Hankó Balázs a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és az Állatorvostudományi Egyetem közös rendezvényén előadásában azt mondta, a modellváltást az egyetemek kezdeményezték, ezért Brüsszelnek nem a kormánnyal van vitája, hanem az intézmények szenátusával.
Jelezte: jelenleg hat egyetemnek van folyamatban pere Brüsszellel „a minden jogalapot nélkülöző brüsszeli diszkriminatív döntés” miatt.
Mint mondta, a két legfontosabb nemzetközi felsőoktatási rangsor szerint (QS és a Times Higher Education) öt évvel ezelőtt hét, két évvel ezelőtt kilenc, mostanra 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. A Semmelweis Egyetem a világ legjobb egy százalékában helyezkedik el, és a világ legjobb ezer egyeteme közül hét magyar is van – emelte ki.
Szavai szerint azért szerepelnek egyre jobban a rangsorokban a magyar intézmények, mert a modellváltás rugalmasabbá, kiszámíthatóbbá és teljesítményorientáltabbá tette a magyar felsőoktatát.
A miniszter közölte: a héten tárgyalja és szavaz az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amelynek része a hatéves finanszírozási időszakhoz igazodó határozott idejű kuratóriumi tagság és a személyi összeférhetetlenség szabályozása. Mint mondta: ezekben a kérdésekben már egy éve is hajlandó lett volna együttműködni a magyar kormány Brüsszellel, azonban választ erre azóta sem kaptak.
Mint mondta, a két legfontosabb nemzetközi felsőoktatási rangsor szerint (QS és a Times Higher Education) öt évvel ezelőtt hét, két évvel ezelőtt kilenc, mostanra 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában. A Semmelweis Egyetem a világ legjobb egy százalékában helyezkedik el, és a világ legjobb ezer egyeteme közül hét magyar is van – emelte ki.
Szavai szerint azért szerepelnek egyre jobban a rangsorokban a magyar intézmények, mert a modellváltás rugalmasabbá, kiszámíthatóbbá és teljesítményorientáltabbá tette a magyar felsőoktatát.
A miniszter közölte: a héten tárgyalja és szavaz az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amelynek része a hatéves finanszírozási időszakhoz igazodó határozott idejű kuratóriumi tagság és a személyi összeférhetetlenség szabályozása. Mint mondta: ezekben a kérdésekben már egy éve is hajlandó lett volna együttműködni a magyar kormány Brüsszellel, azonban választ erre azóta sem kaptak.
Jelezte: a törvényjavaslatot olyan hatályba léptetési rendelkezéssel látták el, hogy csak akkortól hatályos, ha Brüsszel „visszaengedi” a magyar fiatalokat az Erasmus és Horizont programokba.
Hankó Balázs kiemelte ugyanakkor, hogy azt a „brüsszeli diktátumot”, amely az egyetemi rektorok kuratóriumokból való kizárását jelentené, továbbá azt, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg, kik kerüljenek az egyetemek fenntartói testületeibe, „soha nem fogja elfogadni a kormány”.
Beszélt arról is, hogy olyan felsőoktatási rendszert alakítottak ki, amely vonzó a fiatalok körében, az elmúlt két évben évente több mint 100 ezer fiatal került be egyetemekre, főiskolákra. A műszaki, természettudományos, pedagógus, agrár, mérnök és informatika képzéseken 44 százalékos volt az emelkedés, minden második diák vidéki egyetemeken tanul – ismertette.
A tárcavezető szerint a magyar gazdaság érdekrendszere alapján történt meg a felsőoktatás megújítása olyan indikátorok mentén, amelyeket a nemzetközi rangsorok is mérnek.
„A felsőoktatásnak az adott nemzet társadalmát és gazdaságát kell erősítenie, és ebből – mivel magyarok vagyunk – semmit, de semmit nem fogunk engedni” – fogalmazott.
Kiemelt kép: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszél a Magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban – hol tartunk? címmel, a felsőoktatási modellváltás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott tanácskozáson az Állatorvostudományi Egyetemen 2024. november 4-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)