November 7-én és 8-án Budapestre figyelt a nyugati világ. Csütörtökön az Európai Politikai Közösség (EPC) ülését, míg pénteken az uniós állam- és kormányfők informális találkozóját tartották a magyar fővárosban. A csütörtöki ülésen végül megszületett a budapesti deklaráció néven ismert versenyképességi paktum.
Kapcsolódó tartalom
Máthé Réka Zsuzsánna szerint a csütörtöki találkozó eredményesnek mondható, erre utaltak Edi Rama albán kormányfő szavai is, akinek mondandója végső soron arról szólt a szakértő szerint:
Budapesten szabadon lehet megvitatni olyan kérdéseket, amelyek máshol Európában még tabunak számítanak.
Az EPC egy informális platform és pontosan azokról a témákról lehet itt beszélgetni kevésbé kötött módon, amelyeket más körülmények között nehéz egyeztetni. A szakértő kiemelte még, hogy nagy számban vettek részt a különböző országok vezetői a csütörtöki ülésen, amely előrevetítette a pénteki informális csúcs várható fejleményeit is.
A két találkozót közvetlenül az amerikai elnökválasztás után tartották, amelyet Donald Trump republikánus jelölt fölényesen megnyert, így január 20-ától a korábbi 45. elnök lesz az Egyesült Államok 47. elnöke is. Máthé Réka szerint ezzel kapcsolatban az állam- és kormányfők két fontos dologban is egyetértettek: a választásokra valamit lépniük és válaszolniuk kell, és abban, hogy
Európa nem támaszkodhat Amerikára a korábbiakhoz hasonló mértékben, ha a biztonságáról van szó.
A versenyképesség és biztonság kérdéseit illetően került szóba Emmanuel Macron francia elnök Budapesten kifejtett gondolatmenete, miszerint a világot „húsevőkre” és „növényevőkre” osztotta, a növényevők pedig mindig veszítenek a húsevőkkel szemben, ezért Európának „mindenevővé” kell válnia, ha továbbra is tényező szeretne maradni a világpolitikai folyamatok alakításában.
Versenyképességi magyar–francia koordinációt nem tart egyelőre valószínűnek a szakértő, ellenben
az elkövetkező években akár egy egységes európai hadiipar kiépítése érdekében tehetnek lépéseket az országok
– erről szól az elfogadott stratégiai dokumentum is –, valamint az európai ipar nagyobb mértékű összehangolása is jelentheti az utat a versenyképesség javítása felé. Ezeket a tendenciákat pedig csak felerősíti az a tény, hogy januártól republikánus vezetése lesz a Fehér Háznak.
Az Európai Unió hosszú évtizedek óta a „normatív”, vagyis szabályozó erőre fektette a hangsúlyt, és ezt fejlesztette a nemzetközi térben is. Ezzel szemben más nagyhatalmak ragaszkodtak a gazdasági, politikai és katonai erő fejlesztéséhez. 2022 februárja óta azonban az EU tagállamai átértékelték az EU nemzetközi térben betöltött szerepét és a biztonságpolitikáját.
„Trump elnök megválasztása egy olyan külső esemény, amely Európa számára egy olyan kényszerítő tényezőt jelent, aminek köszönhetően muszáj lesz húst is enni”
– foglalta össze gondolatait Máthé Réka.
Tehát nagyobb fokú összehangoltság várható az elkövetkező években. Egy lehetséges Orbán–Trump-találkozó egyelőre még nincs napirenden, ugyanakkor fontos szerepet kaphat Magyarország az Amerika és Európa közötti közvetítésben.
Kiemelt kép: Az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásának résztvevői a Puskás Arénában 2024. november 7-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Edi Rama albán miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, Frederiksen dán miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök (b-j), mögötte jobbra Recep Tayyip Erdogan török elnök (Fotó: MTI/Kovács Tamás)