– Mi teszi indokolttá a KRESZ módosítását?
– Pontosítanék, ez nem módosítás. Kormányhatározat született arról, hogy teljesen új KRESZ-jogszabályt kell alkotni Magyarországon és hatályba léptetni. Ennek több oka van. Egyrészt, a jelenleg érvényes KRESZ 1975-ben állt össze, amit az azóta eltelt években nyilván többször módosítottak, hiszen a közlekedési viszonyok jelentősen megváltoztak. Másrészt egy jogtechnikai probléma is fennáll, a közúti közlekedésről szóló törvény ugyanis a kormány feladatává teszi a KRESZ-jogszabály megalkotását, a jelenleg hatályos KRESZ pedig egy miniszteri együttes rendelet. A legnagyobb probléma azonban a KRESZ gyakori módosításából ered, a jogszabály ugyanis emiatt elveszítette a belső koherenciáját.
– A jelenlegi közlekedési szabályozás ezek szerint rossz?
– Egyáltalán nem. Minden fórumon igyekszem hangoztatni, hogy ha az érvényes KRESZ-jogszabályt mindenki betartaná, akkor egyáltalán nem lennének balesetek. Az viszont igaz, hogy ráfér egy alapos modernizálás.
– Az új KRESZ nyilvánvalóan vonatkozik majd az autóvezetőkre is, de talán még érdekesebbek azok az új biztonsági előírások, amelyek a motorosokra és a kerékpárosokra lesznek érvényesek. Milyen változtatások várhatók ezen a téren?
– A KRESZ modernizálása során az egyik fontos szempont a biztonság fokozása. A jogalkotó elkötelezett a közlekedésbiztonság területén, de az alapszabályok nem változhatnak. Szakértői egyeztetések zajlanak arról, hogy a motorkerékpárosokat érintően a bukósisak mellett milyen lépéseket kell tenni a védőruházat kérdésében. A jogalkotó tisztában van azzal, hogy nem lehet egyik napról a másikra minden motoros számára előírni a komplett védőruházat viselését. Nem életszerű, hogy mondjuk annak a motorosnak, aki Balaton-parton leugrik a nyaralóból a vízpartra, ugyanúgy teljes védőruházatot kelljen viselnie, mint annak, aki az autópályán leszáguld Budapestről a Balatonra. Ugyanakkor a balesetveszélynek leginkább kitett testrészek – mint a boka, a gerinc, a kar és a kézfej – kapcsán támogatnám, ha előírnák azt, hogy aki motorral közlekedik, az kötelezően viseljen motoros kesztyűt, zárt lábbelit és gerincvédőt. Vannak olyan gerincprotektorok, amelyeket akár egy pólóra is könnyen rá lehet venni.
– Sőt, a legtöbb motoros dzsekinél ezek a protektorok, a gerinc-, alkar- és könyökvédők be vannak építve a kabát anyagába…
– Így van, de ezzel megint csak az jelenthet problémát, hogy a nyári strandidőszakban nem ideális megoldás. Az viszont természetesnek tűnik, hogy tavasszal és ősszel ilyet kell viselnie a motorosoknak.
– Szabad különbséget tenni kisvárosi és nagyvárosi motoros vagy éppen Balaton-parti motoros között a KRESZ szempontjából?
– Természetesen van közöttük különbség, de a KRESZ egy jogszabály, ennél fogva ott nem lehet különbséget tenni. Hasonló a helyzet a személygépkocsi-vezetők között: egyesek kis teljesítményű, mások nagy teljesítményű járművet vezetnek. Vannak, akik óvatosan, mások pedig vadul közlekednek. A KRESZ-nek, mint jogszabálynak azonban egyformán kell kezelni valamennyi járművezetőt.
– Az országszerte megújuló kerékpárút-hálózatnak is köszönhetően egyre többen pattannak biciklire. Őket hogyan érinti a most készülő KRESZ?
– Mivel kerékpáros és kerékpáros között is jelentős különbségek vannak, (a kerékpáros érdekvédelmi szervezetek) rendkívül erős igényt fogalmaztak meg arra, hogy ez az új KRESZ-ben is jelenjen meg. Nyilvánvaló, hogy a következő országúti versenyére készülő Valter Attila nem azon a zötyögős úton fog edzeni, mint a hétköznapi kerékpárosok. Ha az erre vonatkozó javaslat keresztülmegy, a profi kerékpárosoknak lesz olyan igazolványuk, ami alapján ők használhatják a közutat is.
– A kerékpáros sisak mellett a KRESZ kötelezővé teheti másféle védőfelszerelés viselését is?
– Ez érdekes kérdés, mert eddig a kerékpáros sisak viselésének kötelezővé tételében sem alakult ki szakmai konszenzus. Nemzetközi példák igazolják, hogy a sisakviselés elképzelhető, hogy csökkenti a kerékpározási hajlandóságot, míg más példák azt mutatják, hogy nem. A kisgyerekek általában szeretik a kerékpáros sisakot, mert úgy érzik, hogy attól „felnőttesebbek” lesznek. Nagyon sok múlik a közlekedési szocializáción, és nagyon szeretnénk, hogy amikor a gyerekek felnőttekké válnak, ne is akarják levenni a védősisakot. Van egy javaslat az asztalon, amely szerint úgynevezett felmenő rendszerben tennék kötelezővé a kerékpáros sisakot. Az új KRESZ hatályba lépésekor egy bizonyos korhatár – mondjuk 14 év – alatt kötelezővé tennék a sisak használatát, majd számukra az életkoruk előrehaladtával kötelező is maradna a viselése.
– Mi a helyzet az elektromos rollerekkel?
– Közel egy évtizede már, hogy megjelentek az utakon ezek a mikromobilitási eszközök – közismert nevén rollerek és elektromos rollerek –, amelyeknek a kategóriába sorolását a régi KRESZ nem tette lehetővé. Az mindenki számára világos, hogy ezek motoros járművek, de hogy az adott járműkategóriák közül melyikbe tartoznak, azt nem lehet eldönteni. Ezért van, hogy a balesetkor vagy szabálysértési ügyben indult eljárás esetén a hatóság csak azt tudja vizsgálni, hogy az elektromos rollerező betartotta-e az általános közlekedési szabályokat. Megfelelő szabályozás híján nem tisztázott a bukósisak-viselés kérdése sem. Mindezek miatt nagyon fontos lenne, hogy az új KRESZ már besorolja az új típusú járműveket, és szabályozza a használatukat.
– Hol tart jelenleg az egyeztetési folyamat, és mikorra várható az új KRESZ megjelenése?
– A kormányhatározat értelmében 2025 első negyedévében várható az új jogszabály elfogadása, majd ezt követően egy viszonylag hosszú, közel egyéves felkészülési időszak következik. Ha tehát az új KRESZ az egyeztetéseket követően, várhatóan március vége felé elfogadásra kerül, akkor csak 2026. január 1. után lép hatályba.
Kiemelt kép: Gyerekek ingyenes KRESZ-suli programban vesznek részt a városligeti KRESZ-parkban 2024. június 13-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)