KDNP: Folytatódik belső Somogy fejlesztése?

Szászfalvi László (KDNP) a nagyvárosok mellett a kisvárosok és kisebb települések fejlesztéseinek fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: választókörzetében közösségi, infrastrukturális, oktatási és kulturális fejlesztések valósultak meg, amelyek növelhetik a lakosságmegtartó erőt. A kisvárosi járásközpontok fejlesztéseire külön is kitért, aláhúzva, hogy például az ivóvíz minőségét javító program több ezer ember életét teszi jobbá. Azt kérdezte, folytatódik a belső-somogyi térség fejlesztése?

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte: jövőre újabb fejlesztések valósulnak meg. Ezek között említette, hogy Barcson nagyszabású óvodafejlesztést terveznek 390 millió forintos támogatással. A belső somogyi falvak, városok megújítását is folytatni kívánják – jelezte.

Független képviselő: Egyre több újszülött a kórházakban

Varga Ferenc (független) arról beszélt, hogy felfoghatatlan, amit a gyermekvédelemben tesz a kormány. Országosan több száz, szülei által elhagyott újszülött van a kórházakban, sokszor beteg gyerekekkel egy légtérben elhelyezve. A szakemberek évek óta „üvöltenek” a problémák miatt – mondta. Ezeknek a gyermekeknek egyetlen biztos pont sincs az életükben – jegyezte meg, majd feltette a kérdést, nem szégyellik magukat?

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: új jelenség, hogy a gyermekeket nagy számban hagyják szüleik a kórházban. Megismételte, hogy törvénymódosítást fogadtak el idén júniusban, amelyet csak a kormánypártok hagytak jóvá, és ami által hat hét után örökbefogadhatóvá tették a gyermekeket. A képviselő nem támogatta a javaslatot – rótta fel a kérdezőnek, hozzátéve: ezek után tegyen megjegyzést.

DK: Miért építi le a kormány az iskolabusz-hálózatot?

Barkóczi Balázs (DK) azt kérte számon a kormányon, hogy sajtóhírek szerint a tankerületi vezetők több baranyai településen, a nyírségben és a Pest vármegyei Délegyházán is megszüntették az iskolabusz-szolgáltatást.

Rétvári Bence belügyi államtitkár úgy reagált, a képviselő által említett esetben két fajta buszszolgáltatásról van szó. A tankerület feladata, hogy másik településről áthozza a diákokat, a településen belüli tömegközlekedés megszervezése pedig az önkormányzaté – jelezte. Hozzátette, hogy Délegyházán ez utóbbihoz járult hozzá a tankerület. Az államtitkár az önkormányzaton belüli konfliktussal indokolta, hogy a település nem finanszírozza tovább az iskolabuszt, ehhez a tankerületnek nincs köze – jelezte.

Jobbik: Megérte a zenélő út?

Dudás Róbert (Jobbik) azt kérdezte az építésügyi minisztertől, valóban jó helyre ment-e az a csaknem 2 milliárd forint, amiből pár száz méteres „zenélő utat” alakítottak ki Heves vármegyében, miközben a falvakban járhatatlanok az utak.

„Örülök, hogy Heves megyében nincs nagyobb baj, mint a zenélő út” – reagált Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter butaságnak nevezte az ellenzéki képviselő szavait, arra hivatkozva, hogy a 21-es út felújításának ezen, több kilométeres szakasza került 1,8 milliárd forintba, és ennek részeként 10 millió forint volt, az – egyébként neki túlzottan nem tetsző – zenélő út beépítése. „Nézze el a Magyar Közút mintegy 5600 főnyi kollégájának, hogy a szürke aszfaltokhoz tartozó szürke hétköznapokat megpróbálták egy kicsit zenével színesíteni” – fogalmazott, hozzátéve, attól függ, hogy a zene marad vagy megy, hogy az érintett község, Lőrinci polgárai mit rendelnek. „Hogyha a lőrinci polgárok nem rendelnek zenét, akkor a zene természetesen elmarad” – mondta. Hangsúlyozta: Heves vármegyében az elmúlt időszakban 34,5 milliárdot költöttek csak az alsóbbrendű utak felújítására, valamint 30 év után sor került Eger és az M3-as autópálya összekötésére is négysávos úton.

LMP: A kormány a balatonföldváriak oldalára áll a kikötő ügyében?

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt kérdezte: a kormány kész-e a balatonföldváriak oldalára állni a kikötő ügyében. Emlékeztetett: balatonföldvári civilek évek óta komoly harcot folytatnak a tervezett, 175 hajó befogadására képes kikötő miatt, amit a helyi nyugati-strand területén kezdtek építeni. Jelezte: szeptemberben a Kúria úgy döntött, hogy nem jogszerű a beruházás, és a kormányhivatalt újabb eljárás megindítására kötelezte. Azt kérdezte: a most leköszönő balatonföldvári önkormányzat kérte-e a kormánytól, hogy a beruházást nyilvánítsa nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.

Lázár János, azt válaszolta, ilyen kéréssel a balatonföldvári önkormányzat soha nem fordult a kormányhoz. Közölte: a kormány a balatonföldváriak oldalán áll minden egyes esetben. Hogy a balatonföldváriak mit szeretnének, azt abból kell levezetni, hogy mit dönt a képviselőtestület, és milyen álláspontot képvisel a polgármester. Eddig ők azt az álláspontot képviselték, hogy a balatonföldváriaknak kell a kikötő – emlékeztetett, jelezve, hogy 2 milliárd forintos összköltséggel, 900 millió forintos állami támogatással megvalósuló beruházás már 80 százalékban kész. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi építési szabályzat, illetve a vízpartra vonatkozó szabályozási környezet húsz éve lehetővé teszi a kikötő megépítését, amit persze úgy kell megvalósítani, hogy a strand ne sérüljön. Szerinte a Kúria írásbeli ítéletét meg kell várni, mert nem teljesen világos, hogy a környezetvédelmi engedélyeket helyezték hatályon kívül, vagy magát az egész építési folyamatot.

Nyíregyháza fejlesztéséről, a vasútról, a kórházi adósságokról is szó volt egyebek mellett hétfőn a kérdések között az Országgyűlésben.

Fidesz: Milyen forrásokra számíthat Nyíregyháza?

Szabó Tünde (Fidesz) azt kérdezte: milyen további forrásokra számíthat Nyíregyháza és térsége az elkövetkező években.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően, a baloldali vezetés alatt csődközelben lévő Nyíregyháza ma egy megerősödött, virágzó térségközpont. Elmondta: a 2021-27-es fejlesztési időszakban a nyíregyházi járásban 33 fejlesztés támogattak, 14 milliárd forintért valósultak meg energetikai, turisztikai, oktatási és infrastrukturális fejlesztések. Hozzátette: a kormány a jövőben is elkötelezett lesz Nyíregyháza fejlesztésére.

A DK kőbányai és kispesti vasútállomásokra hívta a közlekedési minisztert

Arató Gergely (DK) meghívta a közlekedési minisztert, hogy látogassa meg Kőbánya és Kispest rossz állapotban lévő vasútállomásait. Szóvá tette Kőbánya felsőnél az aluljáró állapotát, kifogásolta, hogy Kőbánya alsót nem lehet akadálymentesen megközelíteni. Hozzátette: Kőbánya-Kispesten a fedett peronok tetején át beesik az eső.

Lázár János építési és közlekedési miniszter jelezte, a meghívást elfogadja. Elmondta azt is, harminc éve zajlik a forráskivonás a magyar vasútból. Az elmúlt 14 évben 1300 milliárd forint értékben 1100 kilométer vasutat újítottak fel; az állam ötezermilliárd forintot fordított autópálya-építésre, de a magyar választók szerinte a vasút helyett az út mellett teszik le a voksukat – mondta. Közölte, idén radikálisan, 20 százalékkal nőtt a vasutat igénybe vevők aránya. Időszerű egy vasútállomás-korszerűsítési, egy pályakorszerűsítési program és a járműbeszerzés is – tette hozzá.

Jobbik: Tervezi-e a kormány a kórházi adósságok végleges felszámolását?

Lukács László György (Jobbik) elmondta, az egészségügyi intézmények tartozása nyár végén 61 milliárd forint volt. Ez a sokkal kevesebb támogatás miatt van – mondta. Azt mondta, az állandó adósságfelhalmozás veszélyes, mert bizonytalanságot okoz, tervezhetetlenné teszi a kiszámítható gazdálkodást. Tervezi-e a kormány a kórházi adósságok végleges felszámolását? Megvizsgálta-e a kormány, hogy kialakítson egy olyan szabályt, miszerint az állam tartozása beszámítható lenne a kisebb vállalkozások közterhébe? – kérdezte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a kórházak akkor teszik jól, ha nem hallgatnak a Jobbikra gazdálkodási kérdésekben, hiszen az Állami Számvevőszék megállapította, a párt nem biztosítja a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Hozzátette, a kórházak idén kétszer kaptak többlettámogatást: áprilisban 63 milliárd, júniusban 41 milliárd forintot. Amikor elkezdték a kormányzást, akkor a költségvetésben 1198 milliárd forint volt egészségügyi célokra, most 3225 milliárd forint van – mondta.

LMP: Fontosabb-e a közút, mint a vasút?

Kanász-Nagy Máté (LMP) egyebek mellett azt kérdezte, fontosabb-e a közút, mint a vasút. Mikor éri el a kormány, hogy ne lassabbak, hanem gyorsabbak legyenek a vonatok? Azt mondta, a vasúti közlekedés egyre inkább a visszafejlődés jeleit mutatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új menetrendtervezetek szerint számos vonalon jelentősen hosszabb menetidő várható decembertől. Ennek oka a vasúti pálya rossz állapota, ami jól mutatja a közlekedéspolitika csődjét – tette hozzá.

Lázár János miniszter kijelentette, ma Magyarországot egyedül vasúti közlekedéssel a természetföldrajzi, demográfiai adottságai miatt nem lehet kiszolgálni. Kell a vasút, kellenek az autóbuszok és kellenek hozzá személyszállító járművek is – mondta, hozzátéve, a magyar lakosság autópárti, ehhez pedig jó minőségű úthálózat szükséges. Kitért arra, hogy radikálisan nő a vasúti szolgáltatást igénybe vevők száma. Elérkeztünk abba korba, amikor egy teljesen új vasútfejlesztési programra van szükség – hangsúlyozta.

DK: Az Orbán-kormány kiszolgáltatott Putyin Oroszországának?

Gréczy Zsolt (DK) felidézte Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának közelmúltbeli, az 1956-os forradalommal kapcsolatban tett nyilatkozatát. Hozzátette: a nyilatkozatot Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is bírálta. „Ezek után érkezett a régen a Népszabadság Pártélet rovatának munkatársaként is a magyar–szovjet barátságot méltató Bencsik András, aki megköszönte Orbán Balázs bátor szavait” – fogalmazott. Azt kérdezte, mi most az Orbán-kormány álláspontja? Védekezhet bárki, akár ukrán, akár kárpátaljai magyar, akár magyarországi magyar, ha jönnek az oroszok, és lőnek? Az Orbán-kormány ennyire kiszolgáltatott Putyin Oroszországának?

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára megdöbbentőnek és álságosnak nevezte, hogy a képviselő egy olyan párt nevében kérdőjelezi meg a magyar kormány szabadság, függetlenség és szuverenitás iránti elkötelezettségét, amely a korábbi elnyomó kommunista rezsim állampártjából nőtte ki magát. Akinek volt miniszterelnöke és miniszterelnök-jelöltje olyan villában él, amit Apró Antal, Dobrev Klára nagyapja az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásban betöltött szerepéért és a Kádár-rendszer kiépítéséért kapott – mondta. Azt is elmondta, a képviselő egy olyan párt nevében hivatkozik 1956 hőseire, amelynek vezetője, Gyurcsány Ferenc 2006 őszén meggyalázta a forradalom emlékét. Szerinte a képviselő mostani felszólalása a kommunista diktatúra cenzúraidőszakát idézi: újságírókkal szembeni fellépést vár el. Visszautasította azt, hogy a kormány ki lenne szolgáltatva Putyin orosz elnöknek.

A kérdéseket követően az azonnali kérdések órájával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Jobbik: Miért nem lehet az átlagbérig ingyen bankolni?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a banki költségek áthárítása ellen tiltakozva azt mondta, ha átlagbérig mindenki ingyenesen tudna „bankolni”, a bankok még mindig a profitjuknál maradnának: a polgárok 300 milliárd forintos többlethez jutnának, a bankrendszer profitja pedig még mindig ezermilliárd forint felett lenne.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: 2016-tól valamennyi hitelintézetben elérhető egy alapszintű szolgáltatásokat biztosító bankszámla, amelynek díja jelenleg 1300 forint. Ez a számlavezetési díjat és a bankkártya éves díjának egy hónapra eső összegét is tartalmazza. Egy hitelintézet fogalmilag is attól hitelintézet, hogy üzletszerűen nyújt egyes pénzügyi szolgáltatásokat – tette hozzá.

Jobbik: Milyen garanciák vannak a kastélyok privatizációjánál?

Brenner Koloman (Jobbik) azt kérdezte, hogy az augusztus 1-jén hatályba lépett döntés, amely több kastély privatizációját teszi lehetővé, milyen garanciális elemeket tartalmaz. Fontosnak nevezte, hogy a műemlék jellegű épületek és a hozzájuk tartozó birtok megmaradon a közjó érdekében. Jónak tartotta volna a Jobbik csehországi mintákra az eredetileg tulajdonos családokkal való kapcsolatfelvételt, hogy ők is bekapcsolódhassanak a kastélyok üzemeltetésébe, modernizálásába – mondta.

Lázár János építési és közlekedési miniszter válaszában hangsúlyozta: az érintett épületek az esetek többségében kihasználatlanul, rossz állapotban várják az érdeklődőket. A kulturális örökség védelmébe magánszereplőket is bevonnának, október 31-éig várják a jelentkezőket az első kilenc épületre. Nekik szigorú feltételeknek kell majd megfelelni, többek közt az épülethez való hozzáférésre vagy a kiállítások megtekinthetőségére vonatkozóan, illetve tíz éven belül, tízmilliárdos invesztícióval be kell fejezni az épületek megújítását – ismertette.

Azonnali kérdések

DK: Az ügyészség nem válaszolt Simonka György vádjaira

Sebián-Petrovszki László (DK) azt kifogásolta, hogy noha lassan egy hónap telt el azóta, hogy a Fidesz egykori képviselője, Simonka György egy interjúban azt mondta, a Fidesz irányítja az ügyészséget, azóta sem érkezett válasz a vádakra. A képviselő szerint felsorolni is nehéz azt a sok ügyet, ahol a feljelentésből azért nem lett felelősségre vonás, mert a Fidesz megakadályozta azt. Példaként említette a lélegeztetőgépek vásárlását, Sulyok Tamás köztársasági elnök termőföldeladási ügyét és a 600 milliárdos kormányzati irodavásárlási ügyet. Azt kérdezte, tervezi-e az ügyészség, hogy kivizsgálja az interjúban említett vádakat.

Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész helyettese válaszában azt javasolta a képviselőnek, hogy ne higgyen el mindent, amit az újságban olvas. Simonka György vádjait egy vádlott kétségbeesett védekezésének minősítette, amit nem a parlamentben, hanem a tárgyalóteremben kell megvitatnia az ügyésznek a vádlottal.

Sebián-Petrovszki László szerint az ügyészég azért nem képes válaszolni a vádakra, mert azok igazak. Ibolya Tibor viszonválaszában jelezte: Simonka György állításait az interjúban azzal támasztotta alá, hogy neki ezt „azok az ügyvédek mondták, akik látták, hogy működik ez a rendszer”. Vagyis nem ő látta, nem ő hallotta, hanem állítólag mondták neki valakik. Ibolya Tibor megítélése szerint ilyen bizonyítékokkal előállni nem volt „túl erős”.

MSZP: Miért avatkozott bele a politika a színház világába?

Hiller István (MSZP) az kérdezte, miért avatkozott bele a politika a színház világába, hogyan fordulhatott elő, hogy a kultúráért felelős minisztérium megváltoztatta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) döntését, elvéve 30 független színháztól a pályázati támogatást. Azt mondta: néhány héttel ezelőtt az NKA Színházművészeti Kollégiuma hozott egy döntéssorozatot, majd a kultúráért felelős miniszter megváltoztatta azt. Írt ugyanis egy listát a szakmai kollégiumnak, hogy mely színházak ne kapjanak pályázati pénzt.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: az NKA nem szüntette meg egy szervezet támogatását sem, mert az NKA pályázatain keresztül projektek résztámogatását végzi, kifejezetten nem feladata és nincs is rá jogszabályi lehetősége, hogy bármelyik kulturális szervezet működési költségeit finanszírozza. A politikai befolyásolás vádját valótlannak nevezte, kijelentve, a pályázatokat szakemberekből álló szakkollégiumok vezetik végig a kiírástól egészen az eredményhirdetésig.

Hiller István úgy reagált, az eset után az NKA Színházművészeti Kollégiumának hat tagjából kettő lemondott. Zsigó Róbert viszonválaszában arról beszélt: a kormány 2010 óta kiemelt stratégiai ágazatnak tekinti a kultúra területét, és ez megnyilvánul a támogatásokban és a kultúra területén hozott döntéseiben is.

Az azonnali kérdések órájával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Momentum: Meddig ragaszkodik Orbán Balázs a székéhez?

Fekete-Győr András (Momentum) Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának 1956-ra vonatkozó kijelentéseit áruló, esküszegő mondatokként értékelte. Hozzátette: a politikai igazgató jelenléte a parlamentben azt jelzi, hogy sokkal drágább neki „a mocskos fizetése és a bársonyszéke, mint a saját és a hazája becsülete”.

Az ülést vezető Latorcai János e kijelentéséért rendre utasította az ellenzéki képviselőt.

Fekete-Győr András azt kérdezte, Orbán Balázs meddig kapaszkodik még a bársonyszékébe, és mikor kér bocsánatot a magyar társadalomtól.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója válaszában meglepőnek nevezte a felszólalást, mondván, a Momentumnak a nemzeti szuverén politizálás az „antitézise”, a párt mindent a nemzeti szuverén politizálás ellen tett az elmúlt években. Példaként említette, hogy Fekete-Győr András a határon túli magyarok között a román jelölt mellett kampányolt a magyar ellen, és azt, hogy az európai parlamenti választási kampányban a párt két képviselője mindent megtett azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki járó forrásokhoz.

Fekete-Győr András viszonválaszában úgy értékelt, ha Orbán Balázson múlt volna a magyar történelem, „ma nem állnánk itt”.

Viszonválaszában Orbán Balázs megjegyezte, a Momentum azoknak a választási listáján került be a parlamentbe, akik a 2006-os októberi tüntetéseket szétverették.

Jobbik: Mikor mond le Orbán Balázs?

Brenner Koloman (Jobbik) Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának 1956-tal kapcsolatos szavairól azt mondta, hogy azok a „jobboldali, nemzeti oldalon is” nagy felháborodást okoztak. A Jobbik úgy látja, hogy egy egyensúlyvesztés következett be a magyar diplomáciában és a politikai igazgató mondatai „csak ennek az oroszbarát fordulatnak a végső pontját, felkiáltójelét jelentették” – közölte. A képviselő megkérdezte Orbán Balázstól, hogy mikor mond le.

Orbán Balázs azt felelte, hogy „mégiscsak önök annak a politikai erőnek a képviselői, ahonnan KGBéla érkezik”, akit jogerősen elítéltek az Oroszországnak való kémkedésért. Az, hogy ezek a tények önöket zavarják, arról nem én tehetek és nem a tények tehetnek – mondta a politikai igazgató. Leszögezte, hogy a szuverén, független magyar külpolitikának az a lényege, hogy kimaradunk az orosz-ukrán háborúból. Ki kell tartani amellett, hogy ez nem a mi háborúnk és meggyőződésünk szerint ennek a háborúnak nincs megoldása a csatamezőn, ezért annál jobb lesz, minél előbb visszajutunk a tárgyalóasztalokhoz – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország külpolitikai orientációja egyértelmű, az ország a NATO és az EU tagja. Hozzátette, zajlik egy gazdasági hidegháború, a kormánynak pedig az a meggyőződése, hogy Magyarországnak nem érdeke ebben részt venni, ehelyett az országnak gazdasági értelemben semlegesnek kell maradnia.

Párbeszéd: Bevezették Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormánynak sikerült bevezetnie Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét. Ráadásul a visszaváltható palackoknak alig több, mint a harmadát váltják vissza – tette hozzá. Ma Magyarországon egymillió ember él mélyszegénységben, akiknek jelentős része abból próbálja kiegészíteni a jövedelmét, hogy visszaváltja a szemétbe dobott palackokat – ismertette meglátását. A politikus azt kérdezte, hogy a kormány hogyan akarja egyszerre kezelni azt a környezeti, szociális és köztisztasági problémát, ami a visszaváltási rendszer bevezetésével vált láthatóvá.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára nyomatékosította, hogy az elmúlt 14 évben a kormány azért dolgozott, hogy mindenki jövedelemből tudja eltartani magát. Ma már egymillióval több embernek van munkája, mint korábban – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy az Eurostat kimutatásai szerint 1,7 millióval csökkent azoknak a száma, akiknek nincs fedezete egy váratlan kiadásra , miközben 660 ezerrel nőtt azoké, akik el tudnak menni egy hétre üdülni. Az embereknek munkát kell adni, ezzel lehet a szegénység ellen küzdeni – foglalta össze gondolatait Rétvári Bence.

Mi Hazánk: Miért hazudtak az országnak?

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt: a kormány egyes tagjai heteken keresztül azt állították, hogy nem akartak migránstábort építeni a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vitnyéd-Csermajorban. A képviselő azt mondta, a helyszínen derült ki számára, „hogy valamit nagyon-nagyon eltitkolnak előlük”. Hangsúlyozta, már a sajtóhoz is kiszivárgott az arról szóló belügyminisztériumi előterjesztés, hogy a területen 4,7 milliárd forintból készültek „ötszáz fő migráns, menekült” befogadására alkalmas tábort építeni. Miért hazudtak egy hónapon keresztül az egész országnak – kérdezte a frakcióvezető.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy amíg a Fidesz-KDNP kormányoz, addig Magyarországon biztosan nem lesz migránstábor. Azért kapott az ország kétszáz millió eurós gigabírságot és ezért szabtak ki rá egy napi egymillió eurós kényszerítő bírságot, mert nem hajlandó alávetni magát az „EU migrációs paktumának” és nem hajlandó részt venni abban, hogy az EU-ba belépőket kvóták szerint osszák szét – jelentette ki az államtitkár.

Kiemelt kép: Lázár János építési és közlekedési miniszter kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. október 7-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)