LMP: emeljük meg a polgármesterek fizetését

Kanász-Nagy Máté (LMP) az önkormányzatiság erősítését, a polgármesterek munkájának megbecsülését szorgalmazta, szerinte a most elkezdődött új önkormányzati ciklus elején kell rendezni a polgármesterek fizetését. Közölte: a parlament előtt van az LMP javaslata, amely a kerületi és a megyei jogú városok polgármestereinek fizetését a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér négyszeresére, a főpolgármesterét pedig hatszorosára emelné.

Azzal indokolt: óriási felelőssége van a polgármestereknek, több tízmilliárdos költségvetések felett kell rendelkezniük, a jelenlegi fizetéseket ugyanakkor egy sok évvel ezelőtti jogszabály rögzíti, miközben az elmúlt időszakban 40-50 százalékos infláció volt.

A fővárosi önkormányzat működésével kapcsolatban üdvözölte, hogy valódi viták alakultak ki, szerinte jó lenne, ha ez a „szakmai pezsgés” beköszönne a parlament falai közé is. Megjegyezte: Karácsony Gergely főpolgármester tovább panaszkodott, de volt olyan képviselő – Vitézy Dávid – akinek javaslatait konszenzussal fogadta el a fővárosi önkormányzat.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy reagált: az ülésen valóban sok vita zajlott, azonban erősen kérdéses, hogy a fővárosi önkormányzat működése jelen pillanatban megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Legyünk bizakodók, hogy a főpolgármesternek sikerül úrrá lenni a kialakult káoszon – jegyezte meg.

Az államtitkár a polgármesterek bérére vonatkozó javaslatot megfontolandónak nevezte, szerinte az LMP kezdeményezése így „nyitott kapukat dönget”, kiindulási alapnak nem rossz, de további munkálatokat igényel. Jelezte, hogy a kormány az elmúlt hónapokban foglalkozott azzal, hogy a polgármesterek bérét sávosan határozzák meg, összefüggésben az általuk viselt felelősséggel.

Ugyanakkor – hangsúlyozta – nem elegendő csupán a polgármesterek fizetéséhez hozzányúlni, a kormány felelősséget visel az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők bére iránt is. Emlékeztetett: időről időre az egyes ágazatok bérét a kormány rendezni kívánja, így a következő időszakban az „ország teherbíró képességével párhuzamban” az önkormányzati dolgozók helyzetét is napirendjére tűzi.

A Mi Hazánk „hazai vásár” rendezvénysorozatot indít

Dúró Dóra arról számolt be, hogy a Mi Hazánk elindítja a hagyományos piacokat megidéző „hazai vásár” elnevezésű rendezvénysorozatát, amelynek célja, hogy a helyi termelőket összekösse a fogyasztókkal, és az ország minden szegletébe elvigye a minőségi magyar árukat. A következő hónapokban minden vármegyében megszervezik a hazai vásárokat, első alkalommal most vasárnap Csongrád városában – közölte, hozzátéve, hogy a rendezvénysorozat fővédnöke Zacsek Gyula volt országgyűlési képviselő, aki 1990-ben az MDF piacokat megalapította.

A kezdeményezést azzal indokolta: az élelmiszerre fordított összegek 90 százaléka, több billió forint nem marad a helyi gazdaságban, hanem multinacionális cégekhez kerül, és ezen a kormány az elmúlt 14 évben nem változtatott, holott kétharmados felhatalmazása okán lett volna rá lehetősége.

Farkas Sándor, a vidékfejlesztési tárca államtitkára a kistermelői piacok fontos szerepét hangsúlyozta, szerinte ezek közösségi helyszínek is, amelyek a vidéki élet lelkét adják. Jelezte, hogy a kormány a következő évben még nagyobb mértékben támogatná a kistermelőket, rámutatott ugyanakkor arra, hogy a magyar fogyasztóknak a tömegárukra is a szüksége van. Szerinte a kistermelői és a nagy élelmiszeripari beruházások összehangja teremti meg annak lehetőségét, hogy 25 millió embernek tudjanak biztonságosan élelmiszert előállítani.

Párbeszéd: Magyarország állhatna az európai állatjóléti reform élére

Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt: ha tényleg Magyarország kapja majd meg az állatjólétért felelős uniós biztosi posztot, az hatalmas lehetőség lenne arra, hogy a magyar állatvédelem gyakorlatát rendbetéve, hiteles példával állhasson oda Magyarország az európai reformok élére. Megjegyezte: sajnos, egyelőre erre nem látja a kormányzati szándékot, illetve az ezt képviselni tudó hiteles személyiséget sem.

Szerinte az állatjólét kérdésében Magyarország európai összehasonlításban a sor végén kullog, hazánk Európa-szerte hírhedt az állatokat szörnyű körülmények között tartó „illegális kutyagyárakról”, és arról, hogy ezzel a jelenséggel a kormány nem tud mit kezdeni. Jelezte: a haszonállatok ügyében egész Európában bőven van tennivaló.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos munkájáról tájékoztatott. Elmondta: Országgyűlés 2022-ben állatvédelmi törvényt fogadott el, létrehozva a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítványt. Az alapítványnak 250 millió forintot biztosított a kormány, majd 2024-ben további egymilliárd forinttal emelte meg a felhasználható keretösszegét – tette hozzá.

A közbiztonságról, az egyházakat érintő pedofilügyekről és a Dunaferr helyzetéről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: az önvédelmi jog szélesítésére van szükség Lukács László György (Jobbik) értékelése szerint Magyarországon közbiztonsági válság van kibontakozóban, az elmúlt két évben nőtt a bűncselekmények száma. Kilőtt a drogbűncselekmények száma is, vidéken „drogpandémia” van – mondta. Hozzátette: a rendőrök egyre nehezebb helyzetben vannak, sokszor két-három mellékállást is el kell, hogy vállaljanak a megélhetéshez.

Közölte, a Jobbik azt javasolja a kormánynak, hogy az embereket vonja be a helyzet csillapításába. A Jobbik az önvédelmi jog „felturbózásán” fog dolgozni a következő időszakban – hangoztatta. Elmondta, a rendőröknek is biztosítani kell, hogy munkaidőn túl is meg tudják védeni a lakosságot, emellett szigorú drogellenes szabályokra van szükség.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, és a világban készített rangsorokban is az első 20 helyen szerepel az ország a közbiztonság területén. Ez nem a véletlennek köszönhető, „a közbiztonságunkat nem a lottón nyertük”, hanem következetes rendvédelmi politika van mögötte – mondta.

Az államtitkár szerint a Jobbik ismét az identitását keresi, most a közbiztonság témájába kapaszkodik. Azt is felhozta, hogy a Jobbik egy olyan párt, amely úgy került a magyar nyilvánosságba, hogy a Magyar Gárdát szervezte, amely igyekezett a jogszabályokat kijátszani.

Beszámolt arról is, hogy 2010 óta több rendőr dolgozik, több a rendőrörs, minderre pedig több forrást is fordítottak. A bűncselekmények száma pedig 2010-hez képest közel hatvan százalékkal csökkent – tette hozzá.

Momentum: a Fidesz rátelepedett az egyházakra Orosz Anna (Momentum) szerint a Fidesz rátelepedett az egyházakra, ez pedig súlyos következményekkel jár, a következményeket legfőképpen a gyerekek szenvedik el. Felidézte a bicskei ügyet, valamint a közelmúltban a kalocsa-kecskeméti egyházmegyében kiderült pedofilügyeket.

Azt kérdezte, miért nem tesz semmit a Fidesz, hogy felgyorsítsa az ügyek feltárását, hogy az egyház megtisztuljon, és a gyerekek biztonságban legyenek az egyházi intézményekben. Annyira összefonódtak az egyházzal, hogy az ügyek feltárása árt a Fidesznek. Az esetek rombolják az Isten, haza, család, vagyis a Fidesz saját magáról hirdetett álságos és hazug értékeit a választók szemében – mondta. Kitért arra is, ha a kormány olyan gyorsasággal járt volna el, ahogy Újbuda önkormányzata tette egy pedofilügyben, akkor gyerekek ezreit kímélték volna meg a szenvedéstől és az állami, egyházi intézményekben ténykedő szörnyetegek zaklatásától.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a téma rendkívül fontos, és továbbra is világos, hogy minden bűncselekmény, különösen a kiskorúak ellen elkövetettek esetében a leghatározottabban fel kell lépni. Pedofília esetén pedig nincs kegyelem – rögzítette. Kitért arra, hogy míg 2010-ben 81, most közel 700 pedofil bűnelkövető van börtönben.

Emlékeztetett arra, hogy 2024 tavaszán az Országgyűlés tovább szigorította a pedofilokat sújtó büntetéseket. Hozzátette: a kormány elrendelte a gyermekvédelem teljes körű átvilágítását is.

Hangsúlyozta, az egyházak az államtól elválasztva működnek, és egyházi személyekre is vonatkoznak a büntetőjogi szabályok. Az MSZP a Dunaferr helyzetére hívta fel a figyelmet Komjáthi Imre (MSZP) a Dunaferr helyzetére hívta fel a figyelmet, miután csődeljárást indítottak a cég tulajdonosa ellen. Elmondta, a kormány kifizette a tulajdonos helyett a dolgozók elmaradt bérét, amely 17,8 milliárd forintba került. Nem helyes, hogy ilyen tulajdonosokat hoznak Magyarországra, akik azért jönnek, hogy nyerészkedjenek és megdézsmálják a magyar adófizetők pénzét – hangoztatta. Megjegyezte, hírek szóltak kínai befektetőkről, de most azt is hallani, hogy egy svájci-szlovák befektető nézte ki a céget. Reméli – folytatta –, hogy lesz munkájuk a Dunaferr dolgozóinak és nem hoznak ide legközelebb is gazdasági kalandorokat, akik csak a magyar adófizetők pénzére sóvárognak.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, a dunaújvárosi vasmű nagyon fontos az országnak, az ottdolgozóknak és a beszállítóknak.

Elmondta, a Dunaferr megmentésére a magyar kormány az elmúlt 1-1,5 évben jelentős energiákat és pénzeszközöket fordított. Ugyanakkor nincsenek abban a helyzetben, hogy válogassanak az acélipari befektetők között – jelezte.

Hozzátette: a dunai vasmű megmentését fontosnak tartják, most is azon igyekeznek, hogy befektetőket találjanak. Azt mondta, a jelenlegi indiai tulajdonosnak mintegy ötven vállalata van a világban, joggal bíztak benne. Csalódnunk kellett nekünk is – fogalmazott.

A fogászati ellátásról, az aradi vértanúkra való emlékezésről, és az ukrajnai háborúról is szóltak a napirend előtti felszólalások hétfőn az Országgyűlésben.

DK: spórolás helyett szélesíteni kellene a fogászati ellátáson

Varju László (DK) szerint a kormány 62 évről 65 évre emelné az idősek ingyenes fogorvosi ellátásának korhatárát.

Mindez hárommillió embert érint – mondta az ellenzéki politikus. Hozzátette, hogy nem spórolni kellene az emberek fogászati ellátásának költségein, hanem kiszélesíteni az ellátást fogmegtartó kezelésre és fogpótlásra. Hozzátette: mintegy 30 milliárd forintra kellene emelni a praxistámogatások összegét, hogy a teljes és egészséges fogsor ne a tehetősek kiváltsága legyen. Szólt arról is, hogy az ellenzék már számos alkalommal tiltakozott a szakrendelők államosítása ellen, és azt kérte, erősítsék meg, hogy a kormány elvetette ezt az ötlet.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett a Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt bevezetett kórházi napidíjra és vizitdíjra, illetve arra, hogy a DK-s László Imre a kórházak 40 százalékát feleslegesnek tartotta. Hangsúlyozta: a fogászati ellátáshoz kapcsolódó életkorokon semmi nem fog változni, az elhangzottak csak egy társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumban szerepeltek. Közölte: a szakrendelők állami fenntartásba vételére nincs általános terv, ez csak akkor történhet meg, ha ezt kéri az önkormányzat és az állam is átvenné, azaz szándékegység van. Az államtitkár megjegyezte: 2010 óta jelentősen nőttek az orvosi bérek, amelyek hozzájárultak a hálapénz kivezetéséhez is.

KDNP: a nemzet identitását erősíti az emlékezés

Simicskó István (KDNP) felszólalásában az aradi vértanúk emléknapjára emlékezett. Mint mondta, a magyarság Kárpát-medencei története sikerekben, illetve kudarcokban is gazdag, és a szabadságot nagyon könnyű elveszteni, visszaszerezni azonban csak komoly áldozatok árán lehet. Felidézte: a magyarok évszázadokon keresztül áldozatokat hoztak itt azért, hogy ma független, szuverén államként mondhatjuk el, hogy magyarok vagyunk. A nemzet identitását pedig erősíti az emlékezés – jegyezte meg.  Beszédében idézett Knezich Károlytól, aki különösnek nevezte, hogy „Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok, csak az ördög keverhette így össze a kártyákat”.  A kereszténydemokrata politikus szerint ezek a szavak a mai világra is érthetők – tette hozzá a nyugat-európai keresztény kultúrára utalva.

Válaszában Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: az aradi vértanúk és Batthyány Lajos is mind a hazáért és a nemzetért haltak meg. Csak fejet hajthatunk azért a hősiességért, bátorságért és hitért, amelyet vállaltak, akár magyar, akár német, vagy épp szerb származásúak voltak – jelentette ki. Felszólalásában megemlékezett a vértanúkat gyóntató minorita atyákról is, akik ott voltak a vesztőhelyen, és akiket néhány évvel később elért a bosszú. Cseh és morva börtönökben raboskodtak, és többen ott haltak meg – mondta. Akár szabadságharcainkról, a világháborúkról, vagy a ma pusztító háborúkról beszélünk, mindig tömegével vannak az elhunytak, a fiatal áldozatok – mutatott rá.

Fidesz: a csatatéren nincs megoldás, tűzszünet és béketárgyalás kell

Menczer Tamás (Fidesz) arról beszélt: a háborús helyzet súlyosabb, mint korábban bármikor, és napról napra eszkalálódik, romlik. Ukrajna nyugati fegyverekkel mélységi támadásokat akar Oroszország ellen indítani, az orosz válasz erre pedig atomfegyver bevetése is lehet. Ennek ellenére a háborúpártiak ugyanazt mondják, mint az elmúlt években: még több fegyvert a háborúba, akár katonákat is, és az sem kizárható, hogy a NATO összecsap Oroszországgal. Ebben a háborúban mindenki veszít, a csatatéren nincs megoldás, ott csak halottak vannak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök békemissziójának fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: a magyar álláspont változatlan, eszerint azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre, illetve béketárgyalásra van szükség.

Felszólalása végén Menczer Tamás a gazdasági semlegesség jelentőségéről is beszélt tíz pontban.

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában megerősítette a magyar kormány konzekvensen hangoztatott álláspontját, miszerint a konfliktusnak nem a csatamezőn lesz vége, azt egy politikai megállapodással lehet lezárni. Jelezte: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre azzal, hogy több százezer ukrajnai menekültön segít. Büszkeségének adott hangot azért, hogy Magyarország határozottan és bátran kiáll a béke mellett, a miniszterelnök pedig békemissziót indított a magyar EU-elnökség kezdetén. Brüsszel és a nyugat-európai elit szégyene az, ahogyan erre reagáltak – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy Magyarország nem szeretné, ha egyfajta gazdasági-kereskedelmi vasfüggöny ereszkedne Európa és a világ több más része közé.

A meddő párokról, az egészségügyi szolgáltatásokról és a sürgősségi fogamzásgátló tablettákról is szó volt a kérdések között hétfő délután az Országgyűlésben.

Kérdések

DK: miért üldözi külföldre a kormány a meddő párokat?

Földi Judit (DK) arra várt választ a belügyminisztertől, miért üldözi külföldre a kormány a meddő párokat azzal, hogy 2022 közepe óta csak állami intézményben, szerinte lesújtó eredménnyel vehetők igénybe az őket gyermekhez segítő kezelések.

Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nagyon fontosnak nevezte a témát, mondván, egyre nagyobb kört érint a probléma. Jelezte: ezért bővítette a kormány a meddő pároknak adott lehetőségeket, például emelték a beültetési ciklusok számát, teljesen állami finanszírozásúvá tették a diagnosztikai kezeléseket és a gyógyszerellátást, mindezzel emelve a beavatkozások eredményeként megszületett gyermekek számát.

MSZP: hogyan férhet mindenki hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz?

Szintén a belügyminisztert kérdezte Gurmai Zita (MSZP); az emlőrák megelőzésének fontosságát hangsúlyozva a képviselő arra volt kíváncsi, hogyan biztosítható, hogy az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőek maradjanak a vidéki és alacsonyabb jövedelmű térségekben élők számára is.

Válaszában a megelőzés fontosságára utalt Rétvári Bence államtitkár, megemlítve, hogy az első Orbán-kormány vezette be 2002-ben a szervezett emlőszűrést, ahol tünet- és panaszmentes pácienseket vizsgálnak országszerte. Megjegyezte: 49 centrumban, országos lefedettséggel zajlik az ingyenes, mindenki számára felkínált szűrés, amivel nagyon sok későbbi megbetegedésnek elejét lehet venni, ám mivel a meghívottak jó része nem él a lehetőséggel; hozzájuk juttatják el a szűrőbusszal a vizsgálatot.

Drogprobléma megoldásáról kérdezett egy jobbikos képviselő

Ander Balázs (Jobbik) arra várt választ a belügyminisztertől, hogyan védik meg a becsületes polgárokat „a drogtól megveszett vadállatoktól”, és „mi lesz a hazai no-go zónákkal”, ahol a Kínában „kotyvasztott” szerek „vérengző fenevadat” csinálnak a használókból.

Válaszában Rétvári Bence – megjegyezve, a Jobbik korábban nem volt ilyen harcias a kábítószer-probléma kezelése kapcsán – azt emelte ki: a kormánytöbbség elfogadta Európa legszigorúbb Büntető törvénykönyvét, aminek része a szigorú büntetés és a rendkívül gyors reagálás az új pszichoaktív szerek megjelenésére, törzsképeletek alapján azonosítva a frissen a piacra kerülő új drogfajtákat.

Párbeszéd: beszerezhetők lesznek-e vény nélkül a sürgősségi fogamzásgátló tabletták?

Tordai Bence (Párbeszéd) is a belügyi tárca vezetőjét kérdezte, mégpedig arról, hogy kész-e a kormány felzárkózni az Európai Unió összes többi tagállamához, és eltörölni a 72 és 120 órás sürgősségi fogamzásgátló tabletták vénykötelességét?

Rétvári Bence annak a véleményének adott hangot: nem a parlament, hanem az illetékes szakmai szervezet hatásköre egy készítmény vényköteles voltának megállapítása. Az államtitkár hozzátette: mivel az illetékes hatóság álláspontja ellentétes a vénymentessé tétellel, ezért nem tervez a kormány ilyen változtatást.

Mi Hazánk: miért nem alkotmányos jog a készpénzhasználat?

A miniszterelnökhöz intézte kérdését Novák Előd (Mi Hazánk), azt tudakolva, miért halogatják a készpénzhasználat alkotmányos joggá tételét, „a totális digitális megfigyelés és az egy gombnyomásra történő állami pénzelvétel” rémét vetítve előre.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára – a kérdés összetettségére hívva fel a figyelmet – azt emelte ki: a digitalizáció előretörése, a terrorizmus és a pénzmosás elleni fellépés, a gazdaság kifehérítésének szándéka is az elektronikus fizetések irányába hat. Jelezte: a kormány elkötelezett a készpénzhasználat mellett, ahogyan most, úgy a jövőben is biztosítják ennek feltételeit.

LMP: hány kórházban hagyott csecsemő van?

Kanász-Nagy Máté (LMP) a kórházban hagyott gyermekek statisztikai adatai után érdeklődött. Azt mondta, hogy idén több százra emelkedett a számuk, a korábbi 50-100-ról, mára 280-300 közé tehető. Mit mutatnak az éves adatok öt esztendőre visszamenőleg? – kérdezte. Arra is kíváncsi volt, hogy egy kisgyermek mennyi ideig kell, hogy várakozzon és mi az oka, hogy nem tudják megoldani biztonságos elhelyezésüket?

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára közölte: egy, a helyzet megoldását célzó törvényjavaslatot elfogadtak júniusban, amit az ellenzéki pártok nem szavaztak meg. Az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a kórházban hagyott csecsemők számára, amire nagyon gyors megoldás kell találni – húzta alá. Ezért, ha hat hétig nem keresik a gyermeket a családból, örökbe fogadhatóvá nyilvánítják.

Fidesz: milyen eredménnyel zártak az Erzsébet táborok?

Herczeg Tamás (Fidesz) arra volt kíváncsi, milyen eredménnyel zártak az idei Erzsébet-táborok, és milyen tendenciák tapasztalhatók? Rámutatott: az ingyenes tankönyvek, a rászorulóknak nyújtott térítésmentes tanszercsomagok, a családi adókedvezmény és ingyenes étkeztetés mellett kifejezetten a gyermekek számára nyújtanak élményt ezek a táborok, amelyek egyre népszerűbbek.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: 2012-ben indultak az Erzsébet-táborok és 2024 végére 1,2 millióra nőhet a bennük résztvevők száma. Kiemelte: évről évre egyre kedveltebbek az ottalvós táborok. Az Erzsébet-táborok különleges helyet foglalnak el a családtámogatási rendszerben, az ottalvós táborok jelképes összegekért vehetők igénybe – mutatott rá. Hozzátette: idén nyáron több mint negyvenezren nyaraltak a balatoni táborokban.

Lázár János: Örülök, hogy Heves megyében nincs nagyobb baj, mint a zenélő út

KDNP: folytatódik belső Somogy fejlesztése?

Szászfalvi László (KDNP) a nagyvárosok mellett a kisvárosok és kisebb települések fejlesztéseinek fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: választókörzetében közösségi, infrastrukturális, oktatási és kulturális fejlesztések valósultak meg, amelyek növelhetik a lakosságmegtartó erőt. A kisvárosi járásközpontok fejlesztéseire külön is kitért, aláhúzva, hogy például az ivóvíz minőségét javító program több ezer ember életét teszi jobbá. Azt kérdezte, folytatódik a belső-somogyi térség fejlesztése?

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte: jövőre újabb fejlesztések valósulnak meg. Ezek között említette, hogy Barcson nagyszabású óvodafejlesztést terveznek 390 millió forintos támogatással. A belső somogyi falvak, városok megújítását is folytatni kívánják – jelezte.

Független képviselő: egyre több újszülött a kórházakban

Varga Ferenc (független) arról beszélt, hogy felfoghatatlan, amit a gyermekvédelemben tesz a kormány. Országosan több száz, szülei által elhagyott újszülött van a kórházakban, sokszor beteg gyerekekkel egy légtérben elhelyezve. A szakemberek évek óta „üvöltenek” a problémák miatt – mondta. Ezeknek a gyermekeknek egyetlen biztos pont sincs az életükben – jegyezte meg, majd feltette a kérdést, nem szégyellik magukat?

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: új jelenség, hogy a gyermekeket nagy számban hagyják szüleik a kórházban. Megismételte, hogy törvénymódosítást fogadtak el idén júniusban, amelyet csak a kormánypártok hagytak jóvá, és ami által hat hét után örökbefogadhatóvá tették a gyermekeket. A képviselő nem támogatta a javaslatot – rótta fel a kérdezőnek, hozzátéve: ezek után tegyen megjegyzést.

DK: miért építi le a kormány az iskolabusz-hálózatot?

Barkóczi Balázs (DK) azt kérte számon a kormányon, hogy sajtóhírek szerint a tankerületi vezetők több baranyai településen, a nyírségben és a Pest vármegyei Délegyházán is megszüntették az iskolabusz-szolgáltatást.

Rétvári Bence belügyi államtitkár úgy reagált, a képviselő által említett esetben két fajta buszszolgáltatásról van szó. A tankerület feladata, hogy másik településről áthozza a diákokat, a településen belüli tömegközlekedés megszervezése pedig az önkormányzaté – jelezte. Hozzátette, hogy Délegyházán ez utóbbihoz járult hozzá a tankerület. Az államtitkár az önkormányzaton belüli konfliktussal indokolta, hogy a település nem finanszírozza tovább az iskolabuszt, ehhez a tankerületnek nincs köze – jelezte.

Jobbik: megérte a zenélő út?

Dudás Róbert (Jobbik) azt kérdezte az építésügyi minisztertől, valóban jó helyre ment-e az a csaknem 2 milliárd forint, amiből pár száz méteres „zenélő utat” alakítottak ki Heves vármegyében, miközben a falvakban járhatatlanok az utak.

„Örülök, hogy Heves megyében nincs nagyobb baj, mint a zenélő út” – reagált Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter butaságnak nevezte az ellenzéki képviselő szavait, arra hivatkozva, hogy a 21-es út felújításának ezen, több kilométeres szakasza került 1,8 milliárd forintba, és ennek részeként 10 millió forint volt, az – egyébként neki túlzottan nem tetsző – zenélő út beépítése. „Nézze el a magyar közút mintegy 5600 főnyi kollégájának, hogy a szürke aszfaltokhoz tartozó szürke hétköznapokat megpróbálták egy kicsit zenével színesíteni” – fogalmazott, hozzátéve, attól függ, hogy a zene marad vagy megy, hogy az érintett község, Lőrinci polgárai mit rendelnek. „Hogyha a lőrinci polgárok nem rendelnek zenét, akkor a zene természetesen elmarad” – mondta. Hangsúlyozta: Heves vármegyében az elmúlt időszakban 34,5 milliárdot költöttek csak az alsóbbrendű utak felújítására, valamint 30 év után sor került Eger és az M3-as autópálya összekötésére is négysávos úton.

LMP: a kormány a balatonföldváriak oldalára áll a kikötő ügyében?

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt kérdezte: a kormány kész-e a balatonföldváriak oldalára állni a kikötő ügyében. Emlékeztetett: balatonföldvári civilek évek óta komoly harcot folytatnak a tervezett, 175 hajó befogadására képes kikötő miatt, amit a helyi nyugati-strand területén kezdtek építeni. Jelezte: szeptemberben a Kúria úgy döntött, hogy nem jogszerű a beruházás, és a kormányhivatalt újabb eljárás megindítására kötelezte. Azt kérdezte: a most leköszönő balatonföldvári önkormányzat kérte-e a kormánytól, hogy a beruházást nyilvánítsa nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.

Lázár János, azt válaszolta, ilyen kéréssel a balatonföldvári önkormányzat soha nem fordult a kormányhoz. Közölte: a kormány a balatonföldváriak oldalán áll minden egyes esetben. Hogy a balatonföldváriak mit szeretnének, azt abból kell levezetni, hogy mit dönt a képviselőtestület, és milyen álláspontot képvisel a polgármester. Eddig ők azt az álláspontot képviselték, hogy a balatonföldváriaknak kell a kikötő – emlékeztetett, jelezve, hogy 2 milliárd forintos összköltséggel, 900 millió forintos állami támogatással megvalósuló beruházás már 80 százalékban kész. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi építési szabályzat, illetve a vízpartra vonatkozó szabályozási környezet húsz éve lehetővé teszi a kikötő megépítését, amit persze úgy kell megvalósítani, hogy a strand ne sérüljön. Szerinte a Kúria írásbeli ítéletét meg kell várni, mert nem teljesen világos, hogy a környezetvédelmi engedélyeket helyezték hatályon kívül, vagy magát az egész építési folyamatot.

Nyíregyháza fejlesztéséről, a vasútról, a kórházi adósságokról is szó volt egyebek mellett hétfőn a kérdések között az Országgyűlésben.

Fidesz: milyen forrásokra számíthat Nyíregyháza?

Szabó Tünde (Fidesz) azt kérdezte: milyen további forrásokra számíthat Nyíregyháza és térsége az elkövetkező években.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően, a baloldali vezetés alatt csődközelben lévő Nyíregyháza ma egy megerősödött, virágzó térségközpont. Elmondta: a 2021-27-es fejlesztési időszakban a nyíregyházi járásban 33 fejlesztés támogattak, 14 milliárd forintért valósultak meg energetikai, turisztikai, oktatási és infrastrukturális fejlesztések. Hozzátette: a kormány a jövőben is elkötelezett lesz Nyíregyháza fejlesztésére.

A DK kőbányai és kispesti vasútállomásokra hívta a közlekedési minisztert

Arató Gergely (DK) meghívta a közlekedési minisztert, hogy látogassa meg Kőbánya és Kispest rossz állapotban lévő vasútállomásait. Szóvá tette Kőbánya felsőnél az aluljáró állapotát, kifogásolta, hogy Kőbánya alsót nem lehet akadálymentesen megközelíteni. Hozzátette: Kőbánya-Kispesten a fedett peronok tetején át beesik az eső.

Lázár János építési és közlekedési miniszter jelezte, a meghívást elfogadja. Elmondta azt is, harminc éve zajlik a forráskivonás a magyar vasútból. Az elmúlt 14 évben 1300 milliárd forint értékben 1100 kilométer vasutat újítottak fel; az állam ötezermilliárd forintot fordított autópálya-építésre, de a magyar választók szerinte a vasút helyett az út mellett teszik le a voksukat – mondta. Közölte, idén radikálisan, 20 százalékkal nőtt a vasutat igénybe vevők aránya. Időszerű egy vasútállomás-korszerűsítési, egy pályakorszerűsítési program és a járműbeszerzés is – tette hozzá.

Jobbik: tervezi-e a kormány a kórházi adósságok végleges felszámolását?

Lukács László György (Jobbik) elmondta, az egészségügyi intézmények tartozása nyár végén 61 milliárd forint volt. Ez a sokkal kevesebb támogatás miatt van – mondta. Azt mondta, az állandó adósságfelhalmozás veszélyes, mert bizonytalanságot okoz, tervezhetetlenné teszi a kiszámítható gazdálkodást. Tervezi-e a kormány a kórházi adósságok végleges felszámolását? Megvizsgálta-e a kormány, hogy kialakítson egy olyan szabályt, miszerint az állam tartozása beszámítható lenne a kisebb vállalkozások közterhébe? – kérdezte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a kórházak akkor teszik jól, ha nem hallgatnak a Jobbikra gazdálkodási kérdésekben, hiszen az Állami Számvevőszék megállapította, a párt nem biztosítja a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Hozzátette, a kórházak idén kétszer kaptak többlettámogatást: áprilisban 63 milliárd, júniusban 41 milliárd forintot. Amikor elkezdték a kormányzást, akkor a költségvetésben 1198 milliárd forint volt egészségügyi célokra, most 3225 milliárd forint van – mondta.

LMP: fontosabb-e a közút, mint a vasút?

Kanász-Nagy Máté (LMP) egyebek mellett azt kérdezte, fontosabb-e a közút, mint a vasút. Mikor éri el a kormány, hogy ne lassabbak, hanem gyorsabbak legyenek a vonatok? Azt mondta, a vasúti közlekedés egyre inkább a visszafejlődés jeleit mutatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új menetrendtervezetek szerint számos vonalon jelentősen hosszabb menetidő várható decembertől. Ennek oka a vasúti pálya rossz állapota, ami jól mutatja a közlekedéspolitika csődjét – tette hozzá.

Lázár János miniszter kijelentette, ma Magyarországot egyedül vasúti közlekedéssel a természetföldrajzi, demográfiai adottságai miatt nem lehet kiszolgálni. Kell a vasút, kellenek az autóbuszok és kellenek hozzá személyszállító járművek is – mondta, hozzátéve, a magyar lakosság autópárti, ehhez pedig jó minőségű úthálózat szükséges. Kitért arra, hogy radikálisan nő a vasúti szolgáltatást igénybe vevők száma. Elérkeztünk abba korba, amikor egy teljesen új vasútfejlesztési programra van szükség – hangsúlyozta.

DK: az Orbán-kormány kiszolgáltatott Putyin Oroszországának?

Gréczy Zsolt (DK) felidézte Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának közelmúltbeli, az 1956-os forradalommal kapcsolatban tett nyilatkozatát. Hozzátette: a nyilatkozatot Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is bírálta. „Ezek után érkezett a régen a Népszabadság Pártélet rovatának munkatársaként is a magyar-szovjet barátságot méltató Bencsik András, aki megköszönte Orbán Balázs bátor szavait” – fogalmazott. Azt kérdezte, mi most az Orbán-kormány álláspontja? Védekezhet bárki, akár ukrán, akár kárpátaljai magyar, akár magyarországi magyar, ha jönnek az oroszok, és lőnek? Az Orbán-kormány ennyire kiszolgáltatott Putyin Oroszországának?

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára megdöbbentőnek és álságosnak nevezte, hogy a képviselő egy olyan párt nevében kérdőjelezi meg a magyar kormány szabadság, függetlenség és szuverenitás iránti elkötelezettségét, amely a korábbi elnyomó kommunista rezsim állampártjából nőtte ki magát. Akinek volt miniszterelnöke és miniszterelnök-jelöltje olyan villában él, amit Apró Antal, Dobrev Klára nagyapja az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásban betöltött szerepéért és a Kádár-rendszer kiépítéséért kapott – mondta. Azt is elmondta, a képviselő egy olyan párt nevében hivatkozik 1956 hőseire, amelynek vezetője, Gyurcsány Ferenc 2006 őszén meggyalázta a forradalom emlékét. Szerinte a képviselő mostani felszólalása a kommunista diktatúra cenzúraidőszakát idézi: újságírókkal szembeni fellépést vár el. Visszautasította azt, hogy a kormány ki lenne szolgáltatva Putyin orosz elnöknek.

A kérdéseket követően az azonnali kérdések órájával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Jobbik: miért nem lehet az átlagbérig ingyen bankolni?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a banki költségek áthárítása ellen tiltakozva azt mondta, ha átlagbérig mindenki ingyenesen tudna „bankolni”, a bankok még mindig a profitjuknál maradnának: a polgárok 300 milliárd forintos többlethez jutnának, a bankrendszer profitja pedig még mindig ezermilliárd forint felett lenne.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: 2016-tól valamennyi hitelintézetben elérhető egy alapszintű szolgáltatásokat biztosító bankszámla, amelynek díja jelenleg 1300 forint. Ez a számlavezetési díjat és a bankkártya éves díjának egy hónapra eső összegét is tartalmazza. Egy hitelintézet fogalmilag is attól hitelintézet, hogy üzletszerűen nyújt egyes pénzügyi szolgáltatásokat – tette hozzá.

Jobbik: milyen garanciák vannak a kastélyok privatizációjánál?

Brenner Koloman (Jobbik) azt kérdezte, hogy az augusztus 1-jén hatályba lépett döntés, amely több kastély privatizációját teszi lehetővé, milyen garanciális elemeket tartalmaz. Fontosnak nevezte, hogy a műemlék jellegű épületek és a hozzájuk tartozó birtok megmaradon a közjó érdekében. Jónak tartotta volna a Jobbik csehországi mintákra az eredetileg tulajdonos családokkal való kapcsolatfelvételt, hogy ők is bekapcsolódhassanak a kastélyok üzemeltetésébe, modernizálásába – mondta.

Lázár János építési és közlekedési miniszter válaszában hangsúlyozta: az érintett épületek az esetek többségében kihasználatlanul, rossz állapotban várják az érdeklődőket. A kulturális örökség védelmébe magánszereplőket is bevonnának, október 31-éig várják a jelentkezőket az első kilenc épületre. Nekik szigorú feltételeknek kell majd megfelelni, többek közt az épülethez való hozzáférésre vagy a kiállítások megtekinthetőségére vonatkozóan, illetve tíz éven belül, tízmilliárdos invesztícióval be kell fejezni az épületek megújítását – ismertette.

Azonnali kérdések

DK: az ügyészség nem válaszolt Simonka György vádjaira

Sebián-Petrovszki László (DK) azt kifogásolta, hogy noha lassan egy hónap telt el azóta, hogy a Fidesz egykori képviselője, Simonka György egy interjúban azt mondta, a Fidesz irányítja az ügyészséget, azóta sem érkezett válasz a vádakra. A képviselő szerint felsorolni is nehéz azt a sok ügyet, ahol a feljelentésből azért nem lett felelősségre vonás, mert a Fidesz megakadályozta azt. Példaként említette a lélegeztetőgépek vásárlását, Sulyok Tamás köztársasági elnök termőföldeladási ügyét és a 600 milliárdos kormányzati irodavásárlási ügyet. Azt kérdezte, tervezi-e az ügyészség, hogy kivizsgálja az interjúban említett vádakat.

Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész helyettese válaszában azt javasolta a képviselőnek, hogy ne higgyen el mindent, amit az újságban olvas. Simonka György vádjait egy vádlott kétségbeesett védekezésének minősítette, amit nem a parlamentben, hanem a tárgyalóteremben kell megvitatnia az ügyésznek a vádlottal.

Sebián-Petrovszki László szerint az ügyészég azért nem képes válaszolni a vádakra, mert azok igazak. Ibolya Tibor viszonválaszában jelezte: Simonka György állításait az interjúban azzal támasztotta alá, hogy neki ezt „azok az ügyvédek mondták, akik látták, hogy működik ez a rendszer”. Vagyis nem ő látta, nem ő hallotta, hanem állítólag mondták neki valakik. Ibolya Tibor megítélése szerint ilyen bizonyítékokkal előállni nem volt „túl erős”.

MSZP: miért avatkozott bele a politika a színház világába?

Hiller István (MSZP) az kérdezte, miért avatkozott bele a politika a színház világába, hogyan fordulhatott elő, hogy a kultúráért felelős minisztérium megváltoztatta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) döntését, elvéve 30 független színháztól a pályázati támogatást. Azt mondta: néhány héttel ezelőtt az NKA Színházművészeti Kollégiuma hozott egy döntéssorozatot, majd a kultúráért felelős miniszter megváltoztatta azt. Írt ugyanis egy listát a szakmai kollégiumnak, hogy mely színházak ne kapjanak pályázati pénzt.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: az NKA nem szüntette meg egy szervezet támogatását sem, mert az NKA pályázatain keresztül projektek résztámogatását végzi, kifejezetten nem feladata és nincs is rá jogszabályi lehetősége, hogy bármelyik kulturális szervezet működési költségeit finanszírozza. A politikai befolyásolás vádját valótlannak nevezte, kijelentve, a pályázatokat szakemberekből álló szakkollégiumok vezetik végig a kiírástól egészen az eredményhirdetésig.

Hiller István úgy reagált, az eset után az NKA Színházművészeti Kollégiumának hat tagjából kettő lemondott. Zsigó Róbert viszonválaszában arról beszélt: a kormány 2010 óta kiemelt stratégiai ágazatnak tekinti a kultúra területét, és ez megnyilvánul a támogatásokban és a kultúra területén hozott döntéseiben is.

Az azonnali kérdések órájával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Momentum: meddig ragaszkodik Orbán Balázs a székéhez?

Fekete-Győr András (Momentum) Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának 1956-ra vonatkozó kijelentéseit áruló, esküszegő mondatokként értékelte. Hozzátette: a politikai igazgató jelenléte a parlamentben azt jelzi, hogy sokkal drágább neki „a mocskos fizetése és a bársonyszéke, mint a saját és a hazája becsülete”.

Az ülést vezető Latorcai János e kijelentéséért rendre utasította az ellenzéki képviselőt.

Fekete-Győr András azt kérdezte, Orbán Balázs meddig kapaszkodik még a bársonyszékébe, és mikor kér bocsánatot a magyar társadalomtól.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója válaszában meglepőnek nevezte a felszólalást, mondván, a Momentumnak a nemzeti szuverén politizálás az „antitézise”, a párt mindent a nemzeti szuverén politizálás ellen tett az elmúlt években. Példaként említette, hogy Fekete-Győr András a határon túli magyarok között a román jelölt mellett kampányolt a magyar ellen, és azt, hogy az európai parlamenti választási kampányban a párt két képviselője mindent megtett azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki járó forrásokhoz.

Fekete-Győr András viszonválaszában úgy értékelt, ha Orbán Balázson múlt volna a magyar történelem, „ma nem állnánk itt”.

Viszonválaszában Orbán Balázs megjegyezte, a Momentum azoknak a választási listáján került be a parlamentbe, akik a 2006-os októberi tüntetéseket szétverették.

Jobbik: mikor mond le Orbán Balázs?

Brenner Koloman (Jobbik) Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának 1956-tal kapcsolatos szavairól azt mondta, hogy azok a „jobboldali, nemzeti oldalon is” nagy felháborodást okoztak. A Jobbik úgy látja, hogy egy egyensúlyvesztés következett be a magyar diplomáciában és a politikai igazgató mondatai „csak ennek az oroszbarát fordulatnak a végső pontját, felkiáltójelét jelentették” – közölte. A képviselő megkérdezte Orbán Balázstól, hogy mikor mond le.

Orbán Balázs azt felelte, hogy „mégiscsak Önök annak a politikai erőnek a képviselői, ahonnan KGBéla érkezik”, akit jogerősen elítéltek az Oroszországnak való kémkedésért. Az, hogy ezek a tények Önöket zavarják, arról nem én tehetek és nem a tények tehetnek – mondta a politikai igazgató. Leszögezte, hogy a szuverén, független magyar külpolitikának az a lényege, hogy kimaradunk az orosz-ukrán háborúból. Ki kell tartani amellett, hogy ez nem a mi háborúnk és meggyőződésünk szerint ennek a háborúnak nincs megoldása a csatamezőn, ezért annál jobb lesz, minél előbb visszajutunk a tárgyalóasztalokhoz – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország külpolitikai orientációja egyértelmű, az ország a NATO és az EU tagja. Hozzátette, zajlik egy gazdasági hidegháború, a kormánynak pedig az a meggyőződése, hogy Magyarországnak nem érdeke ebben részt venni, ehelyett az országnak gazdasági értelemben semlegesnek kell maradnia.

Párbeszéd: bevezették Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormánynak sikerült bevezetnie Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét. Ráadásul a visszaváltható palackoknak alig több, mint a harmadát váltják vissza – tette hozzá. Ma Magyarországon egymillió ember él mélyszegénységben, akiknek jelentős része abból próbálja kiegészíteni a jövedelmét, hogy visszaváltja a szemétbe dobott palackokat – ismertette meglátását. A politikus azt kérdezte, hogy a kormány hogyan akarja egyszerre kezelni azt a környezeti, szociális és köztisztasági problémát, ami a visszaváltási rendszer bevezetésével vált láthatóvá.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára nyomatékosította, hogy az elmúlt 14 évben a kormány azért dolgozott, hogy mindenki jövedelemből tudja eltartani magát. Ma már egymillióval több embernek van munkája, mint korábban – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy az Eurostat kimutatásai szerint 1,7 millióval csökkent azoknak a száma, akiknek nincs fedezete egy váratlan kiadásra , miközben 660 ezerrel nőtt azoké, akik el tudnak menni egy hétre üdülni. Az embereknek munkát kell adni, ezzel lehet a szegénység ellen küzdeni – foglalta össze gondolatait Rétvári Bence.

Mi Hazánk: miért hazudtak az országnak?

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt: a kormány egyes tagjai heteken keresztül azt állították, hogy nem akartak migránstábort építeni a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vitnyéd-Csermajorban. A képviselő azt mondta, a helyszínen derült ki számára, „hogy valamit nagyon-nagyon eltitkolnak előlük”. Hangsúlyozta, már a sajtóhoz is kiszivárgott az arról szóló belügyminisztériumi előterjesztés, hogy a területen 4,7 milliárd forintból készültek „ötszáz fő migráns, menekült” befogadására alkalmas tábort építeni. Miért hazudtak egy hónapon keresztül az egész országnak – kérdezte a frakcióvezető.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy amíg a Fidesz-KDNP kormányoz, addig Magyarországon biztosan nem lesz migránstábor. Azért kapott az ország kétszáz millió eurós gigabírságot és ezért szabtak ki rá egy napi egymillió eurós kényszerítő bírságot, mert nem hajlandó alávetni magát az „EU migrációs paktumának” és nem hajlandó részt venni abban, hogy az EU-ba belépőket kvóták szerint osszák szét – jelentette ki az államtitkár.

A vízgazdálkodásról, Budapest helyzetéről és a Brüsszelben szükséges változásokról beszéltek a képviselők az azonnali kérdések között hétfőn délután az Országgyűlésben.

LMP: természetes vízmegtartásra van szükség

Kanász-Nagy Máté (LMP) a kormány természetes vízmegtartás érdekében tett lépéseire volt kíváncsi. Rámutatott: idén ismét azzal szembesülhettek, hogy hazánk vízgazdálkodásában rendszerszintű változásokra van szükség, ha meg akarják menteni a magyar mezőgazdaságot és élelmiszertermelést. Kitért a klímaváltozásra és a kapcsolódó problémákra, a kiszámíthatatlan csapadékhozamra, s arra, hogy a hazai vizek minősége is romlik. Ez szintén hatalmas probléma a mezőgazdaság számára – mutatott rá. A másik probléma, amikor túl sok a víz, ami áradás formájában jelentkezik, a hatalmas mennyiségű vizet el kellene raktározni. A politikus természetes vízmegtartási módszereket sürgetett, szerinte ezzel akár másfél Balatonnyi vizet is meg lehetne menteni.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány nemet mond a zöld ideológiára, de igent a zöld ügyekre. A vízmegtartás ugyanakkor olyan ügy, amiben közösen tudnak gondolkodik – közölte. Rámutatott: 109 kiloköbméternyi víz érkezik be Magyarországra és 116 távozik, a vízügyi szerveknek van tehát teendője. Arról, hogy árvíz idején reális-e a víz visszatartás, azt mondta: havária esetén lehetetlen műszaki beavatkozást véghez vinni. A nyomás szétfeszíti a gátakat és a zsilipeket. Kitért egyebek között arra, hogy 2010 óta 150 milliárd forint értékben hét jelentős tározót adtak át, ezek egyharmadnyi Balaton vizét tudják fenntartani.

Fidesz: működőképes Budapest?

Láng Zsolt (Fidesz) feltette a kérdés, működőképes-e Budapest. Rámutatott: nagyon sokakban kétely és aggodalom van Budapest következő öt évét illetően. A bizonytalanság, a kaotikus vezetői döntések, a gyanús gazdasági ügyletek, a főváros folyamatos, csődközeli helyzete volt jellemző az elmúlt ciklusban – értékelt. Az alakuló ülés történései erősítették az aggodalmakat: a 2019-24 közötti egységes, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal kényelmét élvező főpolgármester új helyzetben találta magát. Az elmúlt ciklus pökhendi, az ellenzékét semmibe vevő, autokratikus politizálása helyett most valódi városvezetésre, kompromisszumos döntésekre és egyeztetésekre van szükség – mutatott rá, hozzátéve: arra, hogy Karácsony Gergely az öncélú imázsépítés helyett a főváros problémáival foglalkozzon. Ahogy az várható volt, nagyon nehezen megy neki – állapította meg.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy reagált: nem tudja képviselőtársát megnyugtatni. Karácsony Gergely nem tudja Budapestet irányítani, de nem is akarja. Idézte az önkormányzati törvényt, amely szerint a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén meg kellett volna választani a helyettesét és el kellett volna fogadni a működés alapvető szabályait tartalmazó szmsz-t. Ebből semmi nem valósult meg, folytatódott a hazudós, terelős tevékenység, ami Karácsony Gergely elmúlt öt évét jellemezte. Most is terelt, hazudozott, ahelyett, hogy érdemben egyeztetett volna. Mint mondta, bízik benne, változás lesz a következő időszakban, mert ha nem működik megfelelően a főváros, akkor – Karácsony Gergely vezetése mellett – csődbe is mehet.

KDNP: Magyarország célja, hogy az EU újra sikeres legyen

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy miközben már Emmanuel Macron francia elnök is kongatja a vészharangot, Brüsszelben úgy tesznek, mintha minden nagyon szép és minden nagyon jó lenne és mindennel meg lennének elégedve. Lehet, hogy a tízmilliós állásaikból mindennel megvannak elégedve, de az európai emberek és vállalkozások már kevésbé – mondta. Szóvá tette, hogy az európai emberek mindennapos biztonsága megszűnt a brüsszeli bevándorláspolitika miatt, és kritizálta, hogy Brüsszel továbbra is háborúpárti álláspontot erőltet, noha a szankciók fordítva sültek el. Azt is látni – folytatta -, hogy a blokkosodás nem megoldás az európai versenyképesség folyamatos csökkenésére. Mit tehet a kormány a brüsszeli ámokfutással szemben? – tette fel a kérdés a KDNP-s politikus.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy rossz helyzetben van Brüsszel és az Európai Unió. A migrációs válságot láthatóan félrekezelték, korlátlanul engedik be a migránsokat, a paktum mágnesként működik az illegális bevándorlók számára. A versenyképesség nagyban romlott, már Kína is megelőzött bennünket, Brüsszel nem az európai gazdaságot védi, valamilyen más érdeket képvisel – mutatott rá. Kiemelte: a magyar elnökségnek jó válaszai vannak Európa számára, európai alternatívát szeretnének és nem alternatívát Európának. Olyan prioritásokat határoztak meg, amelyek összhangban vannak az európai emberek érdekével. Szeretnék visszaállítani Európa versenyképességét, szeretnék, ha Európa újra meghatározó tényező lenne a világgazdaságban – hangsúlyozta. Azt szeretnék továbbá, ha olyan kormányok kerülnének hatalomra, amelyek a nemzetállamok Európájában hisznek és nem valamilyen külső érdek által vezérelt Európában – mondta.

Napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn délután.

Napirend után

Dudás Róbert (Jobbik) a szerinte romló közbiztonsági helyzetet kifogásolta napirend utáni felszólalásában, hozzátéve, az okok között olyan kormányzati intézkedések is szerepelnek, mint az embercsempészek szabadon bocsátása vagy egyes börtönök bezárása. Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel a kevés születés miatt kialakult demográfiai katasztrófahelyzetről beszélt, a kormányzati intézkedések eredményeit hiányolva, a támogatások inflációkövetővé tételét, a családi pótlék megduplázását szorgalmazva. A szintén jobbikos Balassa Péter is a népességfogyást állította felszólalásának középpontjába, azt hangsúlyozva, hogy „évről évre egy kisvárosnyival kevesebben vagyunk”, miközben sokan a kiszámítható, jobb élet reményében költöznek külföldre.

Ovádi Péter (Fidesz) az állatok világnapja kapcsán azt hangsúlyozta: a hazai társadalom állatszerető, amit az is mutat, hogy hárommillióan tartanak állatot Magyarországon. Fazekas Sándor (Fidesz) a 800 éve kibocsátott, dél-erdélyi szász területek jogait garantáló szabadságlevél, az Andreanum kapcsán szólalt fel, az okiratot az európai önrendelkezés rendkívüli korai és összetett példájaként méltatva. Kara Ákos (Fidesz) a Győrben és a város térségében végrehajtott, az ott élő családokat segítő fejlesztéseket sorolta a teljesség igénye nélkül felszólalásában, majd jelezte, hogy a kormány továbbra is kiemelt hangsúlyt fektet a családok támogatására. Nyitrai Zsolt (Fidesz) felszólalásában sikeresnek és eredményesnek értékelte a két héttel ezelőtt levonult dunai árvíz elleni védekezést, jelezve, a 2013-as árvíz után a kormány 435 milliárd forintot költött árvízvédelemi beruházásokra. A politikus köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a katasztrófa elhárításában.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője az Utcáról Lakásba Egyesület tevékenységét ismertette, amelynek nagykövete lett. Jelezte: az egyesület hajléktalanokat segít lakáshoz jutni. Hangsúlyozta: ma Magyarországon lakhatási válság van, és ebben kiemelt felelőssége van a Fidesz-kormánynak. Frakciótársa, Berki Sándor a nyugdíjasok nehézségeiről beszélt, kiemelve azt a kétszázezer nyugdíjast, akiknek százezer forint körüli a nyugdíja. Az ő életfenntartásukat rendezni a képviselő szerint alapvető felelőssége a társadalomnak.

Varga Zoltán a DK padsoraiból a 471-es, sámsoni út tarthatatlan állapotáról beszélt. Mint mondta, az 1850 méternyi út felújítása másfél éve tart, az alig két kilométeres szakasz nettó 7,3 milliárd forintból épül meg. Kifogásolta azt is, hogy Debrecen legforgalmasabb bevezető útján a felújítás után is megmarad a szintbeli sorompós vasúti kereszteződés, ahol ötpercenként zárják le a sorompót. Hegedüs Andrea (DK) azt kérdezte, mikor lehet közlekedni az M30-as autópályán a határig? Herczeg Tamás (Fidesz) a békéscsabai fejlesztésekről beszélt, míg Lőcsei Lajos (Momentum) azt mondta, hogy a helyiek megakadályozták, hogy egy vegyi üzem létesüljön a Heves vármegyei Heves városában.

A parlament várhatóan október 21-én folytatja munkáját.

Kiemelt kép: Lázár János építési és közlekedési miniszter kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. október 7-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)