Hankó Balázs kiemelte: mivel Brüsszel kizárta a magyar kutatókat, egyetemeket a Horizont és Erasmus programokból, ezért indult el a Horizont programmal szemben a HU-rizont, amelynek támogatását a nagyszámú jelentkezés miatt 12 milliárdra emelték 8 milliárd forintról, és a 112 beérkezett pályázatból 30 nyertest hirdettek.
Elmondása szerint valamennyi nemzetközi kutatási együttműködésben a világ legjobb száz egyeteme vesz részt a magyar egyetemekkel közösen.
Hangsúlyozta, hogy Brüsszel egy éve nem válaszol a magyar jogalkotásra, a magyar kormány kompromisszumos javaslataira. Ezért is indult el az Erasmus mellett a Pannónia Ösztöndíjprogram,
amellyel kétezer helyett háromezren jutnak el a világ legjobb egyetemeire.
Hankó Balázs hangoztatta: „bizonyítékunk van arra”, hogy szemben Brüsszellel, a világ és benne az Európai Unió tudományos közössége számít a magyar kutatókra, ugyanis a világ vezető egyetemei állnak sorba a magyar egyetemek által vezetett kutatásokban való részvételre.
A nyertes HU-rizont pályázatok közül kiemelte az Óbudai Egyetemet, amely a Stanforddal és a szingapúri egyetemmel közösen – Nyugat és Kelet együttműködését biztosítva – az orvosi robotika és a mesterséges intelligencia témájában kutat; a Szegedi Tudományegyetem a Cambridge Egyetemmel és az Ulmi Egyetemmel dolgozik majd a műanyagok mikro- és nanorészecskéinek az egészséges életre gyakorolt hatását vizsgálva; a Debreceni Egyetem pedig a szöuli és a Floridai Egyetemmel teremt kutatói közösséget a vezető nélküli járműfejlesztésben.
„Olyan témákat állítunk a középpontba”, amelyek a digitalizációt, az egészséges életet és a zöld átállást valóban meg kívánják oldani, ezért a magyar kormány támogatásával indulhatnak el a nyertes programok
– közölte a miniszter.
Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az idén a tudománypolitikai, kutatási és innovációs forrásokra több mint 150 milliárd forintot fordít hazai költségvetési forrásból.
Kiemelte, hogy minden pályázatra óriási túlkereslet mutatkozik, ezt bizonyítja a HU-rizont program is, amelyre 112 pályázó több mint 40 milliárd forint értékben nyújtotta be ajánlatát, és ebből választották ki a 30 nyertes pályázatot.
Ezekben a kutatásokban a magyar fél jelöli ki a kutatás irányát, és a magyar kormány nemcsak a hazai egyetemeket finanszírozza, hanem a társult top százas kutatóintézmények teljes költségvetését is.
Ismertetése szerint a pályázatban kikötötték, hogy a magyar egyetemeknek minimum 50 százalékban be kell vonniuk ilyen típusú külföldi intézményeket a pályázatukba, amelyek legalább két, maximum három évig tartanak.
Mindezekkel elérhető az is, hogy a magyar felsőoktatási intézmények a jövőben ettől nagyobb, akár 5-10 konzorciumi tagból álló kutatásokat önállóan vezessenek.
Fontosnak nevezte, hogy az egyetemek együttműködjenek a gazdaság szereplőivel is, és ne csak öncélú kutatásokat végezzenek, hanem azoknak legyen társadalmi, gazdasági, pénzügyi hatásuk.
Hangsúlyozta: kulcsfontosságú a versenyképesség, ehhez járul hozzá az NKFIH minden kiírt pályázati konstrukciója, amelyet a jövő évben is folytatnak, a HU-rizont programmal együtt.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédet mond az egyetemi alapítványok kuratóriumi elnökeinek találkozóján a Debreceni Egyetemen, 2024. november 16-án. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)