy egyre több állatorvos fordul el a hagyományos nagyüzemi állattartástól és az élelmiszeripartól a hobbi állatgyógyászat felé, óriási „a piaci szívóhatás”. Ennek következtében nagyon sokszor hiány állatorvosokból a van nagyüzemi állattartásban.

Kormány

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára szerint rendkívül fontos és hiánypótló a két új típusú képzést bevezetni kívánó javaslat. Szakmailag elengedhetetlen képzésekről van szó, amelyek nem az állatorvosok ellen irányulnak – hangsúlyozta.

Az évente megjelenő állatbetegségek, járványok – például a sertéspestis, a madárinfluenza – miatt az állategészségügyre egyre nagyobb szerep hárul, de azt is látják, hogy hiány van a szakemberekből.

A parlamenti államtitkár szerint a javaslat elősegítheti azt is, hogy magas minőségi követelményeknek megfelelő és biztonságosan feldolgozott élelmiszerek kerüljenek a magyar és a nemzetközi piacokra.

Fidesz: igen a javaslatra

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: valós munkaerőpiaci problémára kívánnak megoldást adni.

A hatósági állatorvosok létszáma csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor átlagéletkoruk egyre magasabb. A képzés során a hallgatók egyre inkább a kisállatgyógyászat felé szakosodnak. Ez meglátszik a hatósági állatorvosi pálya iránt érdeklődők létszámában is – jegyezte meg.

A két új képzésnek köszönhetően rövid idő alatt segíteni és tehermentesíteni tudják az egyre inkább túlterheltté váló hatósági állatorvosokat – közölte.

A Fidesz támogatja a javaslatot.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Kormány: az intézmény kezdeményezte a megújítást

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter expozéjában kiemelte: a HUN-REN megújítását maga a kutatóhálózat kezdeményezte. Megjegyezte: bár többen tudatosan próbálják a kutatóhálózat megújítását egybemosni az egyetemek modellváltásával, két teljesen különböző folyamatról van szó.

Tájékoztatása szerint a HUN-REN kutatóhálózata a több mint 3500 kutatójával a magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megkerülhetetlen szereplője.

A hálózat idei tudományos és szervezeti átvilágításában a magyarok mellett mintegy száz külföldi tudós vett részt. Az ennek eredményei alapján készült javaslatban a hangsúlyt a misszióvezérelt kutatásokra helyezik.

A javaslat átalakítaná a hálózat jogi státuszát, irányítási struktúráját, a vagyonelemek tulajdonjogának rendezését, teljesítményalapú finanszírozás kialakítását, illetve a központi költségvetési támogatás erősítését – ismertette.

Jelezte: az átvilágításban versenyhátrányként azonosított működési környezet a legjobb francia, szingapúri, japán, német és más nemzetközi minták szerint alakul át. A kutatóhálózat finanszírozása a jövő évi költségvetésben 18 milliárd forinttal bővül, 2027-re pedig eléri a 97 milliárd forintot – tette hozzá.

Hankó Balázs közölte: a kormány kész megvásárolni az MTA-tól azokat az ingatlanokat, amelyekben a kutatóintézetek működnek, és vagyonjuttatásként adja a hálózatnak azokat.

A tárcavezető hangsúlyozta: a HUN-REN önálló jogi entitásként folytatja a munkát, miközben a kutatóközpontok és kutatóintézetek is megtartják cselekvőképességüket, pályázhatnak, dönthetnek a személyügyi és gazdálkodási kérdésekben. A kutatóhálózat ügyvezető szerve továbbra is a hét tagú irányítótestület, amely tagjainak több mint felét a tudomány művelői közül kell megválasztani.

Az új modell biztosítja az alaptörvényben meghatározott tudományos kutatási szabadságot – jelentette ki Hankó Balázs.

Fidesz: sikeres magyar kutatási hálózat a cél

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka, minden képviselőtársa támogatását kérve egy sikeres magyar kutatási hálózat kialakításához arról beszélt, egy, a legkiválóbb hazai és külföldi tudósok bevonásával végzett átvilágítás eredményeit összegzi a törvényjavaslat.

Célként a hazai kutatóintézetek nagyobb arányú nemzetközi részvételét jelölte meg, azt hangsúlyozva, a nemrégiben publikált Draghi-jelentés egyértelműen megfogalmazta, hogy az Európai Unió versenyképességének megtartására a kutatás és az innováció erősítése kínálkozik eszközül.

Az egyetemi világ a modellváltással már erre az útra lépett – jelentette ki Pósán László.

Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a hazai állami kutatóhálózat nemzetközi keretek közötti versenyképes működésének feltételeit teremti meg, egyebek mellett engedve a kutatóintézeteknek a gazdasági tevékenységet, amennyiben ez nem veszélyezteti alapfeladatuk ellátását.

Pósán László megemlítette, a hálózat finanszírozása 18 milliárd forinttal bővül a jövő évi költségvetésben, és három éven belül megduplázódik az e célra fordított összeg, mindez pedig lehetőséget ad egy jelentősebb béremelésre. Így egy vonzó kutatói életpályamodell alakítható ki.

DK: „buhera attitűd” jellemzi a kormányt az oktatásban is

Barkóczi Balázs, (DK) a „buhera attitűd” ékes példájának nevezte, amit a kormány az oktatásban tesz. Közölte: a DK ellenzi a törvényjavaslat elfogadását. A párt az Akadémiai Dolgozók Fóruma véleményére hivatkozva arra szólítja fel a kormányt, hogy semmilyen törvényt ne fogadjon el a kutatóhálózattal kapcsolatban, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását a programokból kizárt egyetemeknek – mondta.

Emlékeztetett: 21, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott magyar egyetemet zárt ki az EU az európai tanulói és kutatói csereprogramokból, az ezek pótlására elindított Pannónia program segítségével pedig mindössze 700 diák mehetett külföldre.

A fideszes többségű alapítványok fenntartása alá kényszerített magyar egyetemeken 30 ezer diák és kutató vár arra, hogy újra benne legyen az európai vérkeringésben, a kormányoldal azonban ezzel a törvénnyel most újra azt üzeni nekik, hogy sokkal fontosabb a közvagyon átjátszása, illetve áron aluli értékesítése, mint az ő tudományos karrierjük – fogalmazott.

KDNP: a cél a kutatói autonómia és felelősség erősítése

Hollik István, a KDNP vezérszónoka „butaságnak” nevezte a DK képviselőjének szavait, és azzal vádolta Barkóczi Balázst, hogy a kutatás-fejlesztés ügyét feláldozza a pártpolitikai csatározások oltárán.

Elmondta: a Pannónia programban – amit a DK-s képviselő kurdarcnak nevezett – fél év alatt 4000 egyetemmel sikerült megállapodást kötni világszerte, és nem 700-an, hanem már 800-an tanulnak külföldön. 1600-an már biztosan utazni fognak a jövőben és 3000-en részt vehetnek a programban. Ehhez képest a modellváltó egyetemek diákjai közül 2000-en vettek részt Erasmus-programban – tette hozzá.

Jelezte: éppen a kutatók kérték a most tárgyalt javaslat beterjesztését, a minisztérium a HUN-REN irányító testülete által megfogalmazott kéréseket változtatás nélkül nyújtotta be a parlamentnek.

Kijelentette: a javaslat erősíti a kutatói autonómiát, növeli a kutatók felelősségét, megadja az ehhez szükséges vagyont, és még erősebben érvényre juttatja a teljesítményelvet a magyar kutatási ökoszisztémában.

„Mi hiszünk a magyar géniuszban, hiszünk a magyar leleményben, ezért azt gondoljuk, hogy a kutatóknak mindent meg kell adni, amit ők kérnek.” – fogalmazott.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délután.

MSZP: nagyon kockázatos a HUN-REN kutatói hálózatról szóló törvény elfogadása

Hiller István, az MSZP vezérszónoka felszólalásában arra mutatott rá, hogy 19 szó szerinti egyezés van a most beterjesztett HUN-REN magyar kutatási hálózatról szóló törvényjavaslat és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény között, ami miatt az EU felfüggesztette a modellváltó magyar egyetemek számára a részvételt az Erasmus és a Horizon uniós programokban.

Ezt problematikusnak és nagyon kockázatosnak nevezte, hangsúlyozva: nagyon nem szeretné, ha egy év múlva a parlamentben azon vitatkoznának, hogy az Európai Unió „csúnya, gonosz, büntet, diszkriminál” és a magyar kutatókat a HUN-REN törvény miatt a közös munkából kizárja.

A politika felelőssége, hogy belássa a döntések következményét, „nem egyszerűen csak gombot nyomogatunk” – figyelmeztetett. A kormánytól arra várt választ: érzi-e annak a súlyát és veszélyét, hogy most, egy az EU által már kifogásolt jogszabályra rímelő javaslatot hoz be a parlament elé. Vajon ez a megoldatlan problémát nem teszi-e még súlyosabbá, nem lesz-e még kevésbé valószínű, hogy sikerül az Erasmusról és a Horizonról megállapodni? – tette fel a kérdést. Szerinte megvan a veszélye annak is, hogy a magyar kutatók máshol keresik majd az érvényesülés lehetőségét.

Párbeszéd: nem érvényesül a tudományos szabadság

Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka szerint éppoly elhibázott és rossz a konstrukció, mint az egyetemek átalakítása volt. Csak azok az átalakítások és reformok lehetnek életképesek, amelyek tiszteletben tartják a tudományos szabadságot és az intézmények függetlenségét. Ez azonban jelen esetben egyáltalán nem érvényesül – vélekedett.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az irányítótestület kinevezése kormányzati szintről történik. Minden munkáltatói jog nála van, dönthet arról, hogy összevon, megszüntet kutatóintézeteket. Nem megnyugtató az sem, hogy irányítótestület többsége tudományos kutatóból áll, mert a delegálás nem alulról történik, hanem felülről nevezik ki a tagokat, a testület pedig saját magát újítja meg, ha valaki kiesik.

A vagyonjuttatást szintén szóvá tette, és azt mondta: ez egyfajta privatizáció, az egyetemeknél is ez történt.

Felidézte, hogy a kormány már öt éve elindította az átalakítást, azt, hogy az MTA-tól elveszik a kutatóhálózatot, a „ledarálás” fog most fog végbe menni.

Feltette a kérdést, hol hozták nyilvánosságra az átvilágítás eredményét, milyen társadalmi viták zajlottak és milyen módon alakították ki ezek alapján az új modellt? Megjegyezte, 1300 kutatót kérdeztek meg, de Magyarországon több mint ötezren vannak, a többiekkel mi a helyzet.

Jelezte: nem támogatják a javaslatot.

Mi Hazánk: nem lesz működőképes az új formátum

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka kiemelte: Magyarország „tehetségtemető” évtizedek óta. Szerinte ez azért van így, mert már nemcsak a kutatók, egyetemisták hagyják el az országot, hanem a tehetségesebb középiskolások is azon gondolkodnak, hogyan menjenek külföldre, ha érvényesülni szeretnének.

Ezért irracionálisnak tűnik az a kormányzati elképzelés, hogy a hazai K+F szektorra építve 2030-ra Európa, 2040-re a világ tíz legjobb innovátora közé kerüljön Magyarország – vélte.

Azt mondta, a K+F minden szintje romokban hever, a kormánynak fogalma sincs arról, hogy működik a K+F rendszere, az egy főre jutó ráfordítások az uniós átlag harmadát sem érik el. Százmilliárdos forrás folyik át a rendszeren, de mégsem hallani olyan magyar szabadalmakról, amelyek jelentős nemzetközi sikert értek volna el.

Úgy vélte, az új formátum sem lesz működőképes, 2-3 évente újabb átalakítás következik majd az értékesebb vagyonelemek kivonásával.

Hozzátette: a Mi Hazánk szeretné tudni annak a közel száz nagytekintélyű szakembernek a nevét, akik átvilágították a teljes HUN-REN kutatási hálózatot és erre a javasolt megoldásra jutottak.

Javasolta a felügyelő bizottságot kibővítését is, hogy abba minden parlamenti párt delegálhasson tagot.

A képviselő elengedhetetlennek nevezte a Magyar Innovációs Egyetem és termékfejlesztési központ létrehozását, hogy legyenek ismét magyar világmárkák és termékek.

Képviselői hozzászólások

Fidesz: versenyképes, hatékony és teljesítményalapú modell létrehozása a cél

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, a javaslat célja, hogy a HUN-REN kutatói hálózat keretében versenyképes, hatékony és teljesítményalapú működési feltételeket teremtsenek, és olyan modellt alakítsanak ki, amely biztosítja a kutatómunka megbecsültségét és vonzó kutatói életpályát kínál. A cél, hogy a HUN-REN a magyar tudományos élet egészét a nemzetközi tudományos rendbe minél inkább és minél hamarabb bekapcsolja.

A jelenlegi kutatói rendszer széttagoltsága számos kihívást jelent a mindennapokban, az együttműködés lassú és nehézkes. Az egységes szervezeti struktúra lehetőséget kínál az akadályok felszámolására, a források hatékony felhasználására. Pozitív változásként említette a bürokratikus terhek csökkentését. Az adminisztráció csökkentésével pedig több figyelmet lehet fordítani a kutatásokra – húzta alá.

A HUN-REN létrehozása lehetőség arra, hogy új alapokra helyezzék Magyarország tudományos közösségét, biztosítsák a kutatás szabadságát és fejlődéshez szükséges erőforrásokat, valamint a méltó megbecsülést – összegzett.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslat általános vitáját követően a Magyarország 2025-ös központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Mi Hazánk: Magyarországon hasznosulnak majd a magyar találmányok?

Apáti István (Mi Hazánk) hozzászólásában az mRNS technológia hasznosságát kérdőjelezte meg, majd azt kérdezte, hogy a törvényjavaslat mennyire segíti elő, hogy a magyar szürkeállomány Magyarországon hasznosuljon.

Mennyire tudnak majd érvényesülni a kutatók, a magyar találmányok mennyire jelentenek majd közvetlenül hasznot a magyar államnak és a magyar embereknek – kérdezte, mert szerinte a legritkább esetben hasznosul magyar találmány Magyarországon.

Zárszó

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter zárszavában elmondta: a legutolsó évben, amikor az Erasmus programban érdekeltek voltak a modellváltó egyetemek, az őszi félévben összesen kétezren vettek részt a programban.

A Pannónia programban viszont eddig 2200 pályázat zárult le, és további 800 van folyamatban, így az első félévben szemben a 2000 „Erasmus-mobilitás” és 3000 „Pannónia-mobilitás” lesz, a két félévben összesen pedig 8000 diáknak lesz lehetősége részt venni a programban.

A miniszter szerint a Horizon és az Erasmus jár a magyar diákoknak, ez uniós alapjog, amely minden állam egyetemistáinak jár. Az ideális az lenne, ha a programok párhuzamosan futhatnának.

Részletesen beszélt a magyar kutatási hálózat átvilágítási folyamatáról, majd kijelentette: a törvényjavaslat egyöntetűen bírja a kutatóintézetek vezetőinek támogatását.

Hankó Balázs kikérte magának, hogy tehetségtemető lenne Magyarország. Jelezte: a világon Magyarország demográfiában 96., GDP-ben 49., innovációban 33., az egymillió főre eső olimpiai érmekben 13., az egymillió főre eső Nobel-díjban 11., a megújult szakképzés ezüstérmes az európai rangsorban.

Emellett az elmúlt 14 évben megháromszorozták a kutatási és innovációs forrásokat, így azok tavaly elérték az 1041 milliárd forintot. 2010 óta megduplázták az egymillió lakosra eső kutató-fejlesztők számát, és az elmúlt öt évben a PhD-hallgatók számát is megkétszerezték – sorolta.

A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, a 2025-ös költségvetési tervezettel a kormány célja a gazdaság visszaállítása arra a gyors ütemű növekedési pályára, amelyen a járvány kitörése előtt haladt. Mindezekkel a szándékokkal párhuzamos a költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja is – közölte.

Az előterjesztésben fokozott figyelmet kapnak az 1-es típusú diabétesszel élő kisgyermekek a bölcsődékben is, a kapcsolati erőszak áldozatait segítő krízisközpontok finanszírozási rendszerének egyszerűsítése révén pedig gyorsabbá válik a támogatás folyósítása – mondta.

Közölte: a javaslat nyugdíjbiztosítási tárgyú módosításai nem jelentenek alapvető változást a nyugdíjrendszerben. Lehetővé teszik például, hogy a baleseti hozzátartozói nyugellátások utólagos megállapítása esetén a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból is eljárhasson, törvényi szintre emelik továbbá a 13. havi nyugdíj folyósításának februári időpontját.

Az államháztartás rendjét rögzítő jogszabály, az államháztartásról szóló törvény, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása garantálja, hogy a vártnál nagyobb gazdasági növekedés esetén az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése is gyorsan valósulhasson meg – közölte.

Elmondta: törvényi szintre emelkedik az a veszélyhelyzeti szabály, amely megtiltja, hogy az önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság az önkormányzattal szemben fennálló követelését szerződéssel átruházza. Előírják továbbá az elmúlt 5 évben a legnagyobb egyenlegváltozékonyságot mutató településtípusok számára év végi egyenlegük becslését.

A módosítások egyértelművé teszik, hogy 2 évre költségvetési biztost kell kijelölni azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyeknél adósságrendezési eljárás volt folyamatban, és az eljárás jogerősen befejeződött.

Emlékeztetett: 2024 az első olyan év, amikor a 18. évüket betöltők kérhetik a Start-számlájukon lévő összeg kifizetését. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a 18. év betöltésének napjával bezárólag kamatot kell felszámítani az előző kamatszámítás óta eltelt időszakra.

Kiemelte, hogy a javaslat a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is célozza, egyszerűsítve például a foglalkoztatással összefüggő adatszolgáltatási követelményeket. A kormány ezért az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) szakaszos bevezetéséről döntött.

A tervezet szerint az államháztartásért felelős miniszter látja el a köztulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, és alkotja meg az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat.

A vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási fenntarthatóságát (ESG) érintő törvény most beterjesztett módosításának lényege, hogy a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenjenek, miközben rendszeresen kell teljes körű kockázatelemzést végezniük.

A javaslatcsomag olyan gyakorlatias módosításokat fog össze, amelyek segítik az érintett jogszabályok pontosítását, csökkentik az adminisztrációt és hozzájárulnak ahhoz, hogy a kormány új gazdaságpolitikája hatékonyan támogassa a magyar családokat, vállalkozásokat és nyugdíjasokat – összegzett.

A jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés.

Fidesz: a javaslat garantálja a 2025-ös költségvetés törvényességét

Szabó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat az adótörvények és a költségvetés összhangját, valamint a végrehajtás zökkenőmentességét teremti meg, illetve garantálja a 2025-ös költségvetés szabályosságát, törvényességét.

A jogszabálymódosítások közül kiemelte, hogy megteremtik annak a lehetőségét, hogy az állami vasúti pályarendszerekhez kapcsolódó ingatlanokat kedvezőbb feltételekkel hasznosíthassák.

Elmondta: a javaslat alapján a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak, valamint a városi önkormányzatoknak kormányrendeletben meghatározott módon adatot kell szolgáltatniuk a kincstár számára kiadásaikról és bevételeikről, így tervezhetőbb és átláthatóbb lesz a költségvetés országos szinten.

Kiemelte, hogy az előterjesztés megszünteti a korábban létrehozott különös gazdasági övezeteket például Gödön és Mosonmagyaróváron. Emellett – folytatta – a költségvetést megalapozó törvényjavaslat biztonságosabbá teszi a gyermekvédelem krízisközpontjainak, titkos menedékházainak finanszírozását és rendezi a diabéteszpótlékkal kapcsolatos szabályozást is.

DK: fikció, hogy ez a javaslat alapozná meg a jövő évi költségvetést

Arató Gergely, a DK vezérszónoka „barokkos túlzásnak” nevezte, hogy a javaslat megalapozná a jövő évi költségvetést, szerinte ugyanis „semmi nincsen, ami megalapozott lenne” a 2025-ös büdzsében.

Fikció, hogy ez a törvény alapozná meg a jövő évi költségvetést, hiszen az arról szóló javaslatot már benyújtotta a kormány a parlamentnek – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy „régen, amikor még Magyarországon demokrácia volt”, el kellett fogadni a költségvetést megalapozó törvényeket, mielőtt a kormány benyújtotta a következő évi büdzsét.

A képviselő szerint a nyugdíjasra és a fiatalokra nézve is számos hátrányos rendelkezést tartalmaz a javaslat. Ide sorolta, hogy a nyugdíjkorrekció kifizetését januárról februárra helyeznék, így egy hónappal növekedne az az időtartam, amíg a nyugdíjasok „hiteleznek” a kormánynak. Szerinte azt is a rögzítik a javaslatban, hogy a februárban esedékes 13. havi nyugdíjat csak az kaphatja meg, aki már előző évben is nyugdíjas volt.

Kifogásolta, hogy a 2005-ben bevezetett babakötvény felvételét is korlátoznák, hiszen ha valaki a 23. életévéig nem kéri a megtakarítást, akkor az az államé lenne.

Pozitívnak nevezte a diabéteszre vonatkozó szabálymódosítást, de bírálta az önkormányzatokkal kapcsolatos változtatásokat, azzal vádolva a kormányt, hogy gúzsba köti a települési önkormányzatokat.

A vasútra vonatkozó módosításokat úgy értékelte: ki lehet majd venni az állami vagyon köréből a vasúthoz tartozó vagyonelemeket, azaz a vasútállomások privatizálásának teremti meg a jogi feltételeit a kormány.

Közölte: bár a törvényjavaslat tartalmaz pozitív elemeket is, de „szokásos salátatörvény jellege” és a benne szereplő elfogadhatatlan tételek miatt a Demokratikus Koalíció nem támogatja elfogadását.

KDNP: igen a javaslatra

Hollik István, a KDNP vezérszónoka az előtte elhangzottakra reagálva kiemelte, hogy a nyugdíjasok a 2010 óta eltelt időszakban jól jártak a Fidesz-kormánnyal. A nyugdíjasok idén és jövőre is számíthatnak a kormányra, a nehéz gazdasági helyzet ellenére februárban megkapják a 13. havi nyugdíjat – erősítette meg.

A KDNP-s politikus azt is szóvá tette, hogy ellenzéki politikustársa úgy beszélt az egyházi fenntartásba adásról, mint ami önmagában rossz.

A valóság azonban épp ennek az ellenkezője – hangsúlyozta.

Megjegyezte: önök a kommunista beidegződéstől, hogy minden ami egyházi rossz, nem tudnak szabadulni. Egyúttal meghívta politikustársát egy egyházi fenntartású intézménybe, hogy megtapasztalja, mi az a plusz, amit az egyházak adni tudnak.

Hollik István szerint az amerikai elnökválasztás után joggal reménykedhetnek abban, hogy január után Donald Trump legalább a tűzszünetig eljuttatja a folyamatot, ami teljesen új lehetőséget biztosít Magyarország és az egész Európa számára. Kiemelte, arra készülnek, hogy a béke megteremti annak a lehetőségét, hogy az új gazdaságpolitikával ismét növekedési pályára tudják állítani a magyar gazdaságot.

Kitért az új gazdasági akcióterv 21 pontjára és megjegyezte: a jövő évi büdzsé segíti, hogy a jövedelmek vásárlóértékének ereje növekedni tudjon. Számos ponton foglalkozik a megfizethető lakhatással, és célzott segítséget nyújt azoknak a fiataloknak, akik új ingatlant vennének vagy építenének. Célként jelölte meg azt is, hogy a magyar vállalkozások exportképessége javuljon.

Kiemelte, hogy a mesterséges intelligenciával és digitalizációval a magyar vállalkozásoknak is lépést kell tartaniuk, mert aki ebben lemarad, az kimarad.

Szólt még arról is, hogy régóta támadás alatt áll a rezsicsökkentés, de ebből nem engednek, fenn fogják tartani, és ez részét képezi a jövő évi költségvetésnek.

Azt kérte, a képviselők támogassák a javaslatot.

A jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

Jobbik: nem nyújtanak átütő segítséget a kormány javaslatai

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, ha valóban átütő segítséget nyújtana a beterjesztett javaslatcsomag, ő megszavazná.

Rámutatott: a családi adókedvezmény értékének növelését már öt éve követelik. A történelmi mulasztást szerinte ott követte el a kormány, hogy nem hallgatott rájuk, és amit most vívmányként állítanak be, az valójában a 2011-12-es reálérték alá való visszatérés.

A jobbikos politikus támogatást ígért arra az esetre, ha a duplázás mellett azzal állnak ki, hogy inflációkövetővé teszik a családi adókedvezményt.

A Babakötvényről azt mondta, az nem baj, ha bizonyos folyamatokat korlátoznak. Fellelhető volt, hogy ingatlanbefektetésekből származó összegeket „fialtattak meg”, ezért egy egészséges felső határ jó, de ez nem mondható el feltétlenül a felső határként meghatározott összegről.

A jogalkotó azzal sem foglalkozik, a szabad felhasználású összeggel mi történik – jegyezte meg.

A lakhatási támogatásnál szerinte a kormány kissé bátortalan volt azzal, hogy a munkáltatókra bízná a támogatás megítélését. Arra vonatkozóan ugyanis nem mondtak semmit, ha a támogatással a fizetésemelést akarják kiváltani. Az egyik után képződik nyugdíjmegtakarítás, a másik után nem, megint kicsit a jövőt kezdik felélni – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy a lakástámogatási formákat módosítani kellett volna, nem megszüntetni, ezért elvárnák a költségvetésben a lakáscélú előtakarékosság állami támogatásának visszaállítását.

A mesterséges intelligencia terén egész Európa és Magyarország is rettenetesen le vagy maradva – vélte. Szerinte az lenne a jó megoldás, ha a Gazdasági Versenyhivatalt felhatalmaznák, hogy a túlfutásokat szabályozza és a magyar fogyasztókat megvédje.

Mi Hazánk: nem alapozza meg a javaslat a jövőt

Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta: a javaslat címe félrevezető és barokkos túlzás is. Hogyan lehet megalapozott egy költségvetés, ahol az infláció mértékében is megtévesztik a magyarokat – tette fel a kérdést, mert szerinte a kormányon kívül senki sem hiszi el, hogy a valódi infláció három százalék lenne.

Az ellenzéki politikus rámutatott: az infláció mértéke attól függ, hogy milyen fogyasztói kosárral számolnak, és kik állítják össze. A való világban az élelmiszerek, az üzemanyagok más termékek-szolgáltatások kapcsán, amelyeket egy magyar ember nagy mennyiségben vásárol, „a valódi infláció most is két számjegyű” – jelentette ki

A javaslat így nem alapozza meg a magyar fiatalok jövőjét, a lakhatási válság kezelését – tette hozzá, majd jelezte: a Mi Hazánk nem szavazza meg a javaslatot.

Nemzetiségi szószóló: a gazdasági stabilitást szolgálja a javaslat

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottsága véleményét ismertetve elmondta: bár a törvényjavaslat rendelkezéseinek többsége nem érinti közvetlenül a nemzetiségeket és intézményeiket, mégis elmondható, hogy a háborús helyzet által generált, egész Európát érintő gazdasági visszaesésre, mint rendkívüli helyzetre adott kormányzati válaszok elsősorban a gazdasági stabilitás megteremtését szolgálják.

A módosítások segítik az önkormányzatok biztonságosabb gazdálkodását – tette hozzá, majd köszönetet mondott a nemzetiségek nemzeti önazonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatásokért.

Zárszó

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a nemzeti vagyont érintő módosítással kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy bővülhet a GYSEV-ben lévő állami vagyonrész.

Célszerűnek tartotta, hogy a költségvetést, illetve az azt megalapozó törvényjavaslatot egy időben tárgyalja a parlament, mert így az esetleges módosításokat át lehet vezetni a két előterjesztésen.

A nyugdíjkorrekcióval kapcsolatban hangsúlyozta, ha év közben a magasabb infláció miatt kiegészítő nyugdíjemelésre, korrekcióra van szükség, akkor az januártól visszamenőlegesen érvényesíthető. Hozzátette: idén ilyen korrekcióra nem lesz szükség, mert hat százalékos volt a nyugdíjemelés, és a várakozások szerint 3,7 százalékos lehet az infláció, vagyis a nyugdíjak reálértéke növekszik.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetésének időpontja február; abban pedig semmi újdonság nincs, hogy erre a juttatásra azok jogosultak, akik az előző évben nyugdíjasok voltak – részletezte.

Az államtitkár az önkormányzatok gazdálkodásáról közölte, egyértelművé teszik azt a szabályt, hogy az önkormányzatoknak működésüket nézve nullszaldós gazdálkodást kell folytatniuk. Hozzátette: egy kiskaput zárnak be, mert volt olyan önkormányzat, amely az általános szabályt kijátszva faktoráltatott bizonyos követeléseket.

Közölte, a nagyobb városoknak ezentúl előrejelzést kell adniuk várható kiadásukról, bevételekről, mert a gazdálkodásuk az államháztartás egészének részét képezik.

Szólt arról is, hogy a családtámogatások meghaladják a GDP 4 százalékát, az elmúlt években pedig folyamatosan bővültek a kedvezmények.

Kitért arra is, 2010 óta minimum az infláció mértékével növekedtek a nyugdíjak, a reálértékük 2010-hez képest 20 százalékkal nőtt, ebben nincs benne a nyugdíjprémium és az egyéb egyösszegű kifizetések.

Országos haváriaközpont jöhet létre a MÁV-nál, ha az Országgyűlés elfogadja az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára kedden a törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlésben.

Közlekedési minisztérium: haváriaközpont jön létre a MÁV-csoportnál

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára expozéjában azt mondta, a törvényjavaslat közlekedési hatósági eljárási egyszerűsítéseket, a lakosság és a vállalkozások számára adminisztratív könnyítéseket, bizonyos hatósági felügyeleti díjak felülvizsgálatát, a bírságok egységesítését, továbbá adatkezelési kérdések rendezését tartalmazza.

Ismertetése szerint csökkennek az adminisztratív terhek a sport- és hobbicélú légi közlekedési tevékenységek, például a légi járművek bérbeadásával, egyes úszóléesítmények személyzetével kapcsolatban, valamint a kishajóval végzett oktatási tevékenység esetén.

Felülvizsgálták a vasúti felügyeleti díjak mértékét; ezen díjak kizárólag a vasúti hatósági felügyeleti és ellenőrzési feladatellátásra fordíthatók – mondta.

Hozzátette, az uniós jog alapján kötelező légi közlekedési védelmi határellenőrzés esetében hatósági díjak helyett éves felügyeleti díjat határoznak meg.

Az államtitkár azt mondta, „a veszteglő járművek” okozta problémák megoldásának további lépéseként megteremtik annak lehetőségét, hogy a közforgalom elől el nem zárt magánút kezelője a közterület-felügyelet útján hatósági segítséget vegyen igénybe.

Nagy Bálint azt mondta, lehetővé teszik a kiemelt közszolgáltatói közreműködő bevonásának lehetőségét a személyszállítási közszolgáltatási szerződések teljesítésébe.

Elmondta, ilyen közfeladatok lehetnek a stratégiai tervezés, az ellenőrzés, a fejlesztés, a működés és infrastrukturális feltételek összehangolása, valamint az utastájékoztatás és a haváriahelyzetben történő közlekedésirányítás összehangolása.

A politikus közölte, haváriahelyzetben a minél gyorsabb és a célzott reagálás érdekében januárra felállítják a MÁV-csoporton belül az országos haváriaközpontot.

Kijelentette, megújítják, és az integráció bevezetésével „a szó legszorosabb értelmében a nemzet közlekedési vállalatává tesszük a MÁV-csoportot”.

Hozzátette, folyamatosan bővítik és megvalósítják a nemzeti tarifaközösséget, és mind az utaskomfort javításával – például a digitális megoldások kiszélesítésével -, mind pedig a rendkívüli forgalmi helyzetek kezelésének új módjával igyekeznek többet, jobban és értékesebbet adni az embereknek.

A haváriaközpontról azt mondta, az a zavar elhárításáért és haváriahelyzetek kezeléséért felelős végrehajtó szolgálatok munkáját irányítja, hangolja majd össze. Változásokat vezetnek be azért is, hogy egy-egy rendkívüli helyzet elsődleges érintettjei az utasok, valamint a mozdonyvezetők és jegyvizsgálók minél előbb, minél pontosabb és minél gyakorlatiasabb információkat kapjanak a haváriaközponttól – folytatta.

Nagy Bálint kitért arra is: átalakítják a pótlóbuszok rendszerét azért, hogy ha a vasúti közlekedés átmenetileg ellehetetlenülne valahol, akkor minél előbb folytatható legyen az utazás a MÁV-csoport autóbuszaival. Épp ez az egyik előnye az integrációnak, a képességek összehangolása – mutatott rá.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény módosításáról azt mondta, nem céljuk a hatályban lévő szabályozáson érdemben változtatni, de szükséges az elmúlt egy évben a törvény alkalmazása kapcsán felmerült jogalkalmazói visszajelzések technikai jellegű módosítása.

Fidesz: támogatandó rendelkezéseket tartalmaz a javaslat

Szabó Zsolt (Fidesz) értékelése szerint támogatandó rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat. Az előterjesztés az ágazaton belül felmerült szabályozási igényeket fogja át teljeskörűen, jogalkalmazói tapasztalatokat old meg, valamint jogharmonizációs kötelezettségeket teljesít – mondta.

Kitért a vízi közlekedési törvény módosítására, amely alapján pontosítják a kishajóvezetők képesítésével kapcsolatos nyilvántartások szabályait.

Szólt arról is, hogy a MÁV-csoport több mint 13 millió ország- és vármegyebérletet értékesített eddig, az új tarifáknak köszönhetően a családok akár több tízezer forintot spórolhatnak havonta. Elmondta, az elmúlt száz év legnagyobb alföldi vasútépítésre, -fejlesztésre készül a kormány, hatszázmillió forintot terveznek költeni a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére.

DK: nincs pénz a MÁV működtetésére

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy alapvetően egy technikai típusú módosításról van szó, ami számos kisebb elemet tartalmaz. Ezeknek jelentős része olyan változtatás, amelyek valóban javíthatják vagy egyszerűsíthetik a közlekedés részvevőinek helyzetét, de az indítvány a lényegi kérdéseket nem érinti – tette hozzá.

A képviselő kijelentette, jó, ha lesz haváriaközpont, de a MÁV-nak nem az lenne a fő feladata, hogy haváriát kezeljen, hanem az, hogy működjenek a vonatok. Leromlottak a pályák, leromlott a szerelvényállomány, nincs pénz a vasúttársaság működtetésére – tette hozzá.

A vármegye- és országbérletekről beszélve megjegyezte, a jogalkotók nem teremtették meg a szolgáltatók bevételkiesése miatt szükségessé vált kompenzáció feltételeit.

Lezárták a képviselők az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának általános vitáját kedd délután az Országgyűlésben.

KDNP: a tarifareform lényegi változást hozott

Hollik István (KDNP) egyetértett azzal, hogy a javaslat inkább technikai módosításokat tartalmaz, de kiemelte, hogy változtatások támogatják az építésügy deregulációjáról szóló kormányzati törekvéseket. Az indítvány illeszkedik ahhoz a célhoz is, hogy Magyarországon egy modern, a 21. századi igényeknek és elvárásoknak megfelelő vasúti közlekedés jöjjön létre – szögezte le.

A tarifareform lényegi, az utasok érdekeit és pénztárcáját szolgáló változást hozott – jelentette ki, hozzátéve, hogy a KDNP támogatja a javaslatot.

Jobbik: töröljék el a személyautók autópályahasználati díját

Ander Balázs (Jobbik) úgy fogalmazott, hogy a MÁV problémái nem újkeletűek, de az bizonyos, hogy a néhai „vasminiszter”, Baross Gábor „forog a sírjában” a mai állapotok miatt.

A rendszerváltozás előtti időszak „vasútpusztító” politikájáról beszélő képviselő azt mondta, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején pedig újabb vidéki mellékvonalakra „mondták ki a halálos ítéletet”. A 2010-es kormányváltásra utalva kijelentette, hogy a bezárt mellékvonalak többségét azóta is ugyanolyan állapotban hagyták.

Feltette a kérdést, hogy egy járási székhelyet milyen logika alapján választanak le az országos fővonalakról?

A Jobbik teljes mértékben egyet tud érteni a deregulációval és a bürokrácia leépítésével – közölte.

Ander Balázs bejelentette: kezdeményezik, hogy töröljék el a személyautók autópályahasználati díját.

Mi Hazánk: ezek látszatintézkedések

Szabadi István (Mi Hazánk) a javaslatot minősítve azt mondta, hogy az nem foglalkozik a közlekedési ágazat valódi problémáival, „csupán látszatintézkedésre kerül sor”.

Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat szövegpontosító rendelkezéseiben jelentős összegű közlekedési bírságemelést rejtettek el.

Az indítvány a közlekedési beruházások során felmerülő közműszakaszkiváltások és fejlesztések lebonyolítására 12 hónapos határidőt ad, de a Mi Hazánk szerint rövidebb határidőre és gyorsabb munkálatokra lenne szükség – fogalmazott a vezérszónok.

A törvényjavaslat jelentősen megemeli a vasúti igazgatási szervnek fizetendő felügyeleti díjakat – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a vasúti dolgozók óriási létszámhiánya működési problémákat okoz, miközben az infrastruktúrát és a járműveket is fejleszteni kellene.

Képviselői felszólalás

Fidesz: 20-30 százalékkal nőtt a vasúton utazók száma

Fazekas Sándor (Fidesz) arról beszélt: a MÁV az elmúlt időszakban többször a figyelem közléppontjába került, ennek oka pedig az, hogy az országbérlet bevezetésével 20-30 százalékkal megnőtt az utasok száma. Mivel többen veszik igénybe a vasútat, több probléma is jelentkezik, valamint az extrém időjárás, így a nyári meleg is próbára teszi a rendszert.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős vasúti fejlesztések történetek, megemlítve a 100-as vasútvonal teljes felújítását, több szakasz villamosítását, új szerelvények vásárlását, és azt is, hogy a kerekesszékkel, babakocsival és kerékpárral közlekedők számára sokkal könnyebbé vált a vasúti közlekedés.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Zárszó

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára zárszavában ismertette: a HÉV 99 százalékban, a Volán 96 százalékban, a vonatok 92 százalékban pontosak, vagyis maximum 5-10-15 perces késéssel közlekednek.

Vitatta Szabadi István (Mi Hazánk) megjegyzését, aki látszatintézkedéseknek minősítette a kormány lépéseit, hangsúlyozva, hogy 13 millió ország- és vármegyebérletet értékesítettek, körülbelül 20-30 százalékkal nőtt a közösségi közlekedést használók száma, és míg 2010-ben 14 gyorsforgalmi út érte el a megyei jogú városokat, 2023-ra ez a szám 21-re nőtt, továbbá jelenleg is folyamatban van számos fejlesztés.

A tízéves vasútfejlesztési tervről szólva megjegyezte, hogy amikor egy ma megrendelt új mozdony legjobb esetben 2028-ban állhat forgalomba, akkor nagyon fontos megvizsgálni az alternatívákat, hogy minél előbb bővíthessék az állományt és javíthassák a minőségét.

Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárást szabályozzák újra az egyebek mellett az országgyűlési törvényt és a házszabályt is módosító előterjesztések, amelyek általános vitáját kedden kezdte a parlament.

Előterjesztő: az összeférhetetlenségi eljárást szabályozzák újra

Az Országgyűlésről szóló törvény és a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény, továbbá az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosításáról az előterjesztő Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke azt mondta, a javaslatok az összeférhetetlenség érdemi szabályainak érintetlenül hagyása mellett az összeférhetetlenség megállapításaira irányuló eljárást szabályozzák újra annak érdekében, hogy jobban áttekinthető és megfelelően biztosított legyen a döntéshozatal hatékonysága.

Szerinte az új szabályokkal az érintett képviselő és a nyilvánosság számára is előreláthatóvá válik a döntéshozatal teljes folyamata.

Hozzátette, a döntéshozatal racionalizálása is céljuk azzal, hogy bevezetik a mentelmi bizottság elnökének előzetes vizsgálatát. Ezzel elkerülhető, hogy az Országgyűlés és a mentelmi bizottság a törvényi feltételeknek nem megfelelő, vagy a nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezések ügyében is köteles legyen eljárni – érvelt.

Közölte, ez az eljárás arra is lehetőséget ad, hogy az érintett képviselő megszüntesse a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a bizottsági vizsgálat megindulása előtt, valamint bizonyítékok bemutatásával cáfolja az összeférhetetlenség fennállását. Jelezte, ha a mentelmi bizottság többsége mégis szükségesnek látja a vizsgálatot, az elnök elindítja azt.

Vejkey Imre azt mondta, az Országgyűlés plénuma csak akkor dönt, ha a bizottság többsége szerint az összeférhetetlenség fennáll.

Fontos eljárási garanciának nevezte a határidők rögzítését: az előzetes eljárásban a képviselő öt napon belül tehet nyilatkozatot, az összeférhetetlenségi eljárás elrendelésekor pedig a mentelmi bizottság 30 napon belül folytatja le a vizsgálatot, amely határidőbe az adatbeszerzéshez szükséges időtartam nem számít bele. A határozati javaslat benyújtása esetén az Országgyűlés szintén 30 napon belül határoz – ismertette.

Kiemelte azt a módosítást is, miszerint felhatalmazást kap az Országgyűlési Őrség, hogy pilóta nélküli állami légi járművel felvételt készíthessen az Országgyűlés Hivataláról és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekről, az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe tartozó, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokról és azok környezetéről.

A javaslat rögzíti a házbizottság és a házelnök hatáskörét az Országgyűlés ülésén néma felállással történő megemlékezések kapcsán – mondta. Rögzítik azt is – folytatta – , hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztására irányuló szavazás nyíltan történjen.

Jelezte, az előterjesztések javaslatokat fogalmaznak meg a napirendi javaslat kiegészítésével, az ülést vezető elnök felszólalásával, a napirend előtti felszólalásokkal, a gépi szavazással és a szónoki emelvényről történő felszólalással kapcsolatban.

Kormány: a két előterjesztés érdemben nem érinti a kabinet hatáskörét

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára emlékeztetett, hogy a kormány a szokásjog alapján nem foglal állást az Országgyűlés saját működési szabályainak kialakítása során. Hozzátette, hogy a két előterjesztés érdemben nem érinti a kabinet hatáskörét.

Fidesz: a plenáris ülésen csak a házbizottság döntése alapján lehet megemlékezést tartani

Pajtók Gábor (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy a képviselői összeférhetetlenséggel összefüggő döntéshozatal racionalizálását szolgálja a mentelmi bizottság elnökének előzetes vizsgálata. Ezzel ugyanis elkerülhető, hogy a bizottságnak és a parlamentnek el kelljen járnia a törvényi feltételeknek meg nem felelő vagy nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezések esetében – tette hozzá. Rámutatott, hogy amennyiben a bizottsági elnök az összeférhetetlenségi eljárás megindításáról dönt, akkor a testület lefolytatja azt. Hozzátette, hogy a parlament elé csak akkor kerül az ügy, ha a bizottság többsége szerint fennáll az összeférhetetlenség.

Vannak esetek, ahol nincs mérlegelési lehetőség, például a méltatlansági összeférhetetlenség esetén ki kell mondani a képviselő összeférhetetlenségét – közölte a politikus. Hozzátette, ugyanez érvényesül, ha nem teljesülnek a képviselő megválasztáshoz szükséges feltételek, vagy ha a politikus több, mint egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.

Az összeférhetetlenségi ügyekben a mentelmi bizottság által benyújtott határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet beadni – hangsúlyozta.

A javaslat a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást is módosítja – mutatott rá a vezérszónok.

Pajtók Gábor elmondta, az indítvány felhatalmazást ad az Országgyűlési Őrségnek, hogy egyes törvényi feladatai ellátása során pilóta nélküli állami légi járművel felvételt készíthessen az Országgyűlés Hivataláról és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekről, az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe tartozó, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokról és azok környezetéről. Ez óriási könnyebbséget jelent, mert ezeket az ingatlanokat eddig csak igen nehéz és nagy költségeket igénylő munkával lehetett felmérni – tette hozzá.

A plenáris ülésen csak a házbizottság döntése alapján lehet megemlékezést tartani. Ha bizottságban nem alakul ki többségi vélemény, akkor a házelnök joga a megemlékezésről való döntés – mondta Pajtók Gábor.

A vezérszónok az indítvány támogatására kérte a parlamentet.

A parlament kedd délután a többek között az országgyűlési törvényt és a házszabályt is módosító előterjesztések vitáját folytatta le.

DK: a javaslatok elfogadhatatlanok és szégyenletesek

Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott: az lenne a helyes, ha kellő megfontolással és lehetőleg konszenzust keresve tárgyalnának a javaslatokról, „de hát itt erről szó nincsen”.

Önök folyamatosan próbálják lehetetlenné tenni az ellenzék munkáját, név szerint meg lehet mondani, hogy az indítvány melyik része melyik ellenzéki képviselő ellen irányul – jelentette ki. Az intézkedéseket kicsinyesnek nevező képviselő azt mondta, hogy a változtatások csak arról szólnak, hogy nehezebbé tegyék az ellenzék munkáját.

A javaslatok elfogadhatatlanok és szégyenletesek – mondta.

KDNP: újraszabályozzák az összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárást

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a módosítás újraszabályozza az összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárást, méghozzá annak érdekében hogy jobban biztosítsák a transzparenciát és a döntéshozatal hatékonyságát.

Az igazságügyi bizottság azt javasolta, hogy a vagyonnyilatkozati eljárás is módosuljon – hívta fel a figyelmet.

A további módosításokat felsorolva megemlítette, hogy a javaslat szabályozza az Országgyűlési Őrség pilóta nélküli légijárművekkel való felvételkészítését, a néma felállással való megemlékezést, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának nyílt szavazással történő megválasztását.

Kérte, hogy mindkét indítványt támogassák, mert a KDNP támogatni fogja azt.

Jobbik: a Ház méltóságát leginkább a rendeleti kormányzás csorbítja

Dudás Róbert (Jobbik) biztosnak nevezte, hogy az indítványhoz még érkezik majd módosító javaslat.

Bírálta, hogy a kormányhoz intézett interpellációkra, kérdésekre vagy azonnali kérdésekre csak a legritkább esetben válaszol maga a címzett. Ezen szigorítani kellene – jelentette ki, hozzátéve azt is szorgalmazzák, hogy a minisztereknek küldött írásbeli kérdésekre a témáról szóló válaszok érkezzenek.

A Ház méltóságát leginkább a rendeleti kormányzás csorbítja – mondta. A koronavírus-járvány időszaka óta „mindig van valami”, amire való hivatkozással a kormány magánál tartja az azonnali intézkedések lehetőségét, pedig ez az Országgyűlés hatásköre lenne – fogalmazott.

A Mi Hazánk a képviselők visszahívhatóságát és mentelmi joguk eltörlését szorgalmazza

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát és mentelmi joguk eltörlését szorgalmazza. Az ellenzéki politikus szerint emellett dupla büntetés kiszabása és a teljes vagyonelkobzás bevezetése is szükséges lenne.

Novák Előd meglátása szerint továbbá nyilvánossá kellene tenni a képviselők hozzátartozóinak vagyonnyilatkozatát, amelyek most lezárt borítékban porosodnak, miközben a képviselőkkel egy vagyonközösségben élők vagyonnyilatkozata segíthetne a lopott vagyonok feltárásában.

Javasolta azt is, hogy a képviselőket és családtagjaikat kötelezzék arra, hogy nyilatkozzanak állampolgárságaikról, hiszen így látható lenne, hogy ki épített magának menekülőútvonalat.

Novák Előd az Országgyűlés működéséről szólva kifogásolta, hogy nemcsak, hogy nem lehet ott a zárt bizottsági üléseken, de utólag sem tekinthet bele egy-egy ülés irataiba.

Gyalázatosnak minősítette a tömbösített szavazásokat, amely miatt mindössze néhány hetente egyszer kell bejönniük Parlamentbe a képviselőknek, ahelyett, hogy a viták után közvetlenül döntenének. Ugyancsak méltatlannak nevezte a salátatörvényeket és azt is, hogy olykor hetekig, akár hónapokig nem ülésezik az Országgyűlés, máskor éjszakába nyúlóan, 6 napig tartanak az ülések.

Novák Előd kifogásolta a valódi viták kiüresedését, a kormánypárti képviselők inkább „pohárköszöntőket” mondanak, az ellenzéki kérdésekre érdemi válaszok nem érkeznek, ha pedig az ellenzéknek sikerül összehívnia egy rendkívüli ülést, azon a kormánypártok meg sem jelennek.

Ellenzéki javaslat szökőévente egyszer kerülhet napirendre, és az ellenzéki módosító indítványokat – még a helyesírási pontosításokat – is rendre leszavazzák a nemzeti együttműködés rendszerének tagjai – sorolta kritikáit az ellenzéki politikus.

Nemzetiségi szószóló

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló a nemzetiségek bizottsága véleményét ismertetve közölte, azt javasolják, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásakor a nemzetiségek bizottságának elnöke is kaphasson szót. Azzal indokolt, hogy a nemzetiségek bizottsága időnként a frakciókkal azonos feladatokat is ellát, például részt vesz a házbizottság ülésén.

KDNP: napi gyakorlati problémákat orvosolnak a javaslatok

Hargitai János (KDNP) közölte, az előterjesztéseknek nem célja az átfogó reform, napi gyakorlati problémákat orvosol.

Példaként említette a momentumos Fekete-Győr András összeférhetetlenségi ügyét, amelynek során a házszabály alapján a mentelmi bizottságnak is ki kellett fejtenie álláspontját, holott nem volt mozgástere, mert az országgyűlési törvény alapján jogerősen elítélt képviselő összeférhetetlenségét ki kell mondani, megszűnik a mandátuma. Ezt a felesleges és értelmezhetetlen lépést törlik el – magyarázta.

Az elnöklő Oláh Lajos az együttes általános vitát lezárta.

Zárszó

Vejkey Imre, az előterjesztő igazságügyi bizottság elnöke zárszavában hiányolta, hogy az ellenzéki képviselők nem tettek javaslatokat, nem kifogásoltak konkrét bekezdéseket a javaslatban. Véleménye szerint demokrácia akkor van, ha az alaptörvény és az arra épülő jogszabályok érvényesülnek egy országban.

A közhiteles nyilvántartásokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg kedd este az Országgyűlés.

Előterjesztő: egységes jogi alap szükséges a közhiteles nyilvántartásokhoz

A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről, továbbá a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges, az alapvető jogok védelmét érintő intézkedésekről szóló törvényjavaslatról Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarországon nagyon sok nyilvántartás van, egy részük közhitelesnek van nyilvánítva, a másik részükről nincs kimondva a közhiteles minőség, de mégis úgy viselkednek, mint egy közhiteles nyilvántartás, miközben a közhitelesség fogalma sincs egységesen szabályozva. Nem is indokolt, hogy ilyen mennyiségű közhiteles nyilvántartás működjön – érvelt.

Elmondta, a digitális ügyintézés egyik leglényegesebb pontja a közhiteles nyilvántartások közötti rugalmas és gördülékeny kapcsolat, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a közhiteles nyilvántartások egységes jogi alapon nyugszanak.

Hozzátette, a javaslat kialakít egy olyan közhitelességfogalmat és -tartalmat, amelyet minden közhiteles nyilvántartás és adat esetében kötelező lesz alkalmazni. A jövőben kizárólag az e törvénynek megfelelően nyilvántartott adat ruházható fel a közhitelesség joghatásával, ezt a közhitelesség biztosításáért felelős szervnek kell tanúsítania egy auditálási eljáráson keresztül – hangsúlyozta.

Közölte, azon nyilvántartásoknál és adatoknál, amelyek esetében a közhitelesség fenntartása nem indokolt, meg kell szüntetni a közhiteles jelleget, így csökkenthetőek az adminisztratív terhek és javítható Magyarország jogi versenyképessége.

Kitért arra, hogy júniusban uniós rendeletet fogadtak el a mesterséges intelligenciáról, amelynek célja, hogy jogi keretet adjon az EU-ban az innovatív és felelős mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, egyúttal biztosítsa a polgárok biztonságát és alapvető jogait.

Szerinte az egyre nagyobb teret nyerő mesterséges intelligenciával kapcsolatban a polgárok oldaláról jogos igényként merül fel, hogy ezek a rendszerek átláthatóan, elszámoltathatóan, valamint a megfelelő adatkezeléssel támogatva működjenek.

A mostani törvényjavaslat célja, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet végrehajtásához szükséges, az alapvető jogok védelmét érintő intézkedéseket határozzon meg – ismertette. Hozzátette, az ezzel kapcsolatos hatósági feladatokat az igazságügyért felelős miniszter látja el a jövőben.

Répássy Róbert az ügyvédi törvény módosításáról közölte, ma Magyarországon 11 825 aktív ügyvéd közül a büntetőügyben védői kirendelést vállaló ügyvédek száma országosan 1974, ami az aktív kamarai tagoknak csupán 16,7 százaléka. A legtöbb kirendelt ügyvéd, 525 Budapesten van, a legkevesebb Nógrád vármegyében, mindössze 24 – részletezte.

Elmondta, a büntetőeljárás alatt állók védelemhez való jogának biztosítása az állam kötelessége, ezért azt javasolják, hogy valamennyi ügyvéd automatikusan kirendelhetővé váljon.

Fidesz: reagálni kell a mesterséges intelligencia fejlődésére

Pajtók Gábor (Fidesz) hangsúlyozta, hogy Magyarországon számos nyilvántartás működik, amelyeknek egy jelentős részét közhitelesnek tekintik. A közhitelesség fogalmát egzakt módon kell meghatározni, valamint rendszerezni kell a sokszor párhuzamos adattartalommal rendelkező közhiteles nyilvántartások rendszerét – tette hozzá.

A felszólaló kiemelte, hogy az Európai Parlament és az Európa Tanács nyáron fogadta el a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésére a hazai jogalkotásban is reagálni kell, egyaránt figyelembe kell venni a lehetőségeket és előnyöket, valamint a veszélyeket és a hátrányokat is. Emiatt az indítvány javaslatot tesz egy, az alapvető jogok védelmét biztosító hatóság kijelölésére – hívta fel a figyelmet. Ez a hatóság elemző, értékelő feladatokat lát el és állásfoglalásokat ajánlásokat adhat ki – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a jövőben az az ügyvéd, aki nem vállalja a kirendelhető ügyvédek jegyzékében való felvételét, az havi nyolcezer forint kirendelési hozzájárulást köteles fizetni.

Robotadót vetne ki a Mi Hazánk

Novák Előd (Mi Hazánk) kijelentette, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló EU rendelet gyakorlatilag elveszi a tagállamok szuverenitását az online tér szabályozására. Hozzátette, hogy a magyar kormánynak gyakorlatilag nincs mesterséges intelligencia stratégiája.

A képviselő arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb dilemmája az, hogy emberek millióinak munkája válhat feleslegessé.

Felhívta a figyelmet azon javaslatukra, hogy a Mi Hazánk úgynevezett robotadót vetne ki azokra a tech-cégekre, amelyek gépekre cserélik az emberi munkaerőt. Nem lenne szabad hagyni, hogy a technológiai fejlődésből kevesek gazdagodjanak és akár milliók szegényedjenek el – szögezte le.

A közhiteles nyilvántartásokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalásával, majd napirend utáni felszólalásokkal zárta keddi munkáját a parlament.

KDNP: a mesterséges intelligenciának lehetnek veszélyei, de a lehetőséget is látni kell

Hollik István (KDNP) a javaslat közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló részét józannak nevezte. Ahhoz, hogy a Digitális Állampolgárság Program jól tudjon működni, egységesen kell vezetni a közhiteles nyilvántartásokat és be kell vezetni egy kerettörvényt – jelentette ki.

A vezérszónok értelmes és józan felvetésnek tartotta a kirendelt védőket érintő módosítást. Ha mindenkinek joga van a védelemhez, és akinek erre nincs pénze, azt kirendelt védő védi, akkor ebből fakad egy ügyvédi kötelezettség – fogalmazott a képviselő. Ha az ügyvédek egy része kibújik ezen kötelezettség alól, akkor ők fizessék meg a havi nyolcezer forintos díjat – érvelt Hollik István.

A mesterséges intelligenciáról azt mondta, hogy a mindenki számára a fontolva haladást valamint az élénk és folyamatos vizsgálatot javasolja. A mesterséges intelligenciának lehetnek veszélyei, de a lehetőséget is látni kell – szögezte le. Hozzátette, az állam dolga, hogy figyeljen a lehetőségekre, de minél hatékonyabban hárítsa el a veszélyeket.

Képviselői felszólalás

Novák Előd (Mi Hazánk) botrányosnak nevezte a javaslat azon részét, amely az eljárás alá vont, védővel nem rendelkelő emberek számára ingyenesen fenntartott jogsegélyszolgálatot megfizettetné azokkal az ügyvédekkel, akik ebben nem kívánnak részt venni. A törvényjavaslat szerint azoknak az ügyvédeknek, akik nem vállalnak kirendelést, évi 96 ezer forint hozzájárulást kell befizetniük a központi költségvetésbe. Meglátása szerint ez alkotmányjogi aggályokat is felvet, hiszen például a védelem biztosítása állami feladat, amelynek terheit így nem az állam fedezné.

Kifogásolta azt is, hogy egy büntetőjoggal sose foglalkozó ügyvédet miért sarcolnak meg ezért. Meglátása szerint ez olyasmi, mintha különadót szedne az állam azoktól az orvosoktól, akik nem vállalnak éjszakai ügyeletet vagy akik fogorvosként nem vállalnak sebészeti műtéteket.

Az elnöklő Oláh Lajos a vitát lezárta.

Zárszó

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában Novák Előd kritikájára úgy reagált: az alkotmányossági aggályokat a kormány maximálisan figyelembe fogja venni, de meg kell oldani azt a helyzetet, hogy az ügyvédeknek csak egy nagyon kis része vállalja a kirendelt védői feladatokat.

Közös felelőssége a Háznak, hogy hogyan biztosítsa a védelemhez való jogot – mondta.

Megjegyezte: nem helytálló Novák Előd hasonlata, amellyel az ügyvédi munkát az orvosokéhoz hasonlította, hiszen míg az orvosoknál valóban vannak szakterületek, addig a jogi szakvizsga egységes, aki szakvizsgázott ügyvéd, annak tudnia kell, hogy a büntetőjogban milyen védelmet és hogyan kell ellátni.

A közel 12 ezer ügyvédből bőven vannak olyanok, akik jártasak a büntetőjogban, és el tudják látni kirendelt védői feladatokat. Az állam ezt nem ingyen kéri, jelenleg 7000 forint/óra a védők díja, és a benyújtott törvényjavaslatban is szerepel, hogy ne csak a jelenlétet fizessék ki az ügyvédeknek, hanem a felkészülésüket is, akár emelt összegben.

Napirend után

Berki Sándor (Párbeszéd) napirend utáni felszólalásában a családi pótlék emelését szorgalmazta, és hiányolta, hogy a jövő évi költségvetésben nem határozzák meg a minimálnyugdíj összegét.

Varga Zoltán (DK) szerint Debrecenben nem a helyiek életét könnyebbé tévő fejlesztések indulnak meg, csak „üresen koppanó ígéretek” vannak és a várost felfaló akkumulátorgyárak.

Gréczy Zsolt (DK) az újbudai közlekedéssel kapcsolatban vetette fel, hogy várhatóan megszüntetik a kerület egyetlen szintbeli vasúti kereszteződését, a Muskétás utcai vasúti átjárót, ami nagy gondot fog jelenteni.

Hegedüs Andrea (DK) a miskolci vízellátás problémáiról beszélt, az öregedő közműhálózat cseréjét sürgetve.

Az elnöklő Oláh Lajos az ülésnapot bezárta, az Országgyűlés szerdán 9 órakor folytatja munkáját.