- Október 27-én kezdődik a téli időszámítás, vasárnap hajnali három órakor az órákat kettőre kell visszaállítani.
- Az óraigazítás néhány belföldi és nemzetközi vonatot érint.
- A Volánbusznál az óraátállítás miatt néhány busz közlekedése módosul.
- Az óraátállítás a szervezetünkre is hatással van, amiről Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese beszélt a hirado.hu-nak.
Az óraátállítás megszüntetéséről 2018-ban döntöttek az Európai Unióban, a kérdés tárgyalása azonban azóta is elhúzódik. Így egyelőre marad az óraátállítás. Holnaptól érvényes a téli időszámítás: a mutatókat hajnali 3-kor kell 2 órára visszaállítani. A többség nyilván ezt csak reggel teszi majd meg, de aki korai vonatra száll, ne felejtse, hogy a változás a menetrendet is érinti.
A belföldi forgalomban az átmenet éjszakáján egyes vonatok a nyári időszámítás szerint, néhány vonat pedig már a téli időszámítás szerint közlekedik, ennek megfelelően indulásnál megvárják az óraigazítást. Például a Déli pályaudvarról Székesfehérvárra 1:40-kor induló vonat a teljes útvonalon a nyári időszámítás szerint közlekedik. A Déli pályaudvarról Székesfehérvárra 2:40-kor induló vonat már a teljes útvonalon a téli időszámítás szerint közlekedik, vagyis az óraigazítás után megvárja, amíg az óra mutatója ismét a 2 óra 40 perchez ér.
Az óraigazítás nemcsak belföldi, de nemzetközi vonatot is érint. A 347-es számú Dacia nemzetközi gyorsvonat a Keleti pályaudvarról október 26-án 23:10-kor indul Bukarestbe, Lőkösházáig nyári időszámítás szerint közlekedik, majd onnan a téli időszámítás szerint 2:39-kor folytatja útját. A Volánbusz járatainál az óraátállítás érinti az Érd és Diósd térségében közlekedő 720-as és 735-ös, a Kunszentmiklósról, illetve Kiskunhalasról Budapest felé közlekedő, a vonatpótlásban érintett 653-as és 1115-ös, valamint egyes helyi járatokat is. Itt megnézheti a részletes menetrendet.
A fővárosban csak néhány éjszakai járat menetrendjét érinti a hétvégi óraátállítás. Néhány éjszakai járat csak a nyári időszámítás szerint indul el a végállomásokról, vagy csak téli időszámítás szerint közlekedik 2 és 3 óra között. A BKK-járatok menetrendjét pedig ide kattintva nézheti meg.
Mit mond a szakértő?
„A téli időszámítás kedvezőbb az alvás-ébrenlét ciklusunk szempontjából, mivel jobban illeszkedik a természetes biológiai ritmusunkhoz” – mondta Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese a hirado.hu-nak.
„Tulajdonképpen a téli időszámítás a ráérősebb időszámítás” – magyarázza Bódizs Róbert, aki hozzáteszi, hogy bár téli időszámításnak nevezzük, valójában ez a természetesebb beosztás, hiszen ilyenkor a nap közepén delel a nap. Ez pedig azt jelenti, hogy jobban illeszkedik az alvás-ébrenlét ciklusunkhoz. Ez az a belső ritmus, ami szabályozza, mikor fekszünk le és mikor kelünk fel. A téli időszámítás kicsit több időt enged mindkettőre, így nem érezzük magunkat olyan siettetettnek.
Mi is az a cirkadián ritmus?
Ez az a belső biológiai óra, ami meghatározza, mikor vagyunk fáradtak és mikor vagyunk éberek. És itt jön be a téli időszámítás előnye: a szakértő szerint a természetes ritmusunk hajlamos „késni” egy picit, azaz inkább maradnánk tovább ébren, és kelnénk fel kicsit később. „Ez az optimálisabb beosztás az alvásunk számára.”
A tavaszi előreállítás már nem ennyire kedvező. Emlékszik, amikor egy órával kevesebbet aludt, és az első hétfő reggel a pocsékabbnál is pocsékabb lett volna? Nos, nem véletlen. Bódizs Róbert szerint ilyenkor jelentős alvásveszteség lép fel, ami kihat a teljesítményünkre és a közérzetünkre is. Sőt, kutatások bizonyítják, hogy ilyenkor több közúti baleset is történik, mivel az emberek figyelme és reakcióideje lassabb a kevesebb alvás miatt.
„A közlekedési balesetek száma nemzetközi statisztikák szerint megnő a tavaszi óraátállítást követően.”
Miért fontos a fény?
A fénynek óriási szerepe van abban, hogy hogyan alszunk. Talán nem is gondolná, de a különböző színű fények másképp hatnak ránk. Bódizs Róbert szerint a kék fény, amit például a telefonok és számítógépek bocsátanak ki, kifejezetten káros az alvásra. „A kék fény elnyomja a melatonin termelést, ami az alvást segítő hormon” – mondja. Ezért este érdemes kerülni a kék fényt kibocsátó eszközöket, és inkább sárgás, melegebb fényeket használni. Ez segít, hogy jobban tudjunk elaludni, és ne zavarjuk meg a természetes ritmusunkat.
Ha szeretnénk, hogy az óraátállítás ne zavarjon meg minket, akkor érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat az új időrendhez. A szakértő szerint a legjobb, ha odafigyelünk a fényviszonyokra, az étkezésre és a napi rutinra. „A napi rutinnak meghatározó szerepe van abban, hogy az átállás zökkenőmentes legyen” – tanácsolja.
Szóval, ha már tudjuk, hogy közeleg az óraátállítás, próbáljunk előbb feküdni, hogy ne érjen váratlanul.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon 1980 óta van rendszeres óraátállítás, bár korábban, a világháborúk idején is alkalmazták. Az akkori cél az volt, hogy energiát takarítsanak meg, hiszen a több nappali fény kevesebb világítást igényelt.
Bár a téli időszámításnak is van egy hátulütője – hamarabb sötétedik délután –, ez inkább csak kényelmi kérdés. „Az alvás szempontjából a reggeli világosság sokkal fontosabb, mint az, hogy délután meddig van világos” – vélekedik Bódizs Róbert.
Az M1 a Magyar Alvás Szövetség alelnökével, Vada Gergellyel készített interjút a témában, amit itt megnézhet: