A kormányfő emlékeztetett arra, már az év elején azt mondta: a nyugati világban egész más erőviszonyok lesznek 2024 végére. Ez így is lett, mert az európai parlamenti választások eredményeként létrejött a Patrióták képviselőcsoportja, megjelent egy olyan új erő Európában, amely várakozásai szerint hamarosan többségi erő lesz.

Megfordul a szél Amerikában is: demokraták mennek, republikánusok jönnek, ismét Donald Trump lesz az elnök

– mondta. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy nyugaton az év végére többségben lesznek a békepárti politikai erők. Ma háborúpárti többség van a nyugati világban, az amerikai választás után békepárti lesz. Migrációpárti politika van ma a nyugati világban, az amerikai választás végére az európai Patriótákkal együtt egy migrációt felszámolni akaró nyugati többség lesz – jelezte.

Ma genderügyben is – a hagyományos család szétrombolása és ezeknek az új együttélési formáknak a propagálása szempontjából is – genderpárti világ van a nyugati féltekén, ez meg fog változni jövő keddtől, a Patrióták és Donald Trump együtt egy hagyományos családvédő politikát fognak folytatni – közölte Orbán Viktor.

A miniszterelnök szavai szerint az európaiakon múlik, hol lesz Európa helye. Most a hokedlin ülünk, a sarokban, amíg az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak – nehezményezte, majd az EPC-csúcsra utalva hozzáfűzte: össze kell magunkat kapnunk, ezt kell elvégeznünk Budapesten.

Kitért arra is, hogy az amerikai elnökválasztás során nem látja szorosnak a versenyt, ezért abban hisz, hogy az Egyesült Államokban békepárti elnök lesz. „Ha az történik, amire számítunk, és Amerika békepárti lesz, akkor Európa nem maradhat háborúpárti” – szögezte le.

Kiemelte: ennek a háborúnak a terhét, amibe az európai intézmények vezetői belevitték Európát, Európa egyedül nem tudja viselni.

Ha az amerikaiak a békére váltanak, akkor nekünk is alkalmazkodnunk kell, ezt fogjuk megbeszélni Budapesten – mondta.

Felidézte: egy héttel ezelőtt a keleti világnak volt egy csúcstalálkozója Kazanyban, ahol a BRICS-nek nevezett országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) gyűltek össze, kibővülve további államokkal. Húsz évvel ezelőtt ez nem lett volna komoly hír, de most már ezek az országok a világ gazdasági teljesítményének nagyobb részét adják, mint a nyugati világgazdaság – jegyezte meg.

Összejöttek a keletiek, és eldöntötték, hogy mit csinálnak, jövő héten Magyarországon pedig összejönnek a nyugatiak. Budapesten lesz jövő héten a nyugati világ csúcstalálkozója, 45–47 állam- és kormányfő érkezik a magyar fővárosba – közölte. Szerinte ez lesz Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye, melyre nemcsak az uniós vezetők, például a németek, franciák, hollandok érkeznek, hanem itt lesznek az unión kívüliek, azaz az angolok, a törökök, a kaukázusiak meg az észak- és nyugat-balkániak is.

Orbán Viktor kiemelte, a csúcstalálkozón két dologgal kell foglalkozni:

két nappal korábban megtörténik az amerikai elnökválasztás, meg kell továbbá fordítani a hanyatlóban lévő európai versenyképességet.

Budapestre várják Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt, az Európai Központi Bank korábbi elnökét is, aki nemrég nagy tanulmányt írt az EU versenyképességéről, ezt is megtárgyalják – közölte.

Orbán Viktor a friss gazdasági adatokat értékelve kijelentette, az ipari termeléssel nincsen semmi baj Magyarországon, kereskedelmi problémák vannak, ezért van szükség a gazdasági semlegesség politikájára. Elmondta, a világ legmodernebb autógyárai dolgoznak Magyarországon, a repülőgépiparhoz is gyárt az ország alkatrészeket, a hadiiparnak óriási kapacitásai jöttek létre, az elektronikában és informatikában pedig mindig is erős volt Magyarország, tehát a magyar iparral nincs semmi baj.

Úgy értékelte, Magyarország az ipari termelés szempontjából fantasztikus színvonalat ért el az elmúlt 14 évben, hatalmas minőségi és mennyiségi fejlesztés történt. „A gyáraink modernek, a vezetők nagy része most már magyar, még a külföldi cégeknél is, és fantasztikus munkásaink vannak, akik ezeket a gyárakat a világ legmagasabb színvonalán működtetik” – fogalmazott.

Hozzátette: a probléma a kereskedelemmel van, el kellene adni ezeket a termékeket, a világpiacon viszont baj van, az országhoz legközelebb eső európai piacon pedig különösen. Nem azért gyárt Magyarország kevesebbet, mert nincs jó gyára, munkása, technológiai színvonala, hanem azért, mert kicsi rá a kereslet.

A világgazdaság ilyen, hullámzik, de ez változni fog, és ezekre a termékekre, különösen az elektromos autókra, akkumulátorokra óriási szükség lesz a világgazdaságban

– mondta.

A kormányfő közölte, a mostani visszaesés után a következő évben intenzív növekedés lesz, 3,5 százalék, mert hatalmas gyárak kezdenek el termelni Magyarországon. Megjegyezte, ha pechje lesz az országnak, akkor éppen hullámvölgyben lesz a kereskedelem, és hiába termelne, nem tudja eladni.

Kifejtette, arra számítanak, hogy jövőre beindul a BMW-gyár, a nagy akkumulátorgyárak, a kínai elektromosautó-gyártás Szeged környékén. Ezek olyan ipari kapacitások, amelyek, ha elkezdenek termelni, mind hozzájárulnak a növekedéshez, és mivel egy évvel ezelőtt még nem voltak, meg is fogják húzni ’24-hez képest a 25-ös évet” – mondta.

A kormányfő lát arra esélyt, hogy a világgazdaság kicsit kiegyenesedik, és Európa is javulhat, így a kereskedelmi problémák is megoldódnak. Orbán Viktor azt mondta, ez a helyzet is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországnak gazdasági semlegességre van szüksége, mert ha termékeit nem veszik meg nyugaton, akkor vegyék meg keleten. Fontos, hogy nekünk ne csak a világgazdaság egyik fele, hanem másik fele is a kliensünk legyen, mert egyébként a nagyon magas, világszínvonalú termékeinket nem fogjuk tudni eladni – mutatott rá.

A miniszterelnök kitért arra, hogy új elnöke van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, vele mindenképpen fel kell venni a kapcsolatot, mert a kormány legfontosabb gazdasági partnere a gazdaság növekedése, a bérek, a munkahelyek, a szakképzés szempontjából a kamara.

Az elmúlt 14 év jelentős gazdasági eredményeinek nagy része az iparkamarához tartozik – közölte, megjegyezve, Parragh László volt elnökkel kiváló együttműködésük volt, és köszönettel tartozik neki. Ezt a jó kapcsolatot az új vezetővel is szeretné fenntartani – jegyezte meg.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kormány nem akar beleszólni a bértárgyalásokba, a gazdaságban dolgozóknak kell erről megállapodniuk. Zajlanak a bértárgyalások, és „én azt szeretném, ha nemcsak egyetlen évre állapodnának meg, hanem minél hosszabb távra, legalább három évre, és akkor van egy kiszámítható, tervezhető bérnövekedés” – fogalmazott.

A miniszterelnök a munkáshitelről szólva kiemelte: Magyarország eljutott oda, hogy nemcsak a tanuló, hanem a dolgozó fiatalokat is meg tudja támasztani.

Jelezte: régóta készült a munkáshitel bevezetésére, mert mindig volt egy hiányérzete, hogy ugyan a diákhitellel támogatják az egyetemistákat, de mi van a többiekkel, mi van a melós fiatal csávókkal. A miniszterelnök rámutatott: ez nem egyszerű történet, mert a hitelt munkához is kell kötni, hiszen nyilván nem akarjuk a lustákat támogatni. A többség azonban dolgozni akar, szakmát tanul, és a szakmáját használni akarja.

A fiatalokat lakhatási nehézségek gyötrik, a párkapcsolatok is mintha később jönnének létre, és később születnek a gyerekek. Nehéz önálló életet elkezdeni, a munkáshitel ezért arra szolgál, hogy a 17 és 25 év közötti dolgozó fiatalok egy egyszeri életkezdési lehetőséghez jussanak – közölte.

Ez egy négymillió forintos – a kormány szándéka szerint – gyakorlatilag kamatmentes hitel. A hitel tíz évig fut, és ha a fiatal gyereket vállal közben, akkor az első gyerek után két évig fel lehet függeszteni a törlesztést, két gyerek után újabb két évig felfüggeszthető, és a felét elengedik, három gyerek után pedig az egész tartozást elengedik.

A hitellel tehát teljes életkép rajzolódik ki az ember elé: össze van kapcsolva a munka, a család, a gyerek. Orbán Viktor beszélt a kisvállalkozókat segítő Demján Sándor-programról is.

Mint mondta:

az elmúlt 14 év fejlődése megerősítette a nagyvállalkozásokat, most már nemcsak Mol és OTP van, mint korábban, hanem nagyon erős a Richter, erősek az építőipari vállalatok, az informatikai cégek.

Tehát van egy, „bajnokok klubja, amelyben azok a nagy cégek vannak, amelyek nemcsak itthon, hanem a nemzetközi térben is megállják a helyüket” – fogalmazott.

Megítélése szerint a középvállalatok is jó pályán vannak. Esetükben az a feladat, hogy ők is ki tudjanak lépni a nemzetközi térbe. 2010-ben nagyjából 3000 középvállalat volt jelen a külföldi piacokon, most 15–16 ezer. A kisebb vállalkozások azonban – ahogy mindenhol a világon, Magyarországon is – nehezen boldogulnak. Ezért a Demján Sándor-program ezeket a vállalkozásokat célozza meg, abban segítve őket, hogy tőkéhez jussanak. Aki jelentkezik a programra, annak a cégébe az állam egy betéti kölcsönnel beszáll, és így hirtelen meg lehet növelni a cég méretét, kitágítva a lehetőségeit.

Orbán Viktor jelezte: részben kiírták, részben hamarosan ki fogják írni az európai uniós pályázatokat is. Szemben a rémhírekkel, amelyek arról szólnak, hogy nincs pénz, 12 milliárd euró, vagyis „4800 milliárd forint áll a számlánkon, és várja, hogy a vállalkozók ezeket a pénzeket értelmes fejlesztésekre elvigyék”.

A kis- és középvállalkozások tehát támogatáshoz és pályázati lehetőséghez fognak jutni a következő időszakban – összegezett, kiemelve, hogy a következő évi 3–3,5 százalékos növekedés karaktere az lesz, hogy a kkv-k nemcsak nézik, ahogy nőnek a nagy cégek, hanem ők is részesévé válnak a növekedésnek.