A Parlament előtti sortűz fordulópont volt a forradalom történetében, ezután erősödött meg az ellenállás – tette hozzá.
Azt csak az egykori szovjet levéltárak megnyílása után lehet biztosan tudni, hogy a legelső lövést ki adta le, de a sortűz mögött a kommunista vezetés „keményvonalas” csoportjának politikai akarata állt. Az október 25-ét követő napokban több mint 90 sortűz dördült el országszerte, így többek között Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Tiszakécskén, melyeknek összesen több száz áldozata volt – mondta a NEB elnöke.
A Kossuth téren a legfiatalabb áldozat egy 13 éves fiú volt, de az áldozatok pontos száma kideríthetetlen,
mert a kórházakban eltüntették az erre vonatkozó iratokat, és előfordult, hogy még a halotti bizonyítványokba is valótlan adatok kerültek, mert még az áldozatok hozzátartozói is féltek a megtorlástól. Ez a kommunista rendszer lényege
– mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kádár-rendszer sokáig azt próbálta elhitetni, hogy a Kossuth téri sortűz az „ellenforradalmárok” provokációja volt, de a kádári történelemhamisítás nem működött, így végül felejtésre ítélték a történteket. Bár 1988-ban, mikor az „elvtársak” már látták, hogy jöhet a hatalomváltás, még egyszer előjöttek az ellenforradalmi provokáció történetével – mondta a NEB elnöke.
Ma már lehet tudni, hogy mi történt. De közben 1956 legendás alakjai lassan eltávoznak, a történelem megkopni látszik.
Rajtunk múlik, hogy méltóképpen kerüljenek helyükre a történelmi emlékezetben az 1956-os forradalom eseményei
– mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kossuth téri emlékhelyen fejet hajtott az áldozatok emléke előtt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lengyel János, a Szabadságharcosokért Közalapítvány alelnöke és Földváryné Kiss Réka.
Az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűznek mintegy 100 halálos áldozata és 200 sebesültje volt.
Kiemelt kép: Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. (Fotó: 2024. január 19-én.MTI/Balogh Zoltán)