„Hatalmas hősi emlékmű, számtalan sírjel és egy monumentális, 19 parcellából álló temetőrész – gyakorlatilag egy önálló, nagy területű katonai temető – állt itt egy kor, ahol korábban egymást érték a katonai ceremóniák. Ha itt szétnézett az ember,
olyan lehetett, mint az arlingtoni katonatemető.”
Különösen hatnak Tóth Zsolt hadtörténész a NÖRI társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójának szavai a kissé aránytalan, látványosan összetoldozott-foldozott első világháborús emlékmű mellett, ahol egy aránytalanul magas posztamentumon egy aránytalanul kis, bár szépen kivitelezett katona alakja áll.
Fotó: hirado.hu/Horváth Péter GyulaHol vannak a katonák?
Stábunk az első világháború 1918-as lezárásának november 11-i évfordulója alkalmából kereste fel az egykori Hősi Parcellát a rákoskeresztúri Új köztemető területén. Az emlékmű körül
ötletszerűen elhelyezett urnafalak tekergőznek,
mögöttük elhanyagolt sírok állnak, egyik-másik irányban pedig sűrű, átláthatatlan, elvadult rengeteg nőtte be a temetőt. Nem messze egy feltűnően rendezett parcella bukkan fel, 1848-as sírokkal.
Tóth Zsolt, a NÖRI társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Az egykori katonai temetőből, ahol egyes becslések szerint 25 ezer hősi halott nyugodott, mára gyakorlatilag csak az 1848-as hősök parcellája maradt fenn – kalauzol minket ezekhez a sírokhoz Tóth Zsolt, aki hozzáteszi: megmaradt az idegen katonák nyughelyei közül a régi temető egy kisebb parcellája, az olasz katonai temető is.
Az 1848-as temető (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Csakhogy még az idegen katonák síremlékét sem tartották tiszteletben:
a német katonai emlékművet szintén eltüntették.
Minket viszont a leginkább az foglalkoztat: hová tűnt egy egész magyar katonai temető?
A galériához kattintson a képre!
Nem tett különbséget a magyar emlékezet
Már 1903-ban döntés született a korabeli Honvédelmi Minisztériumban arról, hogy létrehoznak két nagyobb katonai parcellát a Farkasréti temetőben és a Rákoskeresztúri temetőben, melyen éppen ezért maradt rajta az Új köztemető elnevezés. Erre azért volt szükség, mert számos kisebb, addig létező budapesti temetőt megszüntettek (például a Váci úti temetőt) a város növekedése, terjeszkedése miatt.
Mivel a veteránok is a katonai temetőbe kezdtek temetkezni, így az Új köztemetőben található temetőrészt el is nevezték Hősi temetőnek. Már az első világháború kezdetén teljesen leválasztották ezt a részt a temetőtől. Külön bejáratot kapott és külön villamosmegállója is volt a hősi temetőnek. Az első világháborúban ide kezdték temetni a hősi halottakat: a nagy távolság miatt főleg a hadifogolytáborban elhunytak kerültek ide. Így
számos idegen nemzet katonája is ide került,
az Új köztemetőbe, emiatt jöttek létre más nemzetiségek számára külön parcellák is.
Attila kardja a hősök felett
Az első világháborúban folyamatossá vált a katonák ide temetése, számos esetben a család, ha megtehette, hazahozatta a mesze elesettet. 1916-ban már olyan sokan pihentek itt, hogy központi emlékművet kellett emelni, hogy méltó megemlékezéseket tarthassanak. Mindeközben a Kerepesi úti temetőben is kialakult egy hősi temető, ott emelték eredetileg a Hősök Gúláját.
Az Új köztemető hatalmas parcellarengetegének központi eleme az 1916-ban felállított
Hősök oltára a hármas halommal és Attila kardjával nevezetű emlékmű
volt. Ezen egy igen szép kivitelezésű Pro Patria felirat ékeskedett. A parcellák sajnos egyre nőttek, az első világháború végére legalább húszezer magyar katonát temettek itt el.
1933-ban új, 17 méter magas központi emlékművet emeltek a temetőben – tudjuk meg Tóth Zsolttól.
Mackensen és az olasz király
Ezt az 1933-as emlékművet Horthy Miklós, Magyarország kormányzója avatta fel – ezt már Kovács Géza, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője teszi hozzá, aki a temető egyik elvadult, nehezen megtalálható részébe kalauzolt el minket. Itt egyre-másra bukkannak fel a többnyire aprócska, első világháborús emlékművek, melyeket nemzeti színű szalaggal jelöltek meg.
Kovács Géza, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)1943-ban már mintegy húszezer fő nyugodott ezekben a parcellákban. Túlnyomórészt magyar katonák voltak, de az Osztrák–Magyar Monarchia számos más nemzetisége is megtalálható volt közöttük – számol be Kovács Géza, aki azt is elmondja:
a parcellákba még a második világháború idején is temettek újabb elesett katonákat.
A korabeli filmhíradók tanúsága szerint a két világháború közötti időszakban a külföldi állam- és kormányfők fogadásának protokoll része volt a Hősök terén, majd a hősi parcelláknál történő tisztelgés: vezető olasz és német politikusok, e két országból érkező küldöttségek, illetve olyan személyiségek is tiszteletüket tették a Rákoskeresztúri temető katonai parcelláinak központi emlékműveinél, illetve a német és az olasz temetőben, mint III.Viktor Emmanuel olasz király, vagy August von Mackensen.
A Magyarországon rendkívüli népszerűségnek örvendő porosz királyi katonatiszt, majd német császári tábornagy, első világháborús hadvezér volt az,
aki 1916 őszén a német 9. hadsereg élén kiszorította Erdélyből az oda betört román csapatokat.
Különálló temetőrészek is voltak az összesen 19 parcellán fekvő hősi parcellák területén az olasz és a német katonáknak is.
Elvtársi elvárás
A központi emlékmű a második világháború idején találatot kaphatott, helyreállítása pedig nem történt meg – tér rá Kovács Géza a hősi parcellák későbbi történetére. Az előző emlékmű helyén állították fel a temetőben ma is látható, vélhetőleg 1947 folyamán emelt, két vagy több darabból álló emlékművet.
Ennek tetején áll az Eskütevő szobra, az 1926-ban öntött, s mára egyetlen megmaradt szobor a korábbi, monumentális méretű, számos emlékművel és szoborral is díszített katonai tetemtőrészből. A második világháború végével jelentősen megváltozott a magyarországi hőskultusz: míg addig a magyar hősi halottaknak járt ki, természetes módon, a tisztelet. Ekkor viszont
törvénybe foglalták, hogy a szovjet Vörös Hadsereg elhunyt katonáira kell emlékezni
– így meséli el a történteket Tóth Zsolt. Ez elvárás volt a győztes fél részéről – teszi hozzá.
Már nem volt „ildomos” tehát a magyar hősökre történő emlékezés, őróluk legfeljebb családjuk emlékezhetett meg. Magyar hőskultuszról szó sem lehetett 1945 után – fejti ki Tóth Zsolt. Egy 1955-ös rendelet pedig kifejezetten előírta, hogy nem kell megóvni ettől kezdve a magyar katonák sírját, mivel azoknak úgymond lejárt a porladási ideje.
Szovjet katonák feszítenek a rommá lőtt magyar fővárosban, vadonatúj emlékművük mellett 1945 május 1-jén.. A Magyarország elfoglalása során elesett szovjet pilóták emlékére emelték a Szovjet Repülős Emlékművet a Vigadó téren. A történelmi Duna-parton éktelenkedő repülőt 1956-ban a felkelt budapestiek „repülni tanították”: azonnal ledöntötték (Fotó: MTI/Mafirt)Kiirtani az emlékezést
Innen kezdve a tudatos hadisírrombolás kezdődött itt, az Új köztemetőben: rájuk temettek, megszüntették és eladták a hősi sírokat, megszüntették a Hősök temetője elnevezést – sorolja a NÖRI társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy Magyarországon miféle megfontolásból került sor egy első világháborús emlékhely felszámolására, Kovács Géza kifejtette: „A kommunizmus ideológiai hátterének része volt, hogy hatásosan és nagyon hatékonyan igyekezett kiirtani az emlékezést az első és második világháborús hősi halottakra. Úgy gondolták: ha a katonatemetőket felszámolják, nem lesznek olyan helyek, ahová kijárhatnak emlékezni a rokonok, és így
radikálisan lecsökken az az idő, amíg a hősi halottak emléke megmarad.
Ez a hideg gondolkodás be is vált, hiszen a mai napig ennek a 40 évnek a hiányát próbáljuk meg visszafejteni, az adatokat és a nyughelyeket kutatva.”
Tevőlegesen ez úgy nézett ki, hogy 1955-ben fordulópont következett: az akkori Temetkezési Intézet hatáskörébe került a rákoskeresztúri katonai temető kezelése, ők pedig egyből elkezdték felszámolni azokat a sírhelyeket. ahol hősi halottak nyugodtak – meséli Kovács Géza.
Eltűntek 25 ezer katonánk csontjai
„A temetőrészek felszámolásának módja, hogy a sírköveket kőtárba viszik, rosszabb esetben összetörik őket, a csontokat pedig exhumálják és közös csontkamrába helyezik őket, normál esetben pedig az egészet dokumentálják. Csakhogy ebben az esetben ez nem történt meg: ha szeretnénk rekonstruálni, hová kerültek a hősi temetőkben nyugvó katonák földi maradványai, azt nem tudjuk megtenni” – fejti ki Kovács Géza. Hozzáteszi: „Ez egy általános tendencia volt ebben az időszakban Magyarországon.”
Első vilgháborús katonasír maradványa (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Mindez azt jelenti, hogy 1955-ben nyomtalanul eltüntették,
felszámolták 25 ezer magyar katona földi maradványait úgy, hogy a mai napig nem tudjuk, legalább csontjaik merre lehetnek.
Erre ugyanabban az Új köztemetőben került sor, amelynek túlsó végén, többek között a 301-es parcellában 1956-tól kezdve méltatlan körülmények között földelték el – gyakran cirkuszi állatok tetemei mellé – a Kádár János neve által fémjelzett, 1961 augusztusáig tartó akasztások, kivégzések és a börtönben a kínzások során elhunyt magyar mártírok tömegeinek földi maradványait.
Meghaltak a hazáért – kiárulták sírhelyeiket
A világháborús hadisírok felszámolásának második hulláma az 1980-as évek elején következett: elkezdték kiárulni a megmaradt sírhelyeket, a még megmaradt katonasírok jelentős részét ekkor számolták fel. Ebből az időszakból van egy Zsigmond János (számos temető állapotát dokumentáló korabeli szakíró – a szerk.) által létrehozott jegyzékből ismerjük – taglalja a további megsemmisítések további történetét Kovács Géza.
A német katonai emlékművet a magyar sírokkal együtt eltüntették.
Ma az olasz katonai temető mellett egy úgynevezett „török temető” kis parcellái árválkodnak
hajdan hatalmas területen; a török temetőben főleg a Monarchia egykori bosnyák katonái nyugszanak.
Az olasz katonai temető (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Szemetes edény a hősi emlékműnél
Sűrű, elvadult növényzet által benőtt környezetben áll egy félbetört oszlop: ez volt az Eskütevő szobrának egykori posztamentuma – mutat a növényzet által benőtt emlékműroncsra Tóth Zsolt. A kis emlékmű az egykor itt található főbejárat és a villamosmegálló felől érkezőket köszöntötte. Mára az elhanyagolt temetőrész annyira elvadult, hogy
nem lehet szabad szemmel ellátni a korabeli, később befalazott főbejáratig.
A félbetört oszlop mellett ma egy szemetes edény látható.
Fotó: hirado.hu/Horváth Péter GyulaÚjra felemelkednek a hősi sírok
Jóval szívderítőbb látvány fogadta stábunkat a 32-es parcellánál.
Kovács Géza elmondta: ma az Új köztemetőben itt láthatjuk a második világháború halottainak felújított sírhelyeit. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum ugyanis próbálta felkutatni azokat a hősi halotti katonai nyughelyeket, ahol már nem található sírkő, és elkezdték rendbe hozni a gyakran már csak puszta föld által fedett hősi sírhelyeket.
Egy hősi katonasír. Fotó: hirado.hu/Horváth Péter GyulaEzeket a sírhelyeket folyamatosan számon tartjuk. Tavaly és idén is mintegy 40-40 sírhely újult meg új sírkővel – fejtette ki a helyszínen az osztályvezető a hirado.hu stábjának.
Látványos a változás: a parcellában
egyre-másra bukkannak fel a második világháborúban elesett magyar hősi halottak,
honvédek tetszetős, fekete márvány, nemzeti színű szalaggal megjelölt síremlékei.
Egy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által felújított sírok közül. Forrás: HM-HIMMéltó mementóként a hazáért életüket adó katonáknak, akikről a kommunista diktatúra idején szó sem eshetett, s annak idején hatalom leállíttatta a róluk megemlékező televíziós dokumentumfilm-sorozatot.
A Magyar Királyi Honvédség legendás tisztjeiről pedig szinte kizárólag méltatlan hangnemben, gunyorosan emlékeztek meg
a különféle, gondosan cenzúrázott filmekben s egyéb művekben.
Kovács Géza elmondta: előbb-utóbb az első világháborús sírhelyek felújítására is sor kerül.